Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

1980. augusztus 1„ péntek Magyar művészet 1780 és 1830 között Oeleinhainz, Friedrich; Fes- tetich Imréné, Boronkai Ka­talin képmása Hesz János Mihály; Vajk megkeresztelése Dorffmaister István; II La­(Hauer Lajos felvételei — KS) jós képmása Bádogvirág Fotó: Gál Edit Donát János: Vénusz Ha kihalófélben levő mesterségek1 utolsó képvise­lőinek egyikével-másikával beszélgetünk, mindig valami különös, szomorkás hangulat kerít minket hatalmába. Talán nem is mindig az adott szakmákat sajnáljuk, meg a gazdasági fejlődéssel törvényszerű is lehet elsor­vadásuk, lassú kihalásuk'. Talán nem is érezzük hiá­nyukat. Ám az ember, aki féltő szeretettel beszél munkája szépségeiről, buktatóiról... Akinek új és új örömöt je­lent egy életen át, ha az ideig-óráig pátyolgatott mun­kadarab kikerül a keze alól. Az ember, aki aggódva fi­gyeli a mellőle kidőlő töb­bieket ... Nos, ő az, aki el­szomorít minket, s egyben bámulatba ejt, sok évtizedes kitartó munkájával, hűségé­vel. Így voltunk ezzel a na­pokban, amikor felkerestük Erdész Józsefet, aki több mint fél évszázada űzi mes­terségét, 53 éve bádogos Bé­késcsabán. Az Arany János utcai aprócska műhely meg­lepően rendes, tiszta. — Belémnevelték a tiszta­ság szeretetét, még az inas­évek alatt. Naponta rendet raktunk, hetenként egyszer pedig felforgattuk az egész műhelyt, s a legeldugottabb szegletet is ki kellett seper­nünk. Mert tudja, annak idején az inasnak nem sok joga volt, de kötelessége an­nál több. Én persze nem pa­naszkodhatok a mesteremre, Népművészeti szaktábor Gyopároson A Békés megyei Tanács, a Békés megyei Üttörőelnök- ség, valamint a Megyei Mű­velődési Központ’ augusztus 4-től a gyopáros-fürdői úttö­rőtáborban népművészeti szaktábort rendez. A most el­ső alkalommal megrendezésre kerülő táborban 90 pajtás dolgozik majd. Olyan gyere­kek, akik lakóhelyükön, szakköreikben a legjobb munkát végezték. Ott tartóz­kodásuk ideje alatt a fafa­ragás, szövés, fonás, hímzés, tojásfestés, néptánc, vala­mint a népi játékok világá­ba vezetik be a kis népmű­vészeket. A szaktábor augusztus 10- én ér véget. Tervezik, hogy a jövőben évente rendeznek ehhez hasonló gyermektábo­rokat. A munkapad mellett Legyint. Elhallgat, keserű arccal néz maga elé. Sóhajt, aztán megszólal ismét; — Ma már csak kisebb épületmunkákkal, tűzhely-, edényjavításokkal bíznak meg. Ezek' apró-cseprő dol­gok. Egyszerűen kiment eb­ből a szakmából a cifraság, azt nem lehet normára csi­nálni. Azért tésztaformázót, kolbásztöltőt, ilyesmit még kérnek újonnan. Azzal el­pepecselek még. De a ma­gas tetőket nehezen mászom meg, elszállt már felettem az idő... A szerszámokat mutatja, a „rundolót”, amivel a csator­nát gömbölyíti, a „stokot”, azon nyújtja, domborítja az anyagot, meg a „panklit”, a munkapadot... — Én már csak így tu­dom a nevüket — simítja végig tekintetével néma munkatársait. — Akkoriban még csak így hívtuk. Haj, de régen volt... A múltkor az asszonnyal elmentünk a szlovák táj házba. Az idegen- vezető egyre magyarázta, az volt az olajmécses, amazzal töltötték a kolbászt, azok meg gyertyacsövek ... Aztán észrevette, hogy mosolygok', kérdi ám, hogy mi tetszik ennyire. Hát csak az — mondom —, hogy annak idején én csináltam ezeket itt. Ráismertem a munkám­ra ... — nevet, — Látja, én is tudtam valami maradan­dót alkotni.... Nagy Ágnes meg a tárlat rendezői — mint mindazok, amelyeket a Magyar Tudományos Akadé­mia művészettörténeti kuta­tócsoportja korábban kezde­ményezett, elsősorban kísér­leti, műhely jellegű. A kiállítás azt kívánja bi­zonyítani, hogy e fél évszá­zad művészetének — annak ellenére, hogy sok benne a kezdeti, kiforratlan, az át­meneti — van szó szerinti értelemben „korszakot alko­tó” jellegzetessége. A Magyar Nemzeti Galé­ria e kiállítása nemzeti mű­vészetünknek egy eddig ke­véssé méltatott, kevéssé is­mert korszakát kívánja be­mutatni. Azt az időszakot, amelyet az irodalom és a társadalomtudományok a felvilágosodás korának je­gyeznek. Képeink a kiállításon ké­szültek­Jenei Endrére, hiszen áldott jó ember volt, s értette a dolgát nagyon. Úgy hi­szem, szeretett, ha valami nehéz munkája akadt, min­dig engem vett maga mellé. Amikor rányitottunk, s el­mondtuk jövetelünk célját, zavartan tárta szét a kezét: „Rólam? Ugyan mit tudnak rólam írni?” Később, ahogy életéről, munkájáról for­málja a mondatokat, még többször kifut a száján: „Ró­lam írni? Ez aztán csak a meglepetés.” Aztán az évek visszapergetésével lassan el­száll zavara is. Emlékezik. — Az apám népes csa­ládból származott. Két test­vére bádogos volt, így a pél­dát látva, én is úgy döntöt­tem, ezt a szakmát válasz­tom. Tudja, akkoriban nagy becsülete volt a mi mun­kánknak. Mi voltunk, akik az épületre feltettük a dísze­ket. Itt ez a vízköpő, ilyet már nemigen láthatnak. Vagy ez a díszlámpa, ezt a kapu fölé rakták... Az úgy­nevezett vízgyűjtő üstöt is — ez ott van ahol a csator­na ágai összefolynak — szép díszesre csináltuk^ Közben előkerül egy-két ilyen régi munkája. A rideg fém engedelmesen megha­jolva keze alatt, mutatós vi­rág formát öltött. Bádogvi­rág lett belőle. — Tulajdonképpen azért nem jönnek ebbe a szakmá­ba a fiatalok, mert piszkos­nak tartják. Hát van benne valami... Ha új épületen dolgozik az ember, az még csak elmegy. De amikor év­tizedes, sőt évszázados por­réteg ül a pókhálókon, ak­kor bizony nem öröm a pad­láson át a tetőre mászni. De nem ez a lényeg, higgye el! Amikor valami díszes mi­csodát csinálok, úgy el tu­dok pepecselni órák hosszat, hogy olyankor megszűnik a világ körülöttem, s minden gondolatom csak a munka körül forog... De sajnos, nem mindig ez a fontos! A műhelyben 1780—1830: ezt a fél évszá­zadot sosem tartották a ma­gyar képzőművészetben rep­rezentatív szakasznak. Mú­zeumainkban, állandó kiál­lításokon megoszlott a késő barokk és a reformkor mű­vészete között, önálló kiállí­táson sem szerepelt. Nem volt ez másképpen a kor­szak kutatásában, művészet- történeti feldolgozásokban sem, és noha e jó félszázad­nyi idő alatt készült jele­sebb műalkotások nem hiá­nyoztak sem a kiállításokról. sem a művészettörténeti iro­dalomból, mégis viszonylag „üres” és jobbára csak fe­hér foltokból álló időszak­nak könyveltetett el. Erre a korszakra az el­múlt tíz esztendőben irá­nyult, a művészettörténeti kutatás figyelme. Ennek egyik oka a Magyarországi művészettörténeti kézikönyv előkészítése, a másik ok, hogy a nemzetközi kutatás is nagy figyelmet szentel e korszaknak. Ez a kiállítás — jegyzik MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Készülődés az olaj utáni évekre. 8.35: Kamaramuzsika. 9.29: Reinkarnáció. Kiss József versei. 9.34: Róka, rege, róka . .. Óvo­dások műsora. 10.05: Olimpiai híradó. 10.20: Fecskék és fruskák. Ar­thur Ransome regénye folytatásokban. 10.40: Farkas Ferenc: Jelky And­rás — szvit. 11.00: A postamester. Puskin elbeszélése rádióra alkal­mazva. 11.43: Rézfúvós együttesek fel­vételről. 12.35: Olimpiai híradó. 12.55: Együttesek olasz operák­ból. 13.40: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. Kazah SZSZK. 13.50: A századforduló irodalmá­nak hetei. 14.44: Magyarán szólva. 15.10: Kóruspódium. 15.30: Sztárok — anekdoták nél­kül. 16.05: Vizsgálatok nyomában. Nagy Izabella műsora. 16.35: Fehér Sándor népi zene­kara játszik. Csőr József nótákat énekel. 17.07: Mendelssohn: Szentlvánéji álom — szvit. 17.35: Láttuk, hallottuk. 18.00: Sándor Judit operaáriákat énekel. 19.15: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXI»fnyári olimpiai játé­21.05: Walter Gieseking összes Mozart hanglemezfelvéte­lei. XV/4. 22.15: Moszkva '80. Összefoglaló az olimpia eseményeiről. 22.35: Tíz perc külpolitika. 22.45: Rádiószínház. 23.23: Esti muzsika. 0.10: Fehér karácsony. Részle­tek Berlin filmzenéjéből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Millöcker: A koldúsdiák. — Ali. felvonás fináléja. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 14.45: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játé­kokról. 19.10: A beat kedvelőinek. 19.55: A fürdő nőkre. Victor Hugo versei. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: A századfordulö irodalmá­nak hetei. 21.33: Portré slágerekből. 22.23: Egy éj Velencében. Rész­letek Johann Strauss ope­rettjéből. 23.15: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: A bűvös vadász. Részletek Weber operájából. 10.00: Fészek Rádió — Budapest! 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Dzsesszfelvételekből. 13.40: Bach: Musikalischer Op­fer. 14.28: Az I Musici di Roma ka­marazenekar lemezeiből. 15.20: Tatjána Tugarinova ope­raáriákat énekel. 15.58: A Bartók vonósnégyes játszik. 16.45: Csalagút vagy salakút. Tallózás az angol sajtóban. 17.05: Tip-top parádé. 17.35: Versenyművek — magyar előadóművészek tolmácso­lásában. 18.24: Rados Ferenc zongoraest­je a Pesti vigadó hang­versenytermében. 19.05: A főszerepben Beverly Sills. — X/10. rész. Verdi: Traviata. Háromfelvonásos opera. Közben: 20.47: Dal szegény Árjeról. Kiss József balladája. 20.51: Az operaközvetítés folyta­tása. 21.31: A századforduló irodalmá­nak hetei. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kulturális figyelő. Szer­kesztő: Pálréti Ágoston. (A tartalomból: A színhá­zi nyár hírei. — Tárlatról tárlatra. — Szabadságon üdülőben. — Folyóirat­szemle.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótakedvelőknek Vörös Sári énekel, Oláh Kálmán zenekara játszik. 18.26—18.30: Hirösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 8.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 9.00: Szól a dal. Rádió gyer­mekkórusok nemzetközi találkozója. Gálahangver­seny I. rész. (ism.) . 10.00: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük... Is­métlés a tegnapi esemé­nyekből. 11.30: Menekülés az arany föld­jéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat. VII/6. rész. (Ism.) 14.50: Hírek, (f.-f.) 14.55: A XXII. nyári olimpiai Já­tékokról jelentjük . . . 18.45: öt perc meteorológia. 18.50: Mindenki közlekedik . . . Közlekedési műsor, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. Tudományos hír­adó. (f.-f.) 20.20: Még egyszer. Angol zenés film. 20.50: Reklám. 20.55: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük . . . Közben: Reklám. Kb. 23.00: Támadás egy idegen bolygóról. Magyarul be­szélő amerikai filmsoro­zat: A labirintus, (f.-f.) 23.50: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 17.45: Dél-alföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió mű­sora. (f.-f.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Játék a betűkkel. Vetél­kedőműsor. (f.-f.) 18.45: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük . . . Közben: Reklám, (f.-f.) 20.55: öt perc meteorológia, (ism.) 21.00: Tv-híradó — 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat: VIII/5. rész: Egyén és közösség. 22.25: Zenés terefere. BUKAREST 14.00: Hírek. 14.05: Német nyelvű adás. 15.30: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról, össze­foglaló műsor. 18.20: Esti mese. 18.30: Tv-híradó. 19.20: Ahol a liliom virágzik. Amerikai film. 20.55: Tv-híradó. 21.45: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. BELGRAD, I. MŰSOR 14.30: Olimpiai krónika. 14.50: Olimpia: Atlétika. 18.10: Olimpia: Labdarúgás (ha Jugoszlávia játszik). Köz­játék. Miért bűntett? Olim­piai szemle. Hét tv-nap. II. MŰSOR 13.35: Olimpia: Kajakversenyek. 1. futam, döntő. 17.20: Kajak, döntő. 19.55: Ma este. 20.00: A pulai fesztivál króniká­ja. 21.00: Huszonnégy óra. 21.05: Arcképek. 21.35: Műsorkiegészítés. 22.25: Házi mozi: Ofélia — fran­cia film. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Ha­lálos tévedés — 6 és 8 órakor: Világvége közös ágyunkban. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A farkas nyomában — 7 órakor: Felkavart víz. Bé­késcsabai Kert: Mozi-disco. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 óra­kor: Hattyúdal — 4, 6 és 8 óra­kor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Békéscsabai Terv: A kedves szomszéd. Gyu­lai Erkel: Félek. Gyulai Kert: Pantaleon és a hölgyvendégek. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A po­fon — 6 és 8 órakor: A férfi, aki szerette a nőket. Orosházi Partizán: Előttem az élet. Szarvasi Táncsics: Az egyik énekel, a másik nem. Orosházi Béke: Hajadon feleség.

Next

/
Thumbnails
Contents