Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
1980. július 27., vasárnap Életműve halhatatlan dr. Csanádi György akadémikusra Az idő hihetetlenül gyorsan száll: hat éve nincsen már közöttünk, aki reggelenként az elsők között érkezett a minisztériumba és a legtovább maradt íróasztala mellett, majdnem este hétig, színház-, hangversenykezdésig, amit el nem mulasztott volna ... Dr. Csanádi György, volt közlekedés- és postaügyi miniszterre emlékezünk, a tudós akadémikusra, egyetemi tanárra, politikusra, a humánummal teli nagyszerű emberre. A vasút, a közlekedés szerelmese volt. Családi hagyomány volt ez, apja is a vasútnál dolgozott. 1929-ben, a műegyetem vasúti pályaépítési és fenntartási tanszékén — ahol tanársegéd volt — tette fel neki Zelovich Kornél professzor a kérdéseimért nem mégy a MÁV-hoz? Az akkor 24 éves, fiatal mérnök számára sorsdöntő volt szeretett professzorának gondoskodása. Előbb Kaposvárott, majd a MÁV pécsi igazgatóságán dolgozott, 1947- ben a minisztérium műszaki osztálya élére került, két évvel később a MÁV vezér- igazgatója lett. 1957-ben a miniszter első helyettese, 1963-tól 1974. április 27-én bekövetkezett haláláig közlekedés- és postaügyi miniszter volt. Életművében az elmélet és a gyakorlat nagyszerűen kiegészítette egymást. Szenvedélyesen kutatta a közlekedéstudomány új eredményeit, amelyeket hazai viszonyainkra alkalmazva, a vasúti üzemtan kérdéseit összefoglaló egyetemi tankönyvben bocsátott közre. 1951-ben nevezték ki arra a tanszékre egyetemi tanárnak, ahol egykor tanársegédként dolgozott. Baráti beszélgetések alkalmával többször mondogatta: mindig nagy erőt ad, ha katedrán állok. A jövő mémöknemze- dékét látom a padsorokban. Tőlünk függ, hogy milyenek lesznek... Miniszteri működése alatt megvált egyetemi katedrájától, de a tanítástól soha. A tanítás — élethivatása volt. Tudós életműve elismeréseként előbb a műszaki tudományok doktora, majd a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1970-től akadémikus lett. Nevéhez fűződik az országgyűlés által 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció, amely történelmünk folyamán másodízben került a parlament elé; az elsőt Széchenyi István terjesztette be ... E koncepció lényege a közlekedés ágazatainak tervszerű, arányos fejlesztése, a vasúti fővonalak villamosítása és automatizálása, korszerű közutak kiépítése után néhány gazdaságtalan vasútvonal forgalmának átterelése. A magyar közlekedéstudomány fejlesztéséért Kossuth-díjat kapott, 1973-ban az Állami díj I. fokozatával tüntették ki. Több külföldi egyetem díszdoktorává avatta. Fáradhatatlanul dolgozott egy nagy teljesítőképességű vasútrendszer kialakításán, a villamos- és Diesel-vontatás elterjesztésén. Miniszteri működése alatt született meg a szocialista országok közös kocsiparkja, az OPW, amely lehetővé tette a járművek jobb kihasználását, megtettük az első lépéseket az önműködő vasúti kocsikapcso- ló-készülékek bevezetése felé, cikkei, tanácsai serkentően hatották itthon és külföldön á konténerizáció elterjesztésére, a záhonyi átrakókörzet fejlesztésére. Rendkívül sokat fejlődött a MAHART és a MALÉV szállítókapacitása, nőtt a magyar lobogó alatt hajózó tergerjá- róink száma, és létrejött a HUNGAROCAMION Vállalat, amelynek tehergépkocsijain távoli földrészekre is eljutnak a magyar áruk. Álmai megvalósulóban vannak. Tíz évvel ezelőtt mondotta: „Ügy vélem, nincs messze az az idő, amikor az európai kontinens fő közlekedési útvonalai: vasútjai, légi útvonalai, sőt sok tekintetben belvízi útjai, valamint csővezeték- és elektromos távvezeték-hálózatai fokozatosan egységes kontinentális rendszereket fognak alkotni nemcsak műszaki, hanem forgalmi, gazdasági és jogi vonatkozásban is. Mindezek révén a közlekedésre hatalmas szerep vár a népek közötti, közelebbről az európai országok közötti gazdasági és politikai közlekedés megteremtésében”. Ez volt igazi ars poeticája. Ha élne, most lenne 75 éves... Bermann István Kenyér és Körösi sajtos A Békés megyei Tanács Gyomai Sütőipari Vállalatának, mint a többi sütőüzemnek is alapvető feladata a lakosság jó minőségű kenyérrel és péksüteménnyel való ellátása. A vállalat 11 üzeme, Békés megye 11 települését és a szomszédos Szolnok és Hajdú-Bihar megye néhány községét látja el naponta friss, sütőipari termékekkel. A vállalat naponta 380 mázsa kenyeret és mintegy 75 ezer péksüteményt küld körzetének az üzleteibe. A gyomai süteményüzem termékeit a megye határain túl is jól ismerik és keresik a vásárlók. A tartósított édesipari készítményekből, a sós jellegű süteményekből és az édes, sima és töltött süteményekből évente mintegy 50 millió forint értékűt szállítanak a kereskedelemnek. A legismertebbek és legkelendőbbek a vállalat sós teasüteményei, valamint a Körösi sajtos termékei. A süteményüzem 120 dolgozójának munkáját az elmúlt évektől speciális gépek segítik. A vállalat vezetői elmondták: a sütőipari gépek gyártása akadozik, éppen ezért egyik nagy gondjuk, hogy a különféle berendezéseket drágán, és csak egyedi gyártásból tudják beszerezni. Néhány berendezés a vállalat műszakjainak újításaként került megvalósításra. A süteményüzem készítményei azon túl, hogy a háziasszonyok munkáját könnyítik, igen jól jövedelmező, szabadáras termékek. Az üzemrész munkájával, eredményével az ötödik ötéves tervben jelentősen hozzá járul a saját erős fejlesztéshez. Egyébként ebben a tervciklusban a gyomai vállalat 30 millió forintot fordított fejlesztésre, Különös esetek CSERÉP Az Univerzál békéscsabai 91-es számú (a 100-sal szemben levő) boltjának a háza tetejéről az erős szél lesodort egy cserepet, amely nagy robajjal a járdára zuhant, és darabokra tört. Mint mondom, a járdára zuhant, nem pedig emberre, mert akkor nem a cserép, hanem valakinek mondjuk a koponyavagy a vállcsontja törik darabokra. De egy fiatalasz- szonyt alig egy méter válasz- tott el ettől a cseréptől. A csontjai tehát épségben maradtak, de az idegei hirtelen felmondták a szolgálatot. Az izgalomtól néhány percig csak kapkodva jutott lélegzethez. És aznap nem vacsorázott, éjszaka pedig azt álmodta, hogy az utcán menekül az üldözői elől, akik öt meg akarják kövezni. GERLE A nyomok a városba vezetnek ... Tarhos felől Békés felé tartva egyre több a szállítógépkocsikról az út- szélre szóródott búza. Balkáni gerlék lakmároznak rajta, de ha ezerszámra lennének, akkor sem tudnák felszedegetni a töméntelen sok szemet. Valamikor a balkáni gerle a Balkánon élt, ezen a tájon a nyomán sem látták. Ám valószínű, hogy valamelyik őse rájött arra, hogy fajtája számára itt van az eldorádó. Át is költözött családostól és nemzetségestől együtt, aztán gyorsan elszaporodott. Az utódok bizonyára hálával tekintenek azokra, akik — figyelmen kívül hagyva az emberi érdekeket — gondoskodnak az út menti terített asztalról. HOROG A rokonoknál nyaraló Ba- lázska hajnalban kiment horgászni a kgrt aljában folyó Élővíz-csatornához. Amikor már melegen sütött a nap, kapás sem volt, és meg is éhezett, bement a házba reggelizni. A zsinórral, horoggal, rajta pedig a gilisztával felszerelt mogyorófavesszőt a falnak támasztva az ajtóban hagyta. Reggelizés közben éktelen rikácsolásra lett figyelmes, amit a háziasszony kiáltozása még tetézett. Balázska kiszaladt a verandára, és látta, hogy a horgászbotja repül a levegőben, a háziasszony pedig szalad utána. Mint kiderült, az történt, hogy egy tyúk bekapta az apró horogra fűzött gilisztát, megrémült és nekiiramodott. Szerencsére sikerült elkapni, és kiszedték a horgot a csőréből. PAPÍR Mint másutt, Hunyán is sok háznál olajat használnak fűtésre, pb-gázt pedig főzésre. Ilyen helyeken nem kell papír a begyújtáshoz. Az újságpapír tehát megmarad, összegyűlik. Tisztességes ember sajnálja elégetni vagy a szemétbe dobni, mert tudja, hogy a papírgyártáshoz igen gazdaságosan újra felhasználható. Ezt tették szóvá Hunyán az iskolában és a postahivatalban is. De hova vigyék? Ki veszi át tőlük a rengeteg újságpapírt? Ha jól tudom, a MÉH hivatott arra, hogy egyebek közt ezt is átvegye, illetve megvásárolja. Más MÉH nincs. RAKTÁR Kissé meglepődöm, amikor egy épület bejáratánál táblát pillantok meg ezzel a felirattal: Főraktár. Arra gondolok, ha van fő-, akkor bizonyára van alraktár vagy „csak" raktár. Természetesen kell lennie fő-, al- és „csak" raktárosnak is. Főelőadóról, főmolnárról, főpincérről, fővezérről hallottam. Főraktárosról is, egy raktár első emberérőlj de a főraktár nekem újdonság. Nem is tudom, mi kellene még a kiteljesedéséhez. Legyen például (ahogy Villon írja): Tisztelt uram, fenség vagy mi a fene... Pásztor Béla Békés körzetében 1949-ben még 1250 tanyában laktak, ma 489-nek van lakója. A tanyacsoportok Csatárkertre, Rosszerdőre és a borosgyáni részre oszlanak. Néhányat találhatunk elszórtan is, de ezek száma egyre csökken. A tanyák kertjeiből rendszeresen sok mezőgazdasági termék kerül a városi lakók asztalára. Csaknem a tanyák mindegyikében foglalkoznak állattartással. Sokan tagjai a szakcsoportoknak is. A tanyaközpontok létrejöttével lehetővé vált a fejlesztés, az életkörülmények javítása. Fontos tehát, hogy a villanyt, a vizet elvezessék mindenhová. Ezt úgy oldották meg, hogy a lakók a költségek 50 százalékát vállalták, a másik felét a tanács tette hozzá. Az idén Borosgyánban öt tanyába vezették be a villanyt. Tavaly építették' ki a rosszerdői 1800 méter hosszú vízvezetéket, a tanács pedig az Egyetértés Tsz-szel közösen a közkifolyót alakította ki. A megyei tanács erre a célra adott támogatásának másik részéből az idén Csatárkert vízellátását oldják meg. Ennél sokkal költségesebb az életkörülmények javítása. A közlekedés feltételei az elmúlt években valamelyest jobbak lettek, több körzetben a járdákat megépítették. A városban már elképzelhetetlennek tartanák, hogy nincs közvilágítás, víz vagy belvízelvezető csatorna. Az is tény, hogy a tanyai körzetek' a városok költségvetésében az utolsó rubrikákba tervezték a fejlesztésre szánt pénzt. Előfordult, hogy csak kevés anyagi fedezet maradt egy- egy fejlesztési feladat megoldására. Legtöbbet az állami gazdaság és a tsz-ek tettek és tesznek a tanyák fejlesztéséért, a köves utak1 építésével, a meliorációs munkákkal, az út- és járda építésével. A mindennapi főzéshez a háziasszonyoknak a tanyán is be kell vásárolniuk. Csatárkerten és Rosszerdőn vegyes-, élelmiszerüzleteket alakítottak ki. A csatárkerti bolt még több évig képes lesz a lakókörnyezetét ellátni áruval, hasonlóan jól ellátott a rosszerdei üzlet is. A város vezetői ezzel nem elégedtek meg, hanem inspirálták az ÁFÉSZ-t arra, hogy építsen ABC-áruházat. Az üzlet az év végére el is készül. A tsz segítségével kialakították a gázcseretelepet, tüzelőolajat is árulnak. Tej- begyűjtőt, terménydarálót működtet a közös gazdaság, a jószágoknak tápot is árusítanak. Igen sokan foglalkoznak állattartással a tanyán élő emberek közül. Egy-egy szállítás alkalmával a termelőszövetkezet járműveit veszik! igénybe. A borosgyáni körzetben elszór- tabban épültek a tanyák. Itt mindössze egy italbolt van. A Viharsarok Tsz úgy segít, hogy begyűjti a tejet, a jószágoknak megdarálja a takarmányt. Eddig nem épült sem kereskedelmi, sem más szolgáltató egység. A tervek szerint takarmány- és tápboltot nyit a tsz. A meglevő tanyákban közel 1100-an élnek. Egészség- ügyi ellátásukat a védőnők oldják meg. A gyerekek nevelésében is ők segítenek a legtöbbet. Rosszerdőn sok kisbaba született az utóbbi években, így ott minden héten tartanak tanácsadást. A védőoltásokat itt az iskolában kapták meg a gyerekek. A védőnői hálózat igen jól működik, hiszen 85 gondozott családot látnak el úgy, hogy csak betegség esetén kell az idősebbeket, gondozottakat orvoshoz irányítani. A felnőttkori megbetegedések száma sem olyan magas, mint a városban. Az orvosok megállapítása szerint fegyelmezettebbek a tanyai lakók, csak indokolt esetben, szükség esetén keresik' fel az orvost. Ha pedig távoli tanyán laknak, városi rokonaiknál gyógyíttatják magukat, megkönnyítve ezzel az orvosok, ápolónők, védőnők' munkáját. Ennél sokkal nagyobb feladat az idős korúak ellátása. Csaknem 80 idős ember él tanyán, közülük 21-nek nincs hozzátartozója. A velük való foglalkozás nagy terheket ró az egészségügyi szolgálatra. A rászorulókat a tanács és a tsz-ek közösen támogatják. Húszán rendszeres, négyen járadékos kiegészítő segélyt kapnak. Évente egy-két alkalommal rendkívüli juttatásban részesülnek az idősek. A Viharsarok Tsz körzetébe tartozó nyugdíjasok ellátását a mezőőrök segítségével oldják meg. Ezen túl a két közös gazdaság az elmúlt évben 900 ezer forintot fordított nyugdíjasaik támogatására. Az 1960-as évek elején hét iskola működött a tanyai körzetekben. Nyolc-tíz év múlva sorra zárták be az iskolák tantermeit. Ebben az időben határozták el a város vezetői, hogy megépítik a 100 személyes tanyai diákotthont. Az otthon megépült, az iskolákban pedig klubházakat alakítottak' ki. Az óvodásokat tanfolyamokon készítik fel az iskolai életre. Az iskola megkezdésekor azután a na£közibe való felvételkor előnyben részesítik a távol lakó gyerekeket. A régi iskolák tehát nem állnak bezárva. öntevékeny kiscsoportok működnek, rendszeresen kiállításokat tartanak a csoporttagok munkáiból. A Hidasháti Állami Gazdaság csapatában három tanyai lakos nevezett be az idei közművelődési vetélkedőre. A kihelyezett könyvtár segítségével készültek fel. A könyvtárnak 743 olvasója van, és az elmúlt évben több mint 8200 kötetet kölcsönöztek a könyvtárlátogatók. A városi tanács feladatként tűzte ki, hogy a tsz- ekkel és az állami gazdasággal közösen javítani kell a tanyaközpontokban a kereskedelmi ellátást, a szolgáltatások színvonalát. Támogatni kell az állattartást olyan módon, hogy a takarmány szállításával, darálásával ne legyenek gondok. Az egészségügyi ellátásban a gondozónői szolgálatot az összes tanyára ki kell terjeszteni. Sz. J. Fotó: Martin Gábor I Békési tanyák
