Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-28 / 201. szám
1980. augusztus 28., csütörtök o Csütörtök: A családi bevásárlások Oki nem egyéni, hanem közösségi célokért dolgozik napja U gyan ki megy majd este hétkor, fél nyolckor televíziót vagy ruhát venni?! Semmi értelme az egésznek, úgysem lesz forgalom! — így vélekedett sok kereskedelmi dolgozó egy évvel ezelőtt, amikor bevezették a vásárló csütörtököt. Kételkedésük nem volt egészen alaptalan, bár a szemléletet személyes érdek is diktálta. Annak idején ugyanis a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hogy a nagyobb településeken a hét egy meghatározott napján — csütörtökön — legalább este 7-ig, de lehetőleg 8 óráig kell nyitva tartani a jelentősebb iparcikkboltókat és az áruházakat. A közönség valóban megszokta a sok évtizedes gyakorlatot, hogy ezek a boltok már délután 5-6 óra tájban bezárnak. Valóban kérdésesnek tűnt, hogy a nyitva tartás módosításával megváltoznak-e a vásárlói szokások, felkeresik-e a vevők csütörtök esténként az áruházakat? Ám a kereskedelmi alkalmazottakat nemcsak ez a jogos kétely vezette, hanem személyes érdek is: nem kívántak az esti órákban dolgozni. Érthető az ellenállás: az új munkarend ellenkezik a kereskedelmi dolgozók családjának életritmusával is. A pultok mögött túlnyomó többségben asszonyok dolgoznak, akiket este vár a háztartás, akik délután sietnek — sietnének — a bölcsődébe, óvodába a gyerekért. A csütörtök este munkára kényszerülők máig sem örülnek — ez nem is kívánható tőlük — a nyitva tartási idő módosításának, ám ami tény: az ország 79 városában és 7 nagyközségében — összesen 2267 boltban, áruházban — tartanak nyitva immár egy esztendeje csütörtökönként este, s a vásárlóközönség bizony él is a lehetőséggel. A hétvégi csúcsforgalom ezeken a helyeken enyhült, és a csütörtöki nap vált a legforgalmasabbá. Már ez is igazolja az intézkedés helyességét — utólag. Előrelátható volt a siker, hiszen azelőtt csak azokban az órákban lehetett iparcikkeket vásárolni, amikor a lakosság túlnyomó többsége a munkahelyöl volt. Az esti A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben a korábbi gyakorlathoz képest ebben az évben változtattak az értékelés eddig kialakított módszerén. A féléves vezetői értekezleten ezt követően külön értékelik mind a tizenkét ágazat, tevékenységét. Az elemzés új gyakorlatától azt várják, hogy több segítséget nyújtanak ezzel az ágazatok vezetőinek a hatékonyabb, eredményesebb munkához. A növénytermesztési főágazat értékelésekor például megállapították, hogy az első félévben több mint 8 millió forinttal nőttek a termelés költségei. Ez nem a rossz gazdálkodásból, hanem főként a műtrágya és növényvédő szer, valamint ve- tőmagárak emelkedéséből adódott. Ezenkívül igen magas volt a mák termelési órákban, a szabadidő óráiban csak a kirakatokat nézegethettük. A vásárlási lehetőség és az általános munkaidő egybeesése a munka- fegyelem megsértésére is késztetett. Akik tehették, például az ebédidőt meghosz- szabbítva szerezték be a szükséges termékeket. Bár a vásárló-csütörtök a számok tanúsága szerint népszerű, mégsem olyan sikeres, mint lehetne. Ahhoz, hogy a nyitva tartó boltok a késő délutáni, a kora esti órákban még látogatottabbak legyenek, elengedhetetlen a propaganda. Igaz, a vállalatok, a szövetkezetek hirdetik is a megváltozott nyitvatartási rendet, sőt, csütörtök esténként némely portékát árengedménnyel is kínálnak, a reklám nem átütő erejű. Nincs még kellőképpen a köztudatban: a városok központjaiban, főútvonalain csütörtökönként estig várják a vevőket. A boltokban dolgozók állítják: esténként az emberek többsége csak nézelődik, nem vásárol. Noha a számok mást mutatnak, ez sem lenne baj. A tapasztalatok szerint ugyanis a csütörtök egyre inkább a családi bevásárlások napja lesz. Az esti órák alkalmasak arra, hogy a család együtt menjen az áruházba, a boltba, közösen válogasson a háztartási gépek, ruhaneműk, bútorok között. Akik ilyenkor nézelődnek, mustrálgatnak, azok később visszamennek, és vásárolnak. Televíziót, szekrénysort, télikabátot, szőnyeget nem lehet percek alatt kiválasztani. Az évekre szóló, bizony nem olcsó cikkek kiválasztását senki sem szereti kutyafuttában elvégezni. E z a bevásárló csütörtök még egy okból fontos. Kevés az üzlet, az áruház. Kiszámították, hogy a meghosszabbított nyitva tartás évi 140 ezer órával növelte a nyitva tartási időt, amíg a boltok fogadják a vevőket, ez pedig 136 üzlet kapacitása. Tehát a nyitva tartási idő meghosszabbítása építkezés nélkül 136 bolttal növelte az ország üzlethálózatát, s ilyen értelemben egyúttal beruházást is pótolt. Manapság, mikor beruházásokra alig van módjuk a vállalatoknak, ez sem elhanyagolható szempont. költsége, amelyet az elmúlt évben nem termesztettek. Ugyancsak nőtt az üzemanyag-áremelkedés miatt az ágazathoz tartozó gépek üzemelési költsége. Nem véletlenül állapították meg a féléves tervek értékelésekor: fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkagépek karbantartására és a minőségi munkára. Különösen sokat „nyerhetnek” majd az ősz folyamán a talajmunkáknál. A növénytermesztési főágazat 2-es számú ágazatában többek között cukorrépát, hibrid kukoricát és kendert termesztenek. A téesz- nek ilyen jó, gyommentes cukorrépája még nem volt. Ez nem utolsósorban a kiváló vetésnek és vegyszerezésnek köszönhető. Mivel a cukorrépa, a hibrid kukorica, A Volánnál Az elkövetkező hónapok _a Volán 8. számú Vállalatánál igen mozgalmasnak ígérkeznek. Az őszi szállítás időszakára esik az árvízkárok helyreállításához szükséges anyagok fuvarozása, ami a közelmúltban már megkezdődött. Ezekben a napokban megyénkbe 6-8 irányvonat érkezik homokos kavicssal, kővel megrakva, a jövő héttől pedig újabb építőanyagokat szállítanak. így aztán a Volánnál már tart az őszi szállítási idény. Az ősz legnagyobb munkáját az idén is a mezőgazdasági termékek fuvarozása jelenti majd. A cukorrépa szállítása szeptember derekán kezdődik, a szerződések szerint ez évben 350 ezer tonnát fuvaroznak a mező- hegyesi és a Sarkadi Cukorgyárba. Ezzel egy időben kiemelt feladatként kezelik a lakossági megrendeléseket is, melynek ebben az időszakban nagyobb hányadát a háztájikban termett termékek fuvarozása jelenti. Természetesen az árvízkárosultak otthonainak felújításához, újjáépítéséhez szükséges fuvarmegrendeléseket is A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, 1980, amely a legújabb statisztikai adatok alapján foglalkozik a mező- gazdaság minden ágazatával, valamint az erdő- és vízgazdálkodással. Az adatok többsége országos jellegű, de ezen belül az állami gazdaságok, A Békéscsabai ERŐKAR — Erőműjavító és Karbantartó Vállalat öntödei gyáregysége — éves termelésével nem tartozik a nagy öntödék sorába. A száztagú kollektíva idei termelési terve 24 millió forint, ami teljesen egyedi gyártású öntvényekből származik. A csabai öntöde termékeinek zömét az erőművi alkatrészek, malompáncélok, csapágyházak és hajtóműházak egyedi gyártása adja. Az idén előtérbe kerültek a hazai üzemelésű széntüzetovábbá a kender jelentősen gyarapítja a szövetkezet nyereségét, ezért ebben az évben különösen nagy figyelmet fordítanak a veszteség nélküli betakarításra. Ezzel kapcsolatosan igen fontos feladat, hogy az ágazatvezetés az eddiginél nagyobb gondot fordítson a feladatok megértetésére. Eddig ugyanis a 2-es ágazatban nem mindig tudták egységesen felsorakoztatni a téesz tagjait az elképzelések megvalósítására. A korábbi évektől eltérően szinte valamennyi növénynél „hibátlanul” oldották meg a növénytermesztési főágazaton belül a gyomirtást és a növényvédelmi munkát. Ez egyébként megmutatkozik a terméseredményeken is. A tápanyaggazdálkodás eddig a tervezettmár ősz van soron kívül teljesíti a vállalat. A 8-as Volán idei tervében 6 millió tonna áru továbbítása szerepel. Eddig az eredetileg tervezett mennyiség felét a rendeltetési helyekre szállították, az árvízi védekezéshez szükséges anyagokon kívül több tízezer köbméter homokot és több ezer tonna követ is a különféle helyszínekre fuvaroztak a vállalat járművei. A helyre- állítási munkákban továbbra is részt vesznek a vállalat tehergépkocsi jai: a mályvádi tározóhoz 30 ezer, a Kettős- Körös gátszakadásához 50 ezer és a Sebes-Körös gátszakadásához 15 ezer köbméternyi földet fuvaroznak. Az őszi szállításban csaknem 680 tehergépkocsi és 270 pótkocsi vesz részt. Az elmúlt hónapokban a vállalat 60 új, nagy teljesítményű tehergépkocsit helyezett üzembe, s jelentősen nőtt szállító- kapacitása. Az elkövetkező hónapokra időben felkészültek, s az előzetes számítások szerint a megyében jelentkező fuvarozási igényeket időben ki tudják majd elégíteni a Volán tehergépkocsijai. kombinátok és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek termelésének részletes adatait is bemutatja a kötet. A nemzetközi fejezet adatai összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST-or- szágok, a Közös Piac országai és más, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelése között. lésű erőművek, melyek az elmúlt években csökkentett teljesítménnyel dolgoztak. Ez évben igen sok alkatrészt, valamint rostélyt és görgőt készítenek a tatabányai, a dorogi és a győri hőerőmű felújításához. Ugyancsak nagy mennyiségű részegységet gyártanak a Gagarin Hőerőműnek, melynek éves karbantartási munkái a héten kezdődtek, s tíz napig tartanak majd. A szükséges szénőrlő görgők már a helyszínen várják beépítésüket. nek megfelelően alakult, de a második félévben az áremelkedés miatt több pénzt kell felhasználni „ műtrágya vásárlására. Az állattenyésztési ágazatok közül a fajtajavító keresztezések és a szakmai munka javulásának következtében jelentősen nőtt a dombegyházi szarvasmarhaágazat eredményessége. Az egy tehénre jutó tejtermelés csaknem 800 literrel növekedett. A sertéstenyésztésben 700 ezer forinttal több árbevételt könyvelhettek el az év első felében, mint amit az előző év azonos időszakában. de ez elsősorban a fel- vásárlási árak növekedésének köszönhető. Az eredményesebb munka érdekében javítani akarják a hízósúlygyarapodást. Az eddigi eredményes munka és a féléves értékeléskor tett intézkedések biztosítékot nyújtanak a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben ,a tervek , teljesítéséhez. K. J. Egy kézen meg lehetne számolni, hányán vannak olyanok Nagyszénáson, akik 25, vagy annál valamivel több éve vesznek részt a népfrontmozgalomban. E kevesek közé tartozik Frák János, a HNF-bizottság elnöke is. A társadalmi haladásért, a múltban elnyomott osztályok, rétegek szabadságáért, politikai jogaiért folytatott küzdelem nem újkeletű családjában. Édesapja dohánykertész volt, s még a század elején bekapcsolódott az agrárproletariátus harcába. Többek között részt vett az 1905-ös Szántó Kovács-féle aratósztrájkban is. ő és még 22 társa 1932-ben szociáldemokrata pártot alapított, amelynek fia, Frák János is tagja lett 1939-ben. A fiatalembert egy évre rá behívták katonának. A kassai 2. gépkocsizó könnyű tüzérosztálynál kellett jelentkeznie, ahová a csendőrség emberei jelentést küldtek arról, hogy tagja a szociáldemokrata pártnak... 1941 júliusában került ki a frontra, s három éwgl később hatodmagával átment a szovjet hadsereghez. A fogságból 1945-ben tért haza. Ugyanebben az évben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Nem sokkal utána, mint vezetőségi tag, átvette a rendező gárda irányítását, amelynek hosszú ideig ő volt a parancsnoka. Egy politikai tanfolyam elvégzése után a Dózsa Tsz-ben alapszervi titkár lett. A személyi kultusz idején hamis vádak alapján kizárták a pártból. Ekkor Kondorosra ment, és ott 3 évig dohánykertészettel foglalkozott. Az ellenforradalom idején viszont éppen ő volt az, aki Cs. Tóth Pállal, az akkori tanácselnök-helyettessel összefogva, mindent megtett azért, hogy ne oszlassák fel a szövetkezetét. Nagyszénásra visszatérve az ottani Új Élet Tsz „félfüggetlenített” párttitkára lett. Az 1960-as években különböző politikai, szakmai tanfolyamokon vett részt, és felelős funkciókat is betöltött. A Lenin Tsz-ben tíz évvel ezelőtt MSZBT-tagcsoport Az OM£K tegnapi programjában szerepelt az erdészeti szakemberek tanácskozása. Megállapították, hogy továbbra is fontos feladat az erdők szerkezetének átalakítása. A hazai erdők egy része ugyanis több és értékesebb fát is adhatna, ha a termőhelyeken „odaillőbb” fafajok élnének. A szerkezetátalakíalakult. Frák János azóta látja el a titkári teendőket. A tsz-ben 1973-tól 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig személyzetisként dolgozott. Az idei választások alkalmával a XI. kerületben tanácstag lett. E szerteágazó tevékenység hallatára megkérdeztem: „Hogyan lehet e számtalan feladatnak, megbízatásnak eleget tenni?” Erre ő egyszerű természetességgel ezt felelte: „Jelenleg úgy érzem: a párt, a tanács és a népfront nélkül nem tudnék meglenni. Most, hogy nyugdíjas vagyok, több időm jut a társadalmi, közéleti feladatok ellátására...” Mint mondotta, nemcsak lakásán, hanem a legkülönfélébb helyeken is gyakran felkeresik az emberek. Megelégedéssel beszélt azokról az ügyekről, amelyek elintézését a tanács és a népfront is kérte. Ilyen volt például a Ságvári út építkezési költségeihez való hozzájárulás mérséklése. Vagy: az ivóvíz bevezetésével kapcsolatos agitációs munka vállalása és teljesítése. Az országos és megyei kitüntetések, emlékplakettek Frák János politikai, társadalmi és szakmai tevékenységének elismeréséről vallanak. Annyira megszokta és megszerette a közéleti szereplést, hogy nem tudja abbahagyni. Nem is titkolta előttem: jóleső érzés tölti el akkor, amikor egy-egy hasonló korú falubelijével az utcán találkozik. Sokan megragadják a kezét, és megköszönik azt, amit értük tett. Ügy érzi ilyenkor, hogy sikerült megszolgálnia a felettes szervek képviselőinek és a község lakosainak bizalmát. Talán ez, a valódi hajtó erő, mely további fáradozásra, önzetlen tenniakarásra sarkallja... Frák János, a nagyszénás! HNF-bizottság elnöke a közelmúltban vette át a HNF-munkáért kitüntető jelvényt Békéscsabán. —y—n tásra az V. ötéves terv időszakában több mint 400 millió forintot költöttek, ebből mintegy 27 ezer hektáron váltották fel másokkal az ott élő fafajokat. A gyenge termőhelyeken az akácerdők helyén erdei fenyveseket telepítettek, a jobb talajú részeken az értéktelenebb fafajok helyére tölgyeseket ültettek. (ff. *s.) Dombegyházi Petőfi Tsz Értékelés ágazatonként Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1980 Alkatrészek az erőműveknek Fotó: Gál Edit Erdészeti tanácskozás az OMÉK-on
