Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-03 / 154. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! j NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI MNÓCS LAPJA : 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Havasi Ferenc fogadta Konsztantyin Katusevet Újabb alakuló tanácsülések * óránként 24 ezer palackot tölt meg egyetlen automata gép a « Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál. A közkedvelt Extra » üdítő italok történetéről, jövőjéről és a siker összetevőiről az ; 5. oldalon írunk Fotó: Veress Erzsi a lakosság kiegyensúlyozott ellátása, az export fokozása a feladat Nyilatkozat az élelmiszeripar fejlesztéséről Havasi Ferenc, azMSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a KB székházában fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXV. ülésszakán hazánkban tartózkodó szovjet delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. * * * Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese — Soltész István kohó- és gépipari miniszter társaságában — szerdán látogatást tett Székesfehérváron, a Videoton Elektronikai Vállalatnál. A gyár központjában Papp István vezérigazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a 18 ezer dolgozót foglalkoztató híradástechnikai nagyüzem munkájáról. A tájékoztatót követő megbeszélésen Mezőtúron A közelmúltban országos tanácskozás színhelye volt a mezőtúri új téglagyár kultúrterme. A nemrég átadott, s immár csaknem teljes kapacitással termelő gyár megtekintése előtt a téglaipar és az építőanyag-kereskedelem vezetőinek alkalma volt kicserélni az elmúlt esztendőben felhalmozódott tapasztalatokat, és arra is, hogy jogos igényeiket egyeztetve, közösen határozzák el tennivalóikat. Andrasovszky György, a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezérigazgatója elemezte a tégla- és cserépipar utóbbi években elért eredményeit és gondjait, a kereskedelemmel fennálló partneri viszony kedvező és előnytelen tendenciáit. Külön is elemezte a késztermékek szállításából eredő minőségi romlás okait és következményeit, a kézi rakodás és a vasúti szállítás megállapították, hogy a szá- mításetchnikában sikeresen fejlődött a szocialista integráció, de a továbbiakban bővíteni kell az együttműködést a számítástechnikai tervezés, alkatrészgyártás területén, és jobban össze kell hangolni a számítógépek értékesítését is. A látogatás a Videoton számítástechnikai gyárának megtekintésével zárult. * * * A kora esti órákban Konsztantyin Katusev, Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A vendégeket Debrecenben Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Ivanov Kraszarm, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Konsztantyin Katusev virágcsokrot helyezett el a Le- nin-szobor talapzatán, majd a város nevezetességeivel ismerkedett. A vendégek ezután a Hortobágyon tettek látogatást. előnyeit, bár ezen a téren még eléggé korlátozottak a lehetőségek. Szólt az esetenként hiányos kereskedelmi propaganda következtében felhalmozódó építőipari készletek Diaci értékesítéséről, az ipar és a kereskedelem rugalmasabb, naprakészebb együttműködésének szükségességéről. Huszár Sándor, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatója e tanácskozás jelentőségét hangsúlyozva arról szólt, hogy a partnerek megfogalmazta gondok valós vásárlói érdekeket tükröznek, és a keresletben és a kínálatban ezt kell érvényesíteni. A vitában éppúgy szó esett a 3 műszakban termelő békéscsabai cserépgyár minden szempontból kifogástalan termékeiről, mint a bátaszéki cserép minőségéről. A felszólalók egyöntetűen sürgették az egységcsomagos szállítás További három megyei tanács tartott szerdán alakuló ülést. Miskolcon, a Borsod megyei Tanács ülésén részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Jelen voltak a megye országgyűlési képviselői is. Az ülésen megválasztották a 119 tagú testület tisztségviselőit és a 17 tagú végrehajtó bizottság tagjait. A Borsod megyei Tanács elnöke ismét Ladányi József lett. A Vas megyei Tanács alakuló ülésén, Szombathelyen részt vett és felszólalt Sarlós Szerdán elutazott hazánkból a Finn Központi Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetségének — Jorma Bergholm elnök vezette — küldöttsége. Háromnapos magyarországi tartózkodásuk során tárgyalásokat folytattak a KISZ KB delegációjával, amelyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának taggyorsabb ütemű fejlesztését. Szó esett a hagyományos vasúti szállításról, az áru többszöri átrakása során keletkezett minőségromlás megállapításának gyorsabb, rugalmasabb rendezéséről, a gyárakban keletkező készletek csökkentésének módozatairól. A felszólalók hangsúlyozták az egymásrautaltságot, beszéltek a konjuktúra várható váltazásáról, bizonyos kurrens cikkek termelésének tervszerű gyorsításáról, a téglagyárak készletgazdálkodásáról, és megannyi más fontos kérdésről, amelyek a hullámzó építőanyag-ipari igények folyamatosabb, zavartalanabb kielégítését szolgálnák. A tanácskozás az ország legkorszerűbb, teljesen automatizált mezőtúri gyárának és több tucat termékének megtekintésével ért véget. Békési József István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az ülésen megválasztották a 83 tagú megyei tanács vezetőit és a 13 tagú végrehajtó bizottságot. A Vas megyei Tanács elnöke ismét Bors Zoltán lett. A Szolnok megyei Tanács alakuló ülésén, amelyet Szolnokon tartottak, részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Az ülésen megválasztották a 79 tagú megyei tanács tisztségviselőit és 15 tagú végrehajtó bizottságát. A megyei tanács elnöke ismét Barta László lett. ja, a KISZ KB első titkára vezetett. A megbeszéléseken megvitatták a két ifjúsági szervezet további együttműködésének lehetőségeit, a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális feladatait. A finn vendégek látogatást tettek a DlVSZ-székházban, a MOM-ban, a szentendrei művésztelepen. Olaj és gáz a Dél-Alföldről Földtani tanácskozás kezdődött Szegeden Az energiahordozókban egykor szegény Dél-Alföld adja ma az ország szénhidrogéntermelésének nagyobb részét. A kutatási eredmények és a további feladatok megvitatásával foglalkozik a szegedi Technika Házában szerdán kezdődött kétnapos földtani ankét, amelyen az ország minden részéből több mint száz geológus és geofizikus vesz részt. Az ankét első napján a többi között elmondták: a hazai kutatásokban részt vevő szakembereknek nagy szerepük volt abban, hogy az elmúlt tíz évben a tervezett 60 millió tonna olaj-, illetve szénhidrogéntermékek helyett több mint 65 millió tonna került a felszínre. A következő évek feladata ennek a szintnek a megtartása, illetve mérsékelt fokozása, elsősorban új mezők felkutatásával. Beszámoltak arról, hogy a kitermelés hatékonyságát új másod- és harmadlagos művelési módszerekkel, így például vegyszerek besajtolásá- val fokozzák. Az ankét csütörtökön szekcióüléseken folytatja munkáját. Az élelmiszeripar eleget tesz az V. ötéves tervidőszakban alapvető feladatának: biztosítja a lakosság terv szerinti ellátását élelmiszerekből, s egyre inkább képes differenciált igények kielégítésére is. Az export fokozása ellenére azonban a kivitel mennyisége — elsősorban az időjárás okozta terméskiesések miatt — elmarad a tervezettől. A befejező félévhez érkezett jelen tervidőszak eredményeiről és a fejlesztési tendenciákról Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- ’ helyettes nyilatkozott az MTI munkatársának. — A mostani tervidőszakban a termelés dinamikus növelése, a hatékonyság javítása volt az ágazat fő feladata. — Amíg korábban a meny- nyiségi növekedés állt a termelés homlokterében, most a választék bővítésén, a minőségen és a gazdaságosság javításán, a differenciált igények kielégítésén van a hangsúly. A hazai igények a termelés minimális növelése mellett is kielégíthetők, hiszen élelmiszer-fogyasztásunk mennyiségét tekintve a telítődéshez közeledik. Más a helyzet az exportnál. A kivitel jelentős fokozása a fontos feladat, amely csak további termelésnöveléssel érhető el. A kivitelnél alkalmazkodni kell a felvevő piac igényeihez, a gazdaságosság követelményeihez. — Számításaink szerint a következő években a mező- gazdasági termelés növekedése az eddigieknél valamivel mérsékeltebb lehet, a növénytermesztés dinamikusabban, az állattenyésztés pedig valamivel visszafogottabban fejlődhet. — Fokozott figyelmet követel a minőség javítása, mivel a felvevő piac mind igényesebb itthon és külföldön egyaránt. Ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelemben továbbra is versenyképes maradjon a magyar élelmiszer, növelni szükséges, illetve magas szinten kell tartani bel- tartalmi értékét, s igen fontos a csomagolás, az esztétikai megjelenés javítása, s a szállításoknál a határidők pontos betartása. Az export gazdaságosságának javítása a termelők színvonalasabb munkája mellett a külkereskedők fokozott, aktívabb tevékenységét is igényli, hogy a jobb, drágább termékeknek megfelelő piacot szerezzenek, magasabb eladási árakat érjenek el, s nem utolsósorban a piaci igényeket jobban prognosztizálják. Jelenleg az ösz- szes élelmiszer termelésének megközelítően egynegyede kerül exportra, amelynek értéke meghaladja az 50 milliárd forintot. — A termelésben az alapanyag-termelők és a feldolgozók közötti nagyobb összhang megteremtésével jobban igazodhatunk a magasabb követelményekhez. A sikeres együttműködésnek számos jó példája van már a mezőgazdasági üzemek és a termelők között, a többi között a cukor-, a hűtő-, a növényolaj- és a bőriparban. Ezt keli továbbfejleszteni és általánossá tenni minden ágazatban. Ehhez az élelmi- szeripari vállalatok részére nagyobb gazdálkodási önállóság szükséges, hogy üzlet- politikájukat önmaguk, legjobb belátásuk szerint alakítsák ki az eredményesebb gazdálkodás érdekében. — Az élelmiszeripari tevékenység semmiképpen sem kizárólag az állami ipar feladata. Igen jelentős néhány ágazatban a mezőgazdasági üzemek és az ÁFÉSZ-ek feldolgozó tevékenysége, bár a lehetőségektől és az igényektől ez még mindig elmarad. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdasági üzemek a jövőben nagyobb mértékben kapcsolódnak be a feldolgozásba, s mind több igényes terméket állítanak elő. — A termelési feladatainkhoz kell igazítani beruházási, fejlesztési gyakorlatunkat. Amíg az V. ötéves tervben az új kapacitások bővítésén volt a hangsúly az élelmiszeripar fejlesztésében, addig a következő években a meglevő berendezések komplettírozása, korszerűsítése kerül előtérbe. Számottevő kapacitásbővítés elsősorban a gabona- és tartósítóiparban, a tárolótér fejlesztésében indokolt. A többi ágazatban elsősorban a termékek versenyképességét fokozó rekonstrukciók megvalósítása szükséges — fejezte be nyilatkozatát Kovács Imre. A mezőtúri új téglagyárban: készül a fóliával fedett egységcsomag II téglaipar és a TÜZÉP véleménycseréje Finn ifjúsági küldöttség hazánkban
