Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
1980. július 9., szerda Nem a méreteken múlik a hatékonyság Beszélgetés dr. Csernok Attilával az MNB elnökhelyettesével a kisüzemekről és a hitelekről Dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese munkaköréből adódóan elsősorban a vállalatokkal és a vállalati beruházásokkal foglalkozik. Mivel napjaiankban egyre több szó esik' a kis- és középvállalatok megnövekedett szerepéről, felelősségéről és arról, hogy hiányuk mennyire lassítja a népgazdaság fejlődését, megkértük dr. Csernok Attilát, válaszoljon a vállalatok szervezeti felépítését és a beruházási politikát érintő néhány kérdésünkre. — Nincs elég kisvállalatunk, az többek között annak az évtizedeken át folytatott gyakorlatnak a következménye, hogy ezeket megszüntettük, és nagyokká szerveztük át. Most ennek a fordítottja következik? — Nem lenne jó, ha kampánnyá válna a kis- és középvállalatok létesítése. Ahogyan helytelen az a sokáig érvényben volt vélemény, miszerint csak a nagyvállalat az igazán jó és hatékony, úgy az sem igaz, hogy a kisvállalatok létrehozásával minden gondunk megoldódik. Szerintem lehet egy vállalat kicsi vagy nagy, működésének sikere, hatékonysága döntően a vezetőkön múlik. Az Alumíniumipari Tröszt, a Rába vagy a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát nemzetközi mércével mérve is nagyvállalatok, mégis azt mondom:' lenne még legalább 10—15 hozzájuk hasnoló! És ezzel egyben azt is mondta, hogy bár csak lenne sok1 olyan vezetőnk, mint amilyenek ezeknek az élén állnak! — Amit mondott, nehéz lenne cáfolni, de ettől még igaz a beszélgetésünk elején felvetett probléma: nálunk fordított a piramis. Sok a nagyvállalat és kevés a kicsi, ezért zökkenők Egyetlen aprónak tűnő ötlettel milliók takaríthatok meg évente. E nem éppen új megállapításra most jó példa az Orion gyár, ahol az; AT 961 típusú, köznéven az Uranus televíziókészülék eddig importált díszlapú feliratát rövidesen saját gyártással oldják meg. A díszlapot 22 forintért kapta a gyár tőkés importból, majd azt felragasztották a készülék kezelőegységének további 2 forintért előállított ajtajára. Most úgy változtatnak ezen, hogy feleslegessé válik a díszlap külön beszerzése. Hamarosan megkezdik az új kezelőegységajtó „0”-széria gyártását. vannak az alkatrészellátásban. Valamit tehát tenni kell. — Ez így igaz, én sem tagadom, hogy nálunk nagyon egészségtelen a nagy- és kisvállalatok aránya. Egy hozzánk hasonló fejlettségű országban, például Ausztriában fordítva van mindez. Ennek ellenére azt mondom, hogy az átszervezés önmagában nem elég. Az csak elhatározás kérdése, hogy egy trösztöt vagy egy több telephelyen működő nagyvállalatot önálló, kis egységekre szabdaljunk fel. Nagy kérdés azonban, hogy ez a várt hasznot adja-e? Ha nem sikerül annyi jól képzett vezetőt az egységek élére állítani, mint ahány egységet létrehozunk, akkor az egész kisvállalati koncepcióból' csak kampány lesz, rengeteg ráfizetéssel. — Gazdasági életünkben nem csak a vállalatok nagysága okoz problémát. Rengeteg kár származik abból, hogy rendezetlenek a vállalatközi kapcsolatok. Nem tartják be a szerződéses határidőket, és egy- cgy késedelmes teljesítés gyakran láncreakciót indít el. Mit lehetne tenni, hogy megszilárduljon a szerződéses fegyelem? — Én ezt az egészet nem egyszerűsíteném le a fegyelem kérdésére. Azért nem, mert szinte mindig mindenki meg tudja magyarázni, hogy rajta kívül álló okok miatt késett. Ha követjük a láncot, eljutunk egy külföldi, gyakran nyugati szállítóhoz, s akkor mit mondhatunk? Csak annyit, hogy lám, ott is előfordulnak ilyesmik. A baj okát inkább abban látom, hogy a szerződések teljesítése nem igazán gazdasági kényszer a vállalatok számára. Mert ha az lenne, akkor nem fogadnák el az első kibúvót, hanem igyekeznének módot A szikraforgácsolt alapfelületből fröccsöntéssel kiemelkedik az Orion ábra és az Uranus felirat, s a kapcsoló, illetve szabályozó jelek be- mélyednek. A díszajtóhoz fémes színű, matt ezüst fóliát használnak, így a jel és az ábra jól kivehetően lesz látható. Számítások szerint az új megoldással a díszlapos kezelőegységajtó mindössze három forintba kerül, a megtakarítás egyetlen készüléknél 21 forint. Az idén 100 ezer ilyen típusú televíziót készítenek az Orionban, jövőre pedig még többet, így az együttes eredmény sok millió forintot tesz ki.találni, hogy a nehézségek ellenére is teljesítsék kötelezettségeiket. Szerintem ebben van a döntő különbség egy hazai és egy tőkés vállalat között. Náluk mindegy, hogy miért nem szállít, nem kap pénzt és persze jóváírást, állami segítséget sem. Nálunk viszont, ha kellően meg tudja magyarázni a kiesést, csökkentik a tervét, vagy más módon kap kompenzációt. Legalábbis eddig így volt. — Ezek szerint várható, hogy a jövőben másként lesz? — Feltétlenül, ez következik jelenlegi gazdaságpolitikánkból. — A bankot sokat és sokszor szidják, hogy rendkívül hosszú a hitel- kérelmek átfutási ideje. Nem lehetne gyorsítani a tempót? — Biztos lehetne, de nem érdemes! Nézze, a világért sem mondanám azt, hogy a mi hitelrendszerünk tökéletes, és a lehető leggyorsabb. Sőt, nyilván olyan eset is előfordul, hogy a sok ezer ügyből néhány a kelleténél lassabban intéződik el. Az esetek túlnyomó többségében azonban tartani tudjuk a 30—60 napos átfutási időket. A kérdés csak az, honnan számítsuk ezt az időt? Szerintünk az óra a hitelkérelem benyújtásának napján kezd el ketyegni. A vállalatok többsége azonban az előkészítéshez szükséges időt is figyelembe veszi, és így már persze hosszabb időtartamok adódnak. — És ezek az időtartamok sem túl hosszúak? — Nem, sőt túlságosan rövidek sok1 esetben. A mi hitelnyújtási alapelvünk az, hogy csak jól előkészített beruházásokra adunk pénzt. Ez alapvetően érdeke a vállalatnak is. Nekünk biztosíték kell arról, hogy a fejlesztési cél helyes, és később a termék piaci elhelyezése is biztosított lesz. Ezzel a kockázatot akarjuk a lehetőség szerint csökkenteni. Mi a magunk részéről előzetes konzultációkkal igyekszünk hozzájárulni a sikerhez. Ha ezek a konzultációk eredményesek, akkor gyorsan megvan a hitel. Ha viszont megalapozatlan vagy pontatlan a kérelem, akkor vissza kell adnunk azt kiegészítésre. — Sok ilyen ügy van? — Sajnos sok. Többek közt azért valósulnak meg lassan a beruházásaink, mert sajnáljuk az időt az előkészítésre. A normális az lenne — külföldi példák is ezt igazolják —, hogy az idő háromnegyed része jut a beruházás előkészítésére, a többi a megvalósításra. Nálunk sajnos az arány gyakran fordított. Ez azután oda vezet, hogy a beruházások elhúzódnak, magas lesz a befejezetlen állomány és azután úgy járunk mint most, viselhetjük ennek ŰI üzemcsarnok Szarvason a bútoripari szövetkezetben jól halad a mintegy 10 millió forintba kerülő üzemcsarnok építése. A költségek csökkentésére és a munka gyorsítására a feladatok nagyobb részét a szövetkezet saját építőbrigádja végzi. Ez a csarnoképítés része annak a 22 millió forintos fejlesztési és korszerűsítési programnak, melynek végrehajtása után a bútorok felületkezelését és kikészítését a telephelyen belül oldhatják meg. A csarnokba 12 millió forint értékű gépparkot telepítenek, melynek egy része már megérkezett, s még ebben az évben megkezdik rajtuk a termelést. minden káros következményét. — Ezeknek a káros következményeknek csökkentésére az elmúlt időszakban több intézkedés is született. Meghozták ezek a várt eredményt? — Szerintem igen. Megszűnt a túlfűtöttség a vállalati beruházások körében. Sőt, kissé mintha átestünk volna a ló túlsó oldalára. Alacsony a vállalatoknál ''a vállalkozási készség, és ez bizony baj. Ha az idén vagy a jövő év elején nem kezdünk hozzá a fejlesztésekhez, akkor ezek az új beruházások a VI. ötéves terv közepe táján nem tudnak termelni, márpedig a terv jelentős új kapacitások belépésével számol. — Mi ennek az oka? — Nagyon jó lenne, ha tudnék mondani egy okot, mert akkor azt az egyet megszüntethetnénk. Sajnos, a kérdésnek meglehetősen sok összetevője van. Bizonytalan a világpolitikai és világgazdasági helyzet, nem stabilak az árfolyamok és persze a piacok sem. így nehéz hosszabb távra előrelátni. Ráadásul az idén megváltozott ár- és szabályozó rendszer rendkívül sok bizonytalanságot okozott. Számos kérdésben a vállalatok még most sem látnak tisztán, gyakran teljesen kiszolgáltatottnak érzik magukat. Vállalati körökben az a vélemény — nem is teljesen alaptalanul —, hogy egy-egy előre nem látható árfolyammódosítás vagy más intézkedés felemelheti vagy a mélybe taszítja őket. Ezért inkább várnak, hogy tisztuljon a helyzet. — És ez elkerülhetetlen volt? — Micsoda? — Az, hogy az árrendszer és szabályozómódosítás ilyen zűrzavarokat okozzon? Jobb előkészítéssel ennek nem lehetett volna elejét venni? — Erre hadd ne válaszoljak! — Ez is vélemény. De ha már így van, mi a teendő? — A lehető legjobban dolgozni az adott körülmények között. Az év elején tapasztalható zavaró tényezők többsége megszűnt, most njár sok mindent világosabban látunk. Ezért indokolt lenne, ha a vállalatok is bátrabban, nagyobb kockázatot vállalva találkoznának fejlesztési kérdésekkel. Téves az az elképzelés, hogy beruházásokra most nincs pénz. Van, csak éppen reális és megvalósítható célokat kell kitűzni. Ilyenek keresésében mi is szívesen nyújtunk segítséget. Ha pedig találunk ilyeneket — és létérdekünk, hogy találjunk1 —, akkor higgyék el, tapasztalni fogják: partnerek vagyunk a megvalósításban. Lónyai László Nemesített füfajta A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen több évi sikeres kutató és nemesítő munka eredményeképpen új fűfajtát állítottak elő, amely elsősorban a lápok és sziktalajok hasznosítását teszi lehetővé. Az előzetes fajtaelismerést nyert „nádképű csenkesz” nagy alkalmazkodóképessége miatt jelentős takarmánynövénnyé válhat. Üde és száraz körülmények között egyaránt termeszthető. Erőteljes gyökérzetével biztosítja, hogy a tavaszi, őszi csapadékos időben a legelő állatok ne vágják fel a gyepet. A nádképű csenkeszt a húsmarhatantásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek hasznosíthatják hatékonyan. Milliókat érfi ötlet Szövetkezeti tejfeldolgozó épül Békéscsabán A Sárréti Tej az ország legnagyobb szövetkezeti tej- feldolgozó üzeme. Ehhez a vállalkozáshoz csatlakozott a legutóbbi időkben tizenegy békéscsabai és Békéscsaba környéki közös gazdaság, így tudott a Sárréti Tej egy újabb, nagyszabású kezdeményezésbe fogni: a megye- székhely és a környező települések tejjel, tejtermékkel való ellátásához megkezdték egy feldolgozó üzem építését. A tervek szerint eredetileg 35 ezer liter tejet tudtak volna fogadni itt a termelőktől, végül is a 60 millió forintos beruházást több mint 90 milliósra bővítve egy napi 75—80 ezer litert feldolgozó üzem épül a szövetkezetek összefogásával Békéscsabán. A tavaly év végén indult építkezés eredményeként ma már áll az üzemépület, amely ez esetben a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat gyorsaságát dicséri. A kivitelezőt egyébként is sürgeti az, hogy a „menetrend” szerint 1981 januárjában érkezik a megye- székhelyre az ÉLGÉ1J a technológia szerelésére. Időközben a Sárréti Tej megvásárolt már egy nagy teljesítményű túrócsomagoló gépet, amely óránként 1200 kilogramm túrót tasakol, s ezzel — figyelembe véve a leendő üzemben feldolgozandó tej mennyiségét — Békéscsabáról megoldható az egész megye túróval való ellátásaA csabai tejfeldolgozó műszaki átadását 1981. negyedik negyedévére ütemezték, s ha ez meg is valósul, egyik példája lesz a gyors és terv szerint befejezett beruházásnak. Az üzem. amelynek felépítéséhez a szükséges pénzösszég 48 százalékát adták a termelők, szükségtelenné teszi a feldolgozásra váró és ,a már feldolgozott tej indokolatlanul hosszú utaztatását. Indításához a beruházó igyekszik minden feltételt előteremteni: már korábban megkezdték a szakközépiskolások toborzását, az élelmiszeripari főiskolán pedig a vállalkozás öt ösztöndíjasa tanul; az új üzem vezetői lesznek. K. E. P. Számítógép-tudományi társaság alakul Békés megyében A számítástechnika a modern társadalom, a gazdaság irányításának nélkülözhetetlen eszköze lesz. Hazánkban néhány évvel ezelőtt nagyszabású program bontakozott ki a számítógépes adatrögzítés, -feldolgozás elterjesztésében. Békés megyében két évvel ezelőtt hozták létre a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat békéscsabai számítóközpontját. Néhány év múlva pedig valamennyi megyében működnek majd ilyen központok. A számítástechnika elterjedését azonban nem egy'szer a köztudatban élő téves nézetek akadályozzák. A vállalat- és intézményvezetők sem tulajdonítanak az adatfeldolgozás és -rögzítés módszerének akkora jelentőséget, mint amekkorát az megérdemelne. A tapasztalatok szerint a MTESZ keretén belül működő Naumann János Számítógép-tudományi Társaság igen sokat tett azért, hogy az eddigi szemlélet megváltozzon. Ezért érdemei említést az a tény, hogy Békés megyében a közeljövőben megalakítják a MTESZ tizenkilencedik szervezeteként a Naumann János Számítógép-tudományi Társaság Békés megyei csoportját. A július 11-i alakuló ülés Békéscsabán, a Technika Házában lesz. Erre meghívják az ipari, mezőgazdasági üzemek, költség- vetési intézmények, ipari szövetkezetek, a BAGE vezetőit, főmérnökeit, főkönyvelőit. Az alakuló ülésen a Naumann János Számítógép-tudományi Társaság szerepéről, eddigi tevékenységéről, jövőjéről, a számítástechnikai kormányprogram megvalósításáról dr. Obádovics J. Gyula, á társaság főtitkárhelyettese tart előadást. Minőség, méret és szín szerint összeválogatott szőrméből készülnek a női és bakfisbundák a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalatnál. Képünkön a szabászat látható. A hulladék szőrméből divatos, több részből összeállított mellénykéket varrnak Fotó: Veress Erzsi
