Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

1980. július 24., csütörtök Békéscsabán, a Petőfi utcában kapta lencsevégre a két táblát fotóriporterünk Fotó: Martin Gábor Válaszolnak az illetékesek Gémes Antalné, Gáborte­lep, Táncsics u. 16. szám alatti lakos azzal a panasz- szal fordult hozzánk, hogy nem kapta meg idejében a két kiskorú gyermek után já­ró családi pótlékot. Kéré­sünkre a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság Békéscsa­bán megvizsgálta a bejelen­tést. Kiderült, hógy 1980. áp­rilistól — a Békés megyei Népújság is közölte — a csa­ládi pótlék folyósításának rendszere megváltozott. A családi pótlékra jogosult csa­ládok központi úton a hó 24—26. közötti időben kap­ják a pénzt, a budapesti számítástechnikai igazgató­ság folyósítja. Több gábortelepi lakos családi pótlékát a posta „El­költözött” címmel vissza­küldte Budapestre. Azóta is­mét kiutalták, és remélhető­leg ezen túl nem lesz prob­léma a pénz kézbesítésé­vel... * * * Almáskamarásról több (alá­írással érkezett panaszlevél arról, hogy aki Gyulára jár fizikoterápiás kezelésre, Kétegyházán keresztül uta­zik, nem megfelelő a vonat­ás az autóbusz-közlekedés. Ha elmegy a vonat Kétegy- házánál, mire oda ér a busz, sokat kell várakozni, ez pe­dig öregnek, fiatalnak egy­aránt kellemetlen. Kérésünkre a Volán 8. számú Vállalat a bejelentést megvizsgálta. Az említett autóbuszjáratot nem áll ugyan módjukban megvál­toztatni, de a csatlakozás biztosítására 1980. augusztus 4-től a 10.50 órakor induló autóbuszt 10 perccel koráb­ban indítják. Duska Mátyásné, Gyula, Rákóczi Ferenc u. 37/B alat­ti lakos azzal a panasszal fordult rovatunkhoz, hogy van és mégsincs autoszifon- ja. Idős, beteg édesanyja ki­dobta a patron dobozát, és így, doboz nélkül sehol nem cserélik vissza. Kérésünkre a Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója, Krizsán Miklós megvizsgál­ta a bejelentést, és többek között a következőket vála­szolta: „... Árudáink a csere szi­fonpatront csak dobozzal együtt tudják elfogadni. A doboz nélküli patront a nagykereskedelmi vállalat sem veszi vissza tőlünk. Üres doboz beszerzésére nincs mód és lehetőség, álta­lában nem is igénylik a ve­vők. Ennek ellenére Duska Mátyásné vásárló panaszát — mint egyedi kérést — teljesítettük...” n mozgássérült ne legyen számkivetett Nagyon szomorú hangú le­velet kapott a Szerkesszen velünk rovat Gyuláról. A feladó Szabados Ferencné, Gyula, Beleznai u. 6. szám alatti lakos. Többek között arról ír, hogy a mozgássé­rült fiatal ne legyen számki­vetett, találjon ő is munka- lehetőséget. Hiszen ez eset­ben nem az számít, hogy hány forintot keres. Az a lényeg, hogy dolgozzék, hi­szen az orvos munkaképessé nyilvánította. Az egészséges embernél sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy kö­zösségben éljen, dolgozzék, és a saját szükségletére ő maga keresse meg a forin­tokat. „... Van egy járni tudó, egy kezére béna, mozgássé­rült 18 éves lányom. 1979. aug. 13-án felvették dolgoz­ni velem együtt Gyulán, a kötőipari vállalathoz. Jóma­gam is beteges voltam évek óta, és kimaradtam a mun­kahelyemről. Ott maradt a leányom, mint címkenyomó. A szerződése 1980. március 31-ig szólt, de már január­ban azt akarták, hogy mond­jon fel. A vállalat vezetői azzal indokolták, hogy én kimaradtam és a beteg lá­nyomat otthagytam... A lányom a munkáját na­gyon szerette, becsülettel csinálta, táppénzen sem volt időközben, viselkedése ellen nem volt kifogás, így nem mondott fel. Szerettük volna, hogy legalább a szerződésben rögzített ideig maradjon, s időközben keresünk számára valami könnyű munkát má­sutt. Nehezen, de sikerült ugyancsak címkenyomó ál­lást találni számára a Bu­dapesti Harisnyagyár gyulai gyárában. Itt is gyorsan megszokta, megszerette a környezetet, igyekezett mun­káját jól ellátni. De a szer­ződést itt sem véglegesítet­ték. 1980. június 30-val sza­lagrendszer indult meg, így leányom ezt az ütemet nem bírta. Korábban nyolc óra alatt 12 ezer címkét készí­tett, ezzel 1300 forintot ke­resett ... Nem akarom elhinni, hogy ilyen nagy üzemben nincs egy lehetőség arra, hogy egy mozgássérült lányt alkal­mazzanak. A leányom 10 éves korában bénult le, az egykezesség miatt szakmát tanulnia nehéz. De sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy közösségben éljen és dolgozzék, mint az egészsé­gesnek. Kérem, segítsenek!...” Az aggódó édesanyával együtt mi is várjuk a gyu­lai üzemek segítségét. Veszélyes látszótér, szennyes vfz Békéscsabáról, Sz. István- né, a Vécsey u. 38. II/l. szám alatti lakostól kapott rova­tunk panaszlevelet, amely­ben többek között a közel­ben levő játszótér veszélyes­ségére hívja fel a figyelmet. ......Nekem két kisgyer­mekem jár a játszótérre. Ta­lán azért ragadtam én első­sorban tollat, mert az én gyerekemmel történt bal­eset. Játék közben kőre lé­pett, kitörött a bokája. De általában nagyon elhanya­golt ez az egyetlen játszó­rét, ami a közelünkben van. Pedig mi, szülők nagyon szí­vesen engedjük le játszani a friss levegőre a gyermeket, ha megfelelő hely áll ren­delkezésre.” „ ... Sajnos, egyes gépko­csivezetők figyelmen kívül hagyják a rendelkezéseket, és a környéken levő füves területen — ahol a gyerme­kek önfeledten játszadozhat­nának — parkíroznak az autóval. Holott ezt rendelet is tiltja ...” „Mindig a kisgyereknek kell odafigyelni, nehogy a gépkocsi alá kerüljön. Sze­rintem ez elsősorban a fel­nőttek dolga lenne ...” „Másik nagy problémánk: 25 éves házban lakunk. Tud­juk, hogy a vízhálózat egy idő után elavul, de ami ná­lunk van, az már elképesztő. Szennyezett és bűzös a víz. Ebben fürdőnk, ebben mo­sunk, sőt főzésre is ezt hasz­náljuk. Olaj- és piszokma­radványok láthatók a kagy­lóban. Arról nem is szólva, hogy a szag, ami ebből ki­folyólag a lakásban terjeng, szinte kibírhatatlan. A lakásunk az ingatlanke­zelő vállalathoz tartozik. Tu­dom, hogy városszerte sok mindent megoldanak, korsze­rűsítenek stb., stb.... Azt is tudjuk, hogy a rendelkezésre álló nénzből nem lehet min­den problémát máról hol­napra megoldani. De sok kisgyermekes csa­lád nevében kérdezem: mi­ért vagyunk mi mostohagye­rekek? Szeretnénk, ha a vál­lalat végül is törődne a mi lakásainkkal is. Szeretnénk, ha tiszta vízben fürödhet- nénk, tiszta vízben főzhet­nénk. Nem utolsósorban azt is kérnénk, hogy tegyék rendbe — vagy tegyük rend­be közösen — a gyermekját­szóteret, hogy mi, édesanyák nyugodtan leengedhessiik az apróságokat a szabad leve­gőre, egészséges mozgásra...” Álmos utca lakói, Kunágo­ta: Örömmel olvastuk a Szerkesszen velünk rovathoz írt levelükben, hogy végre járdát kapott az utcájuk. Annak még jobban örültünk, hogy a tanács és a Bercsé­nyi Termelőszövetkezeten kí­vül az utca lakói társadalmi munkával segítették a járda megépítését. Lám, ez a tény is bizonyítja: ha összefo­gunk, sokkal hamarabb válnak valóra reményeink. Ugyancsak Kunágotáról kaptunk több aláírással le­velet arról, hogy a gázpa­lack-cseretelepek nyitva tar­tási ideje nem felel meg a lakosság igényeinek. Bár két cseretelep» működik, de — írják — inkább egy lenne, csak megfelelő időben tarta­na nyitva. Gondoljanak a nyugdíjasokra és a gyesen levő kismamákra. Nos, a levél birtokában felkerestük a községi taná­csot. Kiderült, hogy lehet segíteni a bajon, de a levél­írók ne a Békés megyei Népújsághoz, hanem közvet­lenül a helyi tanács vb-tit- kárához forduljanak pana­szukkal. * * * O. J.-né, Szarvas: Pana­szát megvizsgáltattuk, az il­letékesek jogosnak találták. Reméljük, mire e sorok meg­jelennek, a problémája meg­oldódik. * * * özv. Dombi Ferencné, Bé­késcsaba, Szemere u. 15. Le­velét megkaptuk, kivizsgálás céljából továbbítottuk az illetékes szervhez. A választ személyes levélben közöljük majd. * * * J. J.-né, Kunágota: Pa­naszlevelét kivizsgálás Céljá­ból elküldtük az Állami Biztosító Békés megyei igaz­gatóságához. A választ le­vélben közöljük, kérésének megfelelően. * * * Kétegyházi nyúltenyésztők: A Szerkesszen velünk ro­vathoz írt panaszlevelet megkaptuk. Kivizsgálás cél­jából elküldtük a gyulai já­rási-városi Népi Ellenőrzési I Bizottsághoz. Bízunk abban, I hogy panaszuk! mielőbb jog- \ orvoslást nyer. Kérjük, pa- < nászúkkal, javaslataikkal ke- j ressék meg máskor is róva- I tunkat. * * * A. Gy. Kétegyháza: Hoz- ! zánk küldött levelével fel- : kerestük a gyulai AFIT- j szervizet. Szíveskedjék a kocsit vissza vinni, hogy új­ból megnézzék és panaszát orvosolni fogják. Várjuk so­rait máskor is. Duska Jánosné, Gyula: A családi pótlék folyósításának több feltétele van. Ezek kö­zé tartozik az is, hogy a családi pótlék csak1 arra a naptári hónapra jár, amely­ben a dolgozó legalább 21 napot biztosításban töltött. Egyes esetekben azonban a biztosítás megszűnése után is folyósíthatják a családi pótlékot. Ekkor a biztosítás­ban töltött idő számítása szempontjából úgy kell te­kinteni ezt a jogosultságot, mintha a megszűnt biztosítás ezek alatt az idők alatt is fennállna. Ide tartozik a ka­tonai szolgálat teljesítése is. Ha a férj a bevonulás hó­napjában, vagy a megelőző hónapban a jogot adó időt megszerezte, a családi pótlék a katonai szolgálat teljesíté­sének ideje alatt is megille­ti. Az ezzel kapcsolatos iga­zolásokkal keresse fel a tár­sadalombiztosítás igazgató­ság gyulai kirendeltségét. Zátonyi Jánosné, Med- gyesegyháza: Az első házas­ságából két gyermeke szü­letett. A válás után az egyik gyermek az apánál maradt. Ismét házasságot kötött, most a háztartásában két gyermekről gondoskodik. A harmadik gyermek után gyermektartást fizet. Azt kérdi levelében, hány gyer­meket vesznek figyelembe a családi pótlék kiszámításá­nál. Figyelembe veszik-e azt a gyermekét, aki a volt fér­jénél van. Az a gyermek, aki után a családi pótlék jár, a családi pótlékra jogot adó gyermek. A családi pótlékra jogot adó gyermek fogalma nem azonos a családi pótlékra való jogosultságnál figye­lembe vehető gyermek fo­galmával. A törvény a csa­ládi pótlékra jogosító gyer­mekek számának megállapí­tásánál egyes olyan gyerme­kek számbavételét is elren­deli, akik után családi pót­lék nem jár. A családi pót­lékra jogosító gyermekek számának megállapításá­nál figyelembe kell venni a háztartásba levő valamennyi gyermeket, ideértve az árva­ellátásba részesülő gyerme­ket akkor is, ha a biztosí­tott nem egyedülálló, vala­mint a harmadéves szak­munkástanuló gyereket is, bár utána családi pótlék nem jár. Ugyancsak 0 figye­lembe kell venni a háztartá­son kívül elhelyezett vér sze­rinti és örökbe fogadott gyermeket is. Nem lehet azonban figyelembe venni a családi pótlékra jogosító gyermekek számának a meg­állapításánál azt a vér sze­rinti gyermeket, akit örökbe fogadtak, kivéve, ha a bizto­sított házastársa fogadta örökbe. Levelében azt írja, hogy a háztartásában két családi pótlékra jogot adó gyermekről gondoskodik, egy gyermeke pedig — aki után tartásdíjat fizet — a volt férjénél van elhelyezve. Eb­ben az esetben á családi pótlékot az erre jogosító összes gyermek — jelen esetben három gyermek — figyelembevételével kell ki­számítani. Az így kiszámí­tott összegnek azonban csak a háztartásában levő gyer­mekekre eső arányos rész jár. Dr. Serédi János Nyugdíjasok egymás között... „ •.. A mezőhegyesi nyug­díjasklub tagjai — saját költségükön — Nagyszénás­ra utaztak a közelmúltban az ottani nyugdíjasklub meg­hívására. Olyan fogadtatás­ban részesültek, hogy azt nem lehet szó nélkül hagy­ni. Már a vasútállomáson el­halmoztak bennünket sok szép virággal. Ezután a he­lyi nyugdíjasok klubjának vezetőbe megmutatta a köz­ség nevezetes épületeit, majd elvitt bennünket a szociális otthonba. Mi úgy véltük, hogy nemcsak Békés me­gyében, hanem talán orszá­gos viszonylatban is kiemel­kedően szép, jól berendezett az öregek szociális otthona Nagyszénáson. A falakon sok szép kézi­munkát láttunk, ami a szo­ciális otthon lakóinak mun­káját dicséri. Rengeteg a vi­rág, szép a környezet, meg­hitt a hangulat. Jó volt lát­ni, hogy ilyen körülmények között élhetnek a magatehe­tetlen öregek... Ezután elmentünk a gyógy­fürdőbe, ott is nagyon jól éreztük magunkat, majd kö­zös ebéden vettünk részt. A kiszolgálás itt is elismerést érdemel. . Aztán a helyi könyvtárat kerestük fel, ahol filmvetítéssel kedveskedtek nekünk. Végül a mezőhegye­si és a nagyszénási nyugdí­jasok klubjának tagjai kö­zösen magyarnótaesten vet­tünk részt, ahol harmonika- és citerazene szolgáltatta a műsort. Köszönjük ezt a felejthe­tetlen szép napot a nagyszé- násiaknak...” Halmai Sándor nyugdíjas, Mezőhegyes Segítsünk egymáson... Szeghalom, a Sárrét „fővárosa” többek között arról híres, hogy a lakosság sok társadalmi munkát vállal a nagyközség építéséért, szépítéséért. Legutóbb a Hazafias Népfront nő­bizottsága arra vállalkozott, hogy mozgalmat indítson a „tiszta piacért”. Köztudomású, hogy a piacon általában élel­miszert, virágot vásárolnak a vevők, és nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak az áruhoz. Kele Józsefné irányításával hozzáláttak a piactéren levő padok, asztalok és hirdetőtáblák újjáfestéséhez, 27 asszony 183 társadalmi munkaórát dolgozott azért, hogy Szeghalom lakói szép, hi­giénikus környezetben vásárolhassanak a közkedvelt piac­téren Fotó: Tóth Imre „... Azzal az elhatározással fogtam tollat, hátha segít­hetek másokon. Azt mondom csak el, amit jómagam is vé­gigéltem. Szerintem alkoho­lizmusról akkor beszélhe­tünk, ha a beteg nem tud mértéket tartani az ivásban, eluralkodik rajta az ivászat utáni vágyakozás, és ez szabja meg további cseleke­detét ... Véleményem szerint az idegosztály betegeinek jó része az alkohol rabja volt. A bor, sör és a tömény ital mámorossá teszi az embert. Könnyűnek, felszabadultnak érzi magát, úgy gondolja: minden vágya teljesül. De ezek az elképzelések csak vágyak maradnak. Sőt! A beteg nem tud mit kezdeni saját magával, és ilyenkor jönnek az öngyilkossági gon­dolatok ... Az alkoholos állapotban látott „rózsaszínű” világ szer­tefoszlik és megmarad a szo­morú valóság. Sok életerős férfi és nő válik az alkohol miatt akarat nélküli, roncs személyiséggé... Sok millió könnycsepp hull a házastárs és a gyermek szeméből, amíg az apa, vagy az anya könnyelműen az al­kohol rabságában él. Az al­koholfogyasztás nem lehet magánügy, ennek családok isszák a levét. ...Mi a megoldás? Elvo­nókúra és akarat! Csakhogy a beteg, ha visszakerül munkahelyére, sokszor érzi a megvetést, a “kitaszítottsá­got. Valahol . „ördögi kör” ez. A gyógyult alkoholista visszakerül, de nem fogadja jó szívvel, megértéssel a környezete. Igaz, nem má­sok a bűnösek, csak ő egy­maga!... Mégis jó lenne, ha segítenénk egymásnak ... A Magyar Televízió 1980. június 29-én a Hét című mű­sorában foglalkozott a be- senyszögi antialkoholista klubbal. Végeredményben egy kis társadalmi összefo­gással bárhol létre lehet hoz­ni hasonló klubot. De ez ön­magában nem elég. Adjon gazdag programot a klub a tagjainak, és senki ne szé­gyenkezzen, ha oda betette a lábát...' Nekünk, gyógyultaknak szövetségre kell lépni egy­mással. A köznapi életben, a munkahelyen, barátaink körében bátorítsuk egymást. Ne engedjünk senkit vissza­zuhanni a mélybe... Legyen a klub jelszava: Egy min­denkiért, mindenki egyért!...” Farkasinszki Lajos, Endréd Szerkesztői üzenetek MIT MOND 11 JOGSZABÁLY?!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents