Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Fiatalok a gátakon A múlt hét végén ezer, most ezerkétszáz fiatal dol­gozik társadalmi munkában a gátakon a KISZ KB fel­hívására Hajdú-Bihar, Bács- Kiskun, Csongrád megyé­ből és Budapestről. A feles­legessé vált homokzsákokat ürítik, mossák, s összegyűjtik a fóliákat. Az árvíz során használt anyagokat mentik vissza a megye fiatal víz-, ügyi szakembereinek és a KISZ vezetőinek irányításá­val. lékezett meg e jeles évfor­dulóról. Szólt alkotmányunk jelentőségéről, utalt a köz­ség viharos múltjára. „Előbb a tatárok, majd két esetben a törökök pusztították el e települést, lakosait többségé­ben legyilkolták, menekülés­i-e késztették”, míg 1730-ban újra benépesült. — Az évszázadokon át, a létért annyi vérrel és verej­tékkel küzdő itt élő nép is új honfoglalásba kezdhetett. Sorsának, fejlődésének for­málója, településének gya­rapítója immár maga a nép lehetett. Az elmúlt három és fél évtizedben elért eredmé­nyekre lakosságunk joggal büszke. Beszéde további részében a tanácselnök az új iskola- központról szólt. „E létesít­ménnyel — összegezte az Tegnap Endrőd nagyköz­ség fölé sátrat vont a derült kék ég, és ez az ilyenkor szokott hangulatnál is meg­hittebbé tette azt az ünnep­séget, melynek időszerűségét az elkészült 12 tantermes is­kola adta. E rendkívüli ese­mény egyben alkalmat te­remtett a megemlékezésre, alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 31. és a nagyköz­ség újjátelepítésének 250. év­fordulójára is. Vörösmarty szavai — Szurovecz Istvánná szavalta belső tűzzel —, a „Hazádnak rendületlenül...” jelképpé emelte, egybefonta ezt a hármas megemléke­zést. A jegenyenyárfák be­szédes levelei, mintha az ősök helyeslését suttogták volna: százados küszködés •után honra találtak fiaink, ez a nép,és a csak szóbeszéd­ben élő „ezeréves alkotmány” helyett ez a 31 éves tényle­ges jogokat biztosít, nemcsak a kenyérhez, hanem á mű­velődéshez is. Ilyen, s ehhez hasonló gondolatok foroghattak az ünnepségen mejelent endrő- diek, de a vendégek fejében is, akik között ott volt Dre­cin József művelődési mi­niszterhelyettes, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Vá­rai Mihályné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Kőris György, a járási pártbizott­ság első titkára, Győri Imre, a járási hivatal elnöke, Var­ga Zsigmond országgyűlési képviselő, valamint a me­gyei, járási és helyi műve­lődésügyi vezetők, Gyoma nagyközség párt- és tanácsi vezetői, az iskolaépítésben közreműködő társadalmi, gazdasági szervek képvise­lői, munkásai. Szilágyi Imre, Endrőd nagyközség tanácselnöke em­A tanácselnök ünnepi beszédét tartja Fotó: Fazekas László Drecin József miniszterhelyettes a szalag átvágásával átadja az iskolát eredményt — most már biz­tosítani tudjuk a követelmé­nyeknek megfelelő oktatás bevezetését, az oktatás-neve­lés színvonalának továbbfej­lesztését”. Majd megköszön­te a lakosságnak, a szocia­lista brigádoknak, a mun­kásőröknek, a pedagógusok­nak, a gazdasági szerveknek azt a nagy jelentőségű mun­kát amelynek eredménye­ként a megyei tanács által biztosított milliókat meg- toldhatták, s így a nyolc tan­terem helyett tizenkettőt építhettek, s a tornatermet duplájára nágyobbíthatták. Ez a szorgalom eredményez­te azt is, hogy már most itt kezdődhet a tanév. Az iskola falán elhelyezett emléktáblát, amely a köz­ség újjátelepülésének emlé­két idézi, Kenyeres István, a nagyközségi pártbizottság titkára leplezte le. Drecin József művelődési miniszterhelyettes közvetlen szavakkal köszöntötte az új iskolacentrum létrehozóit. Most már Endrőd komoly oktatási bázissal rendelke­zik. Arra kérte az itt tanító pedagógusokat, hogy visel­jék jól gondját az új létesít­ménynek, és magas hivatás- tudattal lássák el feladatu­kat, a felnövekvő generáció szocialista nevelését. Majd a miniszterhelyettes Kiváló Munkáért kitüntetéseket nyújtott át az iskolacentrum építésében kiemelkedő mun­kát végzetteknek. Az ünnepség a háromszin­tes iskola megtekintésével zárult. Körültekintő, gondos és célszerű munka eredmé­nye tárult a látogatók elé, jogosan hangzottak lépten- nyomon az elismerést kifeje­ző megjegyzések. —g— NÉPÚJSÁG n megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1980. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Gyorsmérleg az évtized legnehezebb aratásáréi Békés megyében befejez­ték a kenyérgabona beta­karítását. A közvélemény er­ről már augusztus 20-a előtt értesülhetett a hírközlő szer­vek útján. Nem az ünnep­rontás szándékával, csupán a tények kedvéért mondjuk el, a megyében néhány üzemben, a sokáig belvízzel borított táblákon — ez a terület nem lehet több 200 hektárnál — még várni kell a talaj száradására. S mert az egészhez képest jelen­téktelen területről, alig né­hány órai munkáról van szó, az aratást valójában be­fejezettnek tekinthetjük. Ebben az évben lényegé­ben a tavalyihoz hasonló területről csaknem 140 ezer hektárról takarították be a termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban a ka­lászosokat. A hűvös, tavaszi időjárás miatt a megszo­kottnál több mint két hét­tel később láttak munkához az arató-cséplők'. Azután a július 21-i vihar és jég, majd az azt követő esőzések té­pázták minden idők legjobb­nak ígérkező termését. Hiába készültek fel a me­zőgazdasági üzemekben az eddigieknél is jobban, kö­rültekintőbben az aratásra, hiába állt készenlétben a nagyüzemi gazdálkodás tör­ténetében a legtöbb kom­bájn, a kalászosok betakarí­tása több mint egy hónapig elhúzódott. A megyében az 1300 arató-cséplő is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a ko­rábbi esztendőkhöz hason­lóan 15—20 nap alatt vé­gezzenek a gabona vágásá­val. Az évtized legnehezebb aratása volt ez, amelyben minden elismerést megérde­melnek a mezőgazdasági munkások, akik megküzdöt- tek a dőlt gabonával, az át­ázott talajjal. Emellett pél­dásan szervezett is volt ez a betakarítás. Erről tanús­kodik a tsz-ek, állami gaz­daságok soha nem tapasz­talt segítőkészsége. Volt idő, amikor Bélmegyeren — igaz, az árvíz is közrejátszott eb­ben — 40 kombájn aratott. Az aratás befejező sza­kaszában Dél-Békés megyé­ből és a szomszédos gazda­ságokból — ahol már vé­geztek ezzel a fontos mun­kával — érkezett kombájnok vágták a búzát Füzesgyar­maton, Biharugrán, Sarka-’ dón, Zsadányban, Sarkád- keresztúron, Ecsegfalván, Szeghalmon és még sok he­lyen, vagy 30 gazdaságban. Ekkor már összesen csaknem 300 arató-cséplőt csoportosí­tottak át. A júliusi esők mi­att több ezer hektáron állt a víz. Soha nem segítette az aratást ennyi lánctalpas kombájn, mint az idén. S bár a búzatermés és -be­takarítás tapasztalatainak körültekintő összegzése hát­ra van még, azért néhány tanulság már most is nyil­vánvaló. Csökkent például a termésátlagok közötti kü­lönbség. Helyes volt az az elképzelés, hogy rövidí te­nyészidejű búzát vessenek. Az összes búza 60 százaléka volt korai fajta. Továbbá, a gabonabetegségek megelő­zése nagyobb figyelmet kí­ván, így az optimális tő­szám, a tápanyagarány he­lyes megválasztása is. A kombájnok átcsoportosí­tása, a gabona szárítása, ez utóbbira sok helyütt mind­végig- szükség volt, meg­növelte a költségeket. En­nek egy részét minden bi­zonnyal fedezi majd a több­lettermés. De most a figye­lem, az aratás után, a búza vetésének előkészítése, az őszi érésű növények beta­karítása felé fordul. Az idő rövid, hiszen Észak-Békés megyében, ott, ahol később fejeződött be a betakarítás, már szeptember végére elő kell készíteni a talajt. Különösen fontos, hogy a nagyobb termés által felemésztett tápanyagok pót­lásáról gondoskodjanak, hogy megmaradjon, vagy nőjön a talaj termőképessége. Eh­hez elegendő mennyiségű is­tálló- és műtrágya áll ren­delkezésre. K. J. Már az őszre készül a vasút A MÁV ebben az évben 137 millió tonna áru elszál­lítását tervezte, melyből 10,8 millió tonna a Szegedi Vas- útigazgatóságra hárul. Az esztendő eddig eltelt idősza­kában a vasút nem tudta teljesíteni időarányos szállí­tási tervét, így a szegedi igazgatóság sem. A szállítá­sok elmaradásában több ok játszott közre. Rácz Kálmán, a MÁV Szegedi Vasútigaz- gatóság osztályvezető-helyet­tese egyebek között erről adott rövid áttekintést. Januárban és februárban rendkívüli kedvezőtlen idő­járás. valamint, a cukorrépa- kampány lerövidülése mi­att több, mint 100 ezer ton­nával kevesebb répát szállí­tott a v,asút az elmúlt évi­nél. A nemzetközi szállítá­sok a szerződéskötések elhú­zódása miatt késve indultak, továbbá nem érték el az elő­ző év hasonló időszakának szintjét sem. Ezenkívül a v,asút a záhonyi átrakási ne­hézségek miatt áruforgalmi korlátozást kényszerült be­vezetni, mely fékezte a Szov­jetunióba irányuló export- szállításokat, de más vi­szonylaté áruforgalmi korlá­tozások is nehezítették a vasúti fuvarozást. Kisebb- nagyobb mértékben a kocsi­hiányok is hozzájárultak az áruszállítások csökkenésé­hez. Végül, de nem utolsó­sorban a gazdasági szabály­zók együttes hatásának kö­vetkeztében általánosságban is csökkent az áruszállítás. * A Szegedi Vasútigazgató- ság ez év utolsó négy hónap­jának áruszállítási terve 4 millió 60 ezer tonna áru to­vábbítását tartalmazza. Ezt a tervet jelentősen túl kell teljesíteni ahhoz, hogy a vas­út éves áruszállítási célkitű­zését teljesíteni tudja. A le­adási teljesítmények csak­nem 10 százalékkal csökken­tek a bázisévhez viszonyítva. Mindezek Békés megyében is éreztették hatásukat. A me­gye vasútállomásainak for­galma, azonos mutatókat fi­gyelembe véve, tendenciáját tékintve, hasonlóan alakult az elmúlt évhez képest. Me­gyénk részesedése az igazga­tóság fel- és leadási árufor­galmából 30 . százalékos, melybői a kocsiigényes áru- szállítás részarány-, 27 szá­zalékos- A kocsiigényes áruk­nak több mint 18 százalékát exportra továbbította a vas­út. Az igazgatóság területére érkező importáruk 60 száza­léka, ,a tranzitküldemények 65 százaléka érkezik Békés megye határállomásain át. Júliusban fokozódott a ga­bonaexport: több mint 1000 tonna kenyérgabonát szállí­tottak belföldi rendeltetési helyekre, és mintegy 32 ezer tonnát határainkon túlra. A Szovjetunióba irányuló szál­lítások még most is folynak, melyben jelentős segítséget ad a szovjet tengelycserés kocsik megrendelésének le­hetősége. Az utóbbi időben Békéscsabán és Mezőkovács- házán volt ilyen rakodás. A közelmúlt fontosabb esemé­nyei közé tartozik a nagy­arányú • konzervkiszállítás, melyet kellő szervezettség­gel, jó együttműködéssel ol­dott meg a vasút és a Bé­késcsabai Konzervgyár. Az esetenként és helyenként elő­forduló kocsihiányok terme­lési zavart, komolyabb fenn­akadást nem okoztak. Az el­következő időszakban még fokozottabb figyelmet fordít a MÁV a zöldség- és gyü­mölcsszállításra, valamint az élő állat zökkenőmentes szállítására. Az év hátralevő részében nagy mennyiségű áru elszál­lításáról, illetve fogadásáról kell gondoskodnia ,a vasút­nak, melyet csak megfelelő szervezéssel és a fuvarozta­tók szoros együttműködésé­vel tud megoldani. Tovább kell javítani a rakodási készséget, mely jelentősen hozzájárul a kocsitartózko­dási idő csökkenéséhez. A szeptemberben kezdődő cukorrépakampány beindulá­sával kapcsolatos előkészítő munkákat a vasút szakembe­rei megkezdték. Az előzetes információk szerint a Sarka- di Cukorgyárba 180 ezer ton­na, a Mezőhegyesi Cukor­gyárba pedig 140 ezer tonna cukorrépa vasúti fuvarozá­sát irány- és fordavonatok­kal oldják meg. Az őszi for­galom sikeres teljesítése ér­dekében intézkedési tervet dolgozott -ki a szegedi igazga­tóság. Különös gondot fordí­tanak az őszi betakarítási munkákból adódó szállítá­sokra, illetve az exporttervek sikeres teljesítésére. A belvíz- és árvízkárok helyreállítására érkező áruk szállítását, megkülönböztetett figyelemmel kísérik. A leg­frissebb információk szerint útépítésre szeptember 15-ig megyénkbe mintegy 85 ezer tonna kő és 35 ezer tonna kohósalak érkezése várható az északi kőbányákból, illet­ve Ózdról. Az őszi forgalom sikeres teljesítése, a fuvaroztatók ra­kodási készségének fokozásé, ra. a kocsitartózkodási idők csökkentése érdekében a vasút különféle ösztönzőket alkalmaz. — sz — Iskolacentrum-avatás Enikődön

Next

/
Thumbnails
Contents