Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

1980. augusztus 23., szombat Százezer tonna, egymillió kilométer Szállítás a nagyszénási Október 6. Tsz-ben — Azt mondják: a ter­melőszövetkezetekben a szállítás szükséges rossz, költségei felemésztik a nye­reség egy részét. — Lehet jól és lehet rosz- szul csinálni. Vagyis gazda­ságosan és szervezetten, va­lamint drágán és fejetlenül — válaszolt Szemenyei Sán­dor növénytermesztési fő- ágazatvezető. — Ügy hírlik, önöknél szervezett, más nagyüzemek­hez viszonyítva gazdaságos a szállítás. Hogyan csinálják? — ezt kutattuk a nagyszéná­si Október 6. Tsz-ben. rintra nőtt. Ha a teljesítené nyekkel összhangban vizsgál­juk a költségeket, akkor vi­szont megállapíthatjuk: a megnövekedett árakhoz ké­pest az üzemeltetés költségei kisebb ütemben nőttek. Az elmúlt évben 5 ezer 300 te­hergépkocsi-napot teljesített a szállítási ágazat, s egy tón na áru mozgatása, továbbító sa alig egy-két forinttal ha­ladta meg a 100 forintot, annak ellenére, hogy úgy mond kerítésen belül két szer, sokszor háromszor is mozgatják a termékeket. Mielőtt bármit is elemez­nénk, nem árt, ha szólunk a szövetkezet szállító részle­gének szervezéséről. A szál­lításban száz dolgozót és öt­ven gépjárművet — teher­autókat, autóbuszokat, kisko­csikat, rakodógépeket és autódarut — foglalkoztat az önálló ágazat. A munkaszer­vezés, a fenntartás és a ja­vítás, valamint az elszámolás egy szervezeten belül törté­nik. tgy a fuvarozó jármű­vek munkája nem ötletsze­rű. — A nagy átszervezést 1976-tól, a tipizálástól szá­mítjuk. Korábban vegyes volt a gépparkunk, s bizony, ez alól nem volt kivétel a szállítás sem. Abban az év­ben a szállítójárművek több­sége ZIL és IFA volt, de akadt egy-két Csepel teher­gépkocsink is. Ez nemcsak az alkatrész- és üzemanyag­ellátást nehezítette, hanem a különböző nagyságú kocsik a szállítókapacitásokat is megosztották — magyarázza Hudák János gépészfőmér­nök, majd megtoldja: — Je­lenlegi szállítóparkunk alap­jait 1977 végére alakítottuk ki. A nagyszénási Október 6. Tsz saját szállítóparkjával fuvarigényeinek 90 százalé­kát elégíti ki, ami évente több mint 100 ezer tonna különféle mezőgazdasági és melléküzemági termék szál­lítását jelenti. — Szállítóparkunkat úgy alakítottuk ki, hogy csúcs­munkákban fedezzék a ka­pacitást — magyarázza Kun György szállítási ágazatveze­tő, s máris sorolja a példá­kat a munkaszervezésre. Kö­zülük csak az egyik legutób­bit említjük: — Az aratás­ban foglalkoztatott kombáj­nok teljesítményeit ismerjük, s előre tudjuk, hova kell szállítani a termést. A mun­kákat az idén is úgy szer­veztük, hogy a kombájnok a dűlőúton ürítsék tartályu­kat, a szállítójárművek a le­hető legkevesebbet menje­nek a tarlón. Ha kellett, a gabonatáblákat osztottuk, s volt arra is példa, hogy a kombájnok üresen tettek meg egy fél fordulót, azért, hogy az előre kijelölt helyen üríthessenek. Így a teher­gépkocsiknak nem kellett a tarlón kilométereken ke­resztül erőlködniük, felesle­gesen szaladgálniuk. Ezzel jelentős üzemanyagot is megtakarítottunk, valamint kíméltük a gépeket — ma­gyarázza az ágazatvezető. Ha már érintettük a költ­ségeket, akkor a teljes kép­hez feltétlenül hozzátarto­zik, s meg kell említenünk, hogy a tsz szállítójárművei évente egymillió kilométert futnak. Tavaly egy teher­gépkocsi 10 órás műszakja 1760 forint volt, az idén ed­dig ez az összeg az üzem- anyagárak és alkatrészkölt­ségek növekedésével 1950 fo­A költségek csökkentésére más, lehet hogy éppen nem népszerű szervezési formát is bevezettek: a gépkocsive zetők menetlevelét útközben is ellenőrzik, számon kérik a késéseket, vagyis igyekeznek kiszűrni a feketefuvar lehe tőségét. Még jehet, hogy fúr csának hangzik, de a tsz szakemberei felismerték és vallják: a földutakon a fór galomszervezéssel, az utak javításával, karbantartásával is lehet energiát, alkatrészt és időt megtakarítani. — ösztönzik a gépkocsi- vezetőket az üzemanyag-ta­karékos vezetésre, a jármű­vek jobb kihasználására, egyszóval a gazdaságosság­ra? Erre két tehergépkocsi-ve­zető adta meg a választ. — A természetellenes meg­hibásodásért a gépkocsiveze­tők kártérítést fizetnek. Ilyen eset volt például, hogy két kocsi megnyomta egy­mást, vagy más: az egyik billencs vezetője ürítéskor nem húzta ki a biztosítósze­get, s így tönkretette a hidraulikát. Ha valakivel többször előfordul hasonló eset, akkor áthelyezik más munkakörbe. Erre is volt már példa — mondja Var­ga Lajos gépkocsivezető. — Az üzemanyag-felhasz­nálásra az érvényben levő normák szerint dolgozták ki a fogyasztást. A megtakarí­tást prémiumként 100 szá­zalékban megkapja a gépko­csivezető, ha viszont a meg­engedett korrekciós normát túllépjük, akkor 100 száza­lékos térítésre köteleznek bennünket — magyarázza Bánász János gépkocsiveze­tő. — Most én is fizetek majd... — folytatja csen­desen. — Ha túlfogyasztást észlelünk, akkor azt jelente­nünk kell, és azonnal szabá­lyozzák, bemérik az adago­lót. Talán az aratásnál, a kedvezőtlen talajviszonyok miatt jobb lett az étvágya az IFA-nak, s lehet az is, hogy jobban nyomtam a gázpe­dált ... Ez volt a tandíj... Egyébként a nagyszénási Október 6. Tsz szállítási ága­zatánál bevezették azt, hogy este a gépkocsik tele tank­kal állnak le, a járművek­nek 3 ezer kilométerenként kötelező szervizre kell men­niük a saját műhelyükbe, így megnőtt a járművek üzem- és közlekedésbizton­sága, munkájukat pedig elő­re lehet szervezni. S még va­lami: a közös gazdaság va­lamennyi szállítójárműve fe­dett szín alatt, szilárd bur­kolaton áll. — Tehergépkocsijaink át­lag életkora három év. Fu­varba mindig pontosan, üzembiztosán, pótkocsival je­lentkeznek. Nálunk egy áru­tonnakilométer alig éri el a négy forintot — summázza Kun György szállítási ága­zatvezető. Ez a szám is ön­magáért beszél! Szekeres András Nem sláger, folyamatos munka A takarékos szárítás, tárolás lehetőségei Egy évtizede, a kukorica morzsolásos betakarításának kezdetekor jelentkezett elő­ször tömeges igény a szárí­tás, tárolás gazdaságos meg­oldására.- Bár akkor még nem volt olajválság. Az üzemeknek cseppet sem volt mindegy, mennyit, fizetnek terményük víztartalmának elvonásáért. II kezdet A kezdetet a próbálkozá­sok jellemezték. A tervezők, termelők együtt kísérletez­tek, hogy megtalálják a leg­megfelelőbb megoldásokat. Megyénkben az AGROBER mezőgazdasági tervező vál­lalat jár élen ebben ,az or­szágos, nagy munkában. Az első próbálkozások kö­zött érdemes megemlíteni a DSZP—32-es szárító techno­lógiájának módosítását. A kéttornyú berendezésben párhuzamosan szárították a terményt. A szakemberek javaslatára sorba kapcsolták a két egységet. Ez azt jelen­ti, hogy a nyers kukoricát először az egyik, majd a má­sik tornyon eresztették át, s így sikerült csökkenteni az üzemanyag-felhasználást. A hosszabb szárítási út ugyan­is megengedte, hogy kevés­bé melegítsék fel a levegőt, azaz kevesebb olajat hasz­náljanak. Ilyen megoldással üzemel a szárító ,a nagybán- hegyesi Zalka és a békés- szentandrási Zalka Tsz-ben. Nagy változást jelentett a bábolnai szárítók megjelené­se. Gyorsak, megbízhatóak ezek a gépek, de mint be­bizonyosodott, hatékonysá­gukat lehet javítani. A kon- dorosi Egyesült Tsz-ben ta­lálni rá példát. A szárítás két szakasza között egy tá­rolóba helyezik a terményt, ahol a már felvett meleg hatására magától is csökken a víztartalma. így a szárítás második szakaszához keve­sebb meleg levegő, azaz energia elegendő. N technológiák I?é. módot találtak a terve­zők 'a technológiák további finomítására is. Utólag meg­ítélve nagyon egyszerű eljá­rásokról van szó. Rájöttek, hogy nem kell rögtön a szárításkor a ked­vező, 15 százalékos tárolási fokozatra leszállítani a ned­vességtartalmat. Elég, ha csak 20 százalékig száríta­nak, hiszen a már betárolt búzát, kukoricát is szellőz­tetni kell. H,a ezt a szellőz­tető levegőt egy kicsit fel­melegítik, hamarosan az ideális 15 százalék lesz a nedvességtartalom. Különö­sen jelentős a megtakarítás, ha figyelembe vesszük, hogy ezt a megmaradt 5 százalék­nyi fölös nedvességet az olaj helyett villannyal is elvon­hatják. Természetesen, ha a kinti levegő relatív nedvességtar­talma nagyobb, mint a sze­mek közötti, más ,a helyzet. A beáramló, nedves levegő ugyanis megnedvesítheti terményt, ezért ilyenkor elő keli melegíteni. így szárítanak, tárolnak a GMV mezőkovácsházi üze­mében, a kötegyáni Petőfi Tsz-ben, a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelés Modelltársulás üzemeiben. A GMV orosházi telepén ezeket ,a szárítópadokat al­pesi ház formájú tárolóban helyezték el. Ennek előnye, hogy felülről „dugig” tölthe­tő a tároló, raktere jól ki használható. A levegő telje­sen átáramlik a terményen szárítja, szellőzteti azt Üzemanyagok A technológiai eljárások mellett a tervezők sokat foglalkoznak az egyes fűtő­anyagok cseréjével. Jelen pillanatban az olaj kiváltása a legfőbb feladatuk. Az egyik lehetséges kivál­tó anyag a földgáz. Az olaj­hoz képest 30—40 százalék­kal csökkenthetők a szárítás költségei a gázra való átté­réssel. Viszont csak azoknak az üzemeknek éri meg, akik gázkút, illetve .vezeték kö­zelében dolgoznak, s így nem kell külön vezetékeket ki­építeni. A Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság, az orosházi Üj Élet Tsz jó példa erre. A három battonyai termelőszö vetkezet ,a közeljövőben tér át a földgáz használatára, költségeiket nagyban csök­kenti, hogy hárman osztoz­nak rajta. Üj megoldás a kőolaj le­párlásából maradt, végter­mék, a pakura hasznosítása. Ezzei a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben találkozha­tunk a megyében. A pakúra egyharmaddal olcsóbb, mint az olaj. Hátránya, hogy hi­degben megdermed, felhasz- nálhatatlanná válik. Külön­leges tárolást, szállítást, ál­landó meleget igényel. To­vábbi előny Füzesgyarmaton, hogy a felhasználó telep a vasút mellett van. Az AG­ROBER tervezőinek számí­tása szerint, másfél év alatt megtérül a többletberuházás a füzesgyarmatiaknak. Vannak tehát elképzelé­sek, sőt megvalósult tervek is, amelyek az energiataka­rékos szárítást, tárolást cé­lozzák. S mivel visszafordít­hatatlan folyamat, a takaré­kosság, van jövőjük is ezek­nek az elképzeléseknek, to­vábbfejlesztésüknek. Az egyik ilyen a takaré­kos technológiák és az úi tüzelőanyagok együttes al­kalmazása. De nagy tartalé­kot jelentenek a végrehaj­tók szellemi felkészültségei is. Ezért, az AGROBER szak­emberei a szakmunkáskép­zővel közösen részt vesznek a szárítók kezelőinek oktatá­sában is. Hiszen csak így várható, hogy úgy használ­ják a gépeket, ahogy az a leggazdaságosabb. M. Szabó Zsuzsa Megjelent a Szövetkezeti Élet A szokottnál korábban, augusztus végéhez közeled­ve megjelent a Békés me­gyei Szövetkezeti Élet, a mezőgazdasági, az ipari, fo­gyasztási szövetkezetek lap­jának szeptemberi száma. A Lap fő témája az árvíz elle­ni küzdelem, melyről az első oldalon kívül a negyedik és az ötödik oldalon is nagy képriportban számol be. Be­mutatja a hősi helytállást, ,a védekezők gyakran ember- feletti munkáját. Mintegy ehhez kapcsolód­va ad hírt arról, hogy a tsz- szövetségek és az árvíztől nem sújtott termelőszövet­kezetek határozatokat hoz­tak bajba jutott társaik meg. segítésére. Ez a segítség nyil­ván könnyebbé teszi majd az újrakezdést. Áz élet ugyanis az árvíz ellenére sem áll meg, és ezt a lap több írása is példázza. Nyil­ván érdeklődésre tart szá­mot Goldberger Jánossal, a KISZÖV elnökével folytatott beszélgetés, ami az ipari szö­vetkezetek első féléves tel­jesítését értékeli. Legfonto­sabb mondanivalója: az első félévben nem volt vesztesé­ges ipari szövetkezetünk. A többi írás a különböző ÁFÉSZ-ek, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek életé­be enged bepillantást. Csillag család Korszerű termékek a piacon Bizonyára nagy örömmel fogadják elfoglalt háziasz- szonyaink az őszi nagytaka­rítás előtt a körösladányi METAKÉMIA Ipari Szövet­kezet új termékét, a Csillag padló- és parkettaápoló sze­rek családját. Az elmúlt évben Magyar- országon 3 cég is felismerte, hogy az import padló- és parkettaápoló szereket hazai termékekkel helyettesíthetik. Elsőként jelentkezett a kö­rösladányi METAKÉMIA IP ezek közül a cégek közül új termékével, a Csillag család­dal, amelynek tagjai szep­temberben már a boltokban kaphatók. A Csillag önfényező mű­anyagpadló-ápolót a linóle­um és egyéb műanyagpadló ápolására kínálja a gyártó. Ezzé, a termékké, végleg megszűnik a műanyagpadlók ápolószereinek hiánya. Egyébként ez a padlóápoló vékony rétegben felkenve 15—20 perc száradás után polírozás nélkül tükörfényes felületet biztosít, amely en­nek ellenére sem csúszik. Mivel ezt a bevonatot, mosó- poros víz nem oldja ,a 4—5­szöri felkenés után a meg­vastagodott védőréteget csak a Csillag család második tagjával, a lemosóval lehet eltávolítani. A család harmadik tagja, a padló- és parkettaápoló. Ez is tükörfényes felületet biztosít száradás után. A „Csillagokat” már bemutat­ták a szegedi ipari vásáron is, s a KERMI jó szakvéle­ményt adott a családtagok­ról. A körösladányi METAKÉ­MIA Ipari Szövetkezet ha­gyományos termékei — töb­bek között a Bagarol cipő- tisztító, ,a gombfesték — mellett új cikkekkel kíván­ja megtartani, sőt bővíteni vásárlói táborát. Ezt a célt szolgálja az oldószeres cipő­fényező, amelyet önfelkenő- fejjel látnak el. Ez a cikk az igényesebb fogyasztói kívá­nalmaknak is megfelel. A gyermekek számár-, is tar­togatnak újdonságot, a kibő­vített színskálájú — 12, il­letve 24 színárnyalatú — Papagáj fantázianevű pa­letta és téglalapos vízifesté­ket. Bókoló rizs Rózsásban Nagy erőfeszítést, jelen­tett az idén tavasszal a rizs vetése ,a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási kerületé­ben. Igaz. hogy április végé­re kedvezőre fordult az idő­járás, de a talajok a koráb­bi csapadékos hetek alatt feláztak. Ráadásul újabb, közbejött esőzések hátráltat­ták a munkát. Igénybe vet­tek minden lehetséges tech­nikai eszközt, hogy időben földbe kerüljön a mag. A kerület leleményes gépészei lánctalpas alapra szerelték a vetőgépet, emellett a gyomai Győzelem Tsz és a Körösi Állami Gazdaság repülősei is segítségükre siettek. Ne­héz munka eredménye, hogy 600 hektáron elvetették a rizst. A több éves tapasztalatok szerint április végén, május elején elárasztották a rizs­telepeket, mindent megtettek a növény fejlődéséért, a nö­vényvédelem szakemberei is. Az időjárás azonban csak júliusban „könyörült” meg a termelőkön, ekkor fordult melegebbre. Jótékony hatása lassan mutatkozott, hosszú idő eltelt, míg „magához tért” az állomány. Az utób­bi hetek melege tovább gyor­sította a fejlődést, ,a korai fajták egy része már elvi- rágzott, megtermékenyült. Ahogy szaknyelven mond­ják, bókol a rizs a rózsási határban. Ez pedig azt je­lenti, hogy szem van ,a ka­lászokban, súlyuk lefelé húz­za őket. Ha marad a napos, meleg nyár, rövidesen az egész terület hasonló képet mutat. S ha legalább szep­tember közepéig jó marad az idő, biztosan szép ter­mésre számíthatnak a kerü­let dolgozói. —m. szabó— — Ezekben a kalászokban már szem van Péter kerületvezető mutatja Nagy Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents