Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
\Uim-fM-----------------------------------V an, alti számai, van, aki vásárol B ZÖLDÉRT és a piae 1980. augusztus 17., vasárnap Menyibe kerül egy kilogramm görögdinnye? Mondjuk, a fogyasztói ára 14 forint. És mennyit kap érte a termelő? Tíz forintot. Mennyibe kerül az uborka? Mondjuk, húsz forint. És mennyi a felvásárlási ára? Három forint. Erre ezután azt hiszi az olvasó, a vásárló, a termelő: itt valami nincs rendjén. És mit mond erre a felvásárló, a forgalmazó? Nos, erre és a zöldség-, a gyümölcsforgalmazás kulisszatitkaira kerestünk választ a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójától, Balogh Jánostól és helyettesétől, Rozek Lászlótól. A Pamuttextil Művek budai gyára a vállalat üzemeit látja el különböző alapanyagokkal. Képünkön: számítógép által vezérelt monumentális gép, mely a bálákból készít fonodái alapanyagot (MTI-fotó: felv. — KS) Az ár- és belvíz ellenére a tervek teljesíthetők Beszélgetés Murányi Miklóssal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjével — Még mielőtt a fentiekre kérnénk választ; melyik zöldség- és gyümölcsfélékből termett több, illetve kevesebb, hol küszködtek' a felvásárlási és forgalmazási nehézségekkel ? — Ebben az évben — legalábbis eddig — a szerződött mennyiségnek megfelelő zöldség termett megyénkben — kezdi Rozek László. — Mégis nem egyszer megáll a tudomány, mert a ZÖLDÉRT a biztonságos ellátáshoz szükséges mennyiségre köt szerződést, csakhogy a termelők, és különösen a nagyüzemek egy hét alatt szeretnék átadni az egész mennyii séget. így erre, csakis erre az időszakra telítődik a piac. Látszólagos túltermelés alakul ki, amikor is nem tudunk mit kezdeni a felkínált áruval. Egy része tönkremegy ... — Megoldást kell keresnünk, arra, hogyan lehetne egy-két hét helyett másfél hónapig is bőséges ellátást biztosítani az idényjellegű zöldségfélékből — veszi át a szót Balogh János igazgató. — Illetve azt tudjuk több fajtával, szakaszos vetéssel biztosítani. Csakhogy ezt a termelőkkel is el kell fogadtatnunk, és az már nehezebb feladat. — Vagyis a mostani helyzet a ZÖLDÉRT csapdája? Nos, igaz ugyan az egyszerre palántázott, vetett, majd betakarított zöldség kevesebb munkát ad a termesztő gazdaságoknak, de végül is a bumeráng visszaüt. Mert nehézségekbe ütközik az értékesítés, és éppen ezért, ezt előre látva a ZÖLDÉRT már eleve számol a veszteséggel, alacsonyabb áron köti a szerződést. És akkor a csapda a mezőgazdasági üzemek csapdája is. Hallhatnánk az előbbire példát? — Természetesen — közli az igazgató. — A szerződések alapján a nyári káposzta átvételét júliusban kellett volna megkezdeni. A gazdaságok viszont augusztus 8- ig nem kínáltak ilyen árut. Azóta viszont akkora meny- nyiség átvételét várják tőlünk, amennyit képtelenek vagyunk eladni. Nem elképzelhetetlen például, hogy szeptember első hetében már újra kevés lesz, vagy egyáltalán nem lesz káposzta. — Ilyenkor azután segít a ZÖLDÉRT-en az állami támogatás? — Egyáltalán nem. Az idén megszűnt a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem hagyományos állami támogatása. Megváltoztak a elvek. Ma azt várják tőlünk, hogy csak annyit fogadjunk, továbbítsunk, amennyire a hazai fogyasztók, a külföldi megrendelők, a konzerv- és hűtőipar igényt tart. Amit nem tudunk eladni, az a vállalat vesztesége — mondja az igazgató. — Akkor tehát marad az árrés?! — Erről is sokaknak téves elképzelésük van. Azt hiszik, ezen meg lehet gazdagodni. Pedig, ha éves átlagban a megengedett 48 százalékos árrést el tudnánk érni, nem képződne több nyereség 2-3 millió forintnál. Ez pedig a több száz millió forintos forgalomhoz képest, igazán nem lenne sok. Sajnos így is csak feltételes módban beszélhetünk nyereségről, merthogy a 48 százalékot nem tudjuk elérni. Így év végére a vállalat ezen tevékenységében veszteséggel számol — magyarázza Balogh János. — Mert sokba kerül az áru fogadása, továbbítása, és Békés megyében a zöldség, gyümölcs tárolását a téli hónapokban egyedül a ZÖLDÉiRT végzi. Legtöbb pénzt a raktározás emészt fel. Nagy a tárolási veszteség, sok munkára van szükség, és persze raktárhelyiségre. Ez eddig érthető is. De, hogyan lehet az, hogy a Békés megyében három forintért felvásárolt uborkát, Pesten 25 forintért adják. (Erről olvashattunk a Népújság július 17-i számában, ahol az újságíró kérdéseire a ZÖLDKER vezérigaz- gató-belyettese válaszolt.) — Abban az időben vállalatunk nem szállított uborkát Budapestre — tájékoztat Rozek László. — Az viszont igaz, hogy a megyében akkor jelent meg szabad földi uborka, felvásárlási ára két- három nap alatt három forintra zuhant. Budapesten mindez csak néhány napos késéssel játszódott le. Azóta már ez sem történhet meg. mert a ZÖLDKER vezér- igazgatójának rendelkezése értelmében július második felétől a budapesti ZÖLDÉRT fogyasztói árai országos irányárak, amelyektől 15 százalékig lehet eltérni. A központi árrendszerbe mindig az idényjellegű zöldségeket, gyümölcsöket vonják be. Most például így állapítjuk meg a burgonya, a főzőhagyma, a tv-paprika, a paradicsom, a salátás és kovászos uborka, az őszibarack és a görögdinnye«árát... — Apropó görögdinnye... Hogyan lehetséges akkor az, hogy ugyanazon a napon a ZÖLDÉRT boltjában 14, a fogyasztási szövetkezetek boltjában mindössze 10 forint a görögdinnye kilogrammonkénti ára? — Az előbbi intézkedés csak a ZÖLDÉRT-ekre vonatkozik. így az árakban továbbra is mutatkozhatnak nagyobb eltérések. Ez a dolog egyik oldala. A másik pedig, mivel a ZÖLDÉRT-vál- lalatok önálló gazdálkodó egységek, olyan mértékű árrést állapítanak meg, ameny- nyi tevékenységük fedezését (a ráfordítást), megközelítően ellensúlyozza. így történhetett meg, hogy más, nem ZÖLDÉRT-ellátású bolthoz hasonlóan, mi is többet tudunk fizetni annak a termelőnek, akik közvetlenül az üzletnek kínálja fel a zöldséget. Az ilyen áru kezelésére, elosztására, szállítására gyakorlatilag nincs szükség, „csak” eladásáról kell gondoskodni. És ez a vállalatnak is kevesebbe kerül. A görögdinnyét illetően pedig elmondhatjuk, hogy a megszokottól két-három héttel később érett be, így ára is magasabb. A megyei vállalat, mintegy 200 vagon értékesítésére kötött szerződést. Ügy néz ki, ezt a mennyiséget — a termés bőnek mutatkozik — két hónap helyett, egy hónap alatt kell értékesíteni. Igyekszünk érvényesíteni a ZÖLDÉRT piacszabályozó szerepét. Szombaton példáyl a görögdinnye árát 9 forintra szállítottuk le, mire a kistermelők és mások is ehhez igazították az árakat. Végül is igaz, a mi munkánkat a piac, a vásárlók értékítélete minősíti. Ezzel szembe kell nézni. Megpróbálunk az új feltételekhez jobban alkalmazkodni, nemcsak a piacot, a termelőt is befolyásolni, a piac igényeihez kényszeríteni. Meggyőződésünk, hogy ésszerűbb termeltetéssel, jobb kereskedelmi munkával folyamatosabbá tehetjük az áruellátást, és elfeledtethetjük a nagy zöldséghiány és dömping időszakát — mondta befejezésül Balogh János. K. J. Gyoma és Endréd Napraforgó-tároló és -szárító építésére társult a gyomai Alkotmány, Győzelem és az endrődi Lenin Tsz. Az építkezés költségeiből részt yállalt a Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés, valamint a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat is. A korszerű, két tárolóból álló telepen összesen 4 és fél ezer tonna megszárított napraforgó tartható. Ha a társulásban részt vevő szövetkezetek ennél kevesebbet termelnek, lehetőséget adnak a környék más üzemeinek is, hogy itt tárolják terményüket. Az új létesítmény műszaki átadására augusztus 19-én, kedden kerül sor, az első napraforgó-szállítmányt várhatóan szeptember második felében fogádják. Biztató kezdet, nehéz folytatás. A rendelkezésre álló féléves tapasztalatokat elemezve legalábbis erre a következtetésre juthatunk, ha Békés megye mezőgazdasági termelésének utóbbi félévét vizsgáljuk. Az összegzésre Murányi Miklóst, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét kértük meg. — Az év elején Békéscsabán megtartott mezőgazdasági aktívaértekezleten a termelési érték 5,5 százalékos növelését tűzték célul... — Az elmúlt év őszének kedvező időjárása lehetővé tette, hogy optimális időben, jó minőségben végezzük el a talajmunkákat, - a vetést. A megye ' mezőgazdaságának történetében kevés olyan évet ismerünk, amikor a tél beállta előtt a nagyüzemek minden területen elvégezték a szántást, ősszel ez sikerült. A búza jól bírta a telet, tavasszal már láttuk, nagy termés betakarítására készülődhetünk. Nem volt számottevő belvíz, a megye — beleértve a háztájit — minden idők legnagyobb állatállományával rendelkezett. Nehézségeink ellenére is úgy ítéljük meg tehát, reális, teljesíthető célokat tűztünk a gazdaságok elé. — A terv teljesítését nehezítő gondok közül is felsorolna néhányat? — Mindenki előtt világos volt, az új közgazdasági szabályzók szigorítják a gazdálkodás feltételeit. (Ezek végső hatását még most sem ismerjük pontosan.) Tudtuk azonban, a beruházások, fejlesztések „visszafogása” csökkenti majd a termelőerők fejlődésének dinamizmusát. Kevesebb új létesítmény, gép áll majd a bővített újratermelés rendelkezésére. Arra kellett tehát „rábírni” az üzemeket, figyeljenek oda jobban meglevő eszközeik kihasználására. A legtöbb gondot persze évek óta a veszteséges üzemek okozzák. 1979-ben például 23 tsz volt veszteséges. A pénzügyi hiány rendezése, a gazdálkodás egyensúlyának megteremtése nagy teher minden évben. Abban bíztunk — a kedvező tavaszi időjárás engedett következtetni —, a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma csökkenthető. — Hogyan ítéli meg fél év eltelte után, mennyi realitás volt ebben az elképzelésben? — A veszteséges üzemek • kedvezőtlen körülmények között gazdálkodnak. A hosz- szú időszak óta belvízzel küszködő sarkadi Lenin, dobozi Petőfi, gyulai Lenin Tsz-ben állami támogatással) átfogó rendezés kezdődött. Hasonló rendezés indult be az idén a sarkadkerészt úri Egyetértés, a békési Viharsarok, a biharugrai Felszabadult Föld, és a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezetekben is. Ebben az évben 125 millió forintot kapott a megye meliorációs munkák végzésére. Minden jel, tapasztalat azt bizonyítja, itt gyorsan megtérülő beruházásról van szó. Egyébként arra számítottunk, hogy a növénytermesztés adja majd a termelési érték növekedésének nagyobb részét. Ebben az ágazatban jelentős tartalékaink vannak, és még hosszú távon a növénytermesztés adja a nyereség túlnyomó többségét. Tudtuk, kedvező időjárás esetén a 23 termelő- szövetkezetben is sokat javulhat a helyzet. — A tervezés óta eltelt néhány hónap. A növények egy részét betakarították ... — A teljesség igénye nélkül időszakonként számvetést készítünk, elemzünk. Így pontosan tudjuk, hogyan is állunk a tervek teljesítésével. Sajnos, a júniusi esők miatt Dél-Békés megyében 30 ezer hektáron pusztított a belvíz. Az itt gazdálkodó üzemek, több mint 200 millió forint árbevétel-kieséssel kénytelenek számolni. Az árvíz miatt összesen 30 ezer hektár került víz alá. Ráadásul a júliusi esők miatt Észak-Békés megyében 5 ezer hektáron „állt” a belvíz. Vízből aratták a búzát Kötegyánban, Füzesgyarmaton és másutt is. Az árvíz- és belvízsújtotta területeket nem számítva, a búza a tervezettnél így is nagyobb termést adott. A kenyérgabona többlettermése önmagában négyszázalékos termelési értéknövekedéssel egyenlő. Zöldborsóból is igen jó termést takarítottak be az üzemek. Kukoricából, napraforgóból és cukorrépából ígéretes termésre számítunk. Az árvíz és belvíz ellenére bízunk a terv teljesítésében. Mindenesetre az már most nyilvánvaló számunkra, hogy Dél-Békés megyében gyorsítani kell a belvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat építését és a meliorációt. Az árvíz sújtotta területeken pedig a károk pontos felmérése, a teendők számbavétele most a legfontosabb feladat. — Ügy tűnik tehát, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó is a tervnek megfelelő, vagy annál nagyobb termést ad. De mit mondhatunk az állattenyésztésről? — A terv megfogalmazásakor az állattenyésztés termelésének szinten tartására számítottunk. Ez összefügg a beruházással kapcsolatos intézkedésekkel. Kevesebb új állati férőhely épül ebben az évben, mint korábban. Azután tudomásul kellett vennünk azt, hogy a szarvasmarha-állomány az év első felében 4,7 százalékkal csökkent. Ez a változás szorosan összefügg az eredményességgel. Az ágazat változatlanul mezőgazdaságunk „nehézipara”. Javultak viszont a fajlagos mutatók, 5 százalékkal nőtt az egy tehénre eső tejtermelés. A sertésállomány meghaladta az egymilliót, a kis-és nagyüzemek 80 ezer anyakocát tartanak. Az elmúlt év azonos időszakához képest több, mint 7 százalékkal nőtt a hízottsertés-felvásárlás. A juhászaiban is kedvező jelenségek figyelhetők meg. Míg csökkent ugyanis a bárányértékesítés, nőtt az anyaállomány. Tizennégy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azt bizonyítja, hogy a mezőgazda- sági üzemek a juhtenyésztés növekedésére rendezkedtek be. Amennyiben a növénytermesztésben a hozamok a tervezettnek megfelelően alakulnak, abban az esetben az üzemekben előállított nyereséghez az állattejnyésztés a korábbinál is kisebb mértékben járul hozzá. Ez annak ellenére is igaz marad, hogy a gazdaságokban tovább javult a takarmányhasznosítás. — Hogyan alakult a háztáji gazdaságok, kisgazdaságok termelése? — A háztáji állatállományt az árvízi kitelepítések miatt igen súlyos veszteség érte. Részben emiatt, de ezt bizonyítja egyébként az a féléves reprezentatív felmérés is, amit a közelmúltban készítettünk, hogy a háztáji termelés elmúlt években megszokott dinamikus növekedése ebben az évben szerényebb lesz. A háztájival összefüggő év elején hozott intézkedések egy részét módosították. Ez elsősorban a sertésfelvásárlással kapcsolatos intézkedésekkel függ össze. A változtatások és módosítások azt tükrözik, hogy az országnak továbbra is nagy szüksége van a háztáji kisgazdaságok,, termelésére. A mezőgazdasági osztály szakemberei minden háztájival kapcsolatos észrevételre és jelzésre odafigyelnek. — És végül, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a hátralevő mező- gazdasági munkákat időben végezzék el az üzemek? — A késői aratás és az árvízi módosítások miatt a járulékos munkákban lemaradás tapasztalható. Észak-Békés megyében, ahol már szeptember végén el kell kezdeni az őszi kalászosok vetését, a talajmunkák végzéséhez alig egy hónap áll az üzemek rendelkezésére,, A nyári betakarításhoz hasonlóan ősszel is élni fogunk a rendelkezésre álló eszközök átcsoportosításának lehetőségével. Kepenyes János Tárolóra társullak A Duna Mgtsz budatétényi gombapincéiben évente megközelítőleg hárommillió kilogramm gombát termesztenek. Termésüknek mintegy tizenöt százalékát exportálják (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS)
