Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
1980. augusztus 5„ kedd o lENiUJkfito Az elnökség Kurucz Imre előadását hallgatja Fotó: Veress Erzsi Mezőgazdasági nyári egyetem Szarvason A kérdést sokan felteszik manapság, különösen megyénkben. Még be sem fejezték a belvíz okozta károk helyreállítását, máris itt van az újabb elemi csapás, az árvíz. Lesz-e elegendő építőanyag az újjáépítéshez. mire számíthatnak a károsultak ? Erről érdeklődtünk a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Elmondották, hogy az építőanyag-forgalom az elmúlt hónapokban összességében nem volt nagyobb, mint tavaly júliusban. Hullámlemezből, födémgerendából, falburkolócsempéből viszont sokkal többet adtak el 1979 Vörös Csillag! Ha nem is kényeztetett el bennünket túlságosan a nyár, egy csalhatatlan jele van jelenlétének: a városi játszóterek szereinek rohamos romlása. A gyerekeknek több idejük van hintázni, csúszkálni, tornázni a tavasszal rendbe hozott különféle szereken, és bizony július végére itt-ott már alig lehet igénybe venni a hintákat, csúszdákat stb. Egyiknek a lánca szakadt el, s ahogy a gyerekek mondják, „irtó csá- lés”, a másik ülőkéjéből a lécek nagy része hiányzik, a csúszdák bádoglemeze sok helyen megsérült, és nem csak a nadrágot szakítja fel. A patronálok jobbára csak a tavaszi felújítások során jeleskednek, hogy hónapok múltán mi történik a játszóterekkel, arra nem mindegyikük figyel. fl szabadtéri játékok félideje Szegeden A félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássorozata: a Dóm téri hatalmas színpadon eddig 8 előadáson 35 000-en gyönyörködhettek Páskándy Géza: Kálmán király című drámája, valamint Verdi Falstaff és Bizet Carmen című operája előadásában. Eddig egyszer sem kellett a játékokat eső miatt megszakítani. hasonló időszakához képest. Jelenleg falazóanyagokból, cserépből ki tudják elégíteni az igényeket. Cementet és meszet ugyancsak megfelelő mennyiségben tárolnak a TÜZÉP-telepeken. Februártól általában javult az ellátás. Ennek ellenére csak elvétve lehet kapni állványfát, vasbetongerendát és különböző béléstesteket. Az elkövetkezendő hónapokban arra számítanak, hogy kielégítő lesz az építőanyagok kínálata. A károk felmérése folyamatban van. Természetesen először az elemi csapást szenvedett lakosság jó áruellátásáról gondoskodnak Nem így a békéscsabai vasútállomás Vörös Csillag Szocialista Brigádja, amelynek tagjai az Gr utca és környéki játszótereket patronálják. Ök „menet közben” is ellenőrzik a szerek állapotát, és ahol szükséges, ott segítenek. Kovács István a brigád vezetője. A gyermekév alkalmából vállalták a játszóterek rendben tartását, s számukra 1979. december 1-gyel nem fejeződött be ez a vállalás. Az idén már csaknem 400 órát fordítottak a szerek javítására és 150 folyóméter lécet használtak fel. Az iskolákban piros pontot kapnak napi helytállásukért a legkisebbek. A Kovács-brigád Vörös Csillagot érdemel — méltán nevezik így. Átadták a várszínbázi dijakat Tegnap délelőtt Gyulán, a városi tanács dísztermében Dér Lajos tanácselnök-helyettes adta át a Gyula város Tanácsa által alapított „Várszínházért” díjakat. Ebben a díjban az idén három színművész részesült: Márkus László, Bács Ferenc és Lukács József. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya ez évben két nívódíjat adományozott. Ezt a Ko- dály-est kiemelkedő megvalósításáért Sík Ferenc rendező és Melis György, az Operaház magánénekese kapta. Az idei immáron a második alkalom, hogy megnyitotta kapuit a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem Szarvason. A TIT Békés megyei szervezete és a DATE mezőgazdasági főiskolai kara szervezésében augusztus 4-én délelőtt tartotta meg a nyári egyetem tanácsa a megnyitó ünnepséget a szarvasi mezőgazdasági főiskolán. A részvevőket Juhász Sándor, Szarvas város Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte. Előadásában Szarvas múltjával, Tessedik Sámuel munkásságával ismertette meg a hallgatóságot, majd felsorolta és jellemezte a városban működő oktatási és kutatóintézményeket. Kurucz Imre, a TIT főtitkára megnyitó előadásában áttekintette a nyári egyetemek történetét, amelyek közül a legidősebb a második világháború után alapított debreceni, a legfiatalabbak egyike pedig tavaly született Szarvason. Az elmúlt évben az ország 23 nyári egyetemének 3 ezer hallgatója volt, fele magyar, a másik fele külföldi — többségük kapitalista — országból jött. Az egyetemek színvonalára jellemző, hogy egyre több vállalat és intézmény tekinti szakmai továbbképzésnek és küldi dolgozóit a megfelelő témájú előadásokra. Sikerének titka, hogy ennek az ismeretterjesztésnek a fő sajátossága a pihenve tanulás. A hallgatók az oktatás mellett megismerkedhetnek hazánk legszebb tájaival, annak helytörténetével és jelentősebb létesítményeivel is. Az előadások témái aktuálisak, • tudományosan is kiforrottak, és így alkalmasak az ismeretterjesztésre. A mező- gazdasági nyári egyetem megszervezése az élelmiszer- termelés gyors ütemű fejlesztésével vált egyre időszerűbbé. A Tessedik Sámuel Nyári Egyetem megnyitásával — mondta Kurucz Imre — törleszteni kívánjuk az agrárértelmiséggel, e legdinamikusabban fejlődő szakembergárdával szembeni adósságunkat. Két hétig a moszkvai olimpia eseményei tartották lázban az országot. Több millióan a televízió képernyője előtt ülve kísérték figyelemmel az izgalmas versenyeket. Mindig, de ilyenkor különösen bosszantó, ha elromlik a készülék, körülményes a megjavítása. Ennek elkerülésére szervezte meg a GELKA július 19-től augusztus 2-ig az olimpiai ügyeletet. A megyei tapasztalatokról tájékoztatta lapunkat Lődy András, a GELKA Békés megyei kirendeltségének a vezetője. Elmondotta, hogy Békéscsaba két, Orosháza, Békés. Gyula, Mezőkovács- háza és Szeghalom egy-egy szervizében megerősített, a szokásosnál hosszabb műszakban dolgoztak a szerelők. A készülékeket 48 órán belül ,a műhelyben vagy a bejelentő lakásán megjavíBiró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a VI. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseivel ismertette meg hallgatóságát. Az előadó vázolta hazánk gazdaságának helyzetét, majd a jövőre irányuló tervcélokat is jellemezte. Mezőgazdaságunknak nagy szerepe lesz exportunk növelésében, elsősorban a gabona, az állati termékek és a növényi olajok keresettek a külföldi piacokon. Gabonatermelésben a 15—16 millió tonnát, hústermelésben a 2,3—2,4 millió tonnát irányozták elő a VI. ötéves terv végére. Ezeknek a nagy számoknak az elérésében hajtóerő a mezőgazdaságban dolgozók szakértelme. Ennek állandó továbbképzéséhez nyújt segítséget a nagy agrárreformer, Tessedik Sámuel nevét viselő nyári egyetem — fejezte be előadását Biró Ferenc. Végezetül Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára megyénk mezőgazdaságának sajátosságait vázolta fel a hallgatóknak. Elmondta, hogy Békés megyében az aranylöszháttól a terméketlen szikig minden talajtípus megtalálható. A nagy szóródás ellenére az ország mezőgazdasági termékének 8-9 százalékát ez a megye adja. Jelentős az állattartás, az elmúlt évben egymillió sertést hizlaltak fel a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők. Csatári Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben javítani kell a termőföld biztonságát és termőképességét. Jelenleg 25 ezer hektáron árvíz, 20 ezer hektáron pedig belvíz csökkenti a mezőgazdaságilag megművelt terület terméshozamát. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy megyénkben sok oktatási és kutatóintézmény működik, viszont a mezőgazdasági üzemek nem igénylik megfelelően ezek tudományos eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Az ünnepi megnyitó záróaktusaként a résztvevők megkoszorúzták Tessedik Sámuel sírját. tották. Az automata éjszaka is regisztrálta a telefonhívásokat. Ilyen módon éjszakánként 20—30 bejelentés érkezett az István király téri szervizbe, ahonnan másnap reggel azonnal elindultak a szakemberek ,a megadott címre. Az alkatrész- ellátás szintén zökkenőmentes volt. A budapesti központtól külön túrakocsik hozták a szükséges anyagokat. A kirendeltségvezető szerint a legnagyobb forgalmat a békéscsabai és a gyulai szerviz bonyolította le. Na- ponta mintegy 80—100 fekete-fehér, illetve színes tévé várta a szakavatott kezeket. Végül is az akció sikerrel zárult. A megyében legalább 800—1000 tévétulajdonos még idejében bekapcsolhatta a megjavított készülékét. R endszeres olvasója vagyok egyik napilapunk népszerű állandó rovatának, amely az „Itt tartunk” címet viseli, összeállítás friss adatokból: miként alakult főbb népgazdasági ágazataink termelése az előző év hasonló időszakához képest. Legutóbb megtudtam — épp a napokban —, hogy az év első öt hónapjában a múlt év január—májusi eredményéhez viszonyítva némileg csökkent az állami és a szövetkezeti ipar termelése, bár egyes területeken, többek között a textil- ruházati, az építőanyag-, a villamosenergia-iparban, vagy az alumíniumkohászatban növekedés tapasztalható. Több lakást adtak át, de ugyanakkor kevesebb építéséhez kezdtek hozzá, a mezőgazdasági termékek felvásárlása csekély mértékben alacsonyabb volt, viszont több élőállatot vásároltak fel, s míg az import mérséklődött, lényegesen több árut exportált az ország. Fontosnak tartom a statisztikának ezt a józanságát ahhoz, hogy a magam tájékozottsága hiteles legyen. De túl a számszerűségeken, mindig megfogalmazódik bennem a kérdés: hol tartunk a számokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem mérhető társadalmi tünetek számbavételével, amelyek természetesen az ilyen statisztikai összesítésekben is tükröződnek. Más szavakkal: azt követően, hogy annyit hallunk, olvasunk a nehézségekről, a további fejlődés bonyolultabbá vált feltételeiről, amelyeknek megteremtéséhez a korábbinál nagyobb összefogásra, fegyelmezettségre van szükség, vajon mindannyian komolyabban vesz- szük-e a munkát, önmagunkat, saját küldetésünket, s hozzáteszi-e mindenki azt a pluszt a közös erőfeszítésekhez, ami nélkül még a szerény mértékű előrehaladás sem lehetséges? Erre a kérdésre ma nem lehet egyértelmű igennel felelni. Dolgozunk, dolgozgatunk, hát persze. Reggel munkába megyünk, onnét este haza, és otthon is mindig akad tennivaló, okkal panaszkodnak annyian örökös fáradtságról. De ha elnézem itt a házunk előtt felbontott úttestet, ami jó két hónap óta úgy áll, ahogyan felbontották, enyhén szólva lassúnak találom a tempót.' Hétszámra nem dolgozik itt egy teremtett lélek sem, a' táblát is eltüntették, már jó ideje, amely azt adta hírül, hogy ezt a munkát a harmadik negyedévben készen átadják. Néha megpezsdül a környék: furcsamód épp szabad szombatokon. A plüsz bérért, ami ilyenkor jár, vajon tényleges plusz-e a telMegyénk ipari, mezőgiazda- sági és fogyasztási szövetkezeteinek lapja, a Békés megyei Szövetkezeti Élet augusztusi száma is gazdag tartalommal jelent meg. Az első oldalon közli a lap Csatári Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának ünnepi köszöntőjét, melyet a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségén mondott el. Hírt ad a Szövetkezeti Élet a szarvasi körzet 11 termelő- szövetkezetének összefogásáról, mely jó alapja lehet a hosszú távú együttműködésnek. Részletes beszámolót olvashatunk a második oldalon a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség Kötegyánban tartott elnökségi üléséről. Ezen az alaptevékenységen kívüli munka, más szóvai a melléküzemágak kérdése volt az egyik napirendi pont, majd megtárgyalták az 5. körzet szövetkezetpolitikai feladatait. Portrét olvashatunk Balogh Lászlóról, a békési Egyetértés Tsz elnökéről. jesítmény? S olyan ráérősen mozog akkor is mindenki. Nem ritkák a hosszú pihenők, a kedélyes fröccsözé- sek. Pár éve még divat volt elmarasztalni a munkásokat az ilyen csellengésekért. Jó, hogy kezdünk leszokni erről. Ma inkább azt kérdezzük: nem a szervezéssel van valami baj? Netán a technológiával? Még mindig több mindenbe belefogunk, mint amennyire lehetőségeink, adottságaink engednék? Elapróznánk magunkat, amikor erőink koncentrálására lenne szükség? Ilyen és hasonló kérdéseket sokszor fölteszünk magunknak s az, aki hangosan is kimondja, gyakran kap vállvonogatást válaszként. Mérgez az ilyen egykedvűség. Más szóval közönynek nevezik1. Azért veszélyes, mert fékezi, lebénítja az embert. Azt öli meg bennünk, ami talán a legfontosabb előrevivő erő: a teremtő ember vágyát az alkotásra. Azt a képességet, amely keletkezésük pillanatában felfogja a közösségi célok és szándékok jelzéseit, s azokra azonnal cselekvéssel reagál. Ahogy a kombájnosokat az aratás nagy munkája, már a hullámzó búzatáblák látványa is. A vérbeli bányászt a feketén csillogó szénfal. A matematikust az ismeretlen képlet megoldásának izgalma. Melyek az összetevői a közönyösségnek, ami látszólag érzéketlen a többre-jobbra való ösztökélés iránt? Van egészséges indítéka is. Az a körülmény, amit mindannyian látunk1, tudunk: amerre nézünk, épül, gyarapszik az ország, szűkebb és tágabb környezetünk. Ezt látva sokan nem is szeretnek a gondokon rágódni, s ha valaki szóba hozza előttük, akadnak, akik1 el sem hiszik, hogy itt meg ott any- nyiféle probléma, gond létezik. Fölvettünk egy meglehetősen kényelmes életritmust, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy társadalmi méretekben a közöny, az eltunyulás nemcsak a jövő várható eredményeitől foszthat meg bennünket, hanem egymástól is elidegenít. T alán ez a legveszélyesebb az egészben. Hogy a közönyös embert nem érdekli a másik ember. Az ilyen és hasonló okfejtések végén már élesebben vetődik fel a kérdés: „hol tartunk hát?” S. azt érezzük: ami feleletet a statisztika tud adni, bármily sok is, nem elegendő. A statisztika az elmúlt időt regisztrálja. De nekünk fel kell tudnunk mérni a jövőnket is. akit országgyűlési képviselőnek választottak. A szolgáltatások dinamikus növekedéséről és az ebből fakadó szövetkezeti feladatokról interjút közöl a lap, és egy olvasói levél nyomán ad hírt a huny.ai Hunyadi Tsz munkaruha-ellátásáról. Két összeállítás köszönti az alapításának ‘ 30. évfordulóját ünneplő szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetét. Interjú szól a fogyasztói érdekvédelemről és rövid riportban bepillantást nyerhetünk a szarvasi Dózs,a Termelőszövetkezet üzemorvosának tevékenységébe. Figyelemfelhívó és gondolatébresztő cikk foglalkozik az egyre fokozódó belvízzel, amely veszélyezteti a Csanádi aranylöszhát kitűnő földjeit. De olvashatunk a COOPTOURIST szolgáltatásairól, ,a szövetkezeti kooperációkról és arról is, hogy a szövetkezetek összefogásával oldódik meg rövidesen Békéscsaba tejellátása. A Veszprémi Erdőgazdaság harmincnyolcmillió forintos költséggel bővítette a zirci fafeldolgozó üzemét. Az új gépekkel felszerelt üzemben évente huszonötezer köbméternyi fát dolgoznak fel a bútoripari igényeknek megfelelően. Képünkön: rakodógéppel helyezik a rönkfát a görgősor elejére (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) V. D. K. T. M. Zökkenőmentes olimpiai ügyelet Kovács Imre Megjelent a Szövetkezeti Élet Hol tartunk? Kielégítő lesz az építőanyagok kínálata