Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI 1980. JÚLIUS 27., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM A vakáció veszélyei Jó dolog vakáció idején ki­szabadulni a városokból, be­barangolni a természetet, megismerni új tájakat. Csak­hogy a vakáció kellemetlen meglepetéseket, veszélyeket is tartogathat. Június 20-ig 84 áldozatot követelt a für­dés, az önfeledt napozás a ringó gumimatracon, mert közben a szél egyre beljebb sodorta az embert a tó kö­zepe felé... Egy év alatt 56 százalék­kal volt több a halálos vízi­baleset, mint tavaly. Éjjel­nappal rendőrök százai, s több, mint háromezer önkén­tes rendőr teljesít szolgálatot a Balaton partján biztonsá­gunkért. Ök figyelmeztetik a túl mélyre merészkedőket, segítenek a bajba jutotta­kon: 5 év alatt 620 embert mentettek ki a Balatonból. Igaz, az idei nyár nem ké­nyeztet el bennünket, de azért előfordulnak igazán meleg napok is. Ilyenkor nemcsak a gyermekeket, ha­nem a fürdőző, napozó fel­nőtteket is fenyegeti a nap­szúrás veszélye. Néhány jó tanács sohasem árthat: sap­ka és bőrvédő krém nélkül ne menjünk a napra. Magas vérnyomással küszködő, idős beteg emberek ne napozza­nak — kérjék ki orvosuk ta­nácsát. Felhevült testtel ne ugorjunk hideg vízbe, mert a hirtelen lehűlés szívgör­csöt, légzésbénulást okozhat. Ezt elkerülendő: idegrend­szerünket a fürdés előtt zu­hanyozással készíthetjük fel, ami a szervezetet fokozato­san lehűti. Végül a fürdés veszélyei közé tartozik a túl­zott alkoholfogyasztás is, amely a szervezet reakcióit lelassítja, bénítja. Nem tudni mi okból, a ját­szótereket néhol lebetonoz­ták. A betonba hajlított cső­korlátokat, mászókákat épí­tettek. A gyerek ezeken tor- nászik, de egyetlen rossz mozdulat, könnyen leeshet a betonra. Ha a talajra esne, sokkal kisebb lenne a bal­esetveszély. A gyermek pe­dig vakmerő, nem ismeri fel a veszélyt. A szülőknek, a nyári napközi óvodák fel­ügyelő pedagógusainak kell mindent megtenniük azért, hogy ilyen balesetek elő ne fordulhassanak. S még jó, ha a gyermek a játszótéren futballozik, és nem a kocsiúton. Naponta hányszor kapjuk fel a fejün­ket, fékcsikorgásra, mert az autósok már régen tudják a szabályt: ha labda kerül elé­jük az útra, biztosan mögöt­te lohol a gyerek is ... A szülő nevelje rá gyer­mekét arra, hogy játék, sza­ladgálás után felhevülve ne essen neki a vízcsapnak. Várni kell néhány percig, ha el akarjuk kerülni a torok- gyulladást, a tüdőgyulladást. Erre is tudatosan kell nevel­ni a gyermeket. Persze nem úgy, ahogy a minap láttam a hajdúszoboszlói vasútállo­máson. Csobog a friss, hideg víz a kútból, a hőmérő S1 fok körül jár. Papa, mama kézen fogva hozza csemeté­jét a pesti vonathoz. A gye­rek kitépi magát, a kúthoz szalad. Az atya elrángatja: ne igyál vizet, majd kapsz a vonaton sört... • • Az ilyen szülő sem kisebb veszély a gyermekre, a pél­daként felsoroltaknál. B. I. Újra aratnak A hétfő délutáni vihar és az azt követő esőzés pihenő­re kényszerítette az aratókat. Megyénk egész területén megálltak a gépek, a hét vé­gén azonban több helyen folytathatták a munkát. Ezek közé tartozik a pusz­taföldvári Lenin Tsz, ahol négynapos szünet után, pén­teken kezdhették újra az aratást. Eddig az ezerötven hektárnak feléről vágták le a kenyérgabonát. Már ko­rábban is megdőlt a búza 30 —40 százaléka, s a hétfői vi­har tovább növelte a káro­kat. Az esőtől átnedvesedett szárak miatt csak lassabban haladhatnak a gépek, ráadá­sul szombat reggel újra esett egy kicsit, s ez is las­sította az iramot. A szemek nedvességtartalma 19—21 százalék. Ez azt jelenti, hogy csak szárítás után juttathat­ják el az orosházi malomba. A szövetkezet vezetői sze­rint még jó idő esetén is au­gusztus elejére csúszik át a befejezés. A nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezet kaszape- * ri és nagybánhegyesi részein is ismét rajthoz állhatták a kombájnok. Pénteken egész nap folyamatosan vágták a termést, a szombati kis eső itt is lassította a munkát. A területnek eddig 40 százalé­káról került le a mag. Saj­nos, egyenesen a szárítóba, ami jelentősen növeli a költ­ségeket. Ugyanis a víztarta­lom van, ahol eléri a 30szá­a megyében zalékot. Jelentősebb fenn­akadást műszaki hiba nem okozott, s fia nem esik, egész vasárnap aratni fognak. Érdeklődésünkre elmond­ták, hogy vágják a búzát az orosházi Dózsa Tsz-ben, a lö- kösházi Haladásban. Sok gon­dot okoz azonban a víz Sar­kad környékén, a sarkadi Lenin Tsz gépei még jó idő esetén is csak kedd után me­hetnek rá a földekre. Munkában az űrhajósok Jókedvűen köszöntötte a televíziónézőket péntek este, a szovjet televízió híradójá­ban a Szaljut—6 négy uta­sa. Bemutatta a televízió azt a filmriportot is, amely csü­törtökön késő éjszaka a szov­jet—vietnami páros érkezé­sének pillanatait örökítette meg. (Folytatás a 2. oldalon) Békéscsabán, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat Ist- ván-malmában megkezdődött az új búza feldolgozása. A Bé­kés megyei sütödében már az új búza lisztjéből sütnek ke­nyeret (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) flz úszók átvették az aranystafétát Wladár Sándor olimpiai bajnok Az olimpiák úszó történeté­ben utoljára érmet a szőke ciklon, Tumpek György nyert 24 esztendeje, majd 1972-ben Hargitay András. Mindkettő bronzérem volt, az előbbi Melbourneben 200 pillangón, „Hares” pedig Münchenben 400 vegyesen. Aranyat viszont 44 éve vehetett át utoljára magyar úszó: Csík Ferkó. Most viszont egy délután alatt elkényeztettek minket a vizes sportok hazai ber­kekben jól ismert alakjai: Wladár Sándor, Verrasztó Zoltán és Vermes Albán. Míg az első napokban csu­pán szerény ötödik és hato­dik helyezéseknek örülhet­tünk, most ők hárman há­rom érmet vehettek át az ünnepélyes eredményhirde­téskor. Jóllehet, nem tartjuk be az időrendi sorrendet — ez érthető, hiszen olimpiai baj­A mellúszó Vermes Albán ezüstös Az Európa-rekorder arany­érmes nokot is ünnepeltünk — Wla­dár Sándor bemutatásával kezdjük. Az ünnepélyes olimpiai megnyitó napján ünnepelte 17. születésnapját a KSI büszkesége. Kétszer nyert ifjúsági Európa-baj- nokságot, 1978-ban a felnőtt VB-n hatodik. Tavaly vette el az országos csúcsot 200 méteres hátúszásban a most ezüstös „nagy öregtől”, Ver- rasztótól. Nos, tegnap bizonyította, hogy a Széchy-laboratórium mindig tud újítani, hiszen csak az utóbbi két évben ke­rült felszípre az új tehetség. Ezúttal szinte az első méte­rektől vezetve, megleckéz­tette a világ úszósportját. 28.53 másodperces első 50 méter után magabiztosan húzott el honfitársától és a nyolcas döntő többi résztve­vőjétől, a 100 méternél 58.59­cel fordult. A 150 méternél még annak reménye is meg­csillant, hogy 2 percen belül érkezik célba. De ne legyünk telhetetlenek, a 2:01,93 is már azt jelentette, hogy az olimpiai játékok hatodik ver­senynapján újra magyar sportolónak játszották el a himnuszt. S rögtön két magyar áll­hatott fel a dobogóra, ugyan­is Verrasztó is 200 háton raj­tolt. Végig Wladár Sanyi „hóna alatt” úszva, bizton­sággal nyerte az ezüstérmet. A volt KSI-s, ma Bp. Hon- védos, 24 esztendős „Csont” harmadik olimpiáján vesz részt. Volt világcsúcstartó, világbajnok, Európa-bajnok, most olimpiai érmet tehet a vitrinjébe. Az olimpiákon eddig „csak döntős” volt. (Folytatás a 16. oldalon) A „nagy öreg", Verrasztó második (Fotó: MTI — KS) A műszaki egyetem mezőgazdasági repülőklubja és a MÉM repülőgépes szolgálat szakemberei a moszkvai olimpia tiszteletére új hőlégballont készítettek. A „Moszkva ’80” felirattal és az olimpiai játékok szimbó­lumával, a „Misa” mackóval díszített hőlégballonnal az olimpia ideje alatt járják az országot és bemutató re­püléseket tartanak (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Békési tanyák ♦ A Békés körzetében levő tanyákban csaknem annyian laknak, mint egy kisebb községben. Az évek során ta­nyacsoportok' jöttek létre, így mód van fejlesztésükre, az életkörülmények javítására. Lassúbb azonban ez a fejlődés, mint a községekben, városokban. A tanyák zömében ásott kút szolgáltatja a vizet, sok tanyába pe­dig nemrég vezették be a villanyt. A körzetesítés során megszüntették a tanyai iskolákat is. De ma sem állnak üresen, az itt lakók hasznos, kulturált időtöltését szol­gálják. Az átalakuló tanyai életről szól írásunk a 4. ol­dalon. Kulcshelyzetben: a gyártmányfejlesztés Sokat beszélünk az ipari formatervezésről, és talán még többet a gyártmányfejlesztésről: arról a munkáról, amellyel egy-egy gyár, üzem eldönti, hogy mikor és mi­vel jelenik meg a piacon. Cikkünk (5. oldal) olyan ese­tet ismertet és elemez — a Békéscsabai Kötöttárugyár példáján —, amelyben a formatervezés és a gyártmány- fejlesztés tökéletes egységbe fonódik, és nem is sikerte­lenül: országos díjak, pályázati helyezések, mi több: a piac igényei is bizonyítják ... Történet egy jobb sorsra érdemesült erdészházról Évek óta gondot jelentett a vésztői Nagyközségi Ta­nácsnak a napközis gyerekek elhelyezése a nyári hóna­pokban. Jobb híján az iskolában töltötték napjaikat... A napközisek végre a lehető legideálisabb helyre ke­rültek: ez év júniusában birtokukba vehették az elbű­völő környezetű, kárászmegyeri erdészházat... Riportunk a 6. oldalon. Veronka néni kitüntetése A Magyar Üttörők Szövetsége Békés megyei Elnöksé­ge „Gyermekekért” emlékplakettet alapított, amelyet el­ső ízben az idén adományoztak 10 olyan felnőttnek, akik a gyermekekért nagyon sokat tettek. S hogy kik kapják az emlékplakettet? Nos, erről maguk a gyermekek dön­tenek. A kitüntetettek egyike Tímár Miklósné, Veron­ka néni, az endrődi általános iskola takarítónője. Mi­lyen a kapcsolata a diákokkal? — erről mesél Veronka néni. S hogy miért éppen őrá esett a gyerekek válasz­tása? Erről pedig Szabó Anti mesél. Riportunk a 11. ol­dalon, a Minimagazinban olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents