Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
Űj közönség a dobogók körül Zánkai emlékek Hűvös, langyos szelek fúj- dogálnak idén a szabadtéri rockpódiumok környékén, s ebben nem csak a mostoha időjárás a ludas. Idén nyáron nincsenek fontos koncertek. zenei szempontból kevés volt az említésre méltó esemény, elmaradtak az ígéretes indulások, nagy kiugrások is. Egy szó mint száz, az előző évek dinamizmusa után szinte pang a rockélet. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy Budapesten egy időre be kellett zárni Budai Ifjúsági Parkot, technikai okokból nem nyithatott ki az agárdi rockcentrum és a Balaton környékén ismét csak a szokásos esztrád műsorok, illetve a gépzene szórakoztatja a fiatalokat. A változásban szerepet játszó igazi okok azonban mégsem elsősorban a kedvezőtlenül alkuló körülményekben keresendők 1980 nyarára maga a rockzene, illetve közönsége változott meg — úgy tűnik — immár végérvényesen. Egy korszak lezárulóban van. Az első jelek már a nyár elején észlelhetők voltak. Az első számú közönségkedvenc, a Piramis meglehetősen hosszú kihagyás után országos koncertturnén vett részt, de nagy meglepetésre korántsem arattak olyan sikereket, mint azt várni lehetett volna. Mi tagadás, a leAz Ezermester- és Üttörő- bolt Vállalat a KISZ KB vállalata. Boltjai az ország valamennyi nagyobb városában megtalálhatók. Így Békéscsabán is. A közelmúltban Gila Károly személyében fiatal üzletvezetőt bíztak meg a megyeszékhely Ezermester- és Űttörőboltjá- nak irányításával. — Mielőtt megbíztak volna a bolt vezetésével, sok mindent hallottam az eladókról és a közöttük kialakult kapcsolatról ... Végül is kellemesen csalódtam. Munkatársaim segítőkészek, közvetlenek. Hogy a megalapozatlan hírek, amelyekről hallani lehetett, miért terjedhettek és kik terjesztették, nem tudom, de egyébként sem fontos, hiszen ma már valamennyiünket a munka foglalkoztat ... — mondja. — A KISZ KB vállalatáról, illetve boltjáról van szó. Milyen sajátosságokkal jár ez? — Igyekszünk kapcsolatainkat szorosabbra fűzni a KISZ-bizottságokkal, iskolákkal, az ifjúsági házzal. Ez érthető, ha figyelembe vesz- szük, hogy a mozgalmi munkához szükséges felszerelések — elsősorban úttörő- és Ifjú Gárda-egyenruhák —árusításával is foglalkozunk. Ezenkívül megrendelésre szakkörök, tanműhelyek felszerelésének beszerzését vállaljuk. A KlSZ-bizottságok- nak, az alapszervezeteknek és úttörőcsapatoknak is segítséget nyújtunk állóeszközök vásárlásához. Az iskola- igazgatókat körlevélben tájékoztatóik tevékenységünkről, a KISZ-bizottságpk vezetőivel pedig közösen beszéljük meg, hogyan lehetünk egymás segítségére. gendás együttes nimbusza megkopott, a Piramis szó 1980-ban már nem olyan va- rázsos, mozgósító erejű, mint az elmúlt években volt. A rockzenekarok többségének hírnevét is jócskán megtépázta az idő, sőt az utóbbi hónapokban már a Beatrice körüli viták is lecsendesedtek. A rock napjainkra megszelídült, jórészt intézményessé vált, divat lett. A jelentkező új zenekarok egy része is még a régi sémákat „gyilkolja”. Habár a rock helyébe, amely az elmúlt években a diszkóval viaskodva, uralta a könnyűzenei életet, lassan új zenei jelenségek is léptek. S nemcsak a zene, hanem a közönsége is a változás jeleit mutatja. Egy korosztály, a rock zászlaja alá csapatosan tódulők, lassan „kiöregszenek” a tizenéves korból, nagyon sokan közülük éppen ezekben a hónapokban munkába állnak, egyetemre, főiskolákra kerülnek, esetleg családot alapítanak, férjhez mennek. Számukra a felelőt- en üvöltözés korszaka véget ért. S ennek így kellett történnie Nemcsak az idő, az ifjúkor elmúlása hozza ezt magával, hanem a divat természetrajza is. Ami 4—5 éve még polgárpukkasztó, feltűnő, botrányos, kitagadott, elátkozott volt, napjainkra megszokottá, legalábbis megtűrtté vált, s mivel ,a csö— Mindezt üzleti meggondolásból? — Természetesen abból is, hiszen boltunk tevékenységét a korábbinál jobban, a forgalom alakulása, növekedése, a raktárkészlet, a leltár eredményei alapján ítélik meg. De ennek ellenére sem feledkezhetünk meg arról, hogy ha kell, segítségére legyünk az úttörőknek, a KISZ-eseknek. — Milyen tapasztalatokat szerezhet egy boltvezető néhány hónap alatt? — El kell mondanom, hogy az Ezermester- és Üttörőbolt barkácsfelszerelések és ipari cikkek árusításával is foglalkozik. Sokan megelégszenek a beszerzés és eladás közvetlen szervezésével, kisebb figyelmet fordítanak a boltjuk tevékenységének bemutatására. A vásárló úgyis jön — mondják. — Ez valamennyire igaz is. Csakhogy mi az ezermesterboltban ezt a kényelmes alapállást nem fogadhatjuk el. — A reklám azonban sokba kerül, és egy 14 millió forint forgalmat lebonyolító bolt aligha engedhet meg magának nagyobb kiadásokat. — Egészen egyszerű dolgokról van szó, amelyek nem kerülnek sokba. Egy példával szeretném ezt bizonyítani. Hosszú hónapokig tároltunk az egyik sarokban szerszámos ládákat. Senki sem vitte. Azután egyet kitettünk a kirakatba. Rövid idő alatt elfogyott mind. Ezért elhatároztuk, bővítjük, átalakítjuk a kirakatteret. A „most újdonság”, vagy az „önöknek is ajánljuk” táblán pedig rendszeresen tájékoztatvesség sokak szemében mindig is csak divatot, külsőségeket jelentett, 1980-ra az 1975—76-ban született ,módi” elavult lett. S már jön is helyében az új fazon. Mióta a tömegkultúra létezik, a divatjelenségek bizonyos időközönként törvényszerűen 'követik egymást. A következő korosztály is valószínűleg saját maga teremti majd meg — kénytelen lesz! — szórakozási formáit, keres indulatainak, energiáinak levezető csatornákat, szabad idő eltöltési lehetőségeket, s egyéb ideálok híján talán megint a rockzenészek közül választ prófétákat. A demográfiai előrejelzések szerint a 80-as évek első felében — elsősorban a nagyvárosokban, illetve a lakótelepeken — egy létszámban ,a mostani „csöves” korosztálynál jóval népesebb ifjúsági réteg éri el a tinédzserkort. s mivel a társadalmi-kulturális életben a számukra kínálkozó feltételek és lehetőségek a jelenlegihez képest lényegesen nem változnak, valószínűleg a zene sem változik lényegesen. Az idei nyár még csak jelezte, hogy változások várhatóit. Nem árt odafigyelnünk; új fiatalok állnak a kapuk előtt. juk a vásárlókat. Szórólapok készítését tervezzük. November végén az ifjúsági és úttörőházban kiállítással egybekötött vásárt rendezünk. A leleményességre, a jó módszerek átvételére annál is inkább szükségünk van, mert az utóbbi időben, a vállalatok, intézmények megrendeléseikkel, úgy tűnik, szívesebben fordulnak a nagykereskedelmi vállalatokhoz. Tavaly még a közüle- teknek adtuk el áruink 50, az idén várhatóan már csak 40 százalékát. — Mi várható a következő hónapokban? — Elképzeléseink megvalósítása nemcsak rajtunk múlik. Mindenképpen érdemes azonban szólni róluk. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat termékeit is forgalmazni fogjuk. Szeretnénk bővíteni bar- kácsfelszereléseink eddigi választékát. Nem elképzelhetetlen — erről már tárgyaltunk a KISZ Békés megyei bizottságának illetékeseivel, az Ezermester- és Üttörőbolt Vállalat vezetőivel is, hogy barkácsműhelyt és kölcsönzőboltot nyitunk. Erre, azt hiszem — ismerve a szolgáltatások színvonalát —, nagy szükség lenne. Olyan egységcsomag összeállításán is gondolkodunk, amely a magánlakás-építéshez szükséges eszközöket is tartalmazza, esetleg ezek kölcsönzése is megoldható. Ha elképzeléseink megvalósulnának, sok segítséget nyújthatnánk az otthont alapító fiataloknak, azoknak, akik maguk vállalkoznak lakásuk szépítésére, átalakítására, festésére, tapétázására... A Minirejtvény nyerteseként szép napokat töltött Zánkán a békéscsabai Máté Zoli. S hogy valamelyest azok is részesei lehessenek az élményeknek, akiknek nem kedvezett a szerencse, hazaérkezésének másnapján felkereste szerkesztőségünket, hogy elmesélje, mi minden történt vele az úttörővárosban : „Augusztus 1-én szálltam vonatra. Két gádorosi gyerekkel utaztam együtt, így gyorsabban múlt az idő... Délutánra értünk oda. Hát, mit mondjak? A tábor gyönyörű. Én faházakra számítottam, s kiderült, igazi kis város az, kétszintes házakkal. A szobát hamar birtokunkba vettük mind a 10-en, mert ennyien laktunk együtt. Mellettünk kongói gyerekek laktak. Csillebércről jöttek Zánkára. Már olyan szavakat, hogy szia, meg hogy köszönöm, kiválóan tudtak. Az első napok ismerkedéssel teltek. Jó időnk volt, csak háromszor esett, akkor is esténként... Szóval, mindennap tudtunk fürödni. Csak az volt a baj, hogy csoportonként, 20 percre mehettünk a vízbe, és ha az egész napot ott tölthettük volna, az is kevés, olyan kellemes volt a hűs hullámokban lubickolni. Emlékszem, egyszer vízibi- cikli-versenyt rendeztek. Mivel a mi szobánk lett az első, tovább fürödhettünk. Volt is nagy öröm. S akkor is sokat nevettünk, mikor számháború volt. Gyuri bácsi, a csapatvezetőnk azt mondta, mi az erdőből támadunk. Az „ellenség” ezt kiszimatolta, így egyre onnan várták jöt- tünket. Igen ám, de eltévedtünk, s akkor értünk ki, mire vége volt már mindennek ... Barátokat is szereztem. A bátyám tud angolul, így néhány kongói és finn gyerekkel tudok majd levelezni. Erről jut eszembe. A 6-os tábor 21-es csapatában volt egy japán fiúcska. Három hét alatt úgy megtanult magyarul, ahogy én beszélek, csak kicsit furcsán ejtette ki a szavakat... Hát így teltek a zánkai napok. Esténként tábortüzet, beatelőadásokat, háromnaponként meg diszkót tartottak. Azok voltak csak jó mulatságok. Én különben is szeretek táncolni. Ja, meg voltak szobarendezvényeink: micsoda párna- csatákat vívtunk... Csak sajna, hamar eltelt ez a két hét, augusztus 13-án hajnalban szálltunk vonatra, és úgy délután 4 óra körül értünk haza. A bátyám várt az állomáson, neki is alig győztem mesélni. Hát így volt, szép volt, nem felejtem el egyhamar a zánkai úttörővárosban töltött napokat.” Mini-jegyzet A vezetés -művészet? Fiatal ismerősömmel találkoztam a minap. Ö, aki mindig életvidám volt, most gondterhelten köszönt rám. S még mielőtt megkérdezhettem volna, hol „hagyta” a jókedvét, elmondta; művezető lett gyárában. Csodálkoztam. Arcát fürkésztem, de még büszkeséget sem fedeztem fel rajta. A tőle hallottak fölött még ma sem tudok egészen napirendre térni. Mert soha sem tudtam volna elképzelni, ha nem hallom, hogy ő, akinek vezetői ambíciói voltak, aki szerint a vezetés nem több utasítások sorozatánál, egyszerre csak ott áll előttem, és azokról a gondokról beszél, amelyek művezetőként szakadtak a nyakába. Még azt sem mondhatom, hogy nem volt ideje felkészülni, mert régóta várta már ezt a megbízatást. De hiszen éppen ez, és a vezetésről kialakított elképzelése döbbentett rá a „mulasztásokra”. Készült, és mégis felkészületlenül érte az, amire végül is vállalkozott. Elképzelései, amelyekben korábban szentül hitt, most romokban hevernek, helyettük újakat kell „teremtenie”, szívós, kemény munkával, tapasztalással. Mert a vezetés ügye, mégsem egyszerű utasítások sorozata — állapította meg végül ő is —, hanem bonyolult manőverezés, amelyekben a szakmai ismeretek pontossága csak egyetlen alkotóelem, és nem több annál. S, ha ezzel sem rendelkezne, nem állhatna meg beosztottai előtt. Tekintélyt teremteni, dönteni, hogy a munka mindig időben, kiváló minőségben készen legyen, és közben az alkotó kedv, a lendület se törjön meg, az már „művészet”, a vezetés művészete. És a csak azért is helyett az ésszerűség álláspontjára helyezkedni, az érdekeket mindenki megelégedésére egyeztetni. Ezt szeretné megvalósítani fiatal ismerősöm, s mert nem mindig sikerül, őrlődik... Az összekoccanások, tévelygései a vezetés gyakorlatában másokat talán megadásra kényszerítene, de őt nem. Ha buktatókkal tűzdelt is az az út, amelyen elindult, végigjárja majd. Ismerem, van elég ambíciója. Üzemmérnökként, amikor kizárólag elméleti és szakmai kérdésekkel foglalkozott, még azt gondolta, a lelkesedés lángja minden akadályt elgördit majd előle. De hát végül is miért nem készítették fel őt és a többit, a mérnököt, a közgazdászt az egyetemen, a fő- . iskolán tüzetesebben a vezetés elméletére? Miért engedték, hogy illúziókat építve elszakadjanak a valóságtól, s a vezetésről alkotott téves, egysíkú elmélettel lépjenek ki az életbe? Mert elmondta ismerősöm, talán egészen másként venné az akadályt, ha többet hallott volna arról; üzemet, gyárat vezetni, de még művezetőként irányítani sem egyszerű feladat. / Lejegyezte: Nagy Ágnes Sebők János Barkácsmiihely, egységcsomag lakásépítőknek? Beszélgetés az Ezermester- és Üttörőbolt terveiről K. J. Jelenszky László és Dallos Jenő karikatúrája (kepenyes'
