Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-29 / 202. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Szocialista munkaverseny — kereskedelem Színvonalas amatőr művészeti mozgalom a gyulai járásban Békés megye kereskedelmi vállalatainál, szövetkezeteinél az első félévben sikeresen folytatták ,a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyt — állapította meg augusztus 28-i. tegnapi ülésén a KPVDSZ megyei bizottsága. A három tanácsi vállalat és a 14 szövetkezet szocialista kollektíváinak vállalásai mindenekelőtt a tervek teljesítését. az új gazdálkodási követelményekhez való rugalmas alkalmazkodást, az ipari beszerzések arányának növelését, ,a termeltetési szerződések megkötését, a készletek forgási sebességének javítását szolgálták. Örvendetes, hogy a takarékos gazdálkodást, a jobb munkát a differenciált bérezés bevezetésével segítik elő. Az év eddig eltelt időszakában a vállalásokat időarányosan megoldották, néhány területen pedig túlteljesítették. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 6 milliárd forintot, amely folyó áron 9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Legjobban az élelmiszerek forgalma nőtt, míg a ruházati termékek eladásának üteme volt a legmérsékeltebb. Az ipar és a kereskedelem kapcsolata némileg javult. Ezt jelzik a ^szocialista brigádok együttműködési kezdeményezései. Több ÁFÉSZ tagja lett, a Skála-Coop szervezetének, így Csökkent a hiánycikkek száma. A mezőkovácsházi szövetkezet szerződést kötött élő hal szállítására a Hidasháti Állami Gazdasággal. A mezőberényi ÁFÉSZ és a Vídia Kereskedelmi Vállalat egy-egy szocialista brigádja között létrejött megállapodás a reklamációk gyors elintézésére született. Jól szolgálják a választék bővítését az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a különböző nagykereskedelmi és ipari vállalatok közös boltjai. —s. ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Színvonalas, tartalmas amatőr művészeti mozgalom bontakozott ki az elmúlt években a gyulai járásban, s ez nem kis részben a járási KISZ-bizottság, a járásban működő KISZ-szervezetek érdeme — többek között ezt állapította meg augusztus 28-án, tegnap Békéscsabán Gyarmati Irén titkár elnökletével megtartott ülésén a KISZ megyei bizottsága. A testület napirendjén ezúttal a gyulai járás amatőr művészeti tevékenységéről szóló tájékoztató jelentés szerepelt, amelyet Krasznai István, a KISZ gyulai járási bizottságának munkatársa terjesztett elő. Miként a jelentésből kitűnik, a gyulai járásban évről évre több a műkedvelő művészeti csoport; 1974-ben ösz- szesen 54, 1976-ban 76, 1979- ben pedig már 80 amatőr csoport működött a járásban, melyeknek tagja több száz úttörő és KISZ-fiatal. Több együttesnek komoly múltja van, és mellettük az úttörő kulturális szemlék, a KISZ akcióprogramjai nyomán sorra alakultak utánpótláscsoportok is. Az iskoláskorúak számára a szemléken kínálkozott szereplési lehetőség, ám a KISZ-es és a felnőtt korosztálynak nerri volt módja a nyilvános bemutatkozásokra. Enélkül pedig hosszabb távon nem élhet az amatőr művészeti mozgalom. A járási pártbizottsággal egyetértésben a KISZ-bizottság és a járási hivatal művelődési osztálya, valamint a járási klubtanács megtalálta a megoldást: közösen megszervezték az első járási kulturális vetélkedőt. Történt mindez az 1974—75-ös évadban. Az együttesek nagy lelkesedéssel fogadták a lehetőségeket, éltek is azzal. A rendezvény hatására több új csoport alakult. Már az első ilyen kulturális vetélkedőn módot adtak a rendezők más műkedvelő művészeti ág bemutatkozására is. Az első vetélkedőn így a díszítőművészeti szakkörök tagjai szerepelhettek munkáikkal, a színpadon pedig versmondók, irodalmi színpadok, amatőr színjátszók, népitáncosok, Röpülj páva körök, ének- és hangszerszólisták mutatkoztak be. Az első járási rendezvény sikere nyomán született az elhatározás: kétévente megrendezik a vetélkedőt, kiállítást, illetve pályázatot. A KISZ járási bizottsága az amatőr művészeti mozgalom szervezését, irányítását az ifjúsági klubtanácsra bízta, de ugyanakkor maga a testület is figyelemmel kíséri, segíti a mozgalmat. Évente közös tanácskozást rendez a KISZ a klubvezetők, klubtanácstagok, művelődési ház igazgatók, községi KISZ-tit- károk, alapszervezeti vezetők részére, ahol a fő téma az amatőr művészeti mozgalom. A községekben, miként járási szinten is, jó az együttműködés a művelődési intézmények és a KISZ között. A napirend feletti vitában többen elmondták véleményüket a bizottsági ülésen. Pataki József megyei "úttörőelnök elismeréssel szólt a gyulai járásban folyó amatőr művészeti mozgalomról, amelynek nem kis érdeme, hogy a hagyományok ápolása mellett megteremtette az átmenetet az úttörő és a KISZ-es amatőr művészeti csoportok között, s hogy lehetőséget biztosított a szereplésre. Külön említésre méltó, hogy a járásban sok a nemzetiségi együttes. Zsap- ka János, a megyei bizottság tagja arról beszélt, hogy nagyobb ösztönzést, segítséget kellene adni a fiatal amatőr képzőművészeknek. Ambrus Zoltán, a megyei tanács köz- művelődési csoportvezetője szintén azt emelte ki, hogy a gyulai járásban megteremtették az együttesek számára a bemutatkozás lehetőségeit. Szóvá tette ugyanakkor, hogy erősíteni, szorgalmazni szükséges az irodalmi színpadokat és az amatőr színjátszást, annál is inkább, mert ezek gazdagabbá tehetik az ifjúsági mozgalom rendezvényeit. A KISZ megyei bizottsága a gyulai járásban folyó, a megyei átlagnál jobb amatőr művészeti mozgalomért elismerését fejezte ki a gyulai járási KISZ-bizottságnák, a járás KISZ-szervezeteinek, s úgy döntött, hogy az itteni tapasztalatokat megyeszerte közzéteszi. T. I. Megnyílt a IV. országos ellenőrzósi konferencia Pécsett Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán csütörtökön plenáris üléssel megkezdődött a IV. országos ellenőrzési konferencia, amelyen mintegy 800 szakember vesz részt. Lukács Jánosnak, a Baranya megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tartott előadást „Ellenőrzés az irányítás, a vezetés szolgálatában” címmel. Foglalkozott a Minisztertanács 1977-ben, az ellenőrzés fejlesztéséről hozott határozatának végrehajtásával, annak tapasztalataival. A plenáris ülés után szekciókban folytatja munkáját az ellenőrzési konferencia. : ----------------------■ ■ j Befejeződtek j a Széchenyi emléknapok Szépen alakul a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum környezete a kertészeti és köztisztasági vállalat dolgozóinak munkája nyomán Fotó: Gál Edit Hivatalos tanévnyitó Békéscsabán A tanév hivatalos megnyitóját Békéscsabán rendezik. Az eseményen ott lesznek a tv-kamerái is; augusztus 3.1- én, vasárnap délután 17 órakor egyenes adásban közvetítik Pozsgay Imre művelődési miniszter tanévnyitó beszédét. Ezt megelőzően augusztus 30-án, szombaton 18.35 órától zenés irodalmi összeállítással köszönti az új tanévet ,a televízió: Iskolanyitogató címmel vidám műsort sugároz. A szülőket, a tanárokat és a gyerekeket egyaránt képernyő elé invitáló program szereplőinek segítségévei megtudhatják a nézők, ki mit vár az új iskolai évtől. A műsorban többek között fellép Bánfalvi Ágnes, Bodrogi Gyula, Bródy János, Cseh Tamás, Koncz Zsuzsa, valamint a Kaláka együttes. Kedvező tapasztalatok a tanulók közhasznú munkájáról Megérett az országos bevezetésre az Állami Ifjúsági Bizottság által indított több évés kísérlet, amely szerint az általános iskolák 7—8. osztályos tanulói, a közép- és felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói tanévenként 12 napot közhasznú munkával töltenek ipari vagy mezőgazdasági üzemben. A diákok munkára nevelésének ez az újszerű szervezett formája minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyult — állapította meg az ÁIB az érintett tárcákkal közösen, amikor a kijelölt iskolák több tízezer tanulójának munkahelyi szerepét, tevékenységét elemezte. A kedvező tapasztalatok alapján miniszteri rendelet született, amely az ifjúság nevelésében és foglalkoztatásában érintett társadalmi szervekkel egyetértésben részletesen megszabja az iskolák és a munkáltatópartnerek feladatait. Korábban az őszi mező- gazdasági idényfeladatok segítése volt szinte az egyetlen forma, amely — az építőtáborozás mellett — a szakmai gyakorlatot nem végző tanulók munkára nevelését szolgálta. Az új jogszabály a népgazdasági igényeket és a pedagógiai törekvéseket összehangolva a mezőgazdaság és az ipar területén egyaránt lehetővé teszi a diákok időszakos foglalkoztatását. Az alsó fokú oktatási intézmények tanulói csak a megye területén dolgozhatnak. A művelődésügyi osztályok a partneriskolák kijelölésénél figyelembe vették az iskolák és az üzemek között már kialakult jó kapcsolatokat is. Egyébként a jogszabály azt is előírja, hogy a szorgalmi időben végzett munka a szakközépiskolai, valamint gépíró és gyorsíró iskolai tanulóknál — az ottani szakmai gyakorlatra tekintettel — nem haladhatja meg a tíz, a szakmunkásképző iskolák, valamint az egészségügyi szakiskolák diákjai esetében a 6 munkanapot. Általános érvényű szabály: a 7. és 8. osztályosok napi 4, a középfokú oktatási intézmények tanulói napi 6 — a 3. és 4. osztályosok kivételesen napi 8 —, az egyetemisták, a főiskolások pedig maximálisan napi 8 órát tölthetnek szervezett munkával. A jogalkotók azt is előírták: az iskolásokat csakis indokolt, társadalmilag hasznos termelőmunkába lehet bevonni. így érhető el az intézményes foglalkoztatás legfőbb célja: hogy az üzemi élet megismerésén és megszerettetésén túl a termelésben töltött hasznos munka hozzásegítse a fiatalokat a helyes pályaválasztáshoz, különféle szakmák megismeréséhez. Az oktatási intézmények és a munkahelyek kapcsolatainak ápolását, gyarapítását szolgáló új jogszabály ezt is előírja: a diákokat szívesen látó vállalatok és szövetkezetek ezentúl minden év március 31-ig jelezhetik igényeiket, hogy még a tanévzárás előtt rögzíthessék a társ oktatási intézménnyel a következő esztendő terveit, elképzeléseit, közös feladatait. 1———————— ; \z Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési gyárában tűzvesszőből kosár- : féléket, kerti bútorokat, tálcákat, mintegy négyszáz—négyszázötvenféle terméket fonnak. A j termékek nagy részét exportálják (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) : Tegnap délelőtt a záró ta- nácskozásr ültek össze a Magyar 0 ományos Akadémián a Széchenyi-emlékna- pok fő eseményeként rendezett. tudományos ülésszak hazai és külföldi résztvevői. Háromnapos tanácskozásukat az első magyar nyelvű és tudományos igényű köz- gazdasági tanulmány, a „Hitel” megjelenésének 150. évfordulója alkalmából a szerző, Széchenyi István életműve méltatására rendezték.
