Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

1980. július 3., csütörtök o Dévaványán is aratnak A kedvezőtlen időjárás el­lenére, ha nehezen is, de egyre több helyen megkez­dődik az aratás. Tegnap ad­tunk hírt arról, hogy a nagy- bánhegyesi Zalka Termelő- szövetkezetben hozzákezdtek az őszi árpa aratásához. Dé­vaványán is beérett ez a fontos takarmánynövény, és az Aranykalász Tsz-ben 356 hektáron megkezdték akom- bájnosok a kalászok vágását. Az eddigi becslések jó ter­mésre engednek következtet­ni, a táblák többet ígérnek a vártnál. Mikor dolgozik a vezető? A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság felké­résére Laczkó István, az Or­szágos Vezetőképző Központ munkatársa tartott tegnap, július 2-án délután előadást Békéscsabán. A Békés me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat ta­nácskozótermében népes hallgatóság előtt ismertette az előadó a legkorszerűbb ve­zetői módszereket, majd a vezető állásúak munkaerő­gazdálkodásáról beszélt rész­letesebben - a konzultációs kérdésekre adott válaszok során. A táborlakók egy csoportja a megnyitón Fotó: Gál Edit Miről ír a Magyar Hét? Első román nyelvű számát jelentette meg június 27-én a Magyar Hét, az Országos Idegenforgalmi Hivatal lapja. A román nyelvű kiadás címe Saptamina in Ungaria, s ez­zel együtt már hét nyelven kaphatnak hasznos informá­ciókat a Magyarországra lá­togató turisták. Az idegen- forgalmi főszezonban, május 1-től szeptember 30-ig heten­te, ezt követően kétheten­ként jelenik meg a hetilap vasárnaptól, a turisztikai központokban pedig már szombattól kapható. Mit kínál olvasóinak- a Magyar Hét legújabb kiad­ványa, a Saptamina in Un- garia? Mindenek előtt színes cikkeket, riportokat, infor­mációkat Magyarország poli­tikai, gazdasági és kulturális életéről, s gazdag program- ajánlatokkal áll a Magyar- országra látogató turisták rendelkezésére. Az utolsó ol­dal a szállodai lehetőségek­ről, múzeumi nyitva tartá­sokról tájékoztat, hasznos in­formációkat közöl a gépko­csiforgalommal és vám­ügyekkel kapcsolatos szabá­lyokról, és kirándulásokat jín- vasol hazánk különböző tá­jaira. A Saptamina in Ungaria 1. száma beszámol Farkas Ber­talan és Valerij Kubászov, az első szovjet—magyar űrpáros Budapestre érkezéséről és magyarországi látogatásáról. Ismerteti a moszkvai olim­piára kijelölt magyar csapat összeállítását, bemutatja az újjáépített Vigadót, látoga­tásra invitálja olvasóit a soproni ünnepi hetekre, s a nyári budapesti színházi ese­ményekre. Bemutatja a Had­történeti Múzeumban rende­zett űrhajóskiállítást. Megjelent a Szövetkezeti Élet A megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetke­zeteinek a lapja, a Békés megyei Szövetkezeti Élet jú­liusi száma színvonalas tar­talommal jelent meg. Beszá­mol arról, hogy mi történt a márciusi párthatározat nyo­mán a mezőkovácsházi já­rás mezőgazdasági nagyüze­meiben. Tudósítást olvasha­tunk az első oldalon arról, hogy Farkas Bertalan nevét vette fel a Tótkomlós és Vi­déke ÁFÉSZ egyik brigádja. Hosszabb írás foglalkozik két fontos és lényeges kér­déssel, az energiatakarékos­sággal és a munkavédelem­mel. Egy másik cikkből azt tudjuk meg, hogy a békési Start Sportszergyártó Szövet­kezet több mint 500-féle cik­ket gyárt, és hogy ezeket ho­vá, milyen sikerrel adja el. A lap harmadik oldalán, meleg, emberi hangú port­rét olvashatunk a medgyes- bodzási Egyetértés Termelő- szövetkezet nemrég nyugdíj­ba ment elnökéről. Egy ri­port a szövetkezeti brigádok munkáját mutatja be. A Bé­késcsabai Építőipari Szövet­kezet sikereiről és gondjai­ról interjút közöl a Szövet­kezeti Élet. Információt nyújt a lap a Mezőberényi Vas-Műszaki Szövetkezetről, a KISZ-esek szolgáltató tevékenységéről, a kondorosi takarmánykeverő­ről. Beszámol öt megye szö­vetkezeti anyag- és kapaci­tásbörzéjéről, valamint a BA- GE munkájáról is. GYORSLISTfl az 1980. július 1-én megtartott június havi lottó-jutalomsorso­lásról, melyen a 25. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk : A = vásárlási utalv. (1000 Ft), B = Trabant Lim. 601 típ. sze­mélygépkocsira utalvány, C = Lada 1200 típ. személygépkocsira utalvány, D = Minimat—65 típ. automata mosógép (13 700 Ft), E = színes tv (21 900 Ft), F = szerencse utalv. (30 000 Ft), G = kempingutalv. (26 000 Ft), H = otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft), I = iparcikkutalv. (25 000 Ft), J = Zetka 350 típ. motorkerékpár (21 000 Ft), K = zenesarok utalv. (20 000 Ft), L = televízió (10 000 Ft), M = vá­sárlási utalv. (9000 Ft), N = vá­sárlási utalv. (7000 Ft), O = vá­sárlási utalv. (5000 Ft), P = vá­sárlási utalvány. (4000 Ft), R = vásárlási utalv. (3000 Ft), S — vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 391 693 O 397 056 K 418 508 J 445 323 F 456 049 S 466 775 P 482 864 N 493 590 N 504 316 M 515 042 L 525 768 O 541 857 R 557 946 S 568 672 N 590 124 S 606 213 N 622 302 P 654 480 L 670 569 S 681 295 O 692 021 O 708 110 N 729 562 O 740 288 R 751 014 K 761 740 S 777 829 M 810 007 N 831 459 I 852 911 L 413 145 N 423 871 L 450 686 R 461 412 G 472 138 R 488 227 R 498 953 O 509 679 O 520 405 N 536 494 G 547 220 I 563 309 S 584 761 O 600 850 K 611 576 S 643 754 M 659 843 N 675 932 G 686 658 R 702 747 A 713 473 L 734 925 L 745 651 G 756 377 R 772 466 J 793 918 S 820 733 L 842 185 O 858 274 O 863 637 S 869 000 K 146 638 H 152 001 R 879 726 K 885 089 N 162 727 P 168 090 S 890 452 P 901 178 L 178 816 F 184 179 L 906 541 N 917 267 M 189 542 R 194 905 S 922 630 M 933 356 O 200 268 S 205 631 J 949 445 O 954 808 N 210 994 L 216 357 K 970 897 R 976 260 N 221 720 O 237 809 N 981 623 R 986 986 M 248 535 O 253 898 O 992 349 S 997 712 F 259 261 O 264 624 O NEGYVENNÉGY­MILLlO 275 350 M 286 076 I 296 802 N 280 713 P 291 439 R . 302 165 J 649 252 M 654 615 L 307 528 P 312 891 K 659 978 O 665 341 F 318 254 R 323 617 M 670 704 P 912 039 O 328 980 O 334 343 G ÖTVENÖT­339 706 N 355 795 I 345 069 N 361 158 O MILLIÓ 371 884 O 377 247 P 648 765 S 654 128 N 382 610 F 409 425 P 895 463 L 911 552 P 414 788 P 420 151 R HATVANÖT MILLIÓ 425 514 L 441 603 M 452 329 F 430 877 K 446 966 R 457 692 S 028 652 I 034 015 L 468 418 N 473 781 M 039 378 L 044 741 O 484 507 M 489 870 N 050 104 O 055 467 R 495 233 O 500 596 S 060 830 J 066 193 R 505 959 S 511 322 S 071 556 N 076 919 L 516 685 L 527 411 L 082 282 R 087 645 G 532 774 N 538 137 O 093 008 S 098 371 S 543 500 N 548 863 S 103 734 O 114 460 S 554 226 M 570 315 O 125 186 S 130 549 S 575 678 L 586 404 E 135 912 P 141 275 N 591 767 N A nyertes szelvényeket 1980. július 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Szlovák olvasótábor nyílt Békéscsabán Tegnap, július 2-án nyi­tották meg Békéscsabán, az általános iskolai diákott­honban az 5. szlovák nem­zetiségi ifjúsági és gyermek­olvasótábort. A megnyitó be­szédet Rácz Gábor a Haza­fias Népfront Békés megyei bizottságának munkatársa tartotta, majd Rattai Györgyné, a HNF városi bi­zottsága nevében köszöntöt­te az ifjúsági tábor — az or­szág különböző részeiről ér­kezett — 25 résztvevőjét, va­lamint azt a 20 gyermeket, akik idén először Vehettek részt az olvasótábor prog­ramján, s akik a békéscsa­bai, illetve a városkörnyéki szlovák tanítási nyelvű és szlovák nyelvet oktató álta­lános iskolákból érkeztek. A megnyitó ünnepséggel kezdetét vette az egyhetes olvasótábor. Este, szegedi néptáncosok vezetésével tánc­házat rendeztek a résztve­vőknek. Ma, többek között Paulik Etelka és Kormos Sándor Termelésnövelés—létszámcsökkenés A Körösvidéki Cipész Szö­vetkezet elsősorban divatpa­pucsokat gyárt, különféle ki­vitelben. Termelésük már évek óta folyamatosan növe­kedett, tavaly először túllép­ték az évi 600 ezer páros ha­tárt. Az idén ezért további termelésnövekedést tervez­tek, bár a létszámuk csök­kent. Mégis, kevesebb em­ber a tervezettnél többet ter­melt az év első felében. Eredetileg 310 ezer papucs gyártását irányozták elő. En­nek több mint 10 százaléka, 36 ezer pár volt az export­terv. Ezt teljesítették is, így 9 százalékkal adtak el több papucsot külföldön, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. tart előadást a szlovák szö­vetség és a Ludové noviny munkájáról, illetve a Vyhon- ky c. antológia költészetéről. Pénteken közös műelemzésen vesznek részt a tábor lakói, délután Filadelfi Mihály be­szél az Új Aurora folyóirat­ról. Este az itt megjelent szlovák művekből hangzik el irodalmi összeállítás. Másnap Lászik Mihály és dr. Krupa András lesz a fia­talok vendége, akik a szlo­vákság Alföldre telepítéséről, illetve a békéscsabai szlovák népszokásokról beszélnek. Az előadásokat szlovák népda­lok tanulása követi. A vasárnap kikapcsolódás­sal telik, Szarvasra kirán­dulnak a táborlakók. Így hétfőn kipihenten láthatnak ismét a munkához. Előbb a mai szlovák költészetről hall­gatnak előadást, majd Voj- tech Kondrót szlovák költő­vel, műfordítóval beszélget­hetnek. A tábor programja kedden fórummal és tábor­tűzzel zárul. Alaposan nőtt a belkeres­kedelem igénye a békéscsa­bai papucsok iránt, főleg azért, mert a cipők árának általános emelkedése ellené­re a Körösvidéki Cipész Szö­vetkezet termékei 5—15 szá­zalékkal lettek olcsóbbak, így, az eredetileg megren­delt 270 ezer pár papucson felül további 30 ezret adtak át a hazai nagykereskedelmi vállalatoknak. A termelésnövekedés elle­nére valamelyest elmaradnak a 47 millió forintos féléves árbevételi tervtől. Ennek a már említett árcsökkentés az oka, de a hatékonyság foko­zásával el akarják érni, hogy nyereségüket az év végén a tervezett szinten realizálhas­sák. lavul a siófoki sérültek állapota Tovább javult a hétfői siófoki autóbusz-szerencsétlenség sé­rültjeinek állapota — erről tájé­koztatták szerdán délelőtt az MTI munkatársát. A siófoki kór­házban — ahol négy könnyebb sérültet ápoltak — dr. Oláh Vil­mos főorvos elmondotta, hogy a betegek jól érzik magukat, egyi- kőjüket a nap folyamán már haza is engedik. A kaposvári kórházból dr. Kopa János főor­vos adott hírt, mely szerint: két súlyosabb sérült közül az egyi­ket, aki koponyaalapi törést szenvedet, az idegsebészeten megoperálták, s felgyógyulására remény van. A másik súlyos, valamint az ugyancsak a kapos­vári kórházban ápolt további két könnyebb sérült állapota kedden tovább javult. A budapesti honvédségi kór­házba szállított három betegről szólva az egészségügyi intézmény parancsnoka a felgyógyulás re­ményében nyilatkozott. A rend­őrség szerdán szakértők bevoná­sával folytatta a szerencsétlen­ség minden mozzanatára, köztük a még nem azonosított gyermek- áldozat kilétének megállapításá­ra történő vizsgálatot. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ -évente rendez bútor- és lakberende­zési kiállítást Csanádapácán, az Arany János Művelődési Házban. Az idén. június 27-én nyílt és július 2-án zárult a vásárral egybe­kötött bemutató, melyet mintegy 390-an néztek meg Fotó: Gál Edit Minőség és tisztesség O jó minőség fontossá­gát mindenki elisme­ri. Nemcsak a fel­használók, hanem a termelők is azt vallják, hogy a kielé­gítő, stabil minőségi színvo­nal több szempontból kifize­tődőbb, mintha esetleg a minőség „hígítását” választ­ják üzletpolitikának. Az csak rövid távon hozhat hasznot, ha egy gyár ugyanazon ár mellett úgy csökkenti ráfor­dításait, hogy az eredeti mi­nőséghez képest gyengébb, vagy kevesebb anyagból ál­lítja elő termékeit. Amíg a piac nem észleli a romlást, nő az eredmény. Amint el­terjed azonban a romló ter­mék rossz híre, úgy csökken majd az eladott mennyiség. így a logika. A gyakorlat­ban viszont változatlanul sok a gond a minőséggel. Az utóbbi évek erőfeszítései a minőség javítására csupán azt eredményezték, hogy — a termelés növekedése mel­lett — a minőség nem rom­lott, a javulás azonban csak igén kis mértékű. Egyszerűsítené a helyzetet, ha ennek oka általában a vállalatok tisztességtelen üz­letpolitikája lenne. Csakhogy ez — szerencsére nem így van. A vállalatok mindegyi­ke jól ismeri a fenti gondo­latmenetet, a hozzátartozó pontos kalkulációval együtt, tehát, hogy minden gyárnak jól felfogott érdeke — külö­nösen hosszú távra — meg­őriznie jó hírét, vigyázni ar­ra, hogy termékeiről ne ala­kuljon ki elítélő vélemény a fogyasztók körében. A szakemberek egy része inkább abban látja a lassú javulás okát, hogy vállalat­nál úgy gondolkodnak, hogy a mai korszerű gazdaságban, a szerteágazó kooperációs folyamatok egyetlen résztve­vőjeként, egyetlen vállalat úgy sem tehet sokat. Napja­inkban a minőség alakulását már nem az egyes ember tisztessége, a „kézműves mester becsülete”, hozzáérté­se határozza meg, hanem egy-egy termelési folyamat egészének technikai, techno­lógiai, szervezettségi színvo­nala. Ebben sok az igazság. Nem annyi azonban, hogy valóban indokolhatná a vállalatok tétlenkedését, foímális intéz­kedéseit. A termelési folya­mat egészének színvonala va­lóban objektíve megszabja egy-egy termék lehetséges, elérhető minőségét, de a fo­lyamatokban résztvevők tö­rekvése, tudása erőteljesen visszahat a termelési lánc egészének produktumára. Látszólag apró jelentékte­len intézkedésekre van csak lehetősége egy-egy vállalat­nak, ezek összessége azon­ban mégis felgyorsíthatná a fejlődést. E lehetőségek egyi­ke például a vállalatokon be­lüli minőségellenőrző rend­szerek ésszerűsítése. Jelenleg általában a késztermékek el­lenőrzésén van a hangsúly mindenütt. A rendeletek is erre ösztönöznek, hiszen pél­dául hatósági előírás, hogy a vállalatoknak minőségi ta­núsítványt kell adniuk, osz­tályozniuk a kiszállított gyártmányaikat. A végter­mék-ellenőrzést hangsúlyozó meózás viszont azt a látsza­tot kelti, hogy csak a vevő védelme a fontos, hogy a meó csak a vevők érdekében született intézmény. Milyen egyszerű lenne pe­dig elérni, hogy a vevő és a termelő egyazon szinten ér­zékelje a minőségellenőrzés hasznosságát. Ehhez csupán annyi kellene, hogy az utolsó — a „kijárati” — meót, hát­rább helyezzék: be a terme­lésbe, a gyáregységek, üzem­részek, sőt: az egyes munka­helyek közé. És még tovább — jelenleg ez lenne a leg­fontosabb — a termelés elé, a „bejárathoz”, ahol a ko­operációs társak termékei be­lépnek a vállalathoz. Könnyű belátni ugyanis, hogy a beérkező áruk ellen­őrzése sokkal hasznosabb funkció, mint a kimenők kö­zül kidobni azt, ami — pél­dául az alapanyag minősége miatt — vált használhatat­lanná. Felvetődhet a kérdés: ha állandóan ellenőrzik a minő­séget, akkor ehhez nem kell-e túl sok ellenőr — ami­kor a termelésben is kevés az ember? Erre az aggályra is létezik korszerű, s jó ha­tásfokú megoldás (a japán ipar stabil minőségének egyik magyarázata), nevezetesen: a gyártásközi ellenőrzést a dol­gozókra kell bízni, a terme­lőkre. — A jelenleginél sokkal szé­lesebb körben alkalmazhat­nák a vállalatok az önellen­őrzés módszerét: hogy ne csak általában szóljanak a felhívások: javítsák minde­nütt a minőséget, hanem a brigádok, munkások, műhe­lyek kapjanak konkrét meg­bízást, felelősségteli jogot, hogy saját maguk ellenőriz­hessék saját munkájuk mi­nőségét, s az előttük dolgo­zókét. Ehhez kellene szabni természetesen a normákat, a minőségi prémiumokat, de a selejtkárok összegét is. A gyártásközi ellenőrzési rendszer általánossá válása (amihez természetesen töké­letesíteni kell a vállalaton belüli érdekeltségi rendszert, s ezzel együtt erősíteni az önellenőrző munkások tech­nológiai ismereteit is) a je­lenlegi nyersanyag- és ener­giaárak mellett jelentős meg­takarításokat hozna a válla­latoknak és a népgazdaság­nak. n ly módon nagy valószí­nűséggel csökkenne a selejt mennyisége, s ezzel párhuzamosan — növe­kedne a termékek széles kö­rénél az üzembiztonság és az élettartam. Csökkenne a ga­ranciális költség, a pótalkat­részigény, a javító-karban­tartó szolgáltatások iránti ke­reslet és így tovább. Ha a javuló minőséggel elérhető szervizbővítési költségek csökkenthetőségét is a meg­takarítások közé számíthat­juk, akkor elfogadható az a vélemény, miszerint az in­tenzív minőségellenőrző rend­szerrel néhány év alatt több milliárdos nagyságrendű rá­fordítás csökkenéshez juthat a népgazdaság. S ez már tár­sadalmi ügy. Ezért kár, ha bárhol ölbe tett kézzel vár­ják, hogy másutt javítsanak' a munkán. Javítani való, s lehetőség a javításra minde­nütt van. S hogy élnek-e ez­zel, vagy kifogások mögé bújnak, az már a tisztesség dolga, még a korszerű nagy­ipar szerteágazó kooperációs folyamataiban is. Gerencsér Ferenc Átadták a komáromi Duna-hidat Szerda délelőtt felavatták, és délután 15 órakor átadták a forgalomnak Komáromban a hazánkat Csehszlovákiával összekötő felújított Duna-hi- dat. A magyar és a csehszlo­vák útügyi szervek megbí­zására magyar kivitelező vál­lalatok dolgoztak a folyam feletti fontos átkelőhely fel­újításán és megerősítésén. Kitűnő minőségben és határ­időre végeztek a nagyszabású munkával. Többek között ki­cserélték a közös híd pálya­elemeit, és új aszfalt- szőnyeggel borították. A fel­újítással lehetővé vált, hogy súlyosabb járművek, így ka­mionok is közlekedjenek a komáromi—komárnói Duna- hídon. (Hosszabb ideig a híd egyes elemeinek elégtelen műszaki állapota miatt csak személygépkocsik vehették igénybe a folyam feletti át­kelőhelyet.) A felújítás összegét fele­fele arányban fedezte a két ország.

Next

/
Thumbnails
Contents