Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
o 1980. július 10., csütörtök Székely János: Hugenották Hit és hatalom vitája Július 14—19. Felnőttnevelők akadémiája A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya július 14. és 19. között Békéscsabán, az Iskolacentrumban rendezi meg az iskolai felnőttnevelők második nyári akadémiáját. A közei egyhetes képzés célja az, hogy az iskolai felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok továbbképzésének biztosítása érdekében azokat, akik előadóként, szeminárium- és vitavezetőként a megyei képzési intézetekben közreműködést vállalnak, erre a munkára felkészítsék. Az ötéves akadémia az idén a második évét éli. A július 14-i, hétfő délelőtti megnyitót követően a hazai felnőttoktatás legjelesebb képviselői, vezetői tartanak előadásokat, vezetnek vitákat ,a leginkább érdeklődésre számot tartó kérdésekből, problémakörökből. A bentlakásos akadémia programját a rendezők közművelődési programokkal, kirándulásokkal is színesítették. A tanfolyam ünnepélyes zárására július 19-én. szombaton délben kerül sor. Ezt követően utaznak haza a felnőttnevelési akadémia résztvevői. Tájékoztató a taneszközökről A következő tanévben csaknem 170 000 gyermek lesz elsőosztályos tanuló, az iskolásjelöltek szülei már igyekeznek beszerezni az iskolai felszereléseket, s érdeklődnek: mit, milyen taneszközöket vásároljanak? Tájékoztatásként a Művelődési Minisztérium illetékesei elmondták: a taneszközök beszerzésekor ne vásároljanak felesleges eszközöket. Az elsőosztályos tanulók számára ,a tanév kezdetén csak néhány — három vonalas és két kockás — füzet szükséges. Ajánlatos megvásárolni' a technika egységcsomagot, a színes papírkészletet, egy csomag írólapot. 8— 10 rajzlapot, a megfelelő írószereket, rajzeszközöket. Fontos, hogy az elsős gyermeknek legyen két grafitceruzája, két postabonja, hat színes irónja, 6—8 zsírkrétája, valamint hatszínű vízfesték készlete, egy vékony és egy v,astag ecsetje, rajztáblája, egy tubus ragasztója, egy tubus fehér temperája, egy doboz gyurmája, és egy egyenes vonalzója. Szükséges lesz az iskolában a számolókorong, a számolópálca, a mérőszalag, a hurkolópálca, úgyszintén a szögletes zsebtükör, és két dobókocka. Nehéz, s egyúttal merész vállalkozás a gyulai Várszínház részéről Székely János romániai magyar író Hugenották című drámájának műsorra tűzése. Egyrészt, mert a tavaly bemutatott Székelydráma, a Caligula helytartója olyan kiemelkedő színházi esemény volt, amely egyúttal mércévé is vált. A vállalkozás merészségét igazolja az is, hogy Székely János — a Képes Krónikában könyvalakban is megjelent — öt drámája közül a Hugenották az egyik legkevésbé cselekményes, színházi értelemben a legnehezebben megjeleníthető. A darab drámaisága a gondolatok összecsapásaiból, s a szereplőkben ennek hatására lejátszódó érzelmi-tudati metamorfózisokból táplálkozik. Az európai keresztény kultúrkör gondolati elemzését nyújtó öt Székely-dráma — Profán passió, Caligula helytartója, Dózsa, Protestánsok (itt: Hugenották), Irgalmas hazugság — mind a hit és a hatalom viszonyát vizsgálja. A Hugenottákban nem az adott történelmi kor a fontos, hanem az általános eszmei, politikai kérdések. A toulouse-i várbörtönben raboskodó három hugenotta nemesifjú — akik az adott körülmények között az emberi viselkedés, gondolkodás lehetséges variánsait képviselik — vívódása, átváltozásai a hitéért üldözött ember fáj dal más eszméiké dése, ürügy a hit és a hatalom csatározásához. A legidősebb fivér Gérard, „aki legkivált” (azaz nemcsak ingadozik, de már el is vesztette hitét) látja a legvilágosabban a körülöttük zajló eseményeket. S ő ébred rá, hogy életük megmentésének egyetlen lehetősége van: ha fogvatartóikat, a hatalom és a hit államilag támogatott bitorlóit saját taktikájukkal győzik le. Kész tehát a megbékélésre. A sziklaszilárd hitű — a darabban talán a legkevésbé meggyőzően megalkotott figura — Albert járja be az érzelmi-értelmi átváltozás legszélesebb skáláját. Mert végül is az 6 eszmélkedése a legkeserűbb és legfájdalmasabb. A hatalomért viaskodó „nagyok” között kénytelen felismerni: hite, amelyért élt és áldozatra is vállalkozott volna, nem más, mint hitvány eszköz a hatalomra vágyók kezében. János, a két végletet képviselő testvér között helyezkedik el, egyelőre igyekszik önmagát megismerni, keresi helyét a világban. Tragikuma, hogy éppen ő, aki a legbizonytalanabb, a legkiforratlanabb egyéniség, adja meg — önkéntelenül szorító karjai által — a „megoldást”: a halált. A klasszikusan építkező drámában az író e három ifjú első beszélgetésében minden alapkérdést megfogalmaz. S aztán fokról fokra — s ezt nagyszerűen valósította meg Szinetár Miklós rendező —, mind mélyebbre ásva, mind gazdagabban bontja ki a hit és hatalom problematikáját. A dráma a két nagy ellenfél, a hatalmat képviselő jezsuita páter és egyben főinkvizítor, Charnay, s a hugenották vezére, Rabaut vitájában éri el tetőpontját, összecsapásuk alatt — mely a legfőbb, s legsúlyosabb mondanivalót tartalmazza — a színen jelenlevők szinte törpévé zsugorodnak. Az ökuménia, a megegyezés nagy pillanataiban kettejük célja, a három ifjú megmentése, szinte elfelejtődik. Hiszen hol is lehetne a parányi ember a maga egyéni örömeivel, gondjaival akkor, amikor maga a hatalom csatázik? Két meghaladott hit, eszme képviselője csap itt össze. Bár még erősek, hatalmasak. De a darab legvilágosabban látó és gondolkodó szereplője, a főinkvizítor már tudja; rajtuk is túllépett immár az emberi szellem — hiszen színre léptek az en- ciklopédisták, a felvilágosodás ateistanagyjai —, s világosan látja, hogy a hit, a hatalom érdekében csak egyetlen józan és járható út áll előttük: oz erők egyesítése. Ö, a legbiztosabban látó fogalmazza meg az európai múltra épülő emberi tudás értékének nagyszerűségét, ahol sok olyanfajta ember születhetett „Ki semmikor sem mondja, hogy elég, / Hogy itt a cél, hogy jól van, hogy megálljunk I Hanem folyvást a messzeségbe néz, / S minden belátott szemhatár mögött / Ott sejti már az újabb szemhatárt.” Az Európa termelte összes emberi, szellemi kincs védelmére próbálja megkötni — s látszólag nemcsak a hatalom érdekében! — ezt az érdekek egyesítésén alapuló szövetséget. A főinkvizítor, aki korát megelőzően tudott gondolkodni, mint a Székelyhősök általában, nem kerülhette el erőszakos halálát. A dráma gondolati sokrétűségét — hiszen az elmondottakon kívül még mennyi mindenről, s akár egy dologról is hányféle árnyalatban volt szó! — a rendező, Szinetár Miklós kellő alázattal, s nagy bravúrral tudta kibontani. A nehézkes, a színpadon megoldhatatlannak látszó feladatokat is érzékelhetővé, jól érthetővé tette. Az író szigorú drámaépítkezését tiszteletben tartva, nagyszerű dinamikai érzékkel" tudta a gondolatok áramlását súlypontozni. Következetesen vezette végig a fonalat a hit mindenki számára mást nyújtó erejének kibontásától a hit vallássá, a vallás egyházzá szerveződésén át a fő konfliktusig: amikor a hit jól szervezett rendje, az egyház már a hatalom eszközeként használja és fordítja ezáltal önmaga ellen a hitet, éppen ezzel új meg új protestantizmusok születését segítve. Rendezői erény az is, hogy a darab feszült figyelmet kívánó gondolati sodrása olyan megjelenítéssel, rendezői eszköztárral társul, amely feledteti a cselekmény szegénységét. A rendező további erénye ez alkalommal a színészválasztás volt. Mert a félelmetes logikájú, iszonyatot, tiszteletet és ugyanakkor csodálatot is kiváltó főinkvizítor megformálására megtalálta az ehhez leginkább megfelelő alkatú és tehetségű színészt Bács Ferencben. Az egykori kolozsvári színész, Bács Ferenc, a rábízott gondolatok kristálytiszta tolmácsolásával az idei várszínházi évad bizonyára egyik legnagyszerűbb alakítását nyújtotta. Hasonlóan jól oldotta meg feladatát a legidősebb Grénier fivér, Gérard szerepében Lukács Sándor. A három testvér közül a legmarkánsabb, legmeggyőzőbb alakítás az övé volt. A Jánost megszemélyesítő Gállfy László ígéretes tehetség. Bár néhol úgy tűnt, kilóg modern „nyegleségével” a darab ábrázolta korból. S bár viszonylag hálátlan szerep jutott Hegedűs D. Gézának Albert szerepében, de ezen felül sem tudta igazán hihető- en érzékeltetni azt a sziklaszilárd hitet, amelyet az író plántált ebbe a figurába. Mádi Szabó Gábor, a protestáns egyházfő szerepében el tudta fogadtatni mindazt a szellemi, erkölcsi többletet, ami hívei fölé emelhette. S képes volt ezt visszafogottan, egyszerű eszközökkel elérni. Az öt éve senyvedő, megnyomorított, de hitéből még másokra is pazarolni' tudó Ro- chette alakjába Tahi' Tóth László némi emberi eseridő- séget, sőt, még ide nem illő humort is csempészett. S talán ez utóbbi volt az oka, hogy kényszerű mártíromsá- gát nem tudtuk helyzetéhez illően fogadni. A börtönőr szerepében Kozák László eleinte nehézkesen indult, de később nagyszerűen felnőtt a szegény kiszolgáltatottak, a nincstelenek, s a nemes urak (a három ifjú) között egy pillanatra felvillanó kritikai élű társadalmi mondanivalóhoz. A darab gondolatiságát jól szolgálta Fehér Miklós puritán egyszerűséggel megoldott díszlete, Jánoskúti Márta, a szereplők karakterét nyomaték osító jelmezei, s a kis számú alkotóegyüttes sikerében joggal osztozik még Simon Zoltán zenei munkatárs és Hegedűs László játékmester. S még egy gondolat a rendezésről. Szinetár Miklós a vár környékén, a dráma hangulatának megalapozásához — a Várszínház történetében elég gyakran előforduló harsány külsőségek helyett inkább szolid, s a mondanivalót segítő eszközöket használt. B. Sajti Emese mmm „Lengyel Kati vagyok...” „Te csak tanulj!”—mondja a legtöbb szülő, s az iskolába járás napi kötelességén túl semmit sem vár el csemetéjétől. A legtöbb gyerek ki is használja ezt. Húzódozik a munkától, s a tankönyv mögé bújik, ha segíteni kell. Van, akinek az akadályok kikerülése annyira vérévé válik, hogy felnőtt korában is messzire elkerül minden nehézséget. A felvázolt embertípusnak épp az ellenkezőjét mutatta be szerdai dokumentumműsorában Molnár Tamás. Ki is az a Lengyel Kati? A kérdésre először az iskolatársak válaszoltak: kitűnő tanuló, őrsvezető, úttörőcsapat-titkár ... — Segít, hogy mások is jobban tanuljanak. Megérdemli a jó eredményt, mert megdolgozik érte — mondta meggyőződéssel az egyik kislány. — Nincs könnyű dolga. Ha tudnák, hogyan él, nem irigyelnék — hangzott az igazgató véleménye. Kiváló tanuló, közösségi ember, mindenki szereti... Csakis csodagyerek lehet! A nyolcadik osztályba járó kislányban valóban sok csodálatra méltó tulajdonság van. Tiszta beszédét, szép fogalmazásmódját bárki megirigyelhetné. Ráadásul szerény, egyszerű. Valóban nemköny- nyű életét nagy lelkierővel viseli el. A riport bemutatta Kati egy napját, amely egészen másként telik el, mint hasonló korú társaié. Először is: 6-kor kel. Megeteti az állatokat, reggelit készít, majd elindul a 3 kilométerre levő iskolába. A tanítás után őrsvezetői, csapattitkári. vöröskeresztes teendőit végzi, vagy irodalmi, színjátszó, orosz szakkörre megy. Ha hazaérkezik, senki sem várja. Szülei a távoli olaj- kutaknál dolgoznak, s csak hét végén találköznak. Egyedül vezeti a háztartást, gondozza az állatokat. Hogy mikor tanul? Este 9-től 10- ig. Utána gyakran akad még társadalmi munka, így legtöbbször éjfél után kerül ágyba. Másnap ismét egyedül ébred, és minden kezdődik elölről. — Hetente 100 forintot kapok a szüleimtől — mondja a kislány. — Bőven elég mindenre. Honnan van ennek a 14 éves, a Baranya megyei Bogdósa községben élő kamaszlánynak ilyen óriási lelkiereje? A válasz egyszerű: „Nem szeretem a könnyű munkát!” — jelenti ki szerényen, de határozottan. Sok felnőtt tanulhatna tőle. — gubucz — A megegyezés előkészítése. Képünkön a főinkvizítor (Bács Ferenc) a bebörtönzött három fivér és Rochette meggyőzésén fáradozik Fotó: Demény Gyula MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Maud Tortelier és Paul Torteller gordonkázik. 8.44: örökzöld dallamok. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Tudod-e? — A Gyermekrádió műsora. 10.35: Ravel: A pásztoróra. Egy- felvonásos opera. 11.22: Amit teszek, az vagyok. 11.39: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. — Miguel de Cervantes Saa- vedra regénye folytatásokban. — XXIV. rész. 12.35: Ottlik Géza: Próza könyvszemle. 12.45: Zenemúzeum. 14.30: A századforduló irodalmának hetei. 15.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.21: Sztárok anekdoták nélkUl. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Házy Erzsébet operaáriákat énekel. 19.15: A fekete kakas. — Mikszáth Kálmán regénye rádióra alkalmazva. 20.14: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 21.14: Rudolf Schock , operettdalokat énekel. 21.29: Népzenekedvelőknek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: .világhírű zongoraművészek, 23.12: Gioconda. — Részletek Ponchielli operájából. 0.10: Schönberg: Hat darab férfikarra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Hrennyikov és Kabalev- szkij operettjeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.00: Verbunkosok, nóták. 9.40: Határidő: június 30. volt. 10.00—12.30: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak élete. 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: Nyári kirándulások. 14.00: Kettőtől fél ötig . .. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Ki tud többet Franciaországról. 18.33: Országtérkép hangjegyekből. 19.33: Kovács Andor gitározik, Ráduly Árpád gordonkázik. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 334-322-es telefonszámot! 22.00: slágermúzeum. III. MŰSOR 9.00: Lift off. — Angol nyelv kicsiknek — nagyok segítségével. 9.15: Richard Strauss: Itália — szimfonikus fantázia. 10.00: Változatok egy pályára. 11.05: A debreceni Bartók Béla IX. nemzetközi kórusversenyről jelentjük. 11.35: Glenn Gould zongorázik, a Julliard vonósnégyes játszik. 12.45: Világirodalmi miniatűrök. 13.07: Gyöngyhalászok. — Részletek Bizet operájából. 14.00: Századunk zenéjéből. 14.57: „Mit akart József Attila?” — Montázs József Attila és Juhász Ferenc műveiből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikus leszek. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Külpolitikai műsor. 18.30: Schubert kamarazenéi éből. 19.50: Wozzeck. — Részletek Berg operájából. 20.34: A dzsessz történetéből. 21.14: Herbert von Karajan vezényli a Berlini filharmonikus zenekart. 22.15: Bemutatjuk új felvételeinket. SZOLNOKI STÜDIÓ: 17.00: Hírek. — Bige József furulyázik. 17.15: „Hozó.” Gyulai beszélgetés Koszta Rozália festőművésszel. Riporter: Pál- réti Ágoston. 17.35: Szórakoztató zene. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes, lapszemle. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: A hőmérő. Szovjet kis- film. 16.45: Stop! Közlekedj okosan! Áthaladás a villamossíneken. 16.55: Nyári úttörőolimpia, ösz- szeállítás a szolnoki döntő versenyeiről, mérkőzéseiről. (f.-f.) 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. 18.30: Hová látni . . . ? a Ganz- MÁVAG-ból. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Megalkuvó macskák. Magyar rajzfilm. 20.05: Üj partok között. Magyar ismeretterjesztő rövidfilm. 20.35: A hörcsög olyan, mint a hörcsög. Magyar dokumentumfilm. 20.55: Magyar szecesszió. Magyar dokumentum film. 21.15: Nem létező várak. Magyar dokumentumfilm. 21.25: Lord Killanin. Beszélgetés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével. 21.55: Nyitott könyv. 22.55: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Televíziós mesék felnőtteknek. Gulliver a törpék országában. Szatíra Jonathan Swift regényéből, (ism.) (14 éven felülieknek!) 21.10: Tv-hiradó — 2. 21.30: „Domaházi hegyek között ...” Filmszociográfia. VI,'6. rész: „Domaházán kidobolta a bíró...” BUKAREST 9.00: Iskolatelevlzió. 10.00: Folytatásos film. A faty- tyú. Ism. 10.50: Egészségügyi nevelés. 15.00: Hírek. 15.05: Zenés, szórakoztató kaleidoszkóp. 16.00: Riportfilmek a nagyvilágból. 16.20: Kulturális élet. 17.35: Rajzfilmek. Kum-Kum. 2. rész. 18.00: Tv-hiradó. 18.25: Mezőgazdasági aktualitások. 18.35: Az ifjúság órája. 19.05: A tudományok és utazások naplójából. 20.15: Román népdalok. 20.30: Rövid színház. Luigi Pi- randello: Az engedély. 21.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A kislány, aki a tehenet sem tudta megfejni — gyermekműsor. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Lindo — a Lado folklóregyüttes műsorából. 21.00: Dubrovnik: A XXXI. dub- rovniki nyári játékok ünnepélyes megnyitása. 21.35: Felhívás utazásra — vetélkedő. 22.50: Ballada a Dráva-mellékről — animációs film. II. MŰSOR 18.45: Tapasztalatok — belpolitika. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 19.27: Ma este. 20.00: Közeli találkozások. 22.00: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Az utolsó vérbosszú — 6 és 8 órakor: Good bye és ámen. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Rocco és fivérei. I„ II. rész. Békéscsabai Kert: Kínai negyed. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Futárszolgálat — 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő. I., n. rész. Békéscsabai Terv: Vasárnapi szülők. Gyulai Erkel: Hulot úr közlekedik. Gyulai Kert: Méreggel. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A hosszú hétvége — 6 és 8 órakor: Karate. Orosházi Béke: 5 órakor: Huckleberry Finn és a csirkefogók — 7 órakor: Az anya, a lány és a szerető. Orosházi Partizán: Kicsi a kocsi, de erős. Szarvasi Táncsics: Kojak Budapesten,.
