Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TONÓCS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Százoldalas kötet Helsinki évfordulóján népi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a firjn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a százoldalas kötet fedőlapjára: „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!” erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkós- bot-zsarolásról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási, leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsaöt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyei- be való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése- Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le ,az okmány —, vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hideg- háborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz. a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy. ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az ,a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum. a madridi találkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. lsinkitől Madridig fél évtized telt el. A tanulság világos. Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Kádár János fogadta a francia Külügyminisztert A francia államfő jövőre hazánkba látngat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székhazában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert (Telefotó) Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bé- nyi József, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete, Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois- Poncet magyar—francia jogsegély- és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Ezt követően folytatódtak Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai * * * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Miniszter- tanács. elnökhelyettese szin- -térrdélelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József hazánk párizsi nagykövete, és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. * * * Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Jean Francois- Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt/ Bényi József és Jacques Lecompt. * * * Giscard > d’Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének — jelentette be Jean Francois- Poncet elutazása előtt a Hilton Szállóban megtartott sajtó- konferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyarországi vizitét. Ünnepi ülés A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin- békedíjas Raymond Goor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBMB elnöke nyitotta meg. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja mondott beszédet. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. A Kettős-Körös gátszakadásánál jelentős feladat hárul a néphadsereg katonáira. Derekas munkával megfékezték a víz továbbhaladását. Róluk szól írásunk a 3. oldalon Változatlan erővel dolgoznak a Körösökön Csütörtökön a Körösök és a Berettyó romániai vízgyűjtő területén is újabb esőzések voltak. A csapadék hatására például a Fekete Körös Belényesnél hat óra alatt 66 centiméter, a Sebes-Körös Csúcsánál ugyancsak hat óra alatt 127 centimétert emelkedett, s a késő délutáni órákban az újabb árhullám • elérte a folyók magyar szakaszátA Kettős-Körös jobb parti szakaszánál a töltéscsonkok pátrialemezzel való védését tegnap befejezték, majd hat árvízvédelmi osztag megkezdte az átszakadás lezárását. A töltésszakadásnál még másodpercenként mintegy 200 köbméternyi víz ömlik a mentett területekre. A becslések szerint csaknem 100 ezer köbméter ömlött a mezőgazdasági területekre, s közei 20 millió köbméter a mér- gesi árvízi tárolóba jutott. Az esős, kedvezőtlen időjárás nehezítette a védelemben részt vevők dolgát. Emberfeletti erővel folyt a védekezés a Hosszúfoki-csatoma bal oldali töltésén, ahol az átázott gát megtámasztásán dolgoztak. Eddig mintegy 120, ezer homokzsákot építettek be a töltés magasítására. Ugyancsak tegnap a Kettős- Körös bal partján, Hosszúfok térségében, mintegy 200 méteren a töltést megtámasztással erősítették. A Fekete-Körös átázott gátszakaszán több, mint 60 méteren folyt bordás töltésmegtámasztás, 200 méteren pedig nyomópadkát építettek. Nagy erővel dolgoztak az elmúlt napon is a tarhosi lokalizációs töltés erősítésén, valamint Körösladány—Üjladány védelmére új lokalizációs töltés épül, melynek hossza mintegy négy kilométer, három méter koronaszélességű és 1,5 magasságú. A veszélyeztetett szakaszokon intenzíven folyik a töltések erősítése és magasítása- Csütörtökön 5514-en dolgoztak a gátakon. —sz— * * * Békés megyében az árvíz miatt kitelepített lakosság elhelyezésével kapcsolatban a Békés megyei kitelepítési és befogadási szakszolgálat a következő tájékoztatást adta: Bélmegyer község lakossága Vésztőn, Tarhos lakossága Békésen, Körösladány- Üjladány lakossága Körösla- dányban, Mezőberény tanyavilágából Mezőberénybe kerültek elhelyezésre. Az árvíz miatt kitelepített lakosság 80 százaléka magánházaknál, a helyi lakosok körében, 20 százaléka pedig iskolákban van elhelyezve. Pontos nyilvántartás a városi, illetve a községi tanácsoknál van. Az alábbi telefonszámokon érhetők el a befogadási szak- szolgálatok: békési Városi Tanács, Békés 13, vésztői Községi Tanács, Vésztő 61, mezőberény i Nagyközségi Tanács, Mezőberény 19 és körösladányi Nagyközségi Tanács, Körösladány 1. Szép búcsú a birkózócsarnoktól Bállá ezüst, Kovács bronz A birkózódöntők utolsó napjan újra magyar érmeknek is tapsolhatott a CSZKA csarnok közönsége. Bal la József két győzelemmel búcsúzott Moszkvától, ami ezüstérmet jelentett neki. Délelőtt az NDK-ból érkezett Gehrkét győzte le pontozással, majd a délutáni fordulóban a lengyel Szan- durszkival hozta össze a sorsolás. A második harmad nagyon forró pillanatokat hozott a +100 kilós versenyzőnknek. Már éppen le akarta léptetni a bírói hármas, amikor egy akcióval levitte lengyel ellenfelét. Salamoni döntés: nem kap pontot, de folytathatja a mérkőzést. (Folytatás a 8. oldalon) Bállá József, a szabadfogású birkózás nehézsúlyú olimpiai ezüstérmese (Fotó: MTI — KS)
