Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-16 / 165. szám
1980. július 16., szerda Munkások a műszerfalnál Keverőtér A kutakból érkező gázt a kardoskúti előkészítő üzemben „szárítják”. Ez azt jelenti, hogy kiválasztják' belőle a vizet és a gazolint. Innen a gáz a keverőtérbe kerül, ahol a kalória szerinti összetételt szabályozzák. Ezt a feladatot jelenleg a délutáni műszakban hárman látják el: Roszkos Mártonná olajipari szakmunkás, vele együtt dolgozik Máté György és Mag József betanított munkás. Ami kint a szabadban, a keverőtérben történik, az a ragyogóan tiszta, tágas helyiségben levő műszerfalon olvasható le. Előírás szerint az Orosházi Üveggyár síküveggyártó üzemébe 7100 és 7400 közötti, az öblösüveggyártó üzemébe pedig 3500 kalóriás gázt kell eljuttatni. — Mi történik, ha hiba van? Például Battonyáról nem érkezik elegendő 7500 kalóriás gáz? — „vizsgáztatom” Roszkos Mártonnét. — Egy szelep kinyitásával valamelyik helyi kútból magasabb kalóriaértékű gázt keverünk be. Mag József eredeti szakmája mezőgazdasági technikus. Itt a kutakból olajjal együtt feltörő (olajkísérő) gáz különleges eljárással való tisztítása a feladata. Van bőven tennivalója. Meg is jegyzi: — Nem pihenni járok ide. Riczán István üzemegységvezető mérnök megerősíti a szavait: — Mindhármuké nagy figyelmet, hozzáértést kivánó munkakör. Tévedniük nem szabad. Elképzelhető, hogy például milyen kár származna, ha az üveggyár hutáinak a megfelelő gázzal való ellátása csak rövid időre is megszűnne. Máté Györgyné tinédzser korú fiatalasszony. Érettségi Fotó: Veress Erzsi után mindjárt az olajosokhoz került. Azt mondja: — Nagyon szeretek itt dolgozni, mert értelmes munka és a kereset sem rossz. Arra törekszik, hogy szakmunkás legyen. Mag József szintén. Sokáig akarnak ebben az érdekes és szép munkakörben maradni. Egészen a nyugdíjba vonulásukig. Az biztos, hogy addig lesz gáz a környékbeli kutakban. A gáz pedig, ha nem is a legolcsóbb fűtőanyag, de a használata kényelmes. Egy jó tanáccsal szolgál még Riczán István. — Érdemes takarékoskodni vele. Nem úgy, hogy kikapcsoljuk a gázt, hanem a készülékek karbantartásával. Az üzemekben és a lakásokban egyaránt. Ha hiba van, azonnal ki kell javíttatni, még ha pénzbe is kerül. A költség kamatosán visszatérül. Pásztor Béla Kiváló brigád — két műszakban A Volán 8-as Vállalat Salvador Allende Szocialista Brigádjának tagjaival, akik május 1. tiszteletére, múlt évi eredményeik alapján elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet, sehogysem tudtuk úgy összehozni a találkozót. hogy azon mindegyikük részt vegyen. — Azért nem tudunk mind a 17-en találkozóra jönni, mert a brigád két műszakos — világosít fel a Salvador Allende brigád vezetője, Rákóczi Imre. — Két műszakban hogyan tudja összefogni a brigádját, és értékelni az eredményeket, megoldani a problémákat? — kérdezem a fiatal, nyurga brigádvezetőt, aki egyben szerelési csoportvezető is. — Egyszerűen. A helyettesem, Arató Imre, a másik műszakban dolgozik. Vele rendszeresen találkozom, és hírt adunk egymásról. A szó szoros értelmében gondoltam a hírt, mert van ugyan problémánk, de komolyan mondom, ha minden brigádnak csak annyi volna, mint nekünk, nem lenne olyan sok elégedetlen ember .... — Mivel magyarázza, hogy eltérően más brigádtól, kevés problémájuk van? — Nincs okom kiemelni a magam személyét, összmunka Jót, s jói — ahogy a köitő mondja. Mi az évek folyamán kiépítettünk egy kocsiparkot, ami 19 Roman, 11 Kraz, 20 Skoda és 14 billenős pótkocsiból áll. Ezeket tartjuk rendben. S hogy ez mennyire sikerül, talán azzal érzékeltethetem, hogy műszaki hibából történő baleset egyszer sem volt, és műszaki hibás kocsit sosem küldött a mieinkből vissza az ellenőrző ellenőr. — Ez szép eredmény! Melyiket tartja a leglényegesebb újításuknak? — Lehet, hogy most nagy szavakat fogok használni, de az a véleményem, hogy a Roman tehergépkocsik első fékje gyári kijövetelkor szinte életveszélyes. Arról van szó, hogy a Roman tehergépkocsik első kerékfékrendszere gyárilag ön- utánállítós. Anyag- és konstrukciós hiba miatt az után- állító rendszer gyakran meghibásodik, ami a fékhatás teljes megszűnéséhez vezet. A kerékfékrendszer ilyen jellegű meghibásodását javítani nem lehet. A komplett kerékfékhengerek pótlása nem biztosított és kb. 10 ezer kilométerenkénti cseréje túlzottan gazdaságtalan volna. Az anyaghiányos állás csökkentésére 3 Roman tehergépkocsi első fékjére szereltünk fel fékpofa-utánállítót. Talán ez az az újítás, amit én a legpraktikusabbnak, leghatásosabbnak tartok. — A brigád 1975. óta megszerezte kétszer a bronz fokozatot. ’77-ben már ezüst, ’78—’79-ben arany, és a múlt évi eredményeik alapján értük el a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő kitüntetést. — Hogy mit produkáltunk? Csak a fontosabbakat sorolom. 1979-ben például 5 újítást adtunk be, ennek kalkulált gazdasági eredménye 166 ezer forint volt. A gépjárművek II. műszaki szemléjét száz százalékra teljesítettük. Persze, hozzájárult az eredményes munkához, hogy tagjaink 30 éven aluliak, kettő kivételével. Hárman rendelkeznek gépjárműtechnikusi oklevéllel, öten középiskolai végzettséggel, egy elvégezte a műszaki tiszti tanfolyamot. Különböző oktatásban veszünk részt. Ketten pártoktatáson, ketten KISZ-vezetőképzőn, KISZ politikai oktatásban öten részesültek, szakszervezetiben pedig hatan. 340 társadalmi munkaórát teljesítettünk a múlt évben. Kivesszük részünket a társadalmi funkciókból is. Van szakszervezeti bizalmink és főbizalmi-helyettesünk, köz- művelődési bizottsági tag, KISZ-propagandista, ketten pedig ,a tűzoltóraj tagjai. Heten közülünk rendszeresen készenléti véradók. Hát... talán ennyit, így hirtelen. Ja, el ne felejtsem, Mucsi Lajos autóralley-ver- senyeken szerepel, nem is akárhogyan. Most. legutóbb a pécsi viadalról a III. helyezést hozták haza. Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak: Arató Imre kétszer, Zvolenszki József, László Zoltán, Szabó Gyula és Pet- rovszki István. < — Magát miért nem sorolja? — Én háromszor kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. — További sok sikert a vállalat kiváló brigádjának! Béla Vali Sertéshús Korszerűen Telepek — nehéz helyzetben A megye 29 szakosított sertéstelepén 1979-ben több mint 17 ezer kocát tartottak, s ettől a több mint 17 ezer kocától az év folyamán mintegy 358 ezer malacot választottak el. A 17 termelőszövetkezeti, a 7 állami gazdasági és 5 közös vállalati sertéstelep termelési eredményeit — amelyeket az alábbiakban mutatunk be — Oláh Béla, az OTÁF megyei sertéstenyésztési technológusa összegezte, megállapítva elöljáróban, hogy az immár adottságként kezelendő technológia mellett is keresni kell a továbbiakban a kocatartásban az egyedi igények jobb kielégítését. Így a jelenlegi egy kocára jutó malacszaporulat, amely 1979-ben 21 volt, jelentősen növelhető. Szélsőségek jellemzik Értelemszerűen, míg az eredmények egyfelől a szaporulat növekedésével gyarapodnak, másfelől ugyanez érhető el az elhullások arányának csökkentésével. A 29 telep átlagában ez az arány az elmúlt esztendőben 13,7 százalékot ért el, a kiaknázatlan tartalékokról, a lehetőségekről pedig az árulkodik, hogy ugyanekkor az újkígyósi Aranykalász Tsz sertéstelepén el se érte, a gyulai SERKÖV-nél pedig alig haladta meg a 6 százalékot az elhullás. A termelés legfontosabb mutatóit, köztük is elsősorban az egy kocára jutó telepi húskibocsátást vizsgálva az állapítható meg, hogy a békéscsabai Szabadság Tsz áll az élen, csaknem 2400, kilogrammal,* mögötte pedig a kardoskúti Rákóczi Tsz sertéstelepe, illetve a tót- komlósi SERKÖV következik 1936, illetve 1950 kilogrammal. Sajnos szakosított sertéstelepeinken nem ez a teljesítmény az általános, mint ahogy a hizlalásban az egy nap alatt elért súlygyarapodásban is elég nagyok a szélsőségek. A dobozi Petőfi Tsz-ben elért napi 453, a kétsopronyi Rákóczi Tsz 443 és a kardosi Egyetértés 441 grammos produktumával szemben ott találjuk a kon- dorosi Egyesült Tsz sertéstelepét jellemző 332 grammot, vagy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság lökösházi telepén kimutatott 349 grammot. Kedvező az összkép Arról szólni ugyancsak érdemes, hogy amennyire kedvező az összkép a takarmánygazdálkodásban, telepenként vizsgálva ugyanany- nyira színes a skála. A megye 29 szakosított telepén tudniillik tavaly 11 dekagrammal kevesebb abrakot etettek fel egy kilogramm hús előállításához, mint országos átlagban, ám a kon- dorosi tsz-ben ez a mutató 26 dekagrammal, az eleki Lenin Tsz-ben 22 dekagrammal, a dombegyházi termelőszövetkezetben pedig 12 dekagrammal haladta meg az országos átlagot. S ha már róluk szóltunk, szóljunk a példaadókról is: a gyulai SERKÖV-ben 48, az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben 32, a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben 27 dekával kevesebb abrakot használtak fel egy kilogramm hús ráhizlalásához, mint a 29 telepen átlagban. Külön kell szólni ehelyütt a gyulai SERKÖV-ről, a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ről és a muronyi SERKÖV-ről azért is, mert ezek az üzemek a takarmányozásban a melléktermék hasznosításával is élenjárnak. Az elmondottakon túl a Békés megyei állattenyésztési felügyelőség összegzése alapján az is kiderül, hogy az elmúlt év a termelés mellett a fejlesztésekben is kedvező változásokat hozott. A beruházások korábbi megtorpanásával szemben 1979 végétől, 1980 elejétől több szakosított telepünkön rekonstrukciós átalakításokba, bővítésébe kezdtek. A nagykamarási Ságvári Tsz- ben, a szarvasi SERKÖV- nél, az orosházi, állami gazdasági sertéstelepen rekonstrukció folyik, a dombegyházi Petőfi Tsz-ben bővítik a telepet, a kondorosi Egyesült Tsz-ben 400 férőhelyes kocaszállást építenek, és fejlesztik a muronyi SER- KÖV-öt is. Még sincs megoldás A felsorolt fejlesztések érthetően nem oldják meg szakosított telepeink gondját. A 8—9 évvel ezelőtt megvalósított beruházások az átfogó rekonstrukcióra mind megérettek. Ezt azonban a jövedelmezőségi szint nem teszi lehetővé, sőt az utóbbi az energiaárak növekedésével olyan jelentősen csökkent — az 1978-ban húskilogrammonként elért több mint 3 forint jövedelemmel szemben tavaly már egy forintot sem könyvelhettek el a sertéstelepeken átlagban —, hogy az üzemek saját erőből aligha tudnak kikeveredni az egyre lehetetlenebbé váló helyzetből. Amit csak súlyosbít az a tény, miszerint a hígtrágyakezelés és -hasznosítás nincs a ipái napig sem megoldva. A szakosított sertéstelep üzemeltetőinek legfőbb lehetősége a jelen helyzetben a tenyésztői munka színvonalának növelése, a hozzáértés fokozása. Á felmérés szerint tudniillik a 29 telepen foglalkoztatott 1223 állattenyésztőből csak minden negyedik-ötödik szakmunkás. K. E. P. Zöldség az olimpiai faluba II népgazdasági fogyasztás nem emelkedett A megfontoltabb, takarékosabb gazdálkodás hatása tükröződik abban, hogy — amint a Magyar Villamos Művek Tröszttől kapott tájékoztatásból kitűnik — az első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva nem emelkedett az ország villamosenergia-fo- gyasztása. Ez azért jelentős, mert a tervidőszak elején még évente 7—7,5 százalékkal növekedett a felhasználás. A kedvező változás tavaly mutatkozott meg először, amikor a fogyasztás évi növekménye mindössze 1,6 százalék volt. A tröszt az első félévben 15 333 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltatott a fogyasztóknak. Ebből a tervszerű szovjet szállításokkal mintegy 3500 millió kilowattórát kaptunk a 750 kilovoltos távvezetéken, kereken 15 százalékkal többet, mint a múlt év első hat hónapjában. Ugyanakkor a tröszt a fűtőanyagok gazdaságos felhasználása érdekében elsősorban a szén tüzelésű erőműveket működtette a drága szénhidrogénekkel tüzelő erőművek rovására. A bányászoktól kapott összes szenet felhasználták, s így ezek az energiatelepek mintegy 130 millió kilowattórával több villamos energiát termeltek, mint egy évvel ezelőtt. A villamos energia takarékosabb felhasználásában elsősorban a lakosság ért ’ el látványosabb eredményt, a háztartásokban másfél százalékkal kevesebb villamos energia fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar felhasználása lényegében változatlan maradt. Az olimpián részt vevő versenyzők, a kíséretük és a turisták ellátására nagy mennyiségű zöldségfélét szállítanak a szentesi tájkörzetből Moszkvába. Csupán zöldpaprikából 30 vagonra kaptak megrendelést a szentesi gazdaságok. A szállítások többségét — a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalattal kötött szerződés alapján a szentesi Árpád, a szentesi Felszabadulás és a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz vállalta. A zöldségféléket részben hűtőkamionban, részben repülőgépen továbbítják. A szentesi ültetvényeken délután szedett termés repülővel már másnap reggel a moszkvai üzletekbe, illetve az olimpiai falu konyháiba, éttermeibe érkezik. 1 i ’ A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó üzemében úgy tervezik, hogy az idén 162 ezer libát dolgoznak fel. Képünkön felső pályán bontják a libákat Fotó: Veress Erzsi
