Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
1980. július 19., szombat Tsutsui Harumi japán dalokat játszott a megnyitón Fotó: Pisztova Katalin Füzesgyarmattól Tokióig Ott voltunk egy napig Gu- lácsy álomszigetén, Na Con- xypanban. Jóllehet utunk Füzesgyarmatra vezetett. Ott is a Szabadkai utca 1. számú házhoz. Itt nyílt meg a Doma-gyűjtemény kiállítása július I3-án, verőfényes nyári délutánon. A városi házakhoz szokott szemnek romantikus, gyönyörködtető volt Zsámboki Gyuláné nádtetős parasztháza, hófehérre meszelt falaival. Ö adott helyet a kiállításnak. Az udvaron már gyülekeztek a megnyitóra érkezettek, amikor a ház tornácán nagy meglepetésre japán kimonó- ban léptek elénk vendégeink, Inoue Naoji japán művészet- történész és Doma István felesége, Tsutsui Harumi brácsaművész, a tokiói egyetem tanára. Joggal kérdezhetnénk, hogyan került kapcsolatba Doma István festőművész ilyen fiatalon a távol-keleti művészettel? A válasz egyszerű: Füzesgyarmat szülötte és Tsutsui Harumi házassága révén. Hol Japánban töltenek egy évet, hol Magyarországon. Amint elmondták, ez gazdagítja mindkettőjük művészetét, hiszen Harumi népzenét tanulni, kutatni jött Magyarországra, a festő képeiben pedig szaporodnak a japán elemek, gazdagítva palettájának színeit. Tsutsui Harumi elmondta, hogy szerinte Japánban sajnos az európai klasszikus zene interpretálói kissé utánzóvá szürkülnek. ' Népzenei tudás nélkül — szerinte — nincs igazán mély érzéseket átélni és átadni tudó művész, művészet. A művészházaspár Békés megyei, hazai első bemutatkozása sok különlegességgel szolgált. Nem csak egy szokványos kiállításmegnyitáson vettünk részt. Tsutsui Harumi japán dalokat játszott a szabadban, s a fülnek cseppet sem idegen pentaton hangzás, a muzsika otthonosan szállt a háztetők felett. Majd bemutatta a zöldtea- szertartást, amit teakóstoló követett. Inoue Naoji művészettörténész ecsetírásból tartott bemutatót. A kiállított gyűjteményben megtekinthetők Doma István alkotásai és a Japánban gyűjtött kultúrtörténeti érdekességek. A teljesség igénye nélkül sorolva: teaszertartási készlet, esküvői sza- ke-ivóedények, sakk-készlet, száz lakkréteggel bevont evőpálcikák, pénzérmék, kézi hímzéses kimonó- és kendő- öltözék, fotók, grafikák. Azt írtam, megtekinthetők. Persze petróleumlámpa fényénél, minden vasárnap, délután, díjtalanul. Amikor megkérdeztem a művészt, miért ezt a helyet választotta, azt felelte: — Margit tié- ninél minden biztonságban van. Igaz, lehetne tágasabb is, világosabb is a helyiség. Gulácsy Na Conxypan-ja, Japánja itt, egy tenyérnyi füzesgyarmati szigeten otthont lelt. Oláh Éva Felnőttoktatás Hatások és összefüggések A Békési Elet 1.980. évi 3. számából Hét tanulmány Közművelődési és tudományos folyóiratunk ez évi 3. számában elsősorban a Tanulmányok’ rovat érdemel nagy figyelmet. Ez alkalommal hát tanulmányt közöl a szerkesztőség, valamennyi tájegységünk történelmének bővítését, mélyebb megismerését segíti. Szabó Ferenc „Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a XIX. század közepén” címmel tesz közzé jelentős anyagot, melynek ismeretében az egykorú viszonyokat elfogadhatóbb pontossággal ismerhetik meg a kutatók. A statisztikák közlése után külön településenkénti megjegyzéseket tesz a szerző a felsorolt adatokhoz. Ács Zoltán a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez fűz alapos kutatásra épülő megállapításokat, felölelve e nemzetiség mintegy fél évszázados történetét. Abonyi Lajos írása Elekre invitálja az olvasót, és bepillantást nyújt a feudalizmus kései szakaszának — kb. 1734-től 1844-ig tartó — népesedési és szociális helyzetébe. Az eleki szlovák nemzetiség karácsonyi kalendáris szokásait és hiedelmeit Krupa András gyűjtötte össze, és írt belőlük kitűnő, olvasmányos tanulmányt, melyet fényképillusztrációk gazdagítanak. A méhkeréki román parasztok XIX. századvégi életét, gazdálkodási viszonyait tárja fel Bencsik János írása, alapvetően a szarvasmarhatartás jellemzőire figyelmezve. Szép illusztrációk hozzák közelebb az olvasóhoz Hentz Lajos munkáját, mely a mezőberé- nyi szlovák ködmönöket mutatja be, leírva a ködmönök szabását, díszítését, a díszítmények elrendezését, melyek kiváltképpen jellemzik a Mezőberényben készült darabokat. A hetedik tanulmány szerzője Dánielisz Endre, és adalékokkal szolgál a köröstárkányi téli népszokásokhoz. A Békési Élet 1980/3. száma közli még Balogh Ferenc képsorozatát Telekgerendásról, a Művelődés rovat Hajnal Lajos írását „Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében” címmel, Simon Imre cikkét „Az ipar fejlettsége és területi koncentrációja Békés megye egyes térségeiben és településein” címmel. Említésre méltó Lipták Pál festőművész nyolc grafikája, melyek feltétlen nyereségei a folyóirat e számának. (sass) Mint arról már hírt adtunk, ezen a héten Békéscsabán az iskolai felnőttnevelők II. országos nyári akadémiáján 92 pedagógus — igazgató, tagozatvezető, gyakorló tanár, szakfelügyelő és tanácsi szakember — vesz részt továbbképzésben. Azok, akik megyéjükben a felnőttek oktatását irányítják. Hat nap alatt húsznál több előadást hallgatnak meg. A szerdai napon többek közt sor került a témába vágó kutatások kérdésére is, erről dr. Gácsér József, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője tartott ismertetést. Utána Ráta Pál megyei szakfelügyelő számolt be arról a Békés megyei kutatásról, amely azt derítette föl, hogy a szakmunkások szakközépiskolájában végzettek miként értékelik ezt az iskolatípust. Hatéves múltra tekint vissza ez az iskola, melynek célja, hogy a szakmunkások a munka mellett 3- év alatt középfokú műveltséget szerezzenek, s leérettségizzenek. Ezáltal alkalmassá váljanak a további önművelésre, a szakmai ismeretek gyarapítására, a politikai és közéleti tevékenységre, és nem utolsósorban a szabad idő értékes felhasználására. Nagy sikerrel járt már a szervezés is, a jelentkezők számában csak a főváros előzte meg megyénket, ugyanis 9 helyen, 10 iskolában, 28 osztály összesen 1235 hallgatóval indította meg az oktatást. A vizsgálat az utóbbi három évben itt érettségizett közel 1300 személyből 358-ra terjedt volna ki. Ennyien kapták meg eredetileg a 44 kérdést, azonban csak 78-an küldték vissza kitöltve. Érdekesek már a puszta adatok is. A végzettek többsége fiatal: 53 százalékuk 20 —30 év közötti, s a házasok aránya 80 százalék. Huszonötén érettségi után más beosztást kaptak. Közülük például két szerelő termelési osztályvezető, két lakatos művezető, egy eladó boltvezető lett. De az is örvendetes, hogy ötvenhármán nem változtattak munkakört, hiszen ez azt mutatja, hogy egyre több azoknak a száma, akik művelt munkásként akarnak élni. Az érettségire késztető okokból első helyen áll az általános műveltség megszerzésének vágya, ezt követi a továbbtanulás reménye, a tudás gyarapítása, a jobb kereset lehetősége. És igen figyelemre méltó többeknek az a válasza, hogy azért tanultak, mert a gyermekeiket szeretnék segíteni. Szinte mindenki az estéit áldozta a tanulásra — sokan lemondtak a mellékmunkák jövedelméről is —, és természetesen a tanulmányi szabadságát, amelyet egyen kívül minden vállalat megadott. Leginkább a maguk erejére támaszkodtak, segítséget csak az érettségizett, vagy diplomás házastárs tudott nyújtani. Megdöbbentő a munkatársak reagálása, ugyanis kevés kivételtől eltekintve, nemhogy segítettek volna, inkább ' ellenszenvvel kísérték a tanulást, jobb esetben közönyösen elfordultak. De akadtak gúnyolódok, s olyanok is, akik ahol tehették, gátolták a továbbtanulót, a „minek a melósnak gimnázium”, „ez is főnök akar lenni” megjegyzések kíséretében. Ök maguk viszont az iskola elvégzésének hatását érzik műveltségük gyarapodásában, látókörük szélesedésében, beszédük és viselkedésük kulturáltabbságá- ban. S úgy értékelik, hogy mindennek otthon, a vállalati életben és társaságban hasznát veszik. De negatív vélemények is akadtak. Mi mást is fedne az a tény, hogy erre a kérdésre az érettségizettek egynegyede nem is válaszolt. S ha már hiányosságoknál tartunk, arról is szólni kell, hogy a végzetteknek több mint a fele sem erkölcsi, sem anyagi elismerést nem kapott a munkahelyén, az érettségi megszerzéséért. S ez nagyon is ösz- szecseng az előbb említett munkatársi megnyilvánulásokkal. Érdemes volt megtudakolni az anyagi körülményeket. A 78 személyből csak egy él albérletben, s 12-en még a szülőknél, a többieknek önálló lakásuk van. Férj—feleség együttes keresete: 4-6 ezer forint közötti huszonnégynek, 6-7 ezer tizennyolcnak, 7-8 ezer tizenkettőnek. A többiek vagy kevesebbet, vagy többet érnek el ennél. Háztartási gépekkel szinte mindenki rendelkezik, úgyszintén rádióval és televízióval. Felének autója, a másik felének motorkerékpárja van, s több mint 50 százalékuknak telke vagy hobbikertje. A kulturális kérdésekre adott válaszok már nem ilyen kedvező képet mutatnak. Az iskola elvégzése után több mint egyharmaduk egyáltalán nem jár színházba, s ugyanennyien még moziba sem. Tíz százalék az, aki egyetlen újságot sem járat, 58 százalék csak Népújságot, 30 százalék csak Népszabadságot. S az olvasásra jóval kevesebb időt fordítanak, mint a tévénézésre, amely eléri a napi 2-3 órát. Vass Márta Walt Disney állatbirodalma Aki szereti a természetfilmeket, nem csalódik. Igen, ezzel kell kezdenem a beszámolómat erről a filmről, mely igaz, hogy nem önálló alkotás, hiszen Walt Disney tucatnyi filmjéből vágták össze; hatása azonban lenyűgöző. A szó szűkre szabott értelmében nem is lehet önálló film, mert a célja éppen az, hogy a nagy filmes „életének legjobb kalandjaidból adjon ízelítőt, és ezek a „legjobb kalandok” földünk állatvilágának megismerése közben válhattak osztályrészévé. És kaphattuk meg mi, most, ebben a pompásan megszerkesztett másfél órában, a mozi nézőterén ülve és el- ámulva: mennyi titok van még körülöttünk, az élet mennyi titka, amiről nem is tudunk, amihez közelebb férkőzni — így vagy úgy — nagy célunk lehetne. Walt Disney felejthetetlen filmeket csinált Afrika, Amerika, a sarkvidék állatvilágáról, kapott is értük vagy 9 Os- car-díjat. Hogy nem érdemtelenül, azt a most vetített „Walt Disney állatbirodalma” fényesen bizonyítja. Az embernek az az érzése, miközben nézi ezt a filmet, és észre sem veszi, hogy múlik az idő; nos, az az érzésünk: ennyi együttérző jósággal, megértéssel, és ami nagyon jelentős: humorral, kevesek tudnak az állatok közelébe férkőzni, és filmfelvevő kameráikkal elhozni különös világuk epizódjait, nagy drámáit az emberek mozijába. Nem tagadom, úgy éreztem, hogy valamiféle nagy találkozás részese vagyok, hogy olyan eddig rejtett világba tekinthetek be Walt Disney által, amiről sejtelmem sem volt, és amitől újra csak eszembe jutott sokszori töprengésem: mostanában, amikor már a világűrt ostromoljuk, arra is juthatna több időnk, hogy tüzetesebben megismerjük földünk titkait. Mert vajon ismerjük-e az Amazonas őserdejének életét? Vagy jól ismerjük-e a mi denevérünk felettébb titokzatos dolgait? Miközben az oroszlánok családi életét, madarak és kígyók élet-halálharcát néztük (telt ház volt a moziban!), azt is elkönyvelhettük magunkban: igaz, hogy Walt Disney a természetfilmekben világszínvonal, de azért a mi hasonló filmjeink — a Gyöngyvirágtól lomb- hullásig, a Cimborák, Pletyka és társai — is ott vannak a legjobbak között. Ami elgondolkoztató: miért nem csinálunk mostanában ilyen pompás filmeket? Elfelejtettük, hogyan kell?! Sass Ervin MAI MŰSOROK KOSSUTH RÄDIO 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Játékvásár. 10.05: Domahidy László, Kalmár Magda, Takács Béla és Szentendrei Klára énekel. 10.58: Felejthetetlen operaesték. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: A Győri Zeneművészeti Szakközépiskola női kara Bartók egynemű karaiból énekel. 13.00: Sport, ritmus, zene. 14.00: Egy kis figyelmet kérek! Darvas! István jegyzete. 14.10: Pierre Fournier gordonka- zik. 14.30: Másfél milliárd köbméter víz nyomában. 15.05: Közvetítés a XXII. nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepélyéről. 15.30: Üj Zenei Ojság. 16.00: 168 óra. Közben: 16.50: Közvetítés a XXII. nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepélyéről. 17.05: A 168 óra c. műsor foly17.30: Világhírű zonograművé18.50: Rádiószínház. Éberling, a magyar apa. Rádiószatíra. Irta: Moldova György. 19.38: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 20.25: Mozart: Figaro házassága. Négyfelvonásos opera. 23.43: Mark Rejzen Glinka-dalo- kat énekel. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÚ 8.05: Ifjúsági dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (lsm.) 8.33: László Margit operettdalokat énekel. 9.00: Nyolc rádió nyolc dala. 9.30: Hogy tetszik lenni? 10.36: Fúvószenei hangverseny a 6-os stúdióban. 11.19: Válaszolunk hallgatóinknak. II. 34: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Kacor király. Kormos István meséje Jürgen Golle zenéjével. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosi tanácsok — a vesekőről. 14.40: A századforduló irodalmának hetei. 15.00: Népdalok, néptáncok. 15.37: önkéntes hajótöröttek. Vidor Miklós rádiójátéka. 16.33: Pophullám. 17.30—19.15: Közkívánatra! 19.15: Egy rádiós naplójából. 20.00: újdonságainkból. 20.38: Az ellopott fehér elefánt — Mark Twain novellája rádióra alkalmazva. 21.18: Egy óra dzsessz. 22.18: Sullivan operettjeiből. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Emlékezés Baktay Ervinre, születésének 90. évfordulóján. 8.38: A Belga fúvósötös hangversenye a Zeneakadémia kistermében. 9.46: Victoria de Los Angeles és Sherrill Milnes operafelvételeiből. 10.37: Üj lemezeinkből. 11.05: Számolj hozzá kétszer! Csörsz István rádiójátéka. 11.45: Az Állami Hangversenyzenekar hangversenye az Erkel Színházban. Közben: 12.18: Bodza — Váci Mihály versei. 12.23: A hangversenyközvetítés folytatása. 13.05: A kamarazene kedvelőinek. 14.02: A nürnbergi mesterdalnokok. Részletek Wagner operájából. 15.00: Huszonöt perc beat. 15.25: Kritikusok fóruma. 15.35: Zenekari muzsika. 17.15: A századforduló irodalmának hetei. 17.35: A progresszív beat híres előadói. 18.15: Schubert kamaraműveiből. 19.05: Hangfelvételek felsőfokon. 19.57: Hová mész, szép vonat? — Fodor József versei, (ism.) 20.05: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket — A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 20.43: Slágerlista. 21.18: A századforduló irodalmának hetei. 22.47: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÚ: 9.00: Hétvégi kaleidoszkóp. Szerkesztő: Dalocsa István. (A tartalomból: Ez történt a héten. A nap hírei, eseményei. Vendégkönyvükből. Az illetékes válaszol. Hétvégi sport- és kulturális' programajánlat. Lapszemle.) 9.30: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A következő napok, hetek zenei műsorait ajánljuk. 9.55: Tanyai képek. Tóth Tibor irása. 10.05: Világslágerek zenekari változatban. 10.30: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 8.05: Kuckó. (ísm.) 8.35: Tízen Túliak Társasága. 9.15: Mese, mese, mátka. Kis- film-összeállítás. 1. Pam- pallini és a víziló. Lengyel rajzfilm. 2. Rókavadászok. Magyar bábfilm. 3. Búcsú a csigaháztól. Magyar rajzfilm. 9.45: Hat év történelem. Szovjet-amerikai dokumen- tumfilm-sorozat. XX/18. rész: Berlin eleste, (ism.) 10.30: Játék a betűkkel. Vetélke- dömüsor. (ism., f.-f.) 10.55: Hétköznapi tragédia. Magyarul beszélő olasz film. 14.35: Hírek, (f.-f.) 14.40: Reklám, (f.-f.) 14.50: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . Megnyitó ünnepség. 19.30: Tv-híradő. 20.00: Vers — mindenkinek. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez. 20.05: Jean Gabin-sorozat. Gyilkosság sorozatban. Magyarul beszélő olasz—francia— NSZK bűnügyi film. 21.30: Üj generáció. A Skorpió együttes műsora. 22.00: Tv-hiradó 3. 22.10: Elia Kazan-sorozat. A vágy villamosa. Magyarul beszélő amerikai film. II. MŰSOR 14.45: Szovjet művészek hangversenye. Szovjet film. (ism., 15.50: A szláv kultúra központjai. Bolgár rövidfilm. 16.20: Maurice Bejárt a XX. század művésze. Lengyel film. (ism., f.-f.) 16.50: Korunk kérdései. Nemzetközi amerikanisztikai konferencia Budapesten, 1980. 17.15: Bóka László: Diniz királynő és Lancelot herceg. Tévéjelenet, (ism., f.-f.) 17.30: Főnökök és beosztottak. Filmsorozat — 1. rész. 17.50: Liv Ullman. Riportfilm. 18.20: Boglárlellei napok. Riportműsor. 18.40: Főzőcske — de okosan. Keleti konyha. 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Vers — mindenkinek. Csokonai vitéz Mihály: A reményhez. 20.05: Leslie Uggams „koncert”. Angol zenés film. 20.5&: Tv-hiradó 2. 21.15: Remenyik Zsigmond: Saroküzlet. Tévéjáték, (ism.) BUKAREST 8.30: Szünidei képernyő. 9.30: Filmmúzeum. Ism. 12.00: Kultúra, művészet, sport. 14.50: 1980. nyári olimpiai játékok — Moszkva. 17.35: A hét bel- és külpolitikai eseményei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-hiradó. 20.00: A vakmerő". 3. rész. 20.45: A zene hullámhosszán. 21.30: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 13.59: A XXII. olimpiai játékok megnyitása. 17.15: Mese Szaltán cárról — gyermekműsor. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Költészet. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Keresik Sandas feleségét — amerikai film. 22.00: Éjszakai zseb. II. MŰSOR 17.00: Hét tv-nap. 17.30: Tudomány. 18.15: Népi muzsika. 19.00: Válogatás. 19.27: Ma este. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Tv-tárca. 21.40: Külföldi dokumentummű- műsor. MOZI Békési Bástya: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Skalpvadászok, 7 órakor; Megközelítések. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Walt Disney állatbirodalma. Békéscsabai Terv: Államérdek. Gyulai Erkel: csak fél 6 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A dervis lerombolja Párizst, 6 és 8 órakor: Egy romantikus angol nő. Orosházi Béke: 5 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I.. II. rész. Orosházi Partizán: Kojak Budapesten.
