Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
1980, augusztus 31., vasárnap „Akkoriban technikusok voltunk, Példamutatás és törődés most mérnökök vagyunk” A cigány népcsoportból származók hatása a cigánytanulók pályaválasztására Hubai András az iskola udvarán „Nagyapám, anyám, bátyám — aki 11 évvel idősebb nálam — a tanári hivatást választották. Nem csoda hát, hogy engem is erre ösztökéltek. A választás szerencsésnek bizonyult, hiszen hosszú pályafutásom alatt egyszer sem bántam meg, hogy a gyerekek oktatását, nevelését választottam hivatásomul. Három évig Mezőhegyes mellett, egy majorban ösz- szevont osztályt tanítottam, majd bekerültem a községbe, igazgatóhelyettesnek. Itt is három évet húztam le. Aztán itt Medgyesegyházán megüresedett az igazgatói szék. Akkori igazgatónőm a kérdésre, hogy kit javasol, azt válaszolta: „Hubai Andrást”, vagyis engem. így kerültem immár 28 éve ide, Medgyesre iskolaigazgatónak. Ennyi év után sokat változott a világ. Itt van például az irányításban bekövetkezett változás. Bizonyos értelemben akkor könnyebb volt, hiszen csak utasítottunk... Ám ez az autokratikus vezetési stílus már a múlté. .Most közösen egyeztetve a dolgokat kell döntéseket hoznunk. Az a bizonyos, sokat emlegetett négyszög úgy hiszem, nálunk jól működik. Régi igazgatóm azt mondta: az a jó vezető, aki megtalálja a megfelelő embert a megfelelő helyre ... Azóta nemegyszer bebizonyosodott e bölcsesség igazsága. Épp a napokban gondoltam arra, hogy 1952 augusztusa óta, mióta itt vagyok, mennyit változott a pedagógusok munkája. Annak idején az volt a jó tanár, aki a 45 percet végigbeszélte. Ma a „differenciált munka”, az „állandó munkáltatás” fogalma mögött rengeteg felkészülés rejlik. Szinte ott sincs a pedagógus, a gyerekek mégis az óra egész ideje alatt dolgoznak. Valahogy úgy lehetne a nagy változást megfogalmazni, hogy akkoriban — 28 éve — technikusok voltunk, s most mérnöknek kell lennünk. A főiskoláról, egyetemről kikerülő fiatalok fölkészültsége is igazodott az igényekhez. Nevelőtestületem csaknem minden tagjáról elmondhatom, hogy korszerűen dolgozik. Ha jól emlékszem, három tan- tervváltozás volt, mióta itt vagyok. S ma, amikor a technikai forradalom időszakát éljük, úgy hiszem, ez szükségszerűen be kellett, hogy következzen. Ha már eddig is a tegnapot hasonlítottam össze a mával, a pedagógusok élet- körülményei is sokat változtak. Itt nemcsak, és nem elsősorban a szolgálati lakások korszerűsítésére és az anyagi és erkölcsi elismerésre gondolok, hanem a mindennapi életvitelükre is. Kell, hogy benne legyenek a közéletben, akár közművelődési, akár mozgalmi téren. Erre már a főiskolán is felkészítik őket... Közöttünk van községi vb-tag, tanácstag, vöröskeresztes vezetőségi tag... Nem sorolom tovább. És hogy mit változott az iskola? Mert a fejlődésnek ez is mércéje lehet. Hol vannak már a régi olajos padlók, amelyre ha leesett a gyerek füzete, csúf nyomot hagyott? És hol a régi iskola, amelyben két műszakos tanítás folyt, hogy mindenkinek jusson helye. Azóta 1961-ben ez a kétszintes rész került átadásra, amelyben most is vagyunk. Az új épület, mostani büszkeségünk, amelyben szeptembertől két osztály nyer elhelyezést. Szerencsére a múlté az is, hogy ugyanaz a tanterem délelőtt a tanulás, délben az ebéd, délután a napközi színhelye. Ma már korszerű konyhánk, gyönyörű napközis termünk van. Szemléltetőeszközeink is szépen gyarapodnak. 1961. és 1972. között itt gimnázium is működött. Az akkorról megmaradt szemléltetőeszközöket például a biológiai órákon kiválóan hasznosítjuk máig is. Meg van egy kis pénzünk arra is, hogy a szaktanárok javaslatai alapján, újítsuk, frissítsük a szertárak állományát. Eddigi elbeszélésemből úgy tűnhet, minden szép és jó. No, ezt azért nem állítom, hiszen hányszor problémá- zunk értekezleteinken azon, hogyan is lehetne gyerekeinkkel megszerettetni a tanulást, feléleszteni bennük a tudás vágyát. S hogy mégis rózsaszínűbben látok sok mindent, ez azért van, mert ennyi év után már könnyű a dolgom. Egykori tanítványaink felnőttek, s most saját csemetéiket hozzák ide. Érthető hát, hogy számíthatunk a szülőkre, akár társadalmi munkáról, akár a gyerekek neveléséről van szó. S ennyi év után a szerzett tapasztalatok is segítik a munkám. Csak az a baj, hogy már nem vagyok húsz éves. Ha most kezdhetném .. * Hubai András nem magáról, nem saját életéről beszélt, és nem említette kitüntetéseit, pedig 1964-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, ez évben a Szocialista Kultúráért cím tulajdonosa lett. Megértjük őt. Hiszen hétköznapjai, az iskola hétköznapjai, eredményei az iskola eredményei, s ha gondja van, ez nem csupán az ő gondja, hanem munkatársaié is, akikben méltó társakra lelt, s nem mindig könnyű hétköznapokban. Nagy Ágnes A cigánylakosság felemelkedésének, beilleszkedésének elősegítése közös érdekünk. Feltételei az olvasók körében ismertek. Közéjük tartozik a fiatal pályaválasztásának segítése, mert a szakmatanulással okosabb, műveltebb lesz, jobban tudja saját életét szervezni, irányítani, képzettsége alapján az életben kedvezőbb körülmények várják. A cigánytanulókat és szüleiket pályaválasztási gondjaik megoldásában támogatják az oktatási intézmények pedagógusai, a különböző állami és társadalmi szervek, és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is. Mindez azonban nem elegendő. Több kell... A többet jelenti, ha a társadalomba beilleszkedett cigány népcsoportból származók is bekapcsolódnak a munkába. Hisszük: magatartásuk', erkölcsiségük, élet- körülményeik, munkához való viszonyuk alapján számíthatunk rájuk. Ügy tudnak hatni a cigány szülőkre és a tanulókra, ahogyan mások nem: példamutatással 1 Igazolhatják életükkel — a kétségek között gyötrődők- nek —, lehet, sőt kell tanulni, szakmát, pályát választani. Eleget tehet a cigányszármazású az iskola, majdan az élet, a társadalom követelményeinek. Legyűrheti az előítéleteket, melyeket e hányatott múltú népcsoport évszázadok óta magán visel. Mikor hat a cigány sorból felemelkedettek példája? Mikor tekintik a fiatalok vagy a felnőttek követésre méltónak? Ha nem tagadja meg múltját, azt nem szégyenli; nem felejti el „honnan jött”, ugyanakkor a „kérkedés” sem jellemzője. A múlt le- tagadása, a régi életmódot élők lebecsülése, a „nagymel- lényűség” rettentő ellenszenves, és negatív hatást eredményezhet: azért sem tanulnak, azért sem változtatnak hagyományos életmódjukon azok, akiknek kellene! A beilleszkedettek' életében az elv és a cselekvés szükséges, hogy szoros harmóniába kerüljön. A szó és a tett feleljen meg egymásnak. Aki a cigánytanulók felemelkedéséért küzd, az ismerje azok és szüleik' sajátosságait, melyhez nem elegendő a hajdani együttélés. Több kell; tudatosság, ami a sajátosságok ismeretét jelenti. A cigánytanulók olyan eredmények elérésére képesek, mint a többiek, ha a feltételek adottak hozzá! Szüleik napjainkban legfeljebb a zenei képességek és a kézügyesség kibontakoztatásának igényét vetik fel, egyebekre, melyek például az értelmiségi pályákon szükségesek, gondolni sem mernek. Alacsony a tanulók műveltségi szintje, gyenge szókincsük. Ezért a mondanivalót alaposan magyarázzák meg számukra, általuk jól ismert szavak, fogalmak segítségével. A cigánytanulók szüleivel való foglalkozás fontos, mert döntően — ha nem is kizárólagosan — tőlük függ, mivé lesz a gyerek. Többségük többre vágyik, mint szüleik, de ehhez fejletlen az akaratuk, tanuláshoz való viszonyuk is kifogásolható. Könnyen „meggyőzhetők” a tanulás, pályaválasztás szükségességéről, de ellenállás nélkül le is beszélhetők arról. A velük való foglalkozás eredményt akkor hoz, ha kitartással párosul. Nem szabad elkedvetlenedni az első időszak kudarcai miatt. Számoljanak a tanulói önbizalom hiányával, félelmekkel, kisebbségi érzésekkel, az önismeret és pályaismeret fogyatékosságaival is. Csak őszintén! Az eredményes befolyásoláshoz, meggyőzéshez nyújtsanak ismereteket. A gyerekeknek az igazat mondják el, azt ahogyan élnek, dolgoznak. Mindennemű torzítás, „lakkozás” hamisan cseng, melyet észrevesznek a fiatalok, és mélyen elítélnek. Csak akkor beszéljenek munkájuk, pályájuk tartalmasságáról, hasznosságáról, szépségéről, ha azt életük gyakorlatával is igazolni tudják. Ez nyilván nem jelentheti a negatívumokról való hallgatás szükségességét. Kívánatos, hogy a szülő, gyermek véleménye kedvező legyen a társadalomba beilleszkedett személyiségéről: érdemes tanulni, emberhez méltó életmódot folytatni, így boldogabb, elégedettebb az ember! Követelményünk sugallja: hatni kell a fiatalok érzelmeire is, az ismeretnyújtással egyetemben. A munkához, pályákhoz fűződő kedvező viszony kialakítása érdekében nyújtsanak tájékoztatást eddigi életút- jukról (iskoláztatásuk gondjai, leküzdésének módjai, szakmai képzés tapasztalatai, életkörülmények alakulása stb.), szóljanak pálya- választásuk okairól, beszéljenek munkahelyi kollektívájukról. A cigánytanulókkal és szüleikkel való beszélgetéseik alkalmával találkoznak ellenvéleményekkel, kedve- vezőtlen érzelmekkel. Kínos kérdések megfogalmazására is sor kerülhet, melyekre választ kell adniuk: „Mennyi pénzt kapsz te azért, ha elengeded tanulni messzire a gyerekedet?” „Miért mentél el közülünk, miért lettél áruló?” Ne sértődjenek meg, ha néha kételkednek szavaikban. Az erőszakos fellépés, szidás, a túlfűtött vitatkozás, becsmérlés még jobban felerősíti a negatív érzelmeket, az ellenállást. Türelem... Legyenek türelmesek, bizalmat gerjesztők. Hallgassák végig az ellenvéleményt. Ha szükséges, igényeljék' részletes kifejtését. Ezután következzék a helytelen nézetek cáfolata főleg észérvekkel, logikai úton. Pl. „A mi fajtánk hiába tanul, úgyis megbuktatják.” Nézzük meg, tényleg igaz-e a kijelentés? Vegyük sorra a közös ismerősöket. Van közöttük aki eredményesen folytatta tanulmányait, míg mások megbuktak, lemorzsolódtak. Az utóbbi okait, ha feltárják (nem tanult, otthagyta az iskolát stb.), kiderül, hogy az általánosítás helytelen volt. Mondják’ el, miért nem tetszik a munkakerülés, a hanyag iskolai tanulmányi munka, a szakma- tanulás hiánya. Ugyanakkor „kapaszkodjanak meg” az illető tanuló, szülő személyiségében — a valóban meglevő jó tulajdonságok elismerésével. Hívják fel a figyelmet a kedvezőtlen magatartás, állásfoglalás következményeire is. Szóljanak olyan cigánysorból kiemelkedett sikeres életutakról, melyek megtestesítőit a pártfogásukba vettek ismernek. Mi hisszük, hogy a közös összefogás a cigánylakosság anyagi, erkölcsi felemelkedését és boldogságát szolgálja. Ebbe a társadalomba beilleszkedett, cigány népcsoportból származók önkéntes pályaválasztási tartalmú munkája sajátos. Jelentőségét tekintve nélkülözhetetlen. Dr. Kincses László A két tantermes új épületet már takarítják Fotó: Gál Edit Új évad előtt a Filharmónia Az Országos Filharmónia Békés megyei Kirendeltsége az elmúlt évadban 22 felnőtt bérleti hangversenyt rendezett. A fiatal zenebarátokról sem feledkezett meg, hiszen az ifjúsági bérleti hangversenyek száma is jelentős: általános iskolásoknak 132, középiskolásoknak 16, szakmunkástanulóknak pedig 2 előadást rendeztek* a megyében. Szeptembertől kezdődik az új évad bérleteinek árusítása. A kínálat az idén is gazdag, sokszínű, Békéscsabán, a Jókai Színházban október 6-árt rendezik meg a megye- székhely első bérleti hangversenyét. Alekszander La- zarev vezényletével a moszkvai Nagyszínház kamarazenekara mutatkozik be. November 18-án a békéscsabai szimfonikus zenekar, Kiss András hegedűművész közreműködésével lép fel. Vezényel: Martos László. Január 15-én Kovács Lóránt, Kemény János, Horváth László, Friedrich Ádám, valamint Hara László, azaz a Filharmónia Fúvósötös tart előadást, melyen fellép még Miklós György zongoraművész. A negyedik bérleti előadás február 5-én lesz, melyen Bücher Mihály Beethoven zongoraestjét hallgathatja a közönség. Tavasszal, március 23-án, az evangélikus kistemplom- ban jön össze a zenekedvelő közönség. Fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, valamint a Magyar Állami Operaház énekkara, Kórodi András vezényletével. Műsoron. Bach Máté passiója. Mindezek mellett április 28-án a Budapesti MÁV Szimfonikusok, május 26-án pedig a szegedi szimfonikus zenekar lép fel Med- veczky Ádám, illetve Pál Tamás vezényletével. Az orosházi hangversenyprogramban is szerepel a Filharmóniai Fúvósötös, a békéscsabai szimfonikus zenekar, és a szegedi szimfonikus zenekar. Mindezek mellett október 6-án Ránki Dezső orgonaestjét hallhatják az orosháziak. Szarvason december 10- én rendezik meg az első bérleti hangversenyt, Szenthelyi Miklós (hegedű) és Szenthelyi Judit (zongora) szonátaestjét. Március 18-án a Reneszánsz Rézfúvós Együttes és a Tomkins Énekegyüttes, november 18- án pedig a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus mutatkozik be Szarvason. Gyulán a szegedi és a békéscsabai szimfonikus zenekar, valamint a Budapesti MÁV Szimfonikusok fellépte mellett igazi zenei élményt ígér Lux Erika zongoraestje december 15-én, és a bolgár Georgi Badev hegedűestje január 7-én. N. A.
