Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
1980. augusztus 9., szombat NÉPÚJSÁG MOZI Példa a türelemre, akaraterőre, * hivatástudatra Péchy Blanka életműve Vitrindísz vagy érték? Könyvek a lakásban „Beszélni nehéz!” Ez a mondat jó ideje összeforrt Péchy Blanka nevével. Megdöbbentő kijelentés, de — sajnos — mindannyian tapasztaljuk, hogy nem túlzás. Beszélni, úgy látszik, nem könnyű. Döcög, elbizonytalanodik, vagy éppen ellenkezőleg : biztonságos rutinnal teszi gyászos közkinccsé a helytelen beszédet gyakran az is, akinek a szó a hivatala. Szerencsére mindenki füle hallatára tűzte ki céljául egyre több felnőtt és gyerek a szép magyar beszéd elsajátítását. S aki nem csak megélhetési forrásnak, vagy a közlés jól-rosszul használható eszközének tekinti anyanyelvét, az nem szégyelli a tanulást, beszédkultúrájának csiszolását. Péchy Blanka nevét egyre többen ismerik a „Beszélni nehéz” című rádióműsorból, s azonos című könyvének olvasóiként. A fiatalabb korosztály talán nem tudja, hogy eredeti hivatása nem nyelvművelő, hanem színész. Tagja volt Budapest legkitűnőbb színházainak, játszott a bécsi Josefstädter Theaterben, a világhírű Reinhardt társulatánál — nála végezte el a rendezői szemináriumot is—, a felszabadulás után pedig a bécsi magyar követség kulturális tanácsosa, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett. Több színházban és a Zeneakadémián tanította a színpadi beszédet, s országszerte, színpadokon, pódiumokon népszerűsítette a legnagyobb magyar költőket. Eredetileg csupán eszköze — művészetének kifejezőeszköze volt a szó. Hogyan lett nyelvművelő? „Nálunk semmi beszédkultúra, semmi oktatás nincs, sőt a hangzó beszéd törvényei sincsenek tisztázva.” Kodály e szavai 1937-ben hangzottak el; őt idézi Péchy Blanka abban a kötetében, amely az eddig napvilágot látott négy munkája közül a legtöbbet árulja el szerzőjének életéről, legfőbb céljáról. Ez a kötet az 1974- ben megjelent Beszélni nehéz. — Kirakatba került a beszéd. Közszükségleti cikké vált. Égetően időszerű tehát, az általános beszédkultúra megteremtése. Általános! Ez a lényeg. Persze, az út hosz- szú lesz, mert beszélni nehéz! A magam bőrén tanultam meg, milyen irgalmatlanul nehéz. Hat évtized óta munkaeszközöm a beszéd. Máig sem sikerült kiismernem. Néhány titkát kifürkésztem mégis. Sajnálnám sírba vinni őket. Megingathatatlan meggyőződése, hogy a gyökeres társadalmi változás — s az élőszóval terjesztett tömegtájékoztatás térhódítása — ugyanolyan újítómozgalmat igényel az egységes kiejtés, az igényes beszéd érdekében, amilyet Kazinczyék valósítottak meg a polgáriasodás küszöbén. Nem tudott ellenállni a vágynak, hogy lökést adjon e mozgalomnak, így jutott el a Kazinczy-ala- pítvány gondolatához. Szinte jelképes, hogy Jászai Mariról írott kötetének tiszteletdlját áldozta a Ka- zinczy-alapítványra. S mert nálunk hasonlóra nem volt példa, sok adminisztrációs akadályt kellett leküzdenie. Ettől sem rettent vissza. — A magyar nyelv szolgálatában eddig 46 esztendőt töltöttem el színpadon, előadói pódiumon, s néhány évtizedet íróasztal mellett. Halálom után is szeretném szolgálni anyanyelvemet, mely nekem megélhetést, életemnek tartalmat, szépséget adott... Most milliós tömegek lépik át a művelődés kü- szoöbét. Sokszoros felelősség hárul a szép magyar beszéd hivatásos terjesztőire és művelőire ... Sürgősen fel kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élő beszéd, és anyanyelvűnk szent ügye iránt. Ezek Péchy Blanka szavai. De nem csak írott és kimondott szóval harcol a szép beszédért. Százezer forint készpénzt ajánlott fel a Kazinczy-díj céljára; hozzáfűzte, hogy végrendeletében az alapítványt teszi meg általános örökösévé is. Több mint húsz esztendő óta jutalmazzák Kazinczy- díjjaí azokat, akiknek példásan szép beszéde naponta eljut a hallgatók millióihoz, s akik ily módon az egész nép beszédét alakítják. Hasonlóképpen részesítik a díjban a kitűnően beszélő tanulókat is. Péchy Blanka nehéz misz- sziót vállalt. Tevékenysége, példája felbecsülhetetlen. De hogy megbecsülik a tevékenységét, azt bizonyítja az is, hogy az Érdemes Művész cím mellé kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével. Jutalma a sokrétű visszhang is; az a kézzelfogható eredmény, amelyet munkássága erejével elért. Péreli Gabriella Ma már a családok nagy részének van televíziója. Csaknem mindenütt van rádió, és egyre több lakásban ott a lemezjátszó és a magnó. Mindez kiderül a statisztikákból. Arra azonban nincs adat, hogy a kultúra ősi hordozója, a könyv, méltó helyet kap-e az emberek otthoni művelődésében, szabadidő-eltöltésében. Nehéz is válaszolni erre a kérdésre, hiszen ahol van könyv, ott sem biztos, hogy olvassák. Békésen, a hosszú torná- cos, régi parasztház kerítése mögül idősebb nő nézeget kifelé. Amikor elmondjuk, miért jöttünk, lassan indul a kapukulcsért. — Táppénzen vagyok már két hónapja — nyitja az ajtót. Bebugyolált bal lábára mutat. — A papírboltban dolgozom, legyalogoltam már jó pár kilométert életemben. Férje, aki eddig a kertben hajlongott, kíváncsian jön elénk. — Csuta Ferenc — nyújtja a kezét. — Üljenek le! — invitál a folyosón álló régi padra. Előttünk a szúette asztalon újságok hevernek: Népszava, Nők Lapja, Képes Újság... — Ezeket mindig megvesszük — veszi észre a pillantást Csuta Ferencné. — Meg hetenként egyszer a megyeit. — Könyv? Az nincs itthon! — válaszol kérdésünkre a nyugdíjas férj. — Talán egy pár akad a padláson, azt is úgy kaptuk. — Mióta tévét vettünk, azt nézzük. No, meg itt a rádió! — mutat az őszes asszony az asztalon álló készülékre. — Nemigen marad időnk olvasásra. Ha mégis kedvünk támadna, itt ez a pár újság. — Hogyan töltik a napot? — érdeklődünk. — Másfél évem van a nyugdíjig — számolgatja az asz- szony. — Hogy mit fogunk itthon csinálni ? Hát csa'k eltelik, mint eddig. A kapuig kísérnek, s a kerítés fölött sokáig néznek utánunk. Kondorostól néhány kilométerre áll egy tanya. Ablakai egyfelől az aszfaltra, a másik oldalon kanyargós földútra tekintgetnek. Kerítése aprócska kertet ölel körül. Fürdőruhás fiatal lány forgolódik benne. A húszévesek bizalmával enged be, pedig egyedül van. — Kerr tész Ida — mutatkozik be. — A szüleim dolgoznak, én szabadnapos vagyok — vezet beljebb. — Békéscsabán, a vasúti állomásfőnökség nemzetközi pénztárosa vagyok — magyarázza. — Minden második napom szabad. — Éppen takarítok — mentegetőzik, amikor a szobába vezet. — Könyv? Az nincs itthon! — mondja Csuta Ferenc Kertész Ida kedvence az In- terpress Magazin Nagy Zoltánéknál gyakori ajándék a könyv Fotó: Gál Edit A tágas helyiségben a franciaágy mögött régimódi tükör terpeszkedik. Szemben, a vitrines szekrény polcain a könyvek és a családi fotók jól megférnek egymás mellett. — Ügy 300 kötetünk van — mondja készségesen a halk szavú fiatal lány. — Főleg én vásárolom, de néha-néha a szüleim is vesznek. A polcon a szépirodalom mellett agyonolvasott detek- tívregények sorakoznak. — Hogy mi volt a legutóbbi könyvélményem? — tűnődik Ida. — Két hónapja olvastam Stendhal Vörös és fekete című regényét. Nagyon tetszett! Ha nincs időm hosszabb olvasásra, újságokat böngészek. Kedvencem az Interpress Magazin. A szobából nyíló aprócska étkezőhelyiségben, a hímzett falvédő alatt modern lemezjátszós rádió terpeszkedik. — Nemrég vettem, — mondja ida. — Még csak néhány lemezem van hozzá. Kifelé menet az üvegezett folyosón gáztűzhelyen akad meg a szemünk. Utánunk megnyikordul az alacsony kertajtó, s a tanya apró ablakszemeivel tovább bámul- .ja a főút forgalmát. Dél körül kihalt Békéscsabán a József Attila-lakó- telep. A kismamák a lakás hűvösébe rejtik gyermekeiket. Az egyik ház erkélyéről fiatalasszony kukkant ki. Megszólítjuk, majd hívására felfelé indulunk. Szerencsére, nem sok lépcsőt kell magunk alá gyűrni: Nagy Zol- tánék az első emeleten laknak. — Elnézést a rendetlenségért — mentegetőzik a kedves, gömbölyded asszony. — A nagyobbik lányom strandolni akar, hát varrók neki egy fürdőruhát. Hitetlenkedve konstatáljuk, hogy 16 éves fia és 14 éves lánya is van. — Mióta gyesen vagyok, folyton varrók valamit. Nemcsak a nagyobbaknak, a picinek is — mutat egy fodros ruhácskát. — Van honnan rámragadjon a varrás tudománya — nevet fel —, hiszen a Férfifehérnemű- gyár művezetője vagyok. A lakás lassan szűkös lesz az öttagú családnak. Nemcsak a hely, a bútorok is maximálisan kihasználtak. A szekrénysor polcain tömött sorokban állnak a könyvek. Lexikonok, útleírások, történelmi regények, versek... — Most is 800 forintos részletem van — meséli az asszony. — Soha nem sajnáltuk a pénzt a könyvekre, pedig volna helye máshol is. Igaz, mióta megszületett a harmadik gyerek, kevés időm jut olvasásra. A férjem szokta elmesélni a könyvek tartalmát. A lexikonokban főleg az idegen szavakat keressük. Sok ember használ olyan kifejezéseket, aminek nem ismeri a jelentését. No, meg a tanulásnál is jó hasznát veszem a könyveknek. Technikusi minősítőre készülök. A kisebbik szobában, amely láthatóan a gyerekek birodalma, ugyancsak zsúfolt a könyvespolc. — Pici koruk óta szeretik a könyveket — mondja a mama. — Legtöbbször azt ajándékozunk egymásnak. Nemrég a Harmincéves háborút kapta a férjem a névnapjára. Még őrzöm a gyerekkori, vastag képeskönyveket. Jó lesz majd a kicsinek! A jövendő olvasó elragadtatva ütöget egy jókora könyvet. Gubucz Katalin Félek, félsz, félünk A filmnek csak annyi a címe, hogy „Félek”. De aki megnézi, tovább folytatja a ragozást, ha akarja, ha nem. Ha csak annyit írunk Damiano Damiani filmjéről, hogy döbbenetes, keveset írtunk róla. Több a döbbenetnél, több a sokkoló megrázkódtatásnál: valami megmagyarázhatatlan kilátástalansá- got sugall, valami olyasmit, hogy „minden ellenállás lehetetlen”. Kérdés persze, hogy tudatosan ez volt-e a célja Damianinak, éppen azért, hogy a kilátástalan- ság érzésének felfokozásával ingereljen, ösztönözzön ellenállásra, szembeszegülésre; mert a felmutatott tragédiák, pokolmély bűnök sorozata a félelem mellett a fennmaradás, a túlélés vágyát is felkelti a nézőben. A nézőben, aki felkelve a zsöllyéből kimegy az augusztusi kora estébe, hazasétál, és — képes tudósítást lát a televízióban a bolognai terrorakcióról, az áldozatok temetéséről, egy újabb gyilkosságról ... És hiába sugároznak utána könnyed vígjátékot vagy diszkó show-t, Damiano Damiani filmje, és a tévéhíradó tudósítása hátborzongató erővel keveredik össze, és a „félek, félsz félünk” akkor is elviselhetetlenné fokozódik, ha nem akarjuk. A kilátások? Damiani filmje nem válaszol. Vagyis inkább azt mondja, hogy „fogalma sincs”, mifélék lehetnek a kilátások. Graziano rendőrt, aki fél, és mégis reméli, tehet valamit a legmagasabb körökig gyűrűző terror ellen, végül is megölik. Barátja, a nyomozó szeme láttára. Akiről nyilván hamarosan kiderül — de ez már nincs a filmben —, hogy tud valamit, és ezért neki is pusztulnia kell. Nos, Damiani filmje, melyben Grazio- not egy csodálatos olasz színész, Gian Maria Volonté alakítja, ezért érdemli ki a tárgyilagos kritika szuper jelzőit: nem enged, fogva tart, tovább gondolkodásra kényszerít. Olvastam valahol, hogy a Félek több éves késéssel jutott el a magyar mozikba. Kár, és nem tudni, miért? Nem valószínű, hogy anyagi okai voltak, akkor pedig miért a késés? Ezt a filmet sokkal többen kellene hogy lássák, egyszerűen érthetetlen, hogy csütörtökön, kora este alig egyötöd ház, vagy még annyi sem volt a csabai Szabadság moziban. Igen, az is megdöbbentő, mennyire szeretjük homokba dugni a fejünket. Sass Ervin MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Népdalok, néptáncok. 8.30: „vár egy új világ...” 10.05: örökzöld dallamok. 11.05: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: Dalok a békéről. 13.00: Királyhegyi Pál műsora. 14.00: Két otthon között. Riport. 14.10: Maurice André trombitán játszik. 14.30: újdonságok a kertészetben. 15.05: Új Zenei újság. 15.40: Az innsbrucki Vogelweide kórus madrigálfelvételeiből. 18.00: 188 óra. 17.30: Bemutatjuk új felvételeinlest* 18.40: Rádlószlnház. 18.23: Walter Gleseking összes Mozart-hanglemezfelvéte- lel. 20.14: Legszebb stúdiófelvételeinkből. 20.41: Hányszor mondjam? II. rész. Komlős János műsora a Mikroszkóp Színpadról. 22.15: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 23.08: Éjféli monológ. Rákos Sándor versei. 23.17: A hangversenyközvetités folytatása. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A kalocsai és a tápéi népi együttes felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: A Rádió Kabarészínházának múzeumi hónapjai. Agárdi-kabaré. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Ilosíalvy Róbert Huszka Jenő daljátékaiból énekel. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Jancsi bohóc. Zsombok Zoltán meséje zenével. 14.00: Harminc bérc rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Térzene a budai várban. 15.12: Rita Hayworth és Frank Sinatra Rodgers: Pál Joey című zenés játékokból énekel. 15.31: Oz, a nagy varázsló. Frank Lyman Baum meseregénye rádióra alkalmazva. 16.33: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 17.35: Pophullám. 18.33: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 19.24: A Magyar Rádió Sanzon- pódiuma. 20.33: Sportkrónika. 20.45: Kapcsoljuk a békéscsabai ifjúsági házat. 21.50: A corneville-i harangok. Részletek Planquette operettjéből. 22.30: Ifj. Járóka Sándor népi zenekara játszik, Endrédl Mimi nótákat énekel. 23.10: Slágermúzeum. in. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Slágerlista. 8.43: Montezuma. Részletek Graun operájából. 9.25: Zenekari muzsika. 11.05: Művészlemezek. 12.00: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-kórusműveket énekel. 12.20: Nagy mesterek hegedűzongoraszonátáiból. 13.50: Galina Boriszova opera- áriákat énekel. 14.19: Jégeső. Csák Gyula rádiójátéka. 15.00: Huszonöt perc beat. 15.25: Kritikusok fóruma. 15.35: Magyar zeneszerzők. 16.05: Nagy siker volt! Kocsis Zoltán és Rados Ferenc négykezes és két zongorás hangversenye a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. 17.29: Heltai Jenő versei. 17.34: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Háromfelvo- násos opera. 19.05: Külföldi tudósoké a szó. 19.20: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 20.20: A háborúnak vége. Hegedűs Gézával beszélget Kabdebó Lóránt. 20.48: Az operaközvetítés folytatása. 22.53: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. (Hírek. Információk, tudósítások. Ezt olvashatjuk a Foaia Noastraban. Nemzetiségek a közéletben. Méhkeréki népzene. Készülődés az országos nemzetiségi fesztiválra.) 9.00: Rádióvíkend. Szerkesztő: Merza Jenő. (A tartalomból : Hírek. Lapszemle. Szerkesztik a hallgatók. Közben: Riportok a hét eseményeiről. Tárlatvezetés. Előadók ABC-ben.) 10.00: A nap hírei, eseményei. Programajánlat. Hírösszefoglaló. 10.30: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 9.05: Csak gyerekeknek! Kis- film-összeállítás. 1. A schildai polgárok. NSZK bábfilmsorozat. 4. rész: Éljen a kanász! 2. Kis medve, nagy medve. Csehszlovák bábfilm. A hegedű- művész. 9.35: Süsü, a sárkány — Magyar bábfilm, (ism.) 10.30: Gyilkos az esőben. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi tévéfilm. (ism.) 11.30: Tommy Cooper műsora. Angol film. (ism.) 14.25: Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek. Értékeld az állást!” (f.-f.) 14.45: Nyolc sláger a stúdióból. Az OIRT dalfesztivál átvétele Prágából. 15.25: Hírek, (f.-f.) 15.30: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. xni/1. rész. 15.50: Reklám. 16.00: „Bácsi kérem, hol lehet itt focizni?” Ki a leggyorsabb, ki a legkitartóbb? 17.30: Szülők nélkül. Dokumentumfilm. (f.-f.) 18.10: Cannes — Cannes. Riport- film. 19.00: Egymillió fontos hangjegy. A Quenn együttes műsora, (ism.) 19.15: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: vers — mindenkinek. Puskin: A falu. Elmondja: ifj. Kőmives Sándor. 20.05: Szalad, szalad a külváros. Magyarul beszélő francia film. (14 éven felülieknek!) 21.35: Ez a Maxim . . . Részletek a budapesti Maxim Varieté műsorából. 22.10: Elia Kazan-sorozat. Látogatók. Magyarul beszélő amerikai film. (16 éven felülieknek!) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Sipos Tamás: Látástól va- kulásig. Tévéfilm. (ism.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Vers — mindenkinek. Puskin: A falu. 20.05: Shakespeare: Szeget szeggel. Szinmű három felvonásban. A kaposvári Csi- ky Gergely Színház előadása, felvételről. 14 éven felülieknek!) (f.-f.) Közben: kb. 20.55: Tv-híradó 2. BUKAREST 8.30: Szünidei képernyő. 8.55: Román népdalok. 9.25: A kövess című angol film ism. 11.00: Koncertműsor. 12.00: Kultúra, művészet, sport. Mozaikműsor. 17.35: A hét bel- és külpolitikai eseményei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.50: Tv-enciklopédia. 19.35: A vakmerő. Utolsó rész. 20.25: Ének és tánc. 21.15: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.15: Slbenik: Gyermekfesztivál — ^felvételről. 18.45: Szellemesség! torna. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: A tanút el kell távolítani i— Amerikai film. II. MŰSOR 17.25: Hét tv-nap. 17.55: Népi muzsika. 18.25: Athén: Atlétikai kettős mérkőzés: Balkán—Afrika. 20.00: Egy este Ante Griginnel. 20.50: Huszonnégy óra. 21.00: Tv-tárca. 21.30: Sportszombat. 21.50: Manhattan hidjai — külföldi dokumentumműsor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Utazás a világ végére, 6 és 8 órakor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Az egyik énekel, a másik nem. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Félek, 4 órakor: Júliusi találkozás, 6 és 8 órakor: Félek. Békéscsabai Terv: Csendestárs. Gyulai Erkel: A Romeyke ügy. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Fehér farkasok, 6 és 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Orosházi Béke: Az áldozat. Orosházi Partizán: csak fél 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő I., II. rész.
