Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

1980. július 10., csfltörtök Aratási ügyelet Szimpozion állatélettani kérdésekről ...Hogy megmutathassák, mit tudnak A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szombattól az aratási és be­takarítási munkák idejére rendkívüli ügyeleti szolgá­latot szervezett. A miniszté­riumi ügyelet munkanapo­kon, munkaidőben a 119-832, munkaszüneti napokon, va­lamint munkanapokon 7 órá­tól a 8 ór,ai minisztériumi munkakezdésig és munkaidő után 19 óráig a 310-545-ös telefonszámon hívható. A betakarításban érdekelt vállalatok is ügyeletet tarta­nak. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai június végétől augusztus 15-ig minden munkanapon 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap 7 órától 13 óráig tartanak ügyeletet. A MEZŐGÉP Tröszt központi ügyeletének telefonszáma 851-144/114 mellék. Munka­Szigetváron szobrot állíta­nak Zrínyi zászlótartójának, a horvát származású Jura- nics Lőrincnek. Az ifjú vi­téz szobrát Trischler Ferenc pécsi szobrászművész for­málja meg bronzból. A tör­ténelmi múltú város nagy tisztelettel ápolja hőseinek emlékét. Több történelmi szobor so­rában kap helyet Juranics A békéscsabai városi Esz­perantó Klubot július 8-án meglátogatta az eszperantó nyári egyetem részvevőinek és az eszperantó tanárok, tanfolyamvezetők ’egy cso­portja. A SEU-val közösen Gyulán tartják az eszperan­tó oktatók rendszeres to­vábbképző szemináriumait. Kedden a békéscsabai vá­rosi Eszperantó Klub meg­hívására kellemes délutánt töltöttek a klubtagok köré­A szegedi Marx téren gyors ütemben építik a pavilono­kat a július 18-án nyíló ipa­ri vásárra. Ezekben, 'és a szomszédos középületekben kap helyet a hazai ipar 250, a vásáron részt vevő válla­lata és szövetkezete, nagy számban jelentették be rész­vételi szándékukat a finn, jugoszláv, lengyel és szov­jet vállalatok is. A legtöb­ben az egy évtizede hagyo­mányosan szereplő jugoszláv cégek lesznek: elsősorban a Viszik, mint a cukrot Tű a kazalban Aki látta a tévében a leg­utóbbi Falujárás című ri­portműsort, az bizonyára em­lékszik rá, hogy a békéscsa­bai AGROKER igazgatója, Molnár Lajos felpanaszolta: az egész országban hiánycikk az úgynevezett bálázó kötö­zőtű, amely megkönnyíti a rakodók munkáját, amikor felpakolás után rögzítik a bálákat a kocsikhoz. Ugyan­ebben a műsorban szólalt meg az orosházi Üj Élet Tsz elnöke, Varga Mihály is, aki megígérte, hogy ők rövid idő alatt elkészítik a tűket. Vállalták, teljesítik. A ter­melőszövetkezet dolgozói túl­órákban hozzákezdtek a gyár­táshoz. Az elmúlt hét köze­pén már meg is érkezett az AGROKER telepére 75 ilyen öntvény. Ezen a héten vár­hatóan újabb szállítmány követi a múlt hetit, majd folyamatosan küldik a töb­idő előtt és munkaidő után a MEZŐGÉP Tröszt a 668-192-es telefonon hívha­tó. A MEGÉV és ,a megyei AGROKER vállalatok ugyanilyen időbeosztással tartanak ügyeletet. A MEGÉV ügyeleti telefonszá­ma: 637-283. A Gabonatröszt augusztus 15-ig munkanapokon 7 órá­tól' 19 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 16 óráig tart ügyeletet. A hívásokat a 180-010-es telefonon várja. A gépek üzemanyag-ellá­tásának biztosítására az ÁFOR is ügyeletet tart. Te­lefonszáma: 171-094. Az állami gazdaságok or­szágos központjának ügye­letét július 14-től augusztus 15-ig szervezte meg. Ügye­leti telefonja: 126-000. Lőrinc, az 1566-os hősi vár­védelem egyik katonája. Amikor Zrínyi és társai ki­rohantak a rommá lőtt vár­ból, a kortársi elbeszélés szerint a zászlót vivő Jura­nics Lőrinc lépett elsőként a felvonóhídra és a harcosok élén haladva valószínűleg az első között is esett el a küz­delemben. ben ,a vendégek. A vendéglá­tók kamarakórusa eszperan­tó nyelven tolmácsolt dalok­kal örvendeztette meg a meghívottakat. A találkozó baráti beszélgetéssel, majd közös énekléssel ért véget. A békéscsabai gyógyszertári központban megrendezett esemény alkalmat nyújtott arra is, hogy tovább erősöd­jön a hazai és külföldi esz- perantisták kapcsolata. Vajdaságból, de az ország más részéből is összesen 78 vállalat mutatja be termék­újdonságait. Szeged szovjet testvérvárosából, Odesszából 65 vállalat nevét jegyeztették be a vásári katalógusba. A finn testvérváros, Turku el­sősorban élelmiszer- és mű­szeriparát, valamint idegen- forgalmát, a lengyel testvér- város, Lodz pedig híres tex­tiliparának termékújdonsá­gait mutatja be a szegedi vá­sáron. bit is Orosházáról, összesen ötszázat. Mint az AGROKER-nél el­mondták, a tsz-ek viszik a tűket, mint a cukrot.' Most az ország minden tájáról ostromolják a kereskedelmi vállalatot, kérnek a bálá­zást segítő öntvényből. Mol­nár Lajos igazgató hozzátet­te, adnának belőle másoknak is, de az orosháziak csak annyit tudnak gyártani, amennyi Békés megyében feltétlenül kell, hisz ez a vá­ratlan túlmunka is alaposan igénybe veszi a tsz-t. Ehhez még csak annyit; nem feltétlenül törvénysze­rű, hogy a bálázótűk hiány­cikklistára kerültek. A bé­késcsabai MEZŐGÉP is gyárthatná, tett is erre ígé­retet az AGROKER-nek, hogy őszre elkészítik őket... H. I. Tizenhat ország, több mint hetven tudósának részvételé­vel állatélettani szimpozion kezdődött szerdán az Állat­orvostudományi Egyetem au­lájában. Az esemény a jövő heti budapesti élettani vi­lágkongresszus előjátékának tekinthető, amelyen az álla­tok szaporodásélettani kérdé­seit vitatják meg a tudósok. A téma egyre inkább foglal­koztatja az állatpszichológu- sokat — és orvosokat —nem véletlenül. A technikai fej­lődés ugyanis lehetővé tette, hogy a különféle szárnyasok nagyüzemi baromfitelepeiken lássák meg a napvilágot, ám ami jó az embernek, az nem mindig jó az állatoknak: a tapasztalatok szerint a mes­terségesen keltetett fiókák­A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ Körösladányban 1978- ban 35 és fél millió forint értékű élelmiszert forgalma­zott. A kínálat minőségi vál­tozásai alakítólag hatottak a fogyasztásra is, amit a ke­reskedelmi szakemberek kü­lönösen a körösladányi új ABC megnyitását követően mérhettek le: az áremelke­dések ellenére tételesen is növekedett a lakosság élel­miszer-vásárlása. Egy évvel később, azaz 1979-ben csak­nem 44 millió forint árbevé­tellel zártak az élelmiszert árusító boltok. Ez a szám 24,2 százalékkal haladta meg Lei jégkrém Szeghalomrél Két vállalkozás együttmű­ködésre lépett, s a fogyasz­tók jártak jól. A BUDATEJ közkedvelt nyári csemegéje, a Leó jégkrém eddig viszon­tagságos úton jutott el me­gyénkbe a nyalánkságok kedvelőihez, mígnem a szeg­halmi Sárréti Tej segített az ügyön. Megépítettek egy 100 köbméteres tárolót,' amely alkalmas a fővárosból érke­ző mélyhűtött édesség foga­dására. Az együttműködési megállapodás értelmében a tegnapi műszaki átadást kö­vetően a betanulás időszaka alátt még a BUDATEJ „te­ríti” a jégkrémet megyeszer- te, később a megye tsz-einek tejfeldolgozó közös vállalata ezt a munkát is átveszi part­nerétől. ból hiányzik az anyai gon­doskodás ösztöne, ezért ezek az állatok anyányi korba lépve többnyire nem raknak fészkeket, nem költenek, vagy ha mégis, nem nevelik fel utódaikat. A keltetőben született állatok életképtele­nebbek is, mint az anyane­velte társaik. Túlnyomó többségük nem tanul meg vé­dekezni, és elpusztul. Ez már az embert is érinti, hiszen a szárnyasok tenyésztése gaz­dasági kérdés. A tudósok a háromnapos esemény során arra keresnek majd választ, hogy milyen élettani működések, ideg­rendszeri és hormonális vál­tozások magyarázzák a kel­tetőben született állatok e ma még meglepő tulajdon­ságait. az egy esztendővel korábbit, s a jelzett 44 millió forint­ból több mint 18 milliót az új ABC-ben kasszíroztak. Az idén 49 millió forintos­ra tervezték a körösladányi forgalmat, amelyből az év el­ső felében csaknem 23 mil­liót teljesítettek már a bol­tok úgy, hogy a bevételek fe­léhez az élelmiszer-áruház jutott. A kereskedők szerint a terv nem rugaszkodik el a valóságtól, hiszen az igazi nagy vásárlásokat hagyomá­nyosan a téli ünnepek ide­jén bonyolítják le a helybe­liek. Szövetkezeti szakemberek találkozója „Pannónia 80” elnevezéssel az idén tizenegyedik alka­lommal rendezik meg a szö­vetkezeti szakemberek orszá­gos találkozóját a dél-du-' nántúli fürdőhelyen: Har­kányban. Az 1970-ben kez­dődött Pannónia-találkozók- nak eddig összesen 1300 résztvevője volt, s az úgyne­vezett nyílt előadásokat kö­rülbelül kétszer annyian hallgatták meg. Az augusztus 23. és szep­tember 5. között lezajló prog­ramban elsősorban a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek feladataival foglalkoz­nak, de napirendre kerülnek a másik két nagy szövetke­zeti ágazat — az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — időszerű kérdései is. inden eddiginél sok­oldalúbban és mé­lyebben foglalkozott a társadalom és az ifjúság kapcsolatának kérdéseivel, a fiatalok életével, örömeivel és problémáivá] a pártkong­resszus. Joggal vetődik fel ,a kérdés: mi az oka ennek? S e kérdésre válaszolni kell! A választ sokféleképpen megfogalmazhatjuk. Igaz az is, hogy az ifjúság és társa­dalom kérdése mindig „élet­bevágó”, „jelent és jövőt meghatározó” kérdés volt, s jelentőségét a gyors társa­dalmi változások mindig fokozták. Mondhatnánk azt is, hogy nálunk éppen most — a párt ifjúságpolitikai ha­tározatának tizedik évében természetes is, hiszen az if­júsággal való intenzív fog­lalkozás éppen az ifjúság- politikai határozat életké­pességét. megvalósult ered­ményeit, de hátralevő fel­adatainkat is jelzi. S vilá­gos válasz volt az is, amit maga Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában is hangsúlyozott, hogy „a párt­tagság és ,az egész társada­lom felismeri az ifjúság sze­repének rendkívüli fontossá­gát”, s ezért is esik róluk annyi szó. Figyelemre méltó, amit még Kádár elvtárs hozzátett: „mintha lelkiis­meretfurdalásunk lenne, hogy az ifjúság nevelése te­kintetében nem tettünk meg mindent, amit kell”. Ez mind-mind világos, egyértel­mű és valós válasz. Köztudott, és sokfélekép­pen bizonyítható, hogy a fiatalok az elmúlt években egyre nagyobb számban és egyre nagyobb jelentőséggel vesznek részt az építőmunka mai feladatának megoldásá­ban, jelen vannak az élet minden területén. Ma már a munkavállalók 40 százaléka 30 évnél fiatalabb, s a mun­kaerő utánpótlásának gya­korlatilag egyetlen forrása a felnövő nemzedék. Naponta tapasztalhatjuk a demográ­fiai változások „beérett” ha­tásait, tényeit, a nemzedék- váltás természetes, és mégis néha oly sok problémát fel­vető jelenségeit. Sokféle tény, napi esemény hívja fel a figyelmet arra, hogy a tár­sadalmi fejlődés következté­ben tovább folytatódott, egyes területeken erősödött az ifjúság differenciálódása — a képzettségben, a mun­kamegosztásban elfoglalt he­lyük, életmódjuk, magatar­tásuk, érdekeik és érdeklő­désük vonatkozásában egy­aránt. Mindezek — örömö­ket, gondokat, feszültsége­ket és elsősorban óriási le­hetőségeket rejtő mindenna­pi kérdéssé tették az ifjúság ügyét. Érezzük, tudjuk: egy­re nagyobb szükség van ar­ra, hogy ne csak általában, hanem konkrétan, e társa­dalmi változások dinamikus folyamatában vizsgáljuk az ifjúság helyét, szerepét és feladatait. Érdemes ezen túl — de az előbbiekkel is összevetve — észrevenni azt is, hogy az önmagában örvendetes fej­lődés milyen sajátos körül­ményekre, következmények­re hívja fel figyelmünket. Látnunk kell, hogy. a gyors fejlődés, az életszínvonal­növekedés hatására mérhető módon felgyorsult a fiata­lok fizikai, biológiai fejlődé­se, s ennek következtében hevesebben bontakozik ki vitális energiájuk. Növek­szik önállósulási törekvésük, előbb szeretnének felnőtt életet élni, saját ügyeiket intézni és a társadalom éle­tének aktív részesei lenni; értelmes, erőt és tehetséget bizonyító feladatot kapni. Ugyanakkor egyre több idő kell ahhoz, hogy a fiatalok elsajátítsák a munkavégzés­hez szükséges ismereteket, s ezért meghosszabbodik a ta­nulóidő, a felkészülés, illet­ve a „társadalmasodás” idő­szaka, s így valójában egyre később lehetnek önállóak. Érthető, ha ezért a fiatalok még jobban igénylik azt, hogy vonják be őket a tár­sadalmi tevékenységbe, ad­janak számukra fontos, el­végezhető, értelmes felada­tokat, s egyre szélesebb kör­ben biztosítsák a társadalmi aktivitás lehetőségeit. Gyakran és joggal mond­hatjuk azt is, hogy a mai fiatalok már „a szocialista társadalom gyermekei”, szo­cialista viszonyok között nőt­tek fel, „természetes életkö­zegük a szocializmus”, „be­leszülettek” ezekbe a viszo­nyokba. Ez tény és rendkí­vül nagy lehetőséget kínál az egész társadalom számá­ra. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez a természetes életközeg, ez a beleszületés azt is jelenti, hogy a mai fiatalok már a nagy meg­rázkódtatásoktól mentes időszakban nőttek fel, s már nemcsak ,a kapitaliz­musról. de a szocializmust építő munka első évtizedei­ről sem szerezhettek közvet­len tapasztalatot. Érthető te­hát, hogy napjainkban meg­nőtt körükben az érdeklő­dés a közelmúlt történelme iránt, s rendkívül nagy igye­kezettel akarják megtudni mindazt, amit apáik tettek. Éppen ezért fontos feladat ma a szocializmus első évti­zedeinek reális megismerte­tése. A szocializmus mint ter­mészetes életközeg azt is je­lenti, hogy addig, amíg az idősebb generáció a kapita­lizmus valóságát hasonlítot­ta a szocializmus eszméihez, addig a mai fiatalok a szo­cializmus megvalósult gya­korlatát hasonlítják a szo­cializmus eszméihez, s így a mai társadalmi valóságot gyakran ideáljukkal mérik össze. Ezért jogosan fogal­mazódik meg napjainkban az ,a feladat, hogy közelebb kell hozni az elméletet a gyakorlathoz, a tanultat a tapasztalthoz, hogy jobban meg kell ismertetni a fiata­lokkal a szocializmus gya­korlatát, be kell vonni őket a mindennapi munkába, mert akkor közvetlenül ér­zékelik a fejlődés lehetősége­it, de akadályait is, közvet­lenül ütköznek a visszatar­tó erőkkel és közvetlenül tapasztalják, hogy „nem le­het mindig toronyiránt ha­ladni”. Joggal hangsúlyozta Miaróthy László, a KISZ KB első titkára a kongresszuson, hogy az egész társadalom­nak napjainkban fokozódó „ ... kötelessége segíteni az új nemzedéket iaz eligazo­dásban, hogy képes legyen leegyszerűsítés nélkül, való­ságtól elrugaszkodott, hamis ábrándképek nélkül gondol­kodni, bátran és eredménye­sen cselekedni...” Ó z ifjúság társadalmi helyzetének változá­sával, az ifjúság ha­tékonyabb nevelésével össze­függésben sok szó esett a kongresszuson a velük való foglalkozás módjáról is. Rendkívül figyelemre méltó­ak voltak azok a gondola­tok, amelyeket Kádár János elvtárs fogalmazott meg, s amelyek a „munkastílus fej­lesztésére”, a „személyes példaadás” fontosságára, a „bizalmat kifejező értelmes feladatadásra” ösztönöznek, s amelyek arra intettek, hogy a „szervezetek önmozgatásá­ra” fecsérelt energiát az „emberekben rejlő lehetősé­gek jobb kihasználására”, az „öntevékenységre”, a „kez­deményezőkészség kibonta­koztatására” fordítsák. Arra van szükség, hogy a „hata­lom, az erő pozíciójából va­ló intézkedés helyett” a „meggyőzés erejét” használ­ják fel és adjanak „forra­dalmi eszmét és vezérlő életcélt, cselekvési lehetősé­get az ifjúság számára, hogy megmutathassák, mit tud­nak.” Nemes Péter Szobor a szigetvári hüsnek Eszperantisták a gyógyszertári központban Nyitás előtt a szegedi ipari vásár ABC Körösladányban A Mezőhegycsi Állami Gazdaság szakosított sertéstelepének karbantartói a meghibásodott berendezéseket azonnal kija­vítják vagy újjal cserélik ki. Képünkön speciális gépen da­rabolják a csöveket, s készítenek belőle választórácsot a hiz­lalda részére Fotó; Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents