Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
1S133SS-------------------------------------Európai fővárosok — a madridi találkozóra 1980. július 20., vasárnap o AMSTERDAM BUDAPEST PARIS ANKARA DUBLIN PRAHA ATHENAI HELSINKI REYKJAVIK BEOGRAD KOBENHAVN ROMA BERLIN LISBOA SOFIA BERN LONDON STOCKHOLM BONN-MADRID VALLETTA BRUXELLES MOCKBA WARSZAWA BUC.URE§TI NICOSIA OSLO WIEN THE CAPITALS OF EUROPE LES CAPITALES DE L'EUROPE A könyv borítólapja a fővárosok címereivel Értékes könyv hagyja el a közeljövőben a Dürer Nyomdát. A francia és angol nyelven megjelenő UNESCO-ki- advány címe: Európai fővárosok. Születésének körülményeiről és céljáról annyit, hogy Európa fővárosai polgármestereinek 1972-es budapesti találkozóján döntöttek egy olyan, kézikönyvként is jól hasznosítható műről, amely tartalmazza az európai fővárosok történelmi városmagja keletkezésének leírását, funkcióváltozását és a hagyományok megőrzésének módját. Az elgondolás Budapest Főváros Tanácsa, a Külügyminisztérium és a Nemzetközi Levéltári Tanács együttműködésével valósult meg. A szovjet, angol, francia és magyar szakemberekből álló szerkesztő bizottság — dr. Ságvári Ágnes, a Fővárosi Levéltár főigazgatója, a kötet főszerkesztője vezetésével — 28 szerző közreműködésével nem kevesebb, mint 324 intézményből gyűjtött, 10 nyelvű anyagból állította össze az értékes dokumentumanyagot. A kötet egy NSZK-beli kiadó és a Corvina közös gondozásában jelenik meg. Az ízléses, képekkel gazdagon illusztrált könyvet, amelyben a helsinki záróokmányt aláíró fővárosok szerepelnek, ezen államok közelgő madridi találkozóján szándékoznak bemutatni. Ezenkívül az UNESCO szeptemberi közgyűlésén — magyar javaslatra —, minta különböző társadalmi berendezkedésű európai államok együttműködésének bizonyítékát kívánják propagálni. Már eddig is tekintélyes példányszámot kért a Szovjetunió, jelentkezett igényével Washington és természetesen az európai fővárosok. A munka egyébként, a gondos szerkesztés mellett, a Dürer Nyomdát is dicséri, amely nemcsak gyors, hanem jó munkát végzett, hiszen 10 nyelvű kéziratból dolgoztak, s dokumentumanyagról lévén szó, különös pontosságra kellett törekedni. A szerkesztők, kiadók véleménye szerint a nyomda felnőtt a nemzetközi igényű feladathoz, s nem mindennapi értékű munkát tesz le az európai fővárosok asztalára. Július 27.: Népművészeti napok Mezőkovácsházán Már három alkalommal rendezték1 meg Mezőkovács- házán a Békés megyei nép- művészeti napokat, minden alkalommal emlékezetes sikerrel mutatva be megyénk népművészetét. A negyedik alkalommal a rendezők tovább bővítik a kört, ezúttal — a Békés megyein kívül — hazánk más tájegységeinek népművészetét is elhozzák a kiállításra. Nógrád, Somogy, a Hajdúság, Sárköz és Kalocsa vidékének élő népművészete jut el Mezőko- vácsházára, hogy az összehasonlítás lehetőségét is hozza, és megfelelő szakmai viták, tapasztalatcserék forrása legyen. A IV. Békés megyei nép- művészeti napokat július 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják' meg a mezőkovácsházi filmszínházban. A megnyitó napján az ÁFÉSZ Skála-Mózaik áruházában „vásár vasárnapot” rendeznek, lesz fonalárusítás is a megye népművészetének legjellemzőbb anyagaiból, és felállítják sátraikat a különböző vásári és piaci szakmák jeles képviselői. Portráfilm „Búcsúelőadás” címmel posztumusz portréűlmet forgat Vár- konyi Zoltán életéről a tv két munkatársa, Gellért Kiss Gábor és Vitray Tamás. Az eddig elkészült négyezer méternyi filmszalagon csupán kis rész az archív anyag: a tavaly májusban elhunyt kétszeres Kossuth- díjas művészről, színházi és filmrendezőről ugyanis nem maradt fenn portréfilm. Az egyetlen, őt is bemutató filmrészlet a „Tíz év múlva” című televí-. ziós műsor, amelyben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy évtizeddel korábban végzettek vallanak életük alakulásáról. Az egyórás műsor a nagy művész életét felölelő interjúsorozatból áll. Megszólal majd a kamerák előtt a gimnáziumbeli osztálytárs és tanár, a kezelőorvos, a pályatársak közül például Makay Margit, emlékezik rá Nemeskürty István, valamint egyik hajdani játszótársa. Lakótelepi nyár Fotó: Gál Edit Bea, a költő • A tízéves Bea az egyik leghűségesebb könyvtárlátogató. Szép kis kerek, arcával, fekete hajával, csevegésével he- í tenként kétszer is bekukkant, hogy könyvet cseréljen. Jól érzi magát a betű, a rajz és az általuk közvetített szépsé- \ gek birodalmában, s akkor is be-benéz, ha még nem ol- ] vasta el a nála levő könyveket, de hegedűórára errefelé ! visz az útja. Ilyenkor eljátssza a „Szlovák táncot" vagy az éppen soros iskolagyakorlatot, s jólesik neki, ha a l könyvtárban levő többiek figyelemmel hallgatják. Kis lelke talán már nagy pódiumok körül röpköd ilyenkor... ; A verset nagyon szereti Bea. Ezt akkor tudtam meg, amikor az egyik alkalommal mondókákról, költőkről beszélgettünk. Élénk-értelmesen indokolta, hogy miért szereti az egyik vagy másik verset, s egyszer csak hir- ! télén fordulattal megkérdezte: — Zoli bácsi, írjak versét? Mit válaszolhattam volna? — Írjál! — Kérek szépen ceruzát meg papírt. Félrevonult, irt, s rövidesen kirukkolt a versével. — A hálóingemről szól — mondta, és fölolvasta, majd elém tette: Van egy ingem beringem, felveszem és keringem. Megilletődötten várta, hogy mit szólok hozzá. Rögtön- értékelés helyett kérdeztem: — „Van egy ingem”, azt értem. De mi az a „beringem’’? Kapásból kész volt a válasszal: — Hát az rámondás. — Mi az a rámondás? — Az olyan, mintha azt mondom, hogy: Elmentem a malomba, lomba, lomba, malomba. Meglepett a talpraesettsége, s azóta, ha eszembe jut a verse, magam előtt látom a kis Beát rózsaszín hálóin- gecskéjében, libegve keringeni, miközben kis életét a költészet szférájába■ igyekszik felemelni. Beck Zoltán Megállapodás a Romániába utazó autósok üzemanyag-ellátásáról Az illetékes magyar és román szervek' megállapodtak a turisták kölcsönös üzemanyag-ellátásának biztosításáról. Ennek értelmében 1980. július 21-től Románia területén a magyar állampolgárok hivatalosan beváltott lej ellenébe vásárolt benzinjegyekkel szerezhetik be a szükséges üzemanyagot. A továbbiakban konvertibilis valuta felmutatása nem feltétele a határátlépésnek. A vásárlásra jogosító üzemanyag jegyeket (bonokat) a magyarromán határátkelő helyeken, illetőleg Romániában a kijelölt megyei idegenforgalmi hivatalokban — a külföldiek részére megállapított áron — vehetik meg a magyar turisták. A magyar utazási irodák a Romániába utazó autós turistáknak részletes tájékoztatást adnak az üzemanyag-ellátással kapcsolatos minden tudnivalóról. A hazánkba látogató román autós turisták továbbra is az eddigi módon vásárolhatnak üzemanyagot. Az Élet és Tudomány a bűvös kockáról Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világsikert ért el a magyar találmány, amely bűvös kocka néven vált mindenütt ismertté. Nem csupán Európában, hanem a tengerentúlon is nagy a sikere, amit bizonyít, hogy az idén már 2,5 millió darabot rendelt a kockát külföldön forgalomba hozó amerikai cég. Mi a siker titka, valóban kirakható-e egy percen belül, és egyáltalán mi a haszna a bűvös kockának? Ezekről ír következő számában az Élet és Tudomány. Móri szörpök Naponta 28—30 ezer palackot tölt meg a móri dombok málna-, szamóca-, megyés ribiszkeültetvényeinek „levével” a Móri Állami Gazdaságban a közelmúltban munkába állított palackozó gép. Az ügyes szerkezet mossa, tölti, lezárja és címkézi az üvegeket. A gazdaság szörpüzemében évente több mint ötmillió palackot töltenek meg különféle szörpökkel. Termékeiknek csaknem a felét külföldre szállítják. A községek jé politikai, társadalmi légköréért jzerencsére túl vagyunk azon, hogy a községpolitika alatt a községi pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezetek a településfejlesztést, a beruházást, az építkezést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a téves felfogással, hogy ha van pénz, van községpolitika, ha nincs, akkor az erre való hivatkozással magyarázni lehetett a tömegpolitikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy lebecsülnénk a községpolitika elemei között az anyagiakat. Szükség volna rájuk minden településen, minél nagyobb összegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy sehol nincsenek bőviben a beruházásokra fordítható pénznek, az utóbbi években pedig majd mindenütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendőkben. Az is bizonyos, hogy a hatodik ötéves terv időszakában sem várható nagyobb összeg a kommunális beruházásokra. Ezek után jogosan tehető fel az a kérdés: a hiányzó pénzt hogyan helyettesítsük? Talán agi- tációval? Messze van már az az idő, amikor a pártszervezetek erre a megoldásra kényszerültek, s azt is meg kell mondani, akkor sem sikerrel. Napjainkban nem próbálják szépíteni vagy éppen „helyettesíteni” a világot, őszintén beszélnek a gondokról, nyíltan megmondják, ha jogos igény teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv megvalósítását. Ám a lakosság jó közérzete nem csupán a fejlesztésen múlik. Mindenekelőtt olyan társadalmi-politikai légkör kell, amelyben a települések lakói maguk is formálják a közéletet, tevékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letéteményesei pedig a községpolitikát irányító községi pártszervek és az ott működő pártszervezetek. Túllépve a községfejlesztés problémakörén, s a községpolitikához közeledve: a községek többségében létezik jó értelemben vett községpolitika. Mindenütt rendelkezésre állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság közvetlenül vagy közvetve részese lehet községe közélete alakításának. A falugyűlés, amelynek megtartására törvény kötelezi a' tanácsokat, a legtöbb községben nagy fejlődésen ment keresztül A pártszervezetek javaslatára mind több községben változtattak mind a szervezés módján, mind a gyűlések tartalmán. A „nagygyűlések” helyett részfalugyűléseket tartanak, ahol kevesebb ugyan az ember, de kötetlenebb, közvetlenebb a légkör és az előadó-hallgató közötti kapcsolat. A 'megtárgyalásra kerülő napirendek tartalma is változatosabb. Ki állítja, hogy a közvélemény széles körét nem érdekli az például, hogyan fejlődik a település egészségügyi helyzete, hogyan javul az áruellátottság, hogyan biztosított a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztése? Egy-egy településen mind a nemeket, az életkort, mind a foglalkozást és a munkahelyet tekintve számtalan rétegre osztható a lakosság. Egy-egy termelőszövetkezeten belül a fizikai dolgozókon kívül értelmiségiek és alkalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegekre oszthatók, állattenyésztők, növénytermesztők, ipari munkások stb. Egy-egy község értelmiségén belül jelentős a humán-, és egyre növekszik az agrár- és műszaki értelmiségiek száma. Könnyen felismerhető, hogy a felkészültséget, így az érdeklődést illetően is nagyok a különbségek valamennyi községben. A párt XII. kongresszusa határozatában felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét az osztályokon belüli rétegződés figyelembevételének fontosságára a tömegpolitikai munkában. Eljutni a nőkhöz, a férfiakhoz, a fiatalokhoz, az idősekhez, a fizikai dolgozókhoz, az értelmiségiekhez, úgy is mondhatnánk, mindenkihez. A hatékony rétegpolitikai munka nagy felkészültséget kíván a pártszervezetek vezetőségeitől, hiszen ismerniük kell a különböző réteghez tartozó lakosság problémáit, az őket leginkább foglalkoztató politikai-társadalmi kérdéseket, s ezekre választ is kell adniuk. y~ A teljesség igénye nélkül soroltuk fel azokat a tennivalókat, amelyek a községpolitika körébe tartoznak, s amelyet a pártszervezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredménnyel végez. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a pártszerveknél a területi munka fejlesztése iránt a kongresszus óta, ahol ez a politikai tevékenység reflektorfénybe került. Jelentőségét nem lehet tagadni: bárhol legyen is a munkahelye a települések lakosságának, lakóhelye mindnek a saját községe. Élete javarészét itt éli le, itt pihen, szórakozik, esetleg kiegészítő tevékenységet végez; gyermekei itt járnak iskolába. Ezer szál köti őket szűkebb pátriájukhoz, s a pártszervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy ez a szál minél erősebb legyen. sm könnyű ezt a feladatot teljesíteni a pártszervezeteknek. Nem mindenütt gazdálkodnak a rendelkezésre álló erővel megfelelően. Egy-egy községben általában nem egy pártszervezet működik csupán, vannak termelő jellegű, értelmiségi, intézményi pártszervezetek. Bár ezek elsőrendű feladata, munkaterületük pártirányítása, tagjai nem vonhatják ki magukat a községpolitikai munkából sem. A tömegpolitikai munkát tekintve nagy a szerepük, a minden községben működő tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. Az erők összefogása, célirányos működtetése a községi pártszervek feladata, amelyek mindinkább birtokában vannak a politikai vezetés, irányítás ismereteinek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a felsőbb pártszervek kötelessége erre képessé tenni őket. Mihók Sándor Szlovák úttörők Szarvason Tavaly megállapodás jött létre a liptói Tesla gyár dolgozói gyerekeinek1 és a szarvasi általános iskolák tanulóinak csereüdültetéséről. A szlovák úttörők július 2-től 21-ig a szarvasi úttörőtábor vendégei. Miroszlav Soltész, a Tesla gyár szakoktatója a tábor vezetője. A csereüdültetés lényegét következőképpen összegezte: a szlovák úttörők megismerik az itteni életmódot, szokásokat. A magyar gyerekek náluk bebarangolják a gyönyörű Ma- gas-Tátra vidékét.
