Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
1980. július 5., szombat o Megalakul! a Heves megyei Tanács Pénteken Egerben megtartotta alakuló ülését a Heves megyei Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Az ülésen megválasztották a 85 tagú tanács tisztségviselőit és a 15 tagú végrehajtó bizottságot. A Heves megyei Tanács elnöke ismét Fekete Győr Endre lett. Kevesebb baleset Békéscsabán Tegnap, pénteken elnökségi ülést tartott a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Először a békéscsabai városi KBT tevékenysé- ' gét vitatták meg. Ennek a napirendnek az adott különös hangsúlyt, hogy Békéscsaba közlekedésbiztonsági helyzete meghatározó megyénkén belül. A megyeszékhely erőteljes fejlődése, a városon át vezető utak, vasutak forgalma a vásárlási, szórakozási céllal bejárók nagy száma, különösen csúcsforgalmi időben teszi zsúfolttá a közlekedést. Tovább folytatódott a gépjárművek számának növekedése, a járművek több árut és utast szállítottak. A iheg- növekedett forgalom ellenére 1979-ben csökkent a balesetek száma, az 1978-as évhez viszonyítva: 204-ről 199- re. Külön öröm, hogy a halálos balesetek száma 14-ről kilencre, a súlyos sérüléses baleseteké 84-ről 74-re csökkent. Ezzel szemben a köny- nyű sérüléses balesetek száma 106-ról 115-re emelkedett. A KBT értékelése szerint a halálos és súlyos balesetek számának csökkenésében nagymértékben közrejátszott a sebességkorlátozás bevezetése és a biztonsági öv általánossá váló bekapcsolása is. Mindez a javulás nem azt jelenti, hogy elégedettek lehettünk a baleseti helyzettel. Továbbra is sokan vezetnek ittasan, sok balesetnek oka a gyorshajtás, az előzési szabályok megszegése, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás és irányváltoztatás. Ezek az okok játszanak közre a balesetek több mint 90 százalékában. Ez egyben kijelöli a KBT további munkájának legfőbb irányát is. A szakbizottságok aktivistáinak részvételével fokozni kell a propagandamunkát, és elérni, hogy a szabályok megtartásával folytatódjon a balesetek számának csökkenése. Tegnapi ülésén a megyei KBT megtárgyalta még az MHSZ és az ATI gépjárművezető-képző iskoláinak munkáját is. L. L. Építészeti fényképpályázat A főváros pesti oldalán fellelhető építészeti érdekességek, szépségek vagy akár csúnyaságok feltárását célozza a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Fővárosi Tanácsnak és a Magyar Fotóművészek Szövetségének most meghirdetett közös építészeti fényképpályázata. A főváros kevéssé ismert pesti értékeire irányítják? tehát a fotósok figyelmét. A fotósok a közhelyek elkerülésével szabadon választhatják meg az adott témákat, amelyeket képsorokban kell feldolgozniuk. Legalább három, tartalmában összefüggő kép minősül képsornak1. A fotósok 18x24 centiméteres méretű feketefehér vagy színes kivitelű képekkel pályázhatnak. Az érdeklődők már átvehetik a részletes pályázati kiírást a Magyar Építőművészek Szövetségének titkárságán, s pályamunkáikat ugyanide kell eljuttatniuk, legkésőbb október 17-ig. A pályázat eredményét november végéig teszik közzé. II nyomtalanul eltűnt „90 perc”-ek Krimibe illő történet. Kibogozhatatlan, modern könyvrablás. A nyomok a békéscsabai Radnóti Könyvesboltba vezetnek, ott is a raktárban üresen árválkodó nagy papírdobozhoz, amelynek méreteit ügyes kezek kedves kis ajándékcsomag nagyságúra zsugorítottak. S aztán ott vannak a „titók- zatos”, türelmetlen telefonálók, akik mind a csomag hajdanvolt tartalma iránt érdeklődnek, s a választ, hogy a 90 perc-ek eltűntek: nem akarják hinni. Pedig így van. De íme a rejtvény. A nyomozásba be lehet szállni, talán együttes erővel többre megyünk!... Végh Antal nemrég újból kedvenc témájához, a futballhoz tért vissza. Meg is született e másodszori nagy találkozásból az újabb könyvsiker, a „90 perc”. A rossz nyelvek szerint már a nyomdában túl nagy „érdeklődést” váltott ki. S ahogyan az a népszerű, de alacsony példányszámú könyvekkel lenni szokott, a vékony füzetecske hamarosan árának négy—ötszöröséért bukkant fel a feketepiacon. S hogy az ét- / vágy még nagyobb legyen, a televízió folytatott az íróval egy kis „négyszemközti” beszélgetést. No, de maradjunk a szűkén vett eseményeknél. A Könyvértékesítő Vállalat a békéscsabai bolt megrendelésére útnak indított egy szállítmányt, amiben többek között ott lapult 75 kötet „90 perc” is. Mire viszont a nagy, keménypapír doboz Csabára érkezett, addigra — s ez csak a felbontás után derült ki — az összes Végh Antal-könyv, 20 kötet József Attila „Altató” és 15 Bondarev „A part” című olcsókönyvtári könyv hiányzott. Próbáltam összefüggést keresni az Altató, s a 90 perc között, de sehogyan sem tudtam az „üzenet” nyitjára rájönni. Mert esetleg, ha az ügyes „tréfamester” ezzel azt akarta a könyvesbolt dolgozóinak üzenni, hogy ők is hunyják le a szemüket, ahogyan teszi a versben kék szemével az ég, akkor tévedett. Mert számukra nemcsak a 2460 forintos hiány fáj, hanem a régi vásárlók türelmetlensége, elégedetlensége is, akik már jó ideje előjegyeztették ezt a könyvet. S a „jó tréfához” még az is hozzá, tartozik, hogy a könyvesbolt napokkal a megcsonkított szállítmány érkezése előtt, már kukucskálólyukakkal ellátott szállítmányokat kapott. Valaki tehát — mint utóbb kiderült — már várta a 90 perceket Nem hinném, hogy egy fanatikus futballrajongó ezzel a manőverrel akarta volna a könyvben leírtaktól megmenteni kedvenceit a csabai olvasók kandisága elől. Inkább arra hajlok, hogy a kultúra áruvá válásának vagyunk tanúi. Mert ha tekintetbe veszem, hogy a szállítmányt megdézsmáló valaki ingyen tett szert e könyv csemegére, akkor a haszna mindenképpen „tisztának” tekinthető. A haszna lehet... De a lelkiismerete?... r c p T Tegnap, pénteken délután Ambrus Zoltán, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője nyitotta meg Veres Mihály Szegeden élő festőművész kiállítását Békéscsabán, a Kner Nyomda kultúrtermében. A fiatal alkotó olajképeivel, grafikáival a nagyközönség július 20-ig hétköznaponként reggel nyolc és délután négy óra között ismerkedhet Fotó: Gál Edit Népszerűek a magyar filmek Több tucat magyar filmet vásároltak skandináviai bemutatásra az ottani televíziós társaságok. A Svéd Televízió Szabó István „Bizalom” című filmjének sugárzására kötött szerződést, a Svéd Állami Filmintézet pedig a magyar—lengyel koprodukcióban készült, Mészáros Márta rendezte „Űtközben” kópiára tart igényt. A Norvég Televízió kilenc produkció átvételében állapodott meg a HUNGARO- FILM üzletkötőivel. A kiválasztott művek között van a montreali 1978-as nemzetközi filmfesztivál nagydíjas alkotása, a „Kihajolni veszélyes”, amelyet Zsombolyai János rendezett. Mészáros Márta műveiből ezúttal a San Sebastian-i fesztiválon 1978-ban „Ezüstkagyló” díjjal jutalmazott „Olyan, mint otthon” került be a válogatásba. Műsorra tűzik a „Magyar népmesék1” című sorozat nyolc, valamint a „Méz- ga család” három epizódját is. A magyar rövidfilmek népszerűségét bizonyítja az a napokban megkötött megállapodás is, amely az Olasz Állami Tévétársaság — a RAI — részére a Gusztáv-so- rozat 86 epizódjának vetítésére ad jogot. lavult a minőség, több az export Az Orosházi Üveggyárban, a IV-es öblösüveghuta tető- szerkezetének leszakadása miatt, az idén egy hónapi késéssel fejeződött be a kemence felújítása. Ugyancsak leszakadt a tető a IlI-as hutánál is, ami a termelésben három hét kiesést okozott. Ennek alapján az első félévben a tervezetthez képest 0,4 százalék lemaradás következett be. Műszaki és szervezési intézkedéssel azonban sikerült a selejtet csökkenteni, B Transelektrét választották Közfogyasztású villamos- energia-elosztó berendezéseket, úgynevezett kisfeszültségű kapcsolókat adott el a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat Abu Dhabi-i cégeknek, mintegy 2 millió dollár értékben. A szerződéskötésre nemzetközi versenytárgyalást követően került sor, amelyen 28 világcég közül választották' ki a magyar ajánlatot. Az üzletkötés jelentőségét növeli, hogy ebben a rendkívül fontos olajtermelő országban immár harmadízben sikerült hasonló értékben villamos készülékekre rendelést szerezni. A berendezés részegységeinek gyártását rövidesen megkezdik, s az átadásra a jövő év elején sor kerül, ami rendkívül rövid, határidőnek1 számít nemzetközi viszonylatban is. és a jó minőségnek köszönhető az export túlteljesítése A gyárban most kísérletezik majd ki az NSZK-ból származó présfúróeljárást, amelynek segítségével a palackok súlya mintegy 10—15 százalékkal csökkenthető, az üveg minősége pedig a jelenleginél jobb. Ha a kísérlet beválik, a gyártó gépek egy részét néhány év alatt ennek megfelelően szerelik fel. így a termelést — a költségek jelentős csökkentésével — növelni lehet. Szerszámgépipari társaság A szerszámgépiparban érdekelt két hazai gyártó, fejlesztő és értékesítő vállalat pénteken társasági szerződést kötött. Az erről szóló okmányokat a Szerszámgépprogramozási Egyesülésnél írták alá. Az új gazdasági szervezetben, a Magyar Szerszámgépipari Társaságban érdekelt intézmények: a Csepeü Szerszámgépgyár, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, a Diósgyőri Gépgyár, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, a SZIM, a VILATI és a TECHNOIM- PEX. A szerszámgépipari társaság feladata az összehangolt közös munka megteremtése a fémmegmunkáló szerszámgépek további automatizálása érdekében, a részegységek, villamos és elektronikus elemek1 kutatásában és fejlesztésében. A jövőben egyeztetik a közép- és hosszú távú fejlesztési elgondolásokat, a nemzetközi együttműködést és a fejlesztő beruházásokat is. Magyar-szovjet gazdasági együttműködés Szakosítás és kooperáció az új évtizedben □ magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülései útjelzői a két ország gazdasági kapcsolatainak, együttműködésük fejlődésének. Mindenekelőtt azért, mert a kormányközi bizottság kétoldalú kapcsolatokat szervező és irányító munkája ülésszakról ülésszakra újabb és újabb területre terjeszti ki a gazdasági, a termelési, a műszaki-tudományos együttműködést, ily módon is növelve a kölcsönös árucsereforgalmat. A kormányközi bizottság az elmúlt napokban — július 1. és 3. között — a magyar , fővárosban tartotta XXV. ülésszakát. Az ülésszakon létrejött megállapodások jelentőségét ezúttal az is növeli, hogy a középtávú tervezés és tervegyeztetés befejező szakaszához jutottunk. Ebben az összefüggésben a magyar—szovjet gazdasági együttműködés realitásainak és lehetőségeinek meghatározó jellegét aligha lehet túlbecsülni,, hisz árucsereforgalmi vetületben a külgazdasági környezet jó egynegyede kétoldalú kapcsolatainkban, együttműködésünkben ölt testet. Az is nyilvánvaló, hogy a tervezés e mostani döntő fázisában a magyar—szovjet gazdasági együttműködés közeli és távolabbi perspektíváinak tisztázása, kimunkálása, megállapodásokban való rögzítése a VI. ötéves terv megalapozását segíti. A magyar—szovjet kormányközi bizottság már hosszabb ideje, korábbi tanácskozásain is, az 1980 utáni időszak kérdéseivel, együttműködési feladataival foglalkozott. Ennek jegyében készítette és fogadta el a termelés szakosításának és kooperációjának hosszú távú programját. Ehhez a korábban elvégzett munkához és eredményhez kapcsolódik a mostani ülésszak1 számos megállapodása. Ezek egymáshoz illesztéséből az tűnik ki, hogy a hosz- szú távú szakosítás és kooperáció fő irányait a gépipar valamennyi szakágazatában, iparágában meghatározták. Ez a munka azzal vált teljessé, hogy a XXV. ülésszakon az elektrotechnika, a nehéz- és szállítógépgyártás, az orvostechnika és az autóipar területén is kijelölték a szakosítás és a kooperáció témáit, gyártmányait. Az elektrotechnikai iparban a magyar vállalatok egyebek között a kábelipari és egyes fényforrásgyártó berendezések, a nehéz- és szállítógépgyártásban három atomerőművi kiszolgáló berendezés, nyolc kohászati berendezés, két portáldaru, az orvostechnikai iparban hat 'termékcsoport több mint száz gyártmányára, az autóiparban az autóbuszok, továbbá fő- és részegységek, a vegyigépgyártásban festő- berendezések, vegyi termékeket csomagoló berendezések előállítására szakosodnak. Az 1990-ig szóló szakosítási és kooperációs együttműködés fő irányainak és területeinek1 rögzítése mellett a kormányközi bizottság XXV. ülésszakán olyan egyezményeket is aláírtak — a gépiparban például nyolcat —, amelyek meglevő és jól működő szakosításokat és kooperációkat bővítenék ki, s hosszabbítanák meg az új tervidőszakra. Ezek sorába tartozik az autóipari együttműködés is, amelynek keretében a kölcsönös szállítások 1981—1985 között várhatóan megkétszereződnek. Az aláírt egyezmények két vegyipari együttműködést is meghosszabbítottak a következő öt évre. Folytatódnak a gumiipari spe- cializáció szerinti szállítások, a gyógyszeriparban viszont a szakosítás szélesebb méreteket ölt, az ilyen jellegű magyar termékek — ideg- és szívgyógyászati szerek, fájdalomcsillapítók, chemo- terápiás készítmények — a Szovjetunióba szállítandó gyógyszerek mintegy 30 százalékát alkotják majd. Az ülésszak közleményéből egyéb lényeges — az együttműködésre ható — körülmények is kiolvashatók. Csak utalásszerűén szerepel, hogy a kormányközi bizottság mindkét fél számára igyekszik hatékonyabbá tenni a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítását. Az együttműködés e szó szerinti értelemben vett minőségi tényezői szorosan összefüggnek egyrészt a gyártók érdekeltségével, másrészt azzal, hogy az együttműködés milyen mértékben öleli fel a kutatás- fejlesztés, a gyártás és az értékesítés egymástól elválaszthatatlan folyamatait. Ez utóbbi vonatkozásban érdemel figyelmet a szerszámgépipari együttműködés új egyezménye, amely a korábbi részmegállapodásokat a fejlesztés-termelés-értéke- sítés egysége jegyében foglalja össze, s egyidejűleg nagyobb teret, lehetőséget ad a magyar és szovjet szerszámgépgyártó vállalatok közvetlen együttműködésének is. magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXV. ülésszakán létrejött megállapodások és egyezmények a feldolgozó iparokat- érintik, jelezve, hogy 1980 után elsősorban ezeken a területeken fejlődik számottevően a két gazdaság együttműködése, integrációja. Garamvölgyi István A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai, 1-es számú gyáregysége tmk-részlegének dolgozói tegnap délelőtt adták át az Orosházi úti óvodának — a több mint 20 ezer forint értékű társadalmi munkában készített — ajándékaikat. A torna- és játékszereket a nyári takarítási szünet után veszi birtokába az óvoda 120 kis lakója Fotó: Jávor Péter
