Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-03 / 154. szám
1980. július 3., csütörtök o A megye legjobb szövetkezeti bolti pénztárosai, akik a budapesti területi versenyről juthatnak az országos küzdelembe Szerelnék a régi hírnevet megőrizni öt ÁFÉSZ 19 versenyzője állt néhány nappal ezelőtt pénztárgép mögé Békéscsabán, a MESZÖV-székházban. E megyei versenyen dőlt el, hogy kik képviselik megyénk szövetkezeti bolti pénztárosait október 20—25. között Budapesten, a területi versenyen. A csapat- és egyéni versenyeken gyakran országos sikert aratott pénztárosok — köztük az ígéretesnek tűnő fiatalok — ezen a megyei versenyen is bizonyítottak. A korábbi évek gyakorlatától eltérően ez esetben nemcsak a pénztárgépen történő leütés, blokkolás, pénzvisszaadás mechanizmusából kellett versenyszerűen helytállniuk. Gépismeretből, pénztárosi elszámolásból, munka- szervezésből is bizonyítaniuk kellett. így lesz ez a területi, majd az országos versenyen is. A több mint három óra hosszan át tartó verseny eredményeként a budapesti terüSomogyi Róza a megyei versenyen lett első leti versenyre jutottak a megyei helyezés sorrendjében: Somogyi Róza (Szeghalom), Elek Lajosné (Szeghalom), Balogh Józsefné (Mezőbe- rény), Elek Imréné (Szeghalom), Vizes Imréné (Szeghalom), Táth Jánosné (Sarkad), Tóth Sándorné (Sarkad), Széplaki Etelka (Gyula), Kontra Emma (Szeghalom). Ä gyulai Széplaki Etelka már megszerezte az októberben sorra kerülő versenyre a benevezés jogát azáltal, hogy 1979-ben az ifjú bolti pénztárosok nagy mezőnyében országos második lett. Mint ahogyan Losonczi Istvánná (ő nincs a képen) az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ pénztárosa is közbeeső versenyek nélkül vehet részt az országos versenyen. Ugyanis ő volt a legutóbbi nemzetközi pénztárosverseny első helyezettje. Kép, szöveg: Balkus Imre Új üzletház Endrödön Tanai Ferenc ÁFÉSZ-elnöik mondott ünnepi beszédet nemrégiben Endrődön a Selyem úti üzletház megnyitása előtt. Sok helybeli vásárló volt kíváncsi a 400 négyzet- méter alapterülétű üzletház átadására. Az eseményen Gyoma, Endrőd és Hunya községek párt- és tanácsi vezetői mellett ott volt dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Sarkadi Istváp, a MÉSZÖV elnöke is. anyagi lehetőségeit kiegészítette a tagság, de segített a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV is. A Magyar Nemzeti Bank pedig hitelt adott a szövetkezetnek, hogy az üzletház megépüljön. Endrőd új üzletházát, mely szép színfoltja a nagyközségnek, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át rendeltetésének, majd a vendégek meglátogatták az egy hónappal ezelőtt megnyílt cukráA jó esztétikai érzékkel megtervezett üzletház — melyben önkiszolgáló élelmiszerbolt és bisztró kapott helyet — felépítése, berendezése mintegy 5,5 millió forintba került. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ szűkös szati termelőüzemet. Hárommillió forintba került az átépítés és a rekonstrukció, de 500 óra társadalmi munkát is végezték az építők. A cukrászati üzem a jövőben évenként négymillió forint értékű árut termel majd. B. I. Osztrák sör Sopronból A sörhiány enyhítésére és a választék bővítésére osztrák sör palackozását kezdték meg a soproni sörgyárban. A nyár folyamán a bécsi Ottakringer Sörgyárból 4500 hektoliter „Aranyhordó” elnevezésű, kellemes ízű, világos sör érkezik tankautón Bécsből Sopronba, s az itt palackozott italt elsősorban a nyugati országrészen hozzák forgalomba. A magyar söripar a scwechati sörgyártól is vásárol a nyári ellátás javítására 35 ezer hektoliter sört. Ez a mennyiség palackosán érkezik, és valamennyi sörgyár kap belőle értékesítésre. A két fajtából együttesen csaknem 8 millió palack kerül az üzletekbe és a vendéglőkbe. A MTESZ rendezvényei Egészen rövid nyári „uborkaszezon” után eseménydús második félév vár a műszaki értelmiségiekre. A MTESZ tájékoztatása szerint idén még 56 nemzetközi eseményt szerveznek a különféle tagegyesületek, s ezeken a rendezvényeken előreláthatólag 23 ezren vesznek részt. Ä több mint 18 ezer magyar szakember mellett 4 ezer külföldi résztvevő vár a tudományos rendezvényekre. A legnépesebb rendezvény a szervezési és vezetési tudományos társaságé lesz: a novemberi Orgtechnik ’80 szervezéstechnikai eszközkiállításukra több mint 10 ezer magyar • látogatót várnak. A szervezés- és vezetéstudomány művelői különben is kitesznek magukért ebben az évben, augusztus végén például Pécsett tanácskoznak majd több mint 800 hazai és külföldi szakember részvételével arról, hogy milyen szerepet tölt be az ellenőrzés a vezetés gyakorlatában. Nagy érdeklődés előzi meg az európai geofizikai társaság és az európai szeizmológiai bizottság közös kongresszusát is, amelyre már csaknem 800- an jelezték érkezésüket. A geofizika tudománya művelőinek nagy eseménye lesz szeptember közepén a XXV. geofizikai szimpozion, amelyet Budapesten tartanak meg, több mint 300, szocialista országból érkezett szakemberrel. Mindezt az MTESZ külföldön kialakult megbecsülését is jelzi. S ma már nemcsak hogy érdeklődnek a külföldi tudósok és szakemberek a MTESZ-események iránt, közös akciókra is vállalkoznak a magyarokkal. A Bolyai János Matematikai Társulat például a „Függvények, sorok, operátorok” című augusztusi kollokviumát a nagy tekintélyű International Ma- thematical Union — Nemzetközi Matematikai Társulat — közreműködésével szervezi. Mi jön a zöldalma után? Extra-történet Több mint 10 év eltelt azóta, hogy az első Coca-Cola- reklám feltűnt a televízióban. Némi túlzással történelminek is nevezhetnénk azt a napot. Egyrészt jelezte, hogy a Coca-Cola megszűnt a kapitalizmus jelképének lenni, másrészt egy, a hazai iparban és kereskedelemben szinte példátlan verseny elindítója lett. Igaz, ez utóbbira, már mint a versenyre, kevesen gondoltak akkortájt. Coca-Colát csak a fővárosban lehetett kapni, vidéken pedig senki sem tolongott a különböző bambifélékért. Ezek a kedves ne- vő italok egyesek szerint kukoricából, mások szerint kátrányból készültek, de az ízük egyformát rossz volt. Egyszóval, úgy tűnt, hogy a Coca-Cola csak egy üdítő színfolt lesz az üdítőitalskála sötét tónusú képén. o Szerencsére nem így történt. A Coca után a Pepsi is megjelent, immár az egész országban, és velük együtt betört a világszínvonal is. Olyan gyártási és palackozási technikát hozott a két óriás, mely igazán például szolgálhatna minden gyártónak. Kiderült, hogy sörön és boron kívül mást is lehet inni a palackból, csak éppen rendesen kell megcsinálni. Ráadásul a motorizáció is rohamos fejlődésnek indult, egyre nőtt a kereslet az alkoholmentes italokért. Ez a keresletnövekedés nagy üzletet jelzett. Beszálltak a versenybe a „nagyok”: az állami gazdaságok a trau- bisodával, a Borgazdasági Tröszt a Márkával. Az üdítőitalkínálat mennyiségben és minőségben gyökeresen megváltozott. Amíg ez a változás zajlott, addig a 22 tanácsi üdítőital-ipari vállalatból 15 szép csendesen tönkrement. Az elavult géppark, a rossz alapanyag és a hibás technológia oda vezetett, hogy termékeik nehezen eladhatóvá, a gyártás ráfizetésessé vált. Tulajdonképpen senki sem szólhatott volna egy rossz szót se, ha a Békés megyei vállalat a többihez hasonlóan beadja a kulcsot. Békéscsabán a Szigligeti utcában egy romos épületben, egy öreg töltőgéppel dolgoztak. Pénzük nem volt, nem is számíthattak rá, hogy kapnak valahonnan, s mégis vállalták a versenyt! o — Rögtön láttuk, ha talpon akarunk maradni, sürgősen tennünk kell valamit. Lehetőségünk azonban szinte nem volt, ezért először valahogyan a továbblépéshez szükséges pénzt kellett előteremteni. Elkezdtük gyártani a görög Olympos cégtől vásárolt narancs- és citromsűrítményekből az első Extra üdítőt. Volt egy óránként 3 ezer palackot megtöltő gépünk, ezt járattuk éjjel-nappal. Nem számított, hogy vasárnap, vagy más ünnep van, a gépek mindig mentek. Nagy hajtás volt, de megérte, mert az öreg masina kitermelte az újnak az árát — emlékezik a kezdetre Lipták György igazgató. Saját pénzükből és hitelből a forgácsoló szomszédságában felépítették az üdítőital-gyárat. Kutat fúrtak, 800 méter mélyet, olyat, amelyik ásványvíz minőségű'vizet ad. Üzembe állítottak egy óránként 8 ezer palackot megtöltő automatát, és folytatták a termelést. Közben persze rengeteget tanultak. Többnyire saját kárukon, mert szakirodalom nem volt, a sikeres recepteket pedig féltékenyen őrizték a gyártók. Rájöttek végül a jó üdítő ital titkára: kitűnő alapanyagot, jó vízzel, sok szénsavval és megfelelő technológiával kell összekeverni, és akkor biztos a siker! No, meg persze, jó ízlés is kell hozzá. A cukortartalom és a sav-bázis arány beállítása kényes feladat. Nem is lehet olyan italt készíteni, amelyik mindenkinek ízlik, ezért a többség ítélete a mérvadó. Széles körű kósto- lási próbák, közvéleménykutatás után dől el, hogy a sokféle lehetséges variáció közül, melyik kerüljön gyártásra. o Az sem mindegy, hogy mit gyártanak. A citrusféléken, a Colán és a tonikon kívül valami hazai gyümölcsöt is palackba akartak zárni. Legkézenfekvőbbnek a meggy kínálkozott, mert ebből jó minőségű alapanyagot tudtak beszerezni. Ez az üdítő ital volt az elmúlt év nagy slágere. Most viszont mindenki a zöldalmát keresi. Ez az ital összhangban áll a divattal; az almaszappan, és a mosópor mellett igzán nem meglepő a siker. Megszületésének története azonban érdekes. Megtudták az extrások, hogy Mátészalkán olyan sűrítménygyártót állítottak üzembe, mely a jelenleg létező legkorszerűbb technológiával dolgozik. A gyümölcsből minden főzés nélkül, 40 fokon vonják ki a levet, kipárologtatják belőle az aromaanyagot, majd sűrítik. A sűrítmény és az illat csak a felhasználáskor találkozik újra. A korszerű gépek dollárba kerültek, és az árat exportszállítással kell törleszteni. Belföldre 'nem is jutott belőle, amíg az extrásoknak nem sikerült megállapodniuk a mátészalkai feldolgozóval. Ezután megkezdődhetett a lehető legjobb keverési arány kikísérletezése. A múlt év végére ei is készültek ezzel, de hiányzott a címke. Mire az is elkészült, március lett, es ekkor kerültek az első palackok a boltokba. Napok alatt minden vetélytársát legyőzte. Most a tervezett mennyiség tízszeresét gyártják, és néha ez sem elég. Jelentkezett érte a Skála Áruház-hálózat, és a Corvin rövidesen megnyíló élelmiszerrészlege. És még egy adat: a kóstolási próbák során a résztvevők 98 százalékának ízlett az új ital. Más esetekben csak 50—60 százalékos szokott lenni az arány. o A siker tehát óriási, megvan a karaktert adó vezérgyártmány, de hogyan tovább? Az csak természetes, hogy a vállalat ki szeretné használni a megnövekedett érdeklődést. Fokozzák a termelést, mert a kétóránként 24 ezer palack megtöltésére képes automata erre lehetőséget ad. Nagy szállítmányokat visznek a Balatonra, és az ország más üdülőkörzeteibe. Szóba került az export is. Érdeklődés van, de hiányzik még a korszerű csomagolóanyag. Erről is folynak a tárgyalások, lehet hogy rövidesen a konzervsörhöz hasonló formában a zöldalma is kapható lesz. Új termékek forgalomba hozatalára is készülnek. A szénsavas üdítő italokon kívül ezek natúr gyümölcslé változatát is gyártani fogják. A szép, modern vonalú csomagolóanyagok mintadarabjai már elkészültek, rövidesen az üzletek polcain is megjelenik. És készül meglepetés is. Űjabb hazai gyümölcs szénsavas leve van már a próbapalackokban. Ize, illata' igazán kiváló, és hogy milyen gyümölcs, az a jelenlegi divatirányzat ismeretében kitalálható. Aki nem jött rá, az rövidesen megkóstolhatja, mert a tervek szerint még a nyári szezonban forgalomba kerül. Az Extra tehát sínen van, rövidesen várható egy újabb extrasiker. Most már nem is kerül ez túl nagy fáradságba, mert az alapok megfelelőek. De mielőtt bárki irigyelni kezdené őket, gondoljon az ezt megelőző tíz évre, amíg korszerű gyárrá növekedtek. És irigység helyett, inkább próbálják meg követni a példát. _ Lónyai László Új termék forgalomba hozatalára készülnek Fotó: Veress Erzsi
