Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
1980. augusztus 6., szerda o Kunágotai vélemény: Gyorsan megtérülő beruházás Előzetes Körkép a 69. OMÉK-rél Alig két hét múlva, augusztus 19-én nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), az előrejelzések szerint az eddigi magyar agrárkiállítások legnagyobbika. Ä 69. OMÉK feladata az, hogy számot adjon az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar, az erdészet és faipar területén elért eredményekről, és tájékoztasson a VI. ötéves terv főbb céljairól, így a bemutatók ennek megfelelően szemléltetik az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, termelő- és exportképességét, és bemutatják a különféle együttműködési formákat, termelési rendszereket és a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevékenységét. lenne Az árvíz nagy károkat okozott Észak-Békés megyében, ugyanakkor délen, ott ahol a kora tavaszi és nyár eleji belvíz nem, vagy csak későn vonult vissza, szintén alig lesz mit betakarítani az idén. És ez így van már évek óta. A víz itt is „elvette” a földet az embertől. Az or-i szág talán legtermékenyebb földjének hektárjain rendezkedett be, hogy lehetetlenné tegye a tervszerű mezőgazdasági termelést. — Valamikor, ha volt is ilyen, az csak árvizek idején lehetett, de most nincs árvíz — mondják nekikeseredve Kunágotán, Lököshá- zán, Kevérmésén, Nagykamaráson és mindenütt Dél- Békés megyében, ahol a Maros hordalékkúpjából a víz tör a felszínre. S amíg a kutatók azon elmélkednek, honnan a víz, és miért nem folyik el, mint korábban, addig a mezőgazdasági üzemek, a tsz-tagok és a vezetők vívják a maguk küzdelmét, hogy megkíséreljék pótolni a veszteséget. — Szövetkezetünkben csak az utóbbi két évben 2400 hektár került részben vagy teljesen víz alá a tavaszi és nyár eleji hónapokban. Ebben az évben különösen súlyos a helyzet, hiszen területünk 30 százalékán több, mint 1600 hektáron károsult a vetés. A májusi határszemlén még biztató kép tárult elénk. A növények szépen fejlődtek. Azután május 31- én egyetlen nap alatt 100 milliméter eső zúdult alá, és jöttek június elejének csapadékos napjai. Máskor is volt már ekkora eső, mégsem okozott gondot. Igaz, a talajvíz szintje sem állt olyan magasan, mint az utóbbi néhány évben. Az alacsonyabb fekvésű területeken a víz itt tanyázik hónapokig ... — magyarázza Gyalog Mihály, a kunágotai Bercsényi Tsz elnöke. Ahol sohasem használtak lánctalpas kombájnokat a búza aratásához, ott most azzal vágják a kalászokat. Vízben áll a gabona, nem egy helyen foltokban vagy teljesen kipusztult a kukorica, a cukorrépa. Négy éve még kiváló termelőszövetkezeti címet kaptak. Akkor 40 millió forint nyereséget állítottak elő. — A növénytermesztés adja a nyereség 90 százalékát. Ha valami miatt csökkennek a termésátlagok, csökken a nyereség is. 1978-ban már csak 26, tavaly 25 millió forint volt a szövetkezet eredménye. Ebben az évben sem lesz több. Példákkal igazolhatjuk, mekkora veszteségek okozója a víz. A kender, ami egyébként a közös gazdaság árbevételének 13 százalékát adta, a termelés magas költségei miatt a nyereség 26 százalékát emészti fel. Most azon gondolkodunk, hogy az ilyen nagy kockázattal termeszthető növények nem illeszthetők termelési szerkezetünkbe — tár elénk néhány adatot, és ezek birtokában elemzi a helyzetet Pécsik Gábomé közgazdasági osztályvezető. Végül is a csökkent nyereséghez kellett igazítani a közös gazdaságban a fejlődés ütemét. Ezt bizonyítják az elnök szavai is. — A korábbi években olyan fejlesztéshez fogtunk, amelyet a 40 millió forinthoz igazítottunk. Elképzeléseinkben dinamikus előrelépést fogalmaztunk meg. De időközben le kellett mondanunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről, a géppark igényeinknek megfelelő korszerűsítéséről. Valamikor azt mondták Kunágotán, itt csak aratni és vetni kell, a többit a földre bízta az ember. S ha ez nyilvánvalóan túlzás, akkor is igaz, viszonylag kis költséggel hatalmas termésátlagok érhetők el. A 6 tonna búza, a 8-9 tonna kukorica, a 40—50 tonna cukorrépa ezen a földön természetes. Jól lehet most a felének, az egyharmadának is örülnek majd. — Amikor kiváló lett a gazdaság, a déli tsz-szövet- ség 36 üzeme közül az egy hektárra eső jövedelmet ösz- szehasonlítva az ötödikek A kutaséri csatorna a belvíz elvezetésére alkalmatlan, lehetetlen a tervszerű mező- gazdasági termelés... voltunk. Most a mezőny második feléhez tartozunk — kesereg Pócsik Gábomé. Gyalog Mihály pedig egy másik, az előzőnél is fontosabb tényre világít rá. — A sok víz kilúgozza a talajt. Pótolhatatlan kárt okoz. Kétszeres baj szakad ránk, mert egyszer kénytelenek vagyunk beérni a kisebb terméssel, másodszor a föld, ha gyorsan nem történik valami, annyit veszít termőképességéből, hogy azt csak aránytalanul magas költséggel lehet helyrehozni. Kunágotán aggódnak, keresik a kiutat, de mindenütt ezt teszik, ahol felismerték, gyors megoldásra van szükség. — Elkészült a térség meliorációs terve, amely természetesen magában foglalja az általános vízrendezést. Az orosházi Űj Élet, a batto- nyai Petőfi és Május 1., a kaszaperi Lenin, a nagybán- hegyesi Zalka és a tótkom- lósi Viharsarok Tsz-ekben már a korábbi években elkezdődött ez a munka. Nagykamarásról új csatorna vezeti el a vizet. Elkezdődött tehát a térség vízrendezése. Kunágotán, Kevermesen és-a többi belvízzel sújtott területen is hasonló megoldásra van szükség. Előbb azonban a belvíz elvezetésére alkalmas, úgynevezett befogadócsatornákat kellene építeni, hogy azután megvalósulhasson a melioráció. A tervszerint a munkálatok a hatodik ötéves terv végére fejeződnének be — adja tudtunkra Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. — Nem a türelmetlenség mondatja velünk, de úgy gondoljuk, megérné, ha a tervezettnél 1-2 évvei hamarabb fejeződhetnének be a meliorációs munkák. Ez mindenkinek megérné. A beruházás ugyanis gyorsan, 3-4 év alatt térülne meg, és a föld termőképessége sem romlana tovább. Egyelőre azonban nyakunkon a víz. A kutaséri csatorna a víz elvezetésére alkalmatlan. Így mi semmit sem tudunk tenni. S végül még egy adalék. Az Állami Biztosító az elmúlt tervidőszakban Békés megyében csaknem 800 millió forintot fizetett ki belvízkárra. Ennek jelentős részét déli mezőgazdasági üzemeink kapták. Ma még nem lehet tudni, hogy végül is a tervezett időnél hamarabb valósul-e meg Dél-Békés megyében a melioráció. Az mindenesetre tény, hogy a víz nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek jelent gondot, de a községek házaiban is sok kárt okoz... Kepenyes János Az Orosházi Üveggyárban az első félévben 39 baleset fordult elő. A kiesett munkanapok száma 1157 volt. Sajnálatosan egy halálos baleset is történt. A keverőüzemben a szállítótartály leszakadt, és rázuhant az alatta tartózkodó dolgozóra, aki a helyszínen meghalt. Szederháti Istvánnak, a vállalat munkavédelmi csoportja vezetőjének a tájékoztatása szerint a legtöbb baleset tárgyak, üveglapok, palackok eséséből, üvegszilánkok okozta sérülésekből ered. Munkaköri mulasztás miatt egy esetben indult fegyelmi eljárás egy művezető ellen. A halálos végű balesettel kapcsolatban a mulasztókkal szembeni eljárás még nem zárult le. Az üveggyár korszerű termelőberendezésein javarészt korszerűek a munkavédelmi berendezések is. Alapvetően fontos tehát, hogy a dolgozók értsenek a munkakörükkel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez, a gépek, eszközök kezeléséhez. A munkavédelmi előírások oktatását a gyárban beA szakmai közönségen túl az OMÉK minden látogatójának kínál érdekességet, hiszen a célja is az, hogy az esztétikusán kiállított termékek segítségével ki-ki érdeklődésének megfelelően képet kapjon, új ismereteket szerezzen a magyar agrárgazdaságról. Az OMÉK-on mezőgazdaságunk, élelmiszer- iparunk, erdészetünk és faiparunk témái 18 központi bemutató keretében tekinthetők meg, 27 ezer négyzet- méter fedett és 46 ezer 800 négyzetméter szabad területen. Mit, hol találunk A B csarnokban, a kiállítás fő pavilonjában kapnak helyet az agrárpolitikai, a KGST- és nemzetközi együttműködési, a szakoktatással és kutatással, valamint a vezetésszervezéssel foglalkozó témák. Itt lesz az Alkotó Ifjúság címet viselő bemutató is. Az A pavilonban, a kiállítás legnagyobb csarnokában a növénytermesztési, a kertészeti — az utóbbi keretében a 13. országos virágkötészeti verseny és kiállítás —, a háztáji és kisegítő gazdaságok bemutatója látható. Ezeket egészíti ki a növény- védelmi, a talajerő-gazdálkodási és a meliorációs tevékenységek kiállítása. Az F/2-es pavilonban az állattenyésztési és takarmányozási, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai és halászat bemutatójára került sor. Az OMÉK időtartamára 5 ezer 500 négyzetméteres területen istállókban helyezik el a kiállított állatokat. Az erdészeti, a faipari, a vamutatással (diavetítéssel és gyakorlóberendezések alkalmazásával) igyekeznek eredményesebbé tenni. Vannak azonban lehetőségek a munkavédelem fejlesztésére, ami újításokkal is elősegíthető. Az ilyen újításokat a munkavédelmi csoport kapja meg véleményezésre, amit néhány napon belül igyekszik végrehajtani. A jelentősebbekért nagyobb összegű díjazást javasol. Az évente kiadásra kerülő újítási feladattervben az idén munkavédelmi jellegűek is szerepelnek. Olyanok, amelyekkel egészségi ártalmak, sérülések előzhetők meg. Az újítók a jó megoldásokért jutalmat is kapnak. A gyárban rendszeresen tartanak munkavédelmi vetélkedőket. Munkavédelmi filmbemutatókon évente legalább egyszer-kétszer csaknem mindenki részt vesz. A munkavédelmi csoport mintegy 30 munkahelyre olyan segédletet dolgozott ki, melynek alapján a művezetők és a csoportvezetők szakszerűbb oktatást tartanak. P. B. dászati bemutató a 25-ös pavilonban foglal helyet. A D pavilon a kollektív élelmiszerbemutatóé, 15 ágazati csoportjával, valamint a friss zöldség és gyümölcs forgalmazásával. A gasztronómia a 23-as számú pavilonban kapott helyet, itt a bemutató mellett gyakorlatban is — főzéssel, táplálkozási tanácsadással, kóstolgatással — tájékoztatják a látogatókat a korszerű táplálkozást elősegítő táplálkozásról. A műszaki és építészeti kiállítás jelentős része szabad területen helyezkedik el. A földhasználat és földvédelem témája a 24. számú pavilonban található. Nemzetközivé vált A hazai önálló kiállítók száma az idén meghaladja a százat. A megyénkből hét önálló kiállító nevezett be az idei OMÉK-ra, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a Mezőkovácsházi Zöldségvetőmag-tár- sulás, az FLR békéscsabai kirendeltsége, a szarvasi HAKI, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a Gyulai Vízmű és a füzesgyarmati Uni- verzál Ipari Szövetkezet. Legújabb termékeiket, termelési eredményeiket mutatják be az agrárgazdaság csaknem valamennyi ágazatából. Külföldön is egyre nagyobb a népszerűsége az ÓMÉK-nak, ennek megfelelően erősödik a kiállítás nemzetközi jellege is. A szocialista országok közül a KGST kilenc tagországa és Jugoszlávia képviselteti magát, felvonultatva legjobb és legjellemzőbb termékeit, a KGST keretében való együttműködést. A nem szocialista kiállítók nagyszámú jelentkezése azt bizonyítja, hogy az OMÉK mint kereskedelmi esemény is igen nagy érdeklődésre tarthat számot. Erre utal, hogy egyéni kiállító cégekkel Anglia, Ausztria, Hollandia, Japán, Libanon, Svájc, Svédország, Nyu- gat-Berlin; kollektív bemutatóval Franciaország, Tajvan ; nemzeti bemutatóval pedig Kanada, Líbia, NSZK, Űj-Zéland és az USA vesz részt a 69. OMÉK-on. Megyénk az OMÉK-on Megyénkből a szántóföldi növénytermesztési bemutató kategóriájába 40 mezőgazda- sági üzem jelentkezett, a nevezett termékek között főleg a búza, a kúkorica, a lucerna és a cukorrépa szerepelt, de megtalálhatjuk a szóját, a rizst, a rostkendert, a cirkot és a burgonyát is. A kertészeti ágazatban kilenc megyei gazdaság hírességei szerepelnek, lesz itt paszternák — amit a geren- dási Munkácsy Tsz mutat be —, de láthat a közönség nemesített káposztát, dinnyét, paradicsomot, paprikát, zöldbabot és zöldborsót. Gyümölcsfaoltványokkal nevezett be a békéscsabai Lenin Tsz, cserepes levélzölddel a dísznövénytermesztési ágazatban az orosházi városi költségvetési üzem kerté- - szete. Technikai újítások, találmányok, újdonságok, új technológiák kategóriájában a békésszentandrási Zalka Tsz mutatja be angóranyúl- tenyésztésben és -tartástechnológiában elért eredményeit, a békéscsabai Lenin Tsz pedig a baromfitrágya-szá- rítmányát. A háztáji és kisegítő gazdaságok közül az orosházi és gyulai kertbarátkor vesz részt ezen a nemzetközi kiállításon. Az orosházi Qravecz Ferenc nagyezüst nőstény, a szintén orosházi Virók Mihály nagycsincsilla, a szeghalmi Horváth Sándor pedig új-zélandi fehér nyulát nevezte be. Barkácstraktor- verseny is lesz, ezen megyénkből három békési — Hőgye László, Babály István és Nagy Elek — és az újkígyósi Gyulai László „remekműve” szerepel. Az állattenyésztés kategóriában szarvasmarhával, juhhal, és lóval jelentkezik hat megyei mezőgazdasági üzem. Az élelmiszeripar területéről 10 üzem nevezte be termékeit, láthatnak majd a látogatók négytojásos fodrosmetéltet a Békéscsabai Konzervgyárból, cérnametéltet nyolc tojásból a körösladá- nyi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ből, gyorsfagyasztott karfiollevest a Békéscsabai Hűtőházból, zöldborsós kolbászt a Gyulai Húskombinátból, csabai vastagkolbászt a Békéscsabai ZÖLDÉRT Vállalattól, grillga- lambot — még nyolc terméke mellett — az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalattól, csirkebratfertiget a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattól, édes, sós, omlós, töltött, csokis süteményeket a gyomai és Orosházi Sütőipari Vállalattól, és extra szénsavas üdítőcsaládot a Békéscsabai Üdítőipari Vállalattól. Lovasbemutató is Az OMÉK látogatóit sokféle rendezvény, szórakozási lehetőség várja. A bemutatókhoz kapcsolódó szakmai programok keretében az érdeklődők szaktanácsadók vezetésével tekinthetik meg az egyes témák kiállításanyagát, elemző előadásokat hallgathatnak meg, és konzultációkon, filmvetítéseken is is részt vehetnek. A bemutatópályán gépfelvonultatás, lovasprogramok, a hangosbemondón keresztül mindenkihez szóló vetélkedő szolgálja azt a célt, hogy az OMÉK látogatói hasznos tapasztalatokkal, kellemes élményekkel gazdagodjanak. A gyermekek körében nagy népszerűségre tarthat számot majd a pónilovaglás. Az OMÉK- on új, nagy befogadóképességű, önkiszolgáló étterem és 16 vállalat és szövetkezet árusít majd hideg és meleg ételeket, italokat több mint 40 helyen. Újdonság a K pavilonban az „új termékek áruháza”, ahol megvásárolhatók azok a legújabb és exportra készült élelmiszer- ipari termékek, amelyek eddig még nem voltak kereskedelmi forgalomban. Kelemen T. Magda Kunágotán Kisházi Béla portáján víz alatt a kert \ Fotó: Dupsi Károly Munkavédelem az Orosházi Üveggyárban
