Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

NÉPÚJSÁG 1980. augusztus 23., szombat Tatabányán rendezik meg a szénbányászat országos központi ünnepségét Ma zárul a román filmek bemutatója Az idén Tatabányán ren­dezik meg a 30. bányásznap központi ünnepségét. Az or­szágos rendezvényt előkészí­tő operatív bizottság pénte­ken Tatabányán tartotta ülé­sét. ahol ismertették a bá­nyászokat köszöntő progra­mokat. A központi ünnepsé­get szeptember 6-án a Vér­tanúk terén, az 1919-es csendőrsortűz bányász már­tírjainak tiszteletére állított emlékműnél rendezik meg. Politikai nagygyűlésen méltatják az iparág csak­nem 80 000- dolgozójának munkáját, és kitüntetéseket adnak át az átlagon felüli teljesítménnyel dolgozó bá­nyászoknak. A nagygyűlésre az ország valamennyi bá­nyavidékének képviselőit meghívták, nemcsak a szén-, hanem az érc-, a bauxit- és az olajbányászok küldötteit is. A 30. bányásznap alkal­mából a tatabányai népház­ban megnyitják a bányás'zat átalakulását, 35 éves fejlő­dését reprezentáló kiállítást, amelyet a későbbiekben be­mutatnak az ország többi bányavidékén is. Szeptember 6-án és 7-én gazdag kultu­rális és sportműsor is várja a tatabányai országos ün­nepség résztvevőit. A tatabányai központi ün­nepséget megelőző napokban az ország minden bányaüze­mében köszöntik a bányá­szokat. Ezeken az üzemi ün­nepségeken 630 millió forint hűségpénzt fizetnek ki és 6000 szénbányásznak több évtizedes munkája elismeré­seként átadják a bányászati szolgálati érdemérmet. A Gyopár képzőművészeinek sikere Nagy sikerrel szerepeltek Mezőkovácsházán a Békés megyei népművészeti napo­kon a KISZÖV Gyopár klubja képzőművészeti stú­diójának tagjai. Fafaragó kategóriában Varga István és Vágó Ferenc érdemelte ki az első, illetve a második díjat. Dénes Anna és Kli- maj János az első és a har­madik díj birtokosai lettek gyermekjátékaikkal. Népi hímzés kategóriában Kiszely Jánosné bizonyult a legjobb­nak, így első díjas lett. Olcsó hizlalda A jelentős sertéshúster­melő orosházi Béke Tsz 1120 férőhelyes hizláldát épít. A terveket az Iparsze- rú Sertéshústermelési Rend­szer készítette, a munkába bevonták a tsz szakembereit is. Ebben látták ugyanis biztosítva, hogy valóban a szövetkezet adottságaihoz, a már meglevő telephez iga­zodjon az új istálló. Jelentő­sen csökkenti a költségeket, hogy saját téglát, saját fa­anyagot használnak, a tető­ket pedig náddal fedték be. A jó minőségre a szövetkezet saját építőbrigádja a garan­cia. Az építkezés jelenleg finisében van, várhatóan szeptember végén adják át rendeltetésének. Románia felszabadulásá­nak 36. évfordulója alkalmá­ból a Békés megyei Mozi­üzemi Vállalat román film- bemutatókat tart. A gyulai Erkel filmszín­házban augusztus 21-től 23- ig egy kémbanda leleplezé­séről szóló színes szinkroni­zált bűnügyi filmet vetíte­nek Autóbusz-akció címmel. A bíróság elhalasztja a döntést címmel egy bánya­szerencsétlenség történetét nézhetik meg az érdeklődők Eleken a November 7. mo­ziban 22-én és 23-án. Draga Olteanu-Matei a fő­szereplője a Férfiak nélkül Című román filmvígjáték­nak, amelyet az eleki mozi­ban vetítettek. Izgalmasnak ígérkezik a méhkeréki Petőfi filmszín­házban augusztus 23-án, ma este 7 órától vetítésre kerü­lő Különös ügynök című szinkronizált bűnügyi film is. Főszereplője Florin Piersic. NNHMMWNNMfNWNNMWNMMNMMNNMMIHM« Alkotmányunk ünnepén is teljes üzemmel dolgozott a nagy- szénási Október 6. Termelőszövetkezet kertészete. A Békés­csabai Konzervgyár részére 10 hektár területen termeszte nek paradicsomot, és az elmúlt héten kezdték meg a szedést. A szeptember közepéig tartó munkába a község diákjai és az orosháziak is besegítenek majd Fotó: Veress Erzsi Közgazdaságtan kezdőknek Kérem szépen, én nem vagyok jártas a közgazdaság- tanban. S ha hiszik, ha nem, éppen mértéktelen — de a későbbiekben majd kitűnik, miért lanyhuló — fagylalt­éhségem vezetett néhány alapszabályra. Így, könnyen rábukkanva a dolog nyitjára, nem bírom ki, hogy át ne adjam friss tapasztalataimat másoknak is, akik netán nem szívesen temetkeznének bele a vaskos közgazdasági könyvekbe. Először is:'szeretni kell a fagylaltot. Aztán az is kell hozzá, hogy éppen tomboljon a kánikula, s nagyon akar­juk azt a fagylaltot. Így eshet meg csak, hogy a fagylalt­automata előtt akár 20 percet is hajlandók legyünk vá­rakozni, mert az ismeretszerzés enélkül nem megy. Ná­lam minden feltétel adott volt. Tehát, türelmesen várakoztam az automata előtt, s el­kezdtem számolni. Előlem hárman, az utánam követke­zők közül 27-en mentek el. (Ügy látszik, őket nem érdek­li a közgazdaságtan.) No már most. Csak álltam, és számoltam. Húsz perc alatt 90 forint ment el a fagy­ialtostól. Arról nem is beszélve, hogy az ugyanabban az utcában működő másiknál" is kinn állt a „Tíz percet kell várni!” tábla. S miközben figyeltem a tölcséreken, s a gépből egy pohárba kifolyó fagylaltmasszán legelésző legyeket — amit aztán komótosan újból a gépbe töltöttek —, eszembe jutott egy szomszédos település maszek fagylaltosa. Az kérem, reggeltől estig, szünet nélkül árul­ja öt-hatféle finom, kézi munkaerőt igénylő fagyiját. (S nemcsak egyféle vegyes konzervfagyit!) S azt is tudom, hogy a háromhónapos szezon alatt még így is annyi nyereségre tud szert tenni, amiből igazán színvonalas életet tud biztosítani egész évre magának. Mi következik hát ebből? Hogy a jóval könnyebben előállítható, tömeggyártású fagylalt folyamatos árusítása nem éri meg az állami vállalatoknak. Mert ha megérné, bizonyára csökkentenék a most még meglehetősen gya­kori állásidőt. Ennek ismeretében viszont kérdésessé válik: vajon mitől nyereséges mégis — a minél több adag fagylalt eladásában láthatóan érdekelt — maszek? Végül rájöttem a következő közgazdasági alaptételre: ami ugyanabban a műfajban a kisiparosnak „gazdaságos”, az az állami vállalatnak már nem? Továbbá: mivel az ál­lami szektor adott egységei nem a fagylaltból élnek meg, ezért semmi sem ösztönzi őket a szezonális cikkekből eredő lehetőség maximális kihasználására. (Az eladót meg pláne nem!) Szóval, a következtetés egyszerű: jól állunk, nem is kell annyira szaggatni azt a bizonyos ist­rángot. Most már csak azt nem értem, miért folyik már a csapunkból is a gazdaságosságot, hatékonyságot, érde­keltséget hangsúlyozó információáradat. Ha egyszer alig van foganatja, legalábbis fagylaltberkekben. B. S. E. Kisebb földmozgás Pénteken 10 óra 56 perc­kor a Magyar Tudományos Akadémia budapesti és pisz- késtetói földrengésjelző ál­lomásain működő szeizmog­ráfok kisebb közeli földrez­gést regisztráltak. A rezgés epicentruma Budapesttől mintegy 85 kilométerre, Ceg­lédtől délkeletre volt. Az előzetes becslések szerint a rezgés nagysága Richter-ská­lán mérve 3,2, a rezgés epi- centrális erőssége Mercalli— Sieberg-skála szerint 4—5 fok volt. Anyagi károkról nem érkezett jelentés. gépkocsiAtvételi SORSZÁMOK: 1980. AUGUSZTUS 18-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 990 Trabant Lim. (Bp.) 1558 Trabant Lim. (Győr) 927 Trabant Lim. (Debrecen) 378 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 2 516 Trabant Lim. Spec. (Győr) 2 073 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 754 Trabant Combi (Bp.) 368 Trabant Combi (Győr) 317 Wartburg Lim. (Bp.) 1 482 Wartburg Lim. (Győr) 1 865 Wartburg de Luxe (Bp.) 1 506 Wartburg de Luxé (Győr) 1 333 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 7 082 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 199 Wartburg Tourist (Bp.) 747 Wartburg Tourist (Győr) 434 Skoda 105 (Bp.) 639 Skoda 105 (Győr) . 665 Skoda 105 (Debrecen) 699 Skoda 120 (Bp.) 511 Skoda 120 (Győr) 615 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 5 584 Lada 1200 (Debrecen) 4 871 Lada Combi (Bp.) 1264 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1300 (Bp.) 4 197 Lada 1300 (Debrecen) 3 504 Lada 1500 (Bp.) 4 191 Lada 1500 (Debrecen) 4 203 Lada 1500 (Győr) 715 Lada 1600 (Bp.) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 9 946 Polski Fiat 126 (Bp.) 29 405 Polski Fiat 1500 (Bp.) 717 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Száraztésztát gyárt a téesz Hazánkban igen sok élel­miszeripari üzem gyárt szá­raztésztát. megkönnyítve ezzel a háziasszonyok mun­káját. A termékek válasz­tékbővítésében ,a termelő- szövetkezetek is részt vállal­nak, száraztészta-készítő melléküzemágaikkal. Ilyen mezőgazdasági üzem megyénkben a körösladány: Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet, mely­nek 8 tojásos „Körös” tér mékei váltak keresetté. A 140 dolgozót — többségében nőket — foglalkoztató üzem évente 600 tonna tésztát bo- csájt forgalomba. Ezzel a mennyiséggel maximálisan kihasználják ,a gépsorokat. A nyári időszakban — leg­inkább napraforgó-ritkítás és -fejelés idején — a gyár­ból „visszacsábítják” a nö­vénytermesztésbe a munka­erőt. E rövid idő .alatt sem válnak azonban hiánycik­kekké a Körös tészták a boltokban, hiszen raktár- készleteikből biztosítani tudják a folyamatos szállí­tást. Fő termékük a nagy- a kis- és a zabkocka, a cérna, a tarhonya és a fodros eper­levél. A legnépszerűbb azonban még mindig a ké­zimunka-igényes csigatészta. A negyedkilós, dobozos áru­cikkek készítéséről — a pia­ci igényekhez igazodva — áttértek ,a 20 dekagrammos fóliás kiszerelésű tészták gyártására A régi. jó minő­ségű száraztészták új cso­magolási módja olcsóbbá tette a körösladányi termé­keket, s ez nem utolsó szem­pont a nagy kínálat mellett a vásárlók megtartására. fl termelés ára A mezőgazdasági termelés egyre költségesebb. A mun­kafolyamatok gépesítésé­nek, a növényvédő szerek alkalmazásának, az állatte­nyésztés növekvő arányának, az egyre nagyobb szállítási igénynek, egyáltalán a ter­melés iparosodásának kö­vetkeztében ez a megállapí­tás igazsága egyre érezhe­tőbb. A gépek és alkatrészek arai. az építőanyagok, a mű­trágya, az energiahordozók és a termeléshez használt egyéb segédanyagok árának számottevő növekedése je­lentősen drágítja a terme­lést. A traktormunka költ­ségei két év alatt majdnem négy százalékkal nőttek. Az 1976. évi, illetve az 1979. évi üzemanyag-áremelések mi­att többe kerül a szállítás. 1976-ban 39 fillér volt, 1979- ben már elérte a 45 fillért az egy tonnakilométerre ju­tó üzemanyagfogyasztás költsége. A búza termelése — a nö­vekvő hozamok ellenére — 4—5 év alatt 38—40 száza­lékkal, a kukoricatermelés 15—16 százalékkal drágult. Az említett két meghatározó termék költségeinek növe­kedése már önmagában is drágítja a hústermelést. Az istállók drágulása még in­kább erősíti ezt a tendenci­át. Egy szarvasmarha-férő­hely értéke 1975 óta mintegy 22 százalékkal nőtt. Drágult tehát .az eszköz, az energia, meg sok más is, mégis mondhatjuk-e, hogy ez afféle sorscsapás, ami el­len nincs mit tennünk? Nem! A költségek növeke-' eléséért ugyanis nemcsak úgy általában ,a világpiac a ..felelős”. Termékszerkeze­tünk sokszor nem követte a vevők igényeit, és a gazda­ságosság követelményeit. Termelékenységünk elma­radt az élvonaltól. Nem használt nekünk a pazarlás sem. ,ami a kacsalábon for- có üzemi épületekben, a vasbeton istállócsodákban, a ..legmodernebb” hajszolásá­ban mutatkozott meg. Tudo­másul kell végre venni, hogy az adott helyzetben nem mindig a legmodernebb a leggazdaságosabb. Gondol­junk például a modern, de iszonyatosan költséges gáz­olajjal működő szárítóbe­rendezésekre. Nem hiába, hogy manap­ság sokat beszélünk a tar­talékokról. Valóban bőven vannak ilyenek. És miután nemcsak beszélünk róluk, hanem teszünk is, máris mutatkoznak az eredmé­nyek Csökkent például a termőföld pazarlása. A par­lagföld 45, ,a vetetlen szán­tó 15 százalékkal kevesebb. Meggyorsult a romos ta­nyák lebontása és helyük művelésbe vétele. Mérsék- Vidött a drága abraktakar­mányok pazarló etetése és még sok minden más ha­sonló eredmény született, olyan eredmények, amelyek érdemesek a figyelemre, de mindez nem elég. A nagyüzemekben használ­ható legolcsóbb traktor ára 133 ezer forint. A legdrá­gább közel másfél millióba kerül, és ezekbői a drága gépekből a mezőgazdaság­ban több mint 56 ezer dolgo­zik. Valóban dolgozik? A Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen kifejlesztették a ter- melésarányos-üzemóra szám­lálót, ami jelzi a teljesít­mény-kihasználást. Vajon mikor szerelik fel a trakto­rokat ezzel az okos műszer­rel? Esetleg miért nem már a műszerrel együtt árusít­ják? A lehetőségekre a pél­dákat hosszan lehetne so­rolni. / Űj felfogásra volna szük­ség a talajerő-utánpótlásnál, a műtrágyázási tervek ké­szítésénél és a gyakorlati végrehajtásánál. A talajké­miai vizsgálatok elvégzése most már mindenütt halaszt­hatatlan. Jó lenne, ha ta­vasszal nem lennének csíko­sak, foltosak a mezők, mert ez nemcsak esztétikailag rossz, hanem nagyon drága is. Nézzünk néhány példát az állattenyésztés területéről is. Évente kereken százezer üsző kerül hizlalásra és le­vágásra. Ha ezeket fedez­tetnék, akkor minimálisan 70 ezerrel több borjú szület­ne. Nem nehéz kiszámolni, mennyi többlethúst jelente­ne és bizonyos, hogy költség- csökkenést is eredményezne. Az állategészségügyi sza­bályok betartásával, megfe­lelő gondossággal is sokat lehet elérni. Ä borjúelhullás egyetlen százalékkal való mérséklése ötezer borjú fel­nevelését tenné lehetővé. Az elhullás mértéke jelenleg még mindig 6 százalék fö­lött van. A kiragadott példák bizo­nyítják, hogy vannak még lehetőségek. Természetesen nem tagadható, hogy az ipa­ri termékek árának emelke­dése, újabb eszközök és anyagok alkalmazása min­den gondosság, minden tar­talékfeltárás ellenére drá­gítja a mezőgazdasági ter­melést. Az ösztönző jövede­lem-színvonal fenntartása pedig megköveteli, hogy a termékekben megtestesülő költséget a fogyasztó elis­merje, megfizesse. Termé­szetesen csak azt a többlet- költséget ismerheti el. ami reális. A lehetőségek ki nem használásából keletkező pa­zarlás következményeit a jövőben egyre kevésbé lesz­nek hajlandók viselni a fo­gyasztók, a felhasználók. Keserű József Tüzoltóversenyek megyénkben Évek óta hagyomány, hogy az önkéntes és vállalati tűz­oltók aratás előtt rendezik meg a házi selejtező verse­nyeket, majd a járási és vá­rosi találkozókon mérik ösz- sze tudásukat. Ebben az év­ben a választási események és az időközben kialakult ár­vízi helyzet háttérbe szorí­totta e versengést. De sem­mi sincs késve, hiszen ma megrendezésre kerül az el­ső, a mezőkovácsházi járási tűzoltóverseny. Medgyesbodzáson 9 órakor kezdődik a 38 férfi- és 6 női raj versengése. Egy hét múl­va Csabacsüdön a Szarvas városiak és járásiak mutat­ják be 800-as vagy 400-as kismotorfecskendővel a 7 X 55 méteres tűzoltóváltó­ban a gyakorlatokat. Csaba­csüdön 22 férfi- és 3 női raj versenyez. Ezután csaknem minden hétvégén rendez egy-egy járás, város találko­zót, s szeptember 28-án a Kamuion megrendezésre ke­rülő békéscsabai városi ver­sennyel zárul a rendezvény- sorozat. Támad a bagolylepke A júliusi és augusztusi idő­járás kedvezett a bagolylep­kék második nemzedékének. Megyeszerte rajzanak a kü­lönböző fajok. Várhatóan egy héten belül tömegesen meg­jelennek a fiatal lárvák js. Károsításuk a megye 14 ezer hektárnyi cukorrépaterületét fenyegeti elsősorban, és a kis- és nagyüzemekben egy­aránt termesztett káposzta- féléket. Különösen fontos a káposzták permetezése, mert a lárvák berághatják magu­kat a káposztafejekbe, és tönkretehetik őket. A fiatal lárvák jól irthatok, az idő­sebbek között sok ellenálló­vá válik a vegyszerekkel szemben. Ezért már most, a kelések zöme előtt érdemes Bi—58, Azodrin WSC és Woíatox SP szerekkel per­metezni a növényeket, meg­előzni a későbbi, erősebb fertőzést.

Next

/
Thumbnails
Contents