Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
1980. augusztus 8., péntek Gazdálkodni a tudással Népművészetünk reneszánsza? Közművelődés a gádorosi tsz-ben Gyönyörűség ez a A gádorosi November 7. Termelőszövetkezet központi irodájában még a kintinél is nagyobb meleg fogad bennünket. A hatalmas ablakokban, s a tárt ajtókban lustán terpeszkedik a fullasztó kánikula, csöppnyi levegőt sem engedve át maga mellett. Megadóan tűrjük, amint homlokunkon gyöngyözik a veríték... Nem csoda hát az sem, hogy nehezen indul a beszélgetés, pedig a kérdésre, hogy milyen a termelőszövetkezetben a közművelődési tevékenység, ketten is válaszolnak: Prozlik PáI, a szövetkezet függetlenített köz- művelődési előadója, és a párttitkár, Szabó Pál, aki irodájába invitál minket... — Az elmúlt év márciusában függetlenítettek mint közművelődési előadót. Korábban KISZ-titkár voltam, talán ennek köszönhetem, hogy rám gondoltak ..— emlékszik Prozlik Pál. Halkszavú fiatalember, nyugodt, megfontolt hangon próbálja összeszedni, s csokorba kötni mindazokat a feladatokat, amelyeket azóta el kell látnia. — A legfontosabbnak talán a szocialista brigádmozgalom fellendítését tartom. A szövetkezetben 17 brigád működik, közülük 4 kollektíva vett részt az elmúlt évben meghirdetett megyei közművelődési vetélkedő területi döntőjén. E mellett helyi vetélkedőket is szervezünk számukra, így például tavasszal 9 brigád nevezett be a szövetkezeti munkavédelmi vetélkedőre. Természetesen nem elég önművelésre, vetélkedésre sarkallni a dolgozókat. Olyan légkört és mindenekelőtt olyan lehel őségeket kell mindehhez teremteni, amely segít e cél elérésében. S talán éppen ebben rejlik a köz- művelődési előadó munkájának lényege. Ha nem is mondja ki, de bizonyára így érzi Prozlik Pál is, hiszen kérdezés nélkül így folytatja: — A szakmai, politikai oktatás szervezése mellett igyekszünk minél több előadást — hogy úgy mondjam — házhoz vinni a különböző munkaterületekre. — Ez egyben azt is jelenti — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Pál is —, hogy igyekszünk az érdeklődésnek megfelelő lehetőségeket biz-' tosítani. A művelődési házzal jó a kapcsolatunk, ők minden évben küldenek rendezvénytervezetet. A TIT- előadásokat ugyancsak tématerv szerint választjuk ki. Ebben mindig kikérjük a Prozlik Pál Fotó: Gál Edit munkahelyi vezetők véleményét, ők mégiscsak jobban ismerik az embereiket. Prozlik Pál pillanatra eltűnik, majd iratköteggel a kezében tér vissza: — Hogy csak néhány adatot mondjak — futja végig a gépelt sorokat — 14 TIT- előadás volt az idén, s ezeken átlagban 20-an, 22-en vettek részt. A KRESZ-ok- tatás még ennél is népszerűbb volt, erre legalább 50- en eljöttek. Ja, hogy el ne felejtsem, a kirándulásokat, az üdültetést is én tartom kézben. Sokfelé eljutnak dolgozóink, hogy csak egyet mondjak, az olimpia kijevi eseményeit a szövetkezetből 12-en kísérhették a helyszínen figyelemmel. Az ölében tartott papírokból még sok mindent kisze- melget: beszél a színház- és mozilátogatásokról, a plakátkiállításokról, amelyek aktuális eseményeket dolgoznak fel, aztán felsorolja, hány ösztöndíjasa van a tsz- nek. Mint a jó gazdálkodó, aki számba veszi a föld, s az éghajlat adta lehetőségeket, s a várható termést, úgy gazdálkodik ő is az emberi tudással. Már búcsúzkodunk, amikor Szabó Pálnak eszébe jut valami : — Próbálkoztunk könyvek eljuttatásával külső üzemegységekbe, de sajnos, nem volt igény a kölcsönzésre. Azért nem panaszkodhatunk, hiszen évente 13—14 ezer forint értékű könyvet adnak el bizományosaink... Nos, ha e tsz-ben olyan zárszámadást tartanának, amelyen a kulturális tevékenységet vennék számba, s ha egyáltalán mérhető lenne a közművelődési tevékenység, az ésszerű gazdálkodás eredményeként bőséges nyereséggel számolhatnának. Csak az a fontos, hogy mindenkinek jusson e nyereségből, s erre már a köz- művelődési előadónak kell odafigyelnie... Nagy Agnes A IV. Békés megyei nép- művészeti napok hatalmas emblémája köszönti a Mező- kovácsházára érkezőket a művelődési központ és a Mozaik Aruház közötti pázsitos téren. Háromévenként rendezik meg a kovácsháziak (és most is micsoda odafigyeléssel !) a népművészeti napokat és a kiállítást, mely vidékünk népművészeti kultúráját, a „tárgyformáló népművészetet” hivatott reprezentálni. Az a vendég, aki még emlékszik az ezt megelőző három kiállításra, első pillanatban érzékeli a meny- nyiségi és a minőségi fejlődést, annak jelenvalóságát, hogy a kovácsházi népművelők jól teljesítik bázisfeladatukat, mely a díszítőművészeti szakkörök módszertani és másféle segítéséből áll; hogy ez a több mint egy évtizede alakuló mozgalom már odáig jutott, hogy egyre sikeresebben formálja a közízlést, melyet nem kis mértékben fertőz a vásári giccs, az igénytelen „olcsóság”. A bőség zavarával küzd az ember, járva a művelődési központ nagytermében a Bo- ross Béla tervei szerint berendezett kiállítást, amikor újra és újra végigcsodálkoz- za és gyönyörködi a gazdagságot, mely élő népművészetünkből árad, és eljut a megállapításig: a kovácsháziak szeretik a népművészetet, és nem fáradtság az, amit érte tesznek. Szeretetet írtunk, de írhatnánk a szeretet anyagi jeleiről, sorolhatnánk, kik és mennyivel járultak hozzá ahhoz, hogy ez a lenyűgöző1981: tájház nyílik Battonyán Battonyán a nagyközségi tanács kezdeményezésére, a megyei levéltár, valamint a múzeumi szervezet segítségével néhány évvel ezelőtt helytörténeti gyűjteményt állítottak ki a tanácsháza nagytermében. Üjabban elhatározták, hogy a gyűjteményt tovább bővítik. Megvásároltak egy jellegzetes műemlék parasztházat, melyben 1981 őszén tájházat nyitnak. A helytörténeti gyűjtemény többi anyagából a jelenlegi gyógyszertár helyiségeiben rendeznek be kiállítást. A gyűjtést és a táj ház, valamint a helytörténeti kiállítás berendezésének előkészületeit Bencsik János, a gyulai múzeum igazgatója irányítja, sok segítséget kapva azoktól, akiket községük múltja, néprajzi hagyományai különösen érdekelnek. en értékes kiállítás megvalósulhasson. Nem közhely, hogy a bőség zavarát említettem, hiszen ennyi — 1308 bekül- döttből 766 — hímzés, fafaragás, gyékény- és vesszőfonás, fazekastermék, gyerekjáték, szíj j fonás látványát nehéz befogadni, hát még ösz- szevetni, egyikét-másikát kiemelni! A zsűri azonban erre is vállalkozott, mert ez volt a tiszte. Bánszky Pál művészettörténész, naiv művészetek kecskeméti múzeumának igazgatója, zsűriéinek, többen a Népművelési Intézettől és a megye díszítőművészeti szakértői közül már a pályázatra érkezett, ezernél több népművészeti tárgy megrostálásával elképesztően nagy munkát vállaltak, a legjobb szakkörök, egyéni kiállítók kiemelése pedig a felelősséggel is érdemesen párosult. Tehát a kiállítás látványával kell kezdenünk, és alá- húzottan kiemelni, hogy aki megáll a kovácsházi művelődési központ nagytermének ajtajában, vonzó áramkör sodrába kerül, és csodák, szépségek, harmóniák birodalmába érkezik. Mennyi mindent elmesélnek ezek a térítők, blúzok, díszpárnák, faragott székek, padok, dobozok és szobrocskák, köcsögök és tésztaszűrők, csuta- babák és fa hintalovak ... Séta után ha belelapozunk a kiállítás emlékkönyvébe, hasonló érzésekről olvashatunk. Sokan a legtisztább ámuldozás sorait vetették papírra ebben a könyvben, mások verset (!) írtak, mert csak rímes sorokba öntve tudták elmondani érzéseiket. Kotroczó Gézáné kovácsházi asszony sem tehetett másként, és leírta: „Ismét jövünk a kultúrházba, / A kézimunka-kiállításra, / Hogy újra lássuk azt a sok szépet, / Mely nekünk drága örökség lett...” Hosszú időt töltöttünk el itt, mert nemcsak a tárgyak vonzása tartóztatta a vendéget, hanem, hogy láthatta: mennyien jönnek távoli községekből is, asszonyok hímzett blúzban, ünnepélyesen, hogy gazdagítsák ismereteiket, hogy egy-egy gyönyörű szűrmintát közben le is rajzoljanak ... Valóságos szakmai találkozók kerekedtek ezen a keddi délutánon! És ez a kiállítás másik nagy sikere, ettől él mindaz, amit bemutatnak, és ettől értékesek az első, a második és a harmadik díjak, melyeket a megnyitó napján kiosztottak és megtapsoltak. A hímzés a legtöbb, ezek őrzik, vagy fedezik fel újra az egykori, a tájra jellemző A lakosság, valamint a gazdasági szervek összefogásából épül általános Iskola Gádoroson. A munkát 1978 szeptemberében kezdte a tanácsi költségvetési üzem, s előreláthatóan ez év végére birtokukba vehetik a gyerekek az új oktatási intézményt. A 8 tanterem, s a tornaterem átadásával lehetővé válik, hogy megszüntessék a szükségtantermeket, s így a jövőben a felső tagozatos gyerekek is ideális körülmények között sajátíthatják el az általános műveltség alapjait. Az iskola előreláthatóan mintegy 17 millió forintos költséggel épü] fel Fotó: Gál Edit kiállítás díszítő elemeket, színvilágot. Ott van a régi ködmönökről, szűrökről ellesett piros-barna hangulat az orosházi keresztszemeseken, a békési térítők zöld-sárgáin, a komlósi hímzések gazdag virágdíszein, a különböző falvak, köz-« ségek bútorain, melyek a hímzésék ornamentikáit álmodják fába faragott virágokba. ízlés és egyszerűség jellemzi a kiállított tárgyakat, és a feltétlen alázat a kútfőkhöz, a több generációval előtt éltek népművészetéhez. Hogy ezt leírhatjuk, abban is nagy részük van a díszítőművészeti szakköröknek, itt Békésben annak az egy híján száznak, mely művelődési otthonainkban, házainkban vagy másutt működik. Arnóczky József, a kovácsházi járási művelődési központ igazgatója szívesen szolgál adatokkal, hogy a negyedik alkalommal megrendezett kiállítás és népművészeti napok ugrásszerűen fejlődő tendenciáit bizonyítsa. Kilenc éve például mindössze 73-an pályáztak, küldtek anyagot a kiállításra, ma 445-en, hatszor többen! Akkor 20 községből, városból jöttek a kiállítók, az idén már harmincból. „Igaz, említi az igazgató, hogy a hímzés szinte egyeduralkodó. Nem baj, de hogy a tárgyformáló népművészet más ágazatai is fellendüljenek, ez a mi dogunk, akik tehetünk ezért.” Az a bizonyos „bőség zavara” tehát a kiállítás gazdáiban is gondolatokat ébresztett. Reméljük, három év múlva még több fafaragó, fazekas, gyékény- és vesszőfonó, vagy éppen gyerekjáték-készítő népművész jelentkezik majd az ötödik népművészeti napok kiállítására. A figyelem megsokszorozását szolgálja az a részlet, amelyben más vidékek — a Palócföld, Hajdúság, Dunántúl és az északi hegyek világának — népművészetét idézik meg, valamint a gazdag gyűjteményanyag, zömmel a századforduló időszakából. A ház felső traktusán a járási könyvtár néprajzi és díszítőművészeti szakkönyvkiállítását láthatják az érdeklődők, valamint Reneczé- der Béla bélyegkiállítását, mely — többek között — a legszebb magyar népművészeti bélyegsorokat is bemutatja, Boross Béla frappáns humorú népművészeti karikatúráit, és a Békés megyei Múzeumi Szervezet „Népi műemlékek” című fotósorozatát. Sass Ervin MAI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.25: A szabadszállási hídtól a Komjádi uszodáig. 8.35: Síágermúzeum. 9.33: Amerre a Galga folyik . . . 10.05: Fecskék és Fruskák. Arthur Ransome regénye folytatásokban. «.10.28: Biedermayer. Heltai Jenő versel. 10.33: Fúvősátiratok. 11.00: A századforduló Irodalmának hetei. 11.15: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa éne- kel« 12.35: Üj lemezeinkből. 13.17: Kóruspódium. 13.31: A századforduló Irodalmának hetei. 13.51: Babavásár. Részletek Nádor Mihály—Kulinyi Ernő operettjéből. 14.31: Hangképek a IX, mohácsi népdaléneklési versenyről. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Szúnyog Balázs: Változatpk kamarazenekarra. 15.28: Sirius kapitány fogságba esik. Fantasztikus rádiójáték. 16.05: Levél a szomszédasszonyhoz. Szél Júlia műsora. 17.10: Kozák Gábor József népi zenekara ájtszlk, Bangó Margit cigánydalokat énekel. 17.34: Láttuk, hallottuk. 17.59: Bemutatjuk új felvételein- Rst« 19.15: Ahol élünk, ahogy élünk. 19.35: A zeneirodalom remekműveiből. 20.27: A zene nem Ismer határo]££lta 21.17: Palió Imre népdalfelvételeiből. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.48: Az arginuszal csata, Soproni János írása. 23.05: A Bush vonósnégyes játszik. 0.10: Szovjet operettekből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne- negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Leonard Warren operafelvételeiből. S.oo: Christobal Colon, spanyol herceg. Szuhay-Havas Ervin írása. 9.15: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik, Szántai Ildikó nótákat énekel. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk, 12.38: Nótamuzslka. 13.15: Ibert gyermekmuzsikájából. 13.30: A zene titka. 14,00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: A dal — fegyver. Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.33: A-tól Z-ig a popzene világában. 19.13: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. 19.25: Malmok és sorsok. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Emlékezetes G. B. Shaw- előadások. 22.22: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Bécsi klasszikus muzsika. 10.12: Operaegyüttesek. 11.05: Romantikus zene. 12.40: A századforduló irodalmának hetei. 13.07: A Kodály-vonósnégyes játszik. 13.46: Szöktetés a szerájból. Részletek Mozart operájából. 14.58: Balettzene. 16.20: Weöres Sándor: Ének a határtalanról. Könyvszemle. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Dietrich Fischer-Dieskau énekel. 18.00: Csináljuk együtt! 18.30: A Gáchingi kamarakórus két Bach-motettát énekel. 19.05: Simone Boccanegra. Részletek Verdi operájából. 20.00: A századforduló Irodalmának hetei. 20.30: Bruno Walter vezényel. 21.30: A Piramis együttes félórája. 22.00: Évfordulók nyomában . . . SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Tíz perc népszerű operarészletekből. 17.15: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerk. Dalocsa István. (A tartalomból: Körkép aratáskor. — Látogatás a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszergyárban Karcagon. — Az Aprítógépgyár az atomprogramért. — Egy feltaláló portréja. — A megyei NEB vizsgálta. — Néhány perc tudomány.) 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Szafari léggömbbel. Angol ismeretterjesztő rövidfilm. (ism.) 17.25: Utaktól távol. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat. VII/1. rész: Seregélyek. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.55: öt perc meteorológia. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Delta. Tudományos híradó. (f.-f.) 20.20: Palotai Boris: Öröklakás. Tévévigjáték. (ism.) (f.-f.) 21.15: Balett antológia. Részletek a Spanyol Együttes műsorából. 21.50: Támadás egy idegen bolygóról. Magyarul beszélő • amerikai filmsorozat, (f.-f.) A hívők. 22.40: Tv-híradó — 3. 22.50: Reklám, (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Televíziós mesék felnőtteknek. Münchausen Fantáziaországban. (16 éven felülieknek!) (ism.) 21.05: öt perc meteorológia. 21.10: Tv-híradó — 2. 21.30: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. VIII,'fi. rész: Az erőszak anatómiája. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.55: Az oszlop. Román film. 21.05: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Kicsiny világ — gyermek- műsor. 18.45: Muppet-show. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Adriai találkozások. 21.55: Voltaire, ez az ördögi ember — filmsorozat. 22.35: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.25: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.25: Napirenden a kultúra. 21.25: Huszonnégy óra. 21.30: Ember és idő. 22.00: Zenei műsor. 22.20: Házi mozi: Végig — lengyel film. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Utazás a világ végére — 6 és 8 órakor: Éfjélkor indul útjára a gyönyör. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A7 egyik énekel, a másik nem. Békéscsabai Kert: Mozi-disco. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Félek — 4 órakor: Júliusi találkozás — 6 és 8 órakor: Félek. Békéscsabai Terv: Csendestárs. Gyulai Erkel: A Romeyke ügy. Gyulai Kert: Griffin és Phoenix. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Fehér farkasok — 6 és-8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyha- főnökeit? Orosházi Béke: Az áldozat. Orosházi Partizán: csak fél 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő. L, II. Szarvasi Táncsics: Halálos tévedés.
