Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
1980, július 18., péntek Teleki László Kegyence Gyulán A szenny poézise Maximus (Csíkos Gábor) és Valentinianus (Lukács József) az előadás egyik emlékezetes jelenetében Fotó: Demény Gyula A kisebbik szoba sarkában állnak a kerámiakészítés kellékei Kerámiák a lakótelepen Teleki László romantikus történelmi tragédiájának tanulmányozása közben van egy olyan pont, amikor az olvasó azt látja a közel másfél évszázaddal ezelőtt született műben, hogy az a minden emberi és erkölcsi rossz poézissá fogalmazása. Vitathatatlan irodalomtörténeti tény, hogy a magyar forradalom és szabadság- harc e tragikus sorsú arisztokrata-vezetőjének egyetlen jelentős művére a XVIII—XIX. századi francia könnyedebb színműírás és a veretesebb, már-már horro- risztikus epikaszerzés jelentősen hatott; különösen V. Hugó művészete. Számomra a rokonság Hugó Izlandi Hanjával a leginkább tetten érhető. Nehéz lenne bebizonyítani, hogy Katona Imre, a Telekidráma felélesztője és színpadra (?), azaz játéktérre alkalmazója nem hasonlóképpen vette a Kegyencet. A Gyulai Várszínház műsorsorozatába jól illeszkedő előadás valahogy mégis ezt sugallta, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a bemutatás időszerűségéről, az átigazí- tás helyességéről meggyőződhessünk. Az előadó Universitas hazánk egyik legjelesebb, már-már csak professzionista mércével minősíthető amatőr együttese. Egy olyan útra lépett Katona Imre és csapata, amely szinte garanciálisán biztosítja a jót, a szükségeset. Természetesen tudni kell azt is, hogy az amatőr színjátszás akkor őszinte és igazi, ha nem akarja kizáratni a vétés lehetőségét. Hiszen feladatot csak olyat szabad felvállalni, ami megközelítőleg egyenértékű a csoport képességeivel, de a megközelíthetőség mégis egy kicsinynyel több legyen annál. És itt búvik meg a vétés lehetősége. Bár a gyulai bemutató — úgy tetszik — kikerülte ezt. Szándékosan és sikerrel, vendégszínészek szerepeltetésével. A történet helyszíne az ókori, időszámításunk szerinti ötödik századi Róma, néhány évvel a történeti kor szétoszlása előtt. Az uralkodó III. Valentinianus, az önmagától is rettegő, bár aljas és kéjenc Caesar. Petro- nius Maximus szenátor egy otromba affér miatt bosszút esküszik a császár ellen. A trónra tör, s bár ő maga is belebukik, eléri célját — közben fizikailag megsemmisítve családját, tönkre téve boldogságát. S mindezt úgy teszi, hogy a személyes bosszút fölérendeli a történelemnek, igájába hajt mindenkit: a patríciusból ke- gyenc, a kegyencből türan- nosz lesz. A szenny elföd mindent, a kör bezárul. Ennyi a történet. Katona Imre kivette a történelemből a Kegyencet. Tüllbe, keménykalapba, frakkba öltöztette a színészeket. Ez az átértelmezés nemcsak formai, a rendezés, a darab előadásának alapszellemévé nőtt. A jegyespár lepedőbe csavarva egy-egy szeméttartón ül. A jelenetek váltásakor mind több hulladék, szemét árasztja el a színpadot. A szereplők „nem tudom miért, hova”-módon csellengenek, és a frissen sült palacsintát zabálják. A csúcsfények zömében csak az arcot, az indulatokat, a jellemet legjobban kifejezni tudó testrészt világítják meg. A feketébe öltöztetett, vagy hiányos ruházatú test beleolvad a sötétbe, vagy csak homályosan felismerhető részei tünedeznek elő. A korhűtlenség érdekes módon mégsem válik anakronisztikussá. A színészek által előadott szerepek, jellemrajzok: a figurák, a gyulai Városi Tanács botanikuskert- szerű udvara, a jelzések és kellékek rendszert alkotó tömege, a színészek mozgása, az elmondott szöveg és a rendezés így alkot parabolába növő, szép és tartalmas harmóniát. Teleki László Kegyence történelmi dráma. Katona Imre Kegyencének műfaji megjelölése: játék. Bármi kerüljön is a színpadra, a pódiumra, bármilyen kísérlet anyaga legyen a bemutatandó mű, akkor nyújthat csak élményt, akkor van értelme, ha játékká, színjátékká lesz. Például eképpen, ahogy áz Universitas megvalósította. Az elmondottakból talán az tűnik ki, hogy fel- hőtelenül tökéletes a Kegyenc gyulai előadása. Ez nem így igaz. Csak annyi, hogy ezt a féle értelmezést kiválóan oldották és valósították meg. Hogy ezt a dra- maturgiailag meglehetősen gyengécske történelmi drámát olyan oldószerekkel tették a bemutatásra és a befogadásra alkalmassá, amely a fülledt, nyári esték nézőinek szórakozást, néha katar- tikus élményt is jelent. Hangsúlyozni kell: az Universitas amatőr együttes. Létének és működésének csak egyik állomása a Kegyenc. Az együttes tagjai szinte kivétel nélkül felzárkóztak a rendezői elképzelés szintjéhez, a hivatásos színészek játékszínvonalához. Név szerint mégis a vendégeket kell említeni. A caesar megjelenítője'Lukács József volt. A gyáva, utolsó porcikájáig mocskos és kéjenc Valenti- nianust jól megérzett har- sánysággal játszotta le. Alakításának sodrására épülhetett szinte az egész előadás. Méltó partnere volt Maximus, a kegyenc szerepében Csíkos Gábor. Szerepmondásának tisztasága, gesztusainak arányai emlékezetessé tették alakítását. Kettősük jelenetei, játékuk a többi szereplővel adták az előadás legemlékezetesebb pillanatait. Az Universitas együttes a negyedik nyáron járul hozzá ahhoz, hogy sikeresnek, szépnek, tartalmasnak lehessen ítélni a Gyulai Várszínház mostani programját. Az amatőr csoport gyulai szerepeltetése nélkülözhetetlenné vált, hiányukat nagyon megérezné ez a programsorozat. Nemesi László „Duda Gyuri” a gyulai strandon Ügy kezdődött, hogy néhány színművészeti főiskolás elhatározta, hogy a nyári vakáció egy részét Gyulán tölti. A fiatalok itt összetalálkoztak Szegvári Menyhért színész-rendezővel. S ebből majd mindennap megismétlődő közönségsiker született. Az elmondottak Moliére: Duda Gyuri című egyfelvo- násos komédiájának gyulai, délutánonként a strand csúz- dás medencéje melletti előadásának előzménye. A minduntalan pórul járó és teljesen felszarvazott Duda Gyuri és háza népe kacagtató történetét a fürdővendégek délután fél hat tájban nézhetik meg a középkori commedia deli arte szellemében előadva. A rögtönzött pódiumon a hét főiskolás megnevetteti a nézőket. S amit még az előadás körülményeiről tudni kell, az az, hogy társadalmi munkában született. Reméljük, hogy minél többször kedvez az időjárás az alkalmi társulatnak, így minél többen láthatják a közismert egyfelvoná- sos vérbő és harsány előadását. Kirándulóknak Bene Géza emlékkiállítása Akik a jövő héten a fővárosba utaznak, azoknak ajánlható a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amelyet július 22-én, kedden délután 4 órakor nyitnak mega Buda vári palota „C” épületének földszintjén. A közönség Bene Géza (1900—1960) művészetével ismerkedhet meg. A festő és grafikus Va- szary János és Olgyay Viktor tanítványa volt. A fel- szabadulást követően kezdett el foglalkozni a gyer- mekrajz-pedagógia elméleti és gyakorlati problémáival. Művészetére a modern francia festők, elsősorban Bra- que hatott a legjobban. A legutóbbi nagyszabású emlékkiállítását halála után öt esztendővel, 1965-ben rendezték meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. Az agyagformálás ősi mesterség. Bár az égetett agyagedények jórészt elveszítették eredeti használati értéküket, mint díszítő eszközöket, ma is szívesen tartjuk otthonunkban. Arra azonban kevesen vállalkoznak, hogy aprócska lakásukban készítsenek szobrokat, kerámiákat, hiszen mindenki tudja, hogy ez hely- és szerszámigényes munka. A kevesek közé tartozik Prekop János, a Békéscsabai Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozója. A másfél szobás, József Attila-lakótelepi lakás arról árulkodik, hogy ez már több, mint a házigazda hobbija. A nagyobbik szoba térelválasztó polcát faragott figura tartja. A parkettán agyag virágtartók sorakoznak, a szekAz egyik legújabb alkotás! Hippipár Fotó: Gál Edit rény tetejét mellszobrok, edények foglalják el. A kisebbik szoba a műhely. A sarokban lábhajtós korongo- zó, fölötte megrakott polcok. Néhány régi tárgy bizonyítja, hogy megbecsülik a népművészet értékeit. Az itt készült kerámiák a hagyományokat őrzik. A szobrok, edények, tálak többsége népi ihletésű. A téma azonban változatos. A romantikus hippipáron kívül ókori történelmi témákat is találunk. A falon függő grafikák kísérletező kedvéről árulkodnak. • — Ezt az iskolának készítettem — világosít fel. — Az egri tanárképző másodéves hallgatója vagyok földrajz—rajz szakon. Mint munka után általában, most is átöltözik, ko- rongozni kezd. Keze nyomán alakot ölt a formátlan agyag. A kis Olivér felmászik az édesapja mellé, s apró kezecskéivel gyömöszölni kezd egy darabkát. — El se lehet zavarni innen — mondják a szülők. — Sajnos, kicsi ez a lakás, pedig hamarosan négyen lakunk benne. A „hogyan tovább”-ot is ennek jegyében fogalmazza meg a családfő: — Hely kellene! Legnagyobb gondom az égetés. Drágán és rosszul végzik ezt a munkát. A tanulás? Két év van még a főiskolából. Család, munkahely, iskola és a „második műizak” — kicsit nehéz így együtt. Hogy mi lesz később? Csak annyit tudok, hogy mindezt szíwel-lélek- kel csinálom, tehát nem hagyom abba. MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A halhatatlanság járművel. A Kisfaludy a Balatonon. 8.35: Kamaramuzsika. 9.34: Szállj le pille ... 10.05: Hétszlnvirág. 10.35: salamon király álma. Reviczky Gyula verse, (ism.) 10.40: Takács Paula operaáriákat énekel. ll.oo: Katonadalok. ll.io: A népszínmű regénye — n. rész. 12.35: zenekari muzsika. 14.01: A Lipcsei Hanns Eisler kórusfesztivál műsorából. 14.16: A népszokások dalai. 14.44: Magyarán szólva ... 15.10: Magyar fúvószene. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.05: Húszas stúdió. 11.10: Barokk kamarazene. 11.35: Láttuk, hallottuk. 18.00: Régi filmslágerek. 19.15: óra, mutató nélkül. Gar- son McCullers regénye rádióra alkalmazva. 20.21: Régi híres énekesek műsorából. 20.45: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 21.19: Legszebb stúdiófelvételeinkből. 22.15: Moszkva, ’80. Hírek, tudósítások az olimpia előkészületeiről. 22.30: Tíz perc külpolitika. 22.40: Lutoslawski: II. szimfónia. 23.15: Romantikus operafinálék. 0.10: Operetthármasok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Rise Stevens és Robert Merrill könnyűzenei felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00—11.45: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. 14.00: Kettőtől ötig ... 11.00: Szóból ért az ember. 11.30: ötödik sebesség. 18.33: Bécsi vér. — Részletek Johann Strauss operettjéből. 19.00: Válogatott felvételek. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Válogatott embermesék. 21.32: Popműhely. 22.11: Zenés játékokból. 23.15: Nóták. m. MŰSOR 9.00: Lift off. Angol nyelv kicsiknek — nagyok segítségével. 9.15: Népdalkórusok. 9.35: A Berlini állami szimfonikus zenekar lemezeiből. 11.05: Vonós kamarazene. 12.25: Bárdos Lajos kórusműveiből. 12.40: A századforduló irodalmának hetei. 13.01: Dzsessz-gitárfelvételekből. 14.02: Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Háromfelvonásos opera. Közben: 15.06: Jókai Mór: Emléksorok, Napló 1848—49-ről. Könyvszemle. 15.16: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 16.11: Jelszavaktól a törvényekig. Tallózás a világsajtóban a nicaraguai fordulat első évfordulóján. 16.31: Az operaközvetítés folyta11.15: Tip-top parádé. 11.45: Honnan fúj a szél?! —Riport. 18.10: Szimfonikus zene. 20.04: Romantikus zongoramuzsika. 21.14: Novellafüzér Petelei István műveiből. 21.43: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKISTÜDIO: 11.00: Hírek. 11.05: Ritmusrodeó. 11.35: Keresztül-kasul a kunsági nemzeti parkban. Riporter: Zentai Zoltán. Kunsági népdalok, nóták. 18.00: Alföldi krónika, örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. 16.35: Csali. . . Horgászok ötper- C6. 16.40: Mindenki közlekedik . .. Közlekedési műsor, (f.-f.) 16.55: Irány az olimpia. Riport- műsor. 11.25: Játék a betűkkel. Vetélkedőműsor. (f.-f.) 11.50: Vásár ’80. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora, (f.-f.) 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: Amit nem építünk fel. Riportműsor. (f.-f.) 19.00: Reklám (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. Tudományos híradó. (f.-f.) 20.20: Családi kör. Szülők, nevelők műsora, (f.-f.) 21.10: Muszorgszkij: Gyerekszoba — dalciklus. 21.30: Telesport. Egy nappal a XXII. nyári olimpiai játékok kezdete előtt. 22.05: Támadás egy idegen bolygóról. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat. A megszállott (f.-f.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.10: Még egyszer — gyerekeknek. Játsszunk bábszínházát! XIII/13. rész: Karnevál« 18.45: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. (ism.) 19.05: öt perc meteorológia, (ism.) 19.10: Mindenki közlekedik . .. Közlekedési műsor, (ism.) (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. VUI/3. rész: A tűz meghódítása. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Televíziós mesék felnőtteknek. Mesék az Ezeregyéjszakáról. Tévéjáték, (ism.) 22.20: Az építészet ürügyén. Portréfilm Dercsényi Dezsőről, (ism.) (f.-f.) BUKAREST 15.00: Hírek. 15.05: Ismert slágerek. 15.35: Német nyelvű adás. 11.35: A volánnál. 11.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Folklór műsor. 19.20: Telefonos kisasszonyok. Olasz film. 21.05: Román könnyűzene. 21.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 18.15: Kicsiny világ. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Ma este. 20.00: Adriai találkozások. 21.25: Rettegés uralkodik a világon — olasz filmsorozat. 22.40: Olimpiai krónika. 23.00: Hét tv-nap. II. MŰSOR 18.00: Minikoncert: Dorte Marja- novic. 19.00: Művelődési adás. 19.21: Ma este. 20.00: Társadalom és kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.05: Műsorkiegészítés. 22.25: Házi mozi. MOZI Békési Bástya: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Skalpva- dászok, 7 órakor: Megközelítések. Békéscsabai Kert: Családi összeesküvés. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Walt Disney állatbirodalma. Békéscsabai Terv: Az autóstoppos. Gyulai Erkel: csak fél 6 órakor: A Jó, a Ross7 és a Csúf I., II. rész. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A dervis lerombolja Párizst, 6 és 8 órakor: Egy romantikus angol nő. Orosházi Béke: NADA csoport. Orosházi Partizán: Kojak Budapesten. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A sáska napja 1., II. rész.
