Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
1980. július 2., szerda Alkoholista a családban Ki! fenyeget a veszély? Tapintatosan érdeklődnek az ismerősök, látogatóba jönnek a jó barátok, még a szomszédok is vigyáznak a nyugalomra, ha beteg van a családban. Falun éppúgy, mint a lakótelepi házakban közügy az ilyesmi. Mindenki igyekszik tőle telhetőén segíteni, tanácsot adni vagy legalább jobbulást kívánni. Kivéve egyetlen betegséget: az alkoholizmust. Ott éppen fordított a helyzet. Barátok, ismerősök úgy tesznek, mintha nem is tudnának erről a betegségről, a környéken lakók pedig még az alkoholista hozzátartozóinak köszönését sem fogadják szívesen. A szőkébb család igyekszik titkolni a dolgot, de azt sem lehet sokáig. Orvosilag ugyan bizonyított, hogy az alkoholizmus betegség. Mégis van egy alapvető különbség az alkoholizmusban és más betegségben szenvedők között: míg az egyéb bajokból a leggyorsabban igyekeznek meggyógyulni, a szesz rabjainak többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már teljesen lehetetlenné válik az élet körülötte és vele. Miközben az alkoholista saját szervezetét roncsolja napról napra, „elissza az eszét”, szellemi képességei egyre csökkennék — ugyanilyen iramban teszi tönkre egész családját. Nincs olyan háztartás, amely ne érezné meg, hogy a férj — mind gyakrabban a feleség is — naponta öt-hat féldecit, esetleg egy-két üveg tömény szeszes italt, két-három liter bort küld le a torkán. Forintra átszámítva annyit, amennyiből egy háromtagú család napi kosztja kitelik. De ennél sokkal nagyobb kárt okoz az alkoholista a viselkedésével. Esténként minden ilyen apa gyermeke attól retteg, hogy ismét menekülnie kell rokonokhoz, szomszédokhoz, akiknek szomorú kötelességük, hogy befogadják a részeg „családfő” elől búvó gyerekeket. Vigasztalan az ilyen gyermekkor, elmulasztott örömeit soha semmi nem pótolhatja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az apa alkoholbetegségét megtudják az osztálytársak is, s mert a gyermekek még nem ismerik a tapintatot, csúfolják, olykor ki is közösítik maguk közül a részeges szülő gyermekét. Sajnos, nem ritka, hogy az alkoholfogyasztást a gyermekek is igen korán kezdik. Némely vidéken évszázados szokás volt, s még ma sem szűnt meg teljesen, hogy a síró csecsemőnek pálinkába áztatott kenyeret dugnak a szájába. Később kap a gyerek egy-egy pohár bort vagy pálinkát ünnepnapon, esetleg vasárnaponként is. Korunkban a teljes foglalkoztatottságnak, a nők munkába állásának szomorú és visszás kísérő jelensége az úgynevezett emancipációs alkoholizmus. Számos nő úgy érzi: joga van kivenni a részét az alkoholfogyasztásból is, hiszen a nők minden téren egyenlően a férfiakkal. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy a politikaijogi egyenlőség semmiképpen nem jelentheti a nemek közti biológiai különbségek megszűnését. A nő élettani hivatása a gyermekszülés, az alkoholista nők ezt veszélyez, tetik. Valamennyi tudományos mérés és tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség idején alkoholizáló nők gyermekei rendellenesen fejlődnek az anyaméhben és megszületésük után is. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy az anya alkoholfogyasztása egész életére szerencsétlenné teszi a gyermeket. Nincs ugyan nyilvánosságra hozott statisztikai adat róla, de közismert tény, hogy a családok szétbomlásában, a válásokban igen nagy szerepe van az alkoholnak. Többségükben éppen azok a házasságok bomlanak fel az egyik fél rendszeres ivászata miatt, amelyekben gyerek is van. Évekig, olykor évtizedekig tűri a józan életű feleség vagy férj házastársának életmódját. Meg is próbál segíteni rajta, megígérted vele, hogy orvoshoz fordul, kezelteti magát. Aztán, amikor a sokadik ígéret is csak szó marad, akkor esetleg él a törvényadta jogával, s kéri a kényszergyógykezelést, az elvonókúrára utalást. S ha kísérletei megtörnek alkoholista házastársának ellenállásán — jön a rosszabbik, a kettőjük, de főleg a gyermek számára fájdalmas megoldás: a válás. Az igazi károsult ismét a minderről mit sem tehető gyermek. Végleg megfosztják az apai gondoskodástól vagy az anyai melegségtől — amit voltaképpen addig is nélkülözött. A gyerek csavarfása, iskolakerülése, rossz tanulmányi eredménye, sőt, bűnözése mögött is szinte mindig meg lehet találni a szülő alkoholizmusát. Hány embert tett már évekre vagy egész életre szerencsétlenné az alkohol — aligha -lehetne akárcsak felbecsülni. A szeszes ital nem- • csak rabjává teszi azt, aki nem tud neki ellenállni, hanem beteggé is. Ám ez a betegség nem csupán saját, belső ügye annak, aki benne szenved — hiszen ő maga legtöbbször nem is tartja szenvedésnek. A családtagoknak legsajátabb érdekük, hogy segítsenek hozzátartozójukon, de rokonok, barátok részéről sem elég a tapintatos félrefordulás. Nekik is minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az alkoholos beteg gyógyításáért. Várkonyi Endre Erkölcsi fénykép az általános iskolásokrél Több éves felmérés eredményeit összegezték a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjában. Mint a vizsgálat vezetője, Bíró Katalin kandidátus az MTI tudományos munkatársának elmondotta, a nagyszabású akció célja az volt, hogy feltérképezzék az általános iskolai erkölcsi nevelés eredményeit, és képet nyerjenek a 6—14 évesek erkölcsi arculatáról. Eddig csaknem húszezer tanuló adatait, feladatlapos válaszait dolgozták' fel számítógépen. A minden eddigi hasonló jellegű elemzésnél összetettebb vizsgálatnál számba vették a tanulók erkölcsi fogalomrendszerét, probléma- felismerő képességét, ítélő-, értékelő és döntési készségét. A neveléstudomány szakemberei mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy az ifjú generáció milyen kollektív érzékkel rendelkezik: hogyan viszonyulnak másokhoz, a közösséghez. Többek között becsületpróbák segítségével tájékozódtak. A mérleg pozitív: a többség önmaga hasznára nem „svindlizik”. A személyre bontott értékelésekből viszont az derült ki, hogy a görbe úton járók többsége az értelmesebbek közül kerül ki, mivél ők ismerik fel hamarabb a kínálkozó, ám erkölcsi szempontból gyakran negatívnak minősülő döntési lehetőségeket. A fiatalok fogalomértelmezése meglepő sajátosságot mutat: ha a szűkebb közösség javára csennek el valamit, azt általában nem ítélik el, s a közösség érdekeit szolgáló füllentést sem érzik hazugságnak. A közösségi érzés jelenlétének felderítését szolgálták a különböző jellegű versenyek. A gyerekek itt is kiállták a próbát: többségük akkor ért el nagyobb eredményt, ha tétként az osztály becsülete is kockán forgott. A gyerekek fogalomkészletének' felmérése meglepő eredményei járt: kiderült, hogy bár a városban élők számottevően több fogalmat ismernek, helyzetmegoldó- és ítélőkészségük ennek ellenére alatta marad a vidékiekének. Verekedés esetén például a vidékiek jobban felismerték, kinek a pártjára kell állni, vagy vita esetén kinek van inkább igaza. A neveléslélektan szakemberei szerint ennek az a magyarázata, hogy vidéken az emberek jobban ismerik egymást, az adódó konfliktusok* jobban a gyerekek szeme előtt játszódnak le, míg az urbanizálódás annyira beszűkíti a kapcsolatokat, hogy azt az iskola nem tudja pótolni. A pedagógus-kutatók afelől is kifaggatták a tanulókat, hogy szerintük milyen tulajdonságok jellemzőek a jó közösségi tanulóra: az udvarias, a szerény és fegyelmezett magatartás. Egy kérdőíven az iránt érdeklődtek, hogy a kísérletileg megjelölt négy munkacsoport közül melyikben dolgoznának a legszívesebben. Szinte valamennyien abban a csoportban szeretnének tevékenykedni, amelynek tagjai egymás hibáit szóvá teszik, a kapott kritikát komolyan veszik, még ha időnként viták robbannak is ki közöttük. A csaknem fél évtizedes tapasztalatok összegezéseként a neveléstan tudósai tantervi javaslatot készítenek az alsó tagozatosok* hatékonyabb erkölcsi nevelése érdekében. A kísérletek során kidolgozott módszereket, eljárásokat folyamatosan felhasználják az általános iskolai gyakorlatban. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Menekülés a gyerektartástól Egy vendéglátóipari alkalmazott munkaképtelen feleségét és három gyermekét otthagyta, külön költözött. Az asszony pert indított ellene, amelyben gyermekenként havi 1400 forint tartásdíjat követelt. Előadta: férje korábban egy vendéglő üzletvezetője volt, de fel is szolgált, borravalót kapott, így jövedelme havonta tízezer forintra rúgott. Munkahelyét nemrég otthagyta, s most azt állítja, hogy egy büfében árusít, de borravalót nem kap, s csak havi kétezerhatszáz forint a keresete, ami kétségbe vonható. A beszerzett kereseti kimutatás szerint a férj fizetése valóban kétezerhatszáz forint volt. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság gyermekenként havi 540 forint tartásdíjat ítélt meg. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A bíróságok a férj jövedelmi viszonyait nem vizsgálták megfelelően és a tartásdíj összegéről megalapozatlanul döntöttek. A munkáltató ismételt megkeresésével tisztázni kellett, volna, hogy a férj kap-e nyereség- részesedést is, és ha igen, mennyit. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy ösz- szesen milyen keresettel rendelkezik és mennyivel köteles hozzájárulni a gyermekek tartásához. — Tisztázni kellett volna azt is — hangzik tovább a határozat —, hogy a férj által vezetett büfé úgynevezett szabadkasszás vagy szoros elszámolási rendszerben üzemel-e, valamint, hogy ,a kimutatott munkabéren, valamint esetleges egyéb juttatáson felül van-e más jövedelme is. Továbbá, vizsgálni kellett volna azt is, hogy jelenlegi munkahelyén valóban kizárt-e a borravaló. — Amennyiben a tartásdíj fizetésére kötelezett személy azért hagyta ott a szakképzettségének megfelelő, magasabb munkabérrel járó állását, és helyezkedett el .alacsonyabb keresetű munkakörben, hogy ezzel a tartásra jogosultak igényeit kijátssza, illetve a tartásdíj összegét csökkentse, ez az eljárása nem szolgálhat javára. Ilyen esetben tehát a tartásdíj leszállítását sem igényelheti. Ezért a munkahely- változás okát is körültekintően kell vizsgálni. Az illető ugyanis olyan munkahelyen köteles elhelyezkedni, hogy a gyermekek tartásához az együttélés alatt elért, vagy azt megközelítő keresetből tudjon hozzájárulni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Mennyi jár 12 millió után Egy nagyvállalat mérnöke — egyik társával együtt — több újítási javaslatot és kivitelezési tervet nyújtott be munkáltatójának. A díjelszámolásnál vita keletkezett, és a mérnök 2 millió 300 ezer forint újítási díj fizetéséért pert indított. A vállalat előbb tagadta, hogy a javaslatokat megvalósította volna, később azonban elismerte, de arra hivatkozott: megtakarítást nem értek el vele. Az első fokú bíróság szakértői vélemény alapján megállapította: ,az újítások révén 11 millió 700 ezer forint volt a megtakarítás, ezért a mérnöknek, 6 százalékos díjkulcs alkalmazásával, 702 ezer forintot ítélt meg. Figyelembe vette, hogy az újítások műszaki-szellemi színvonala az átlagosat meghaladta, és egy másik tudományos szintű megoldáshoz viszonyítva jelentős többletmegtakarítást eredményezett. Fellebbezésre ,az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. amely az ítéletet hatályon kívül helyezte, s új eljárást rendelt el. Az indokolás szerint az első fokú eljárásban olyan fontos kérdéseket nem tisztáztak, amelyek nélkül az ügyben érdemi döntés volna hozható. Ezenkívül az újítási javaslatok egy részét a mérnök egy társával közösen nyújtotta be, ezért a díj teljes összege nem illeti meg. Arra sincs adat, hogy az eredmény kialakításában a közös javaslatok milyen arányban hatottak közre. A vállalat azonban alaptalanul hivatkozik arra, hogy a javaslatokkal nem ért el megtakarítást. Az újítások alkalmazása révén ugyanis olyan előnyök is jelentkeztek, amelyek pénzben nem mutathatók ki, például ,a minőségjavulás, a megbízhatóság növekedése, a gyors megvalósítás. Ilyen előnyöket a díj- kulCs mértékének megszabásánál! kifejezésre keli juttatni. Mindezek tisztázására új eljárásra van szükség. Hajdú Endre A mezőkovácsházi TÖVÁLL kivitelezésében a Gyulai Húskombinát helyi kirendeltségének új irodaháza épül. A mintegy 1 millió forintos beruházás műszaki átadása július 3-án lesz. Képünk a műszaki átadás előtt készült Fotó: Gál Edit Höbizottsági munka a KÜZÉP-nél Az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezetben a nőbizottság és a szövetkezeti bizottság összehangoltan tevékenykedik. Közösen döntenek a segélyek odaítélésében, együtt szerveznek programokat. Az elmúlt évben saját beruházások keretében az új étkezdét is átadták. Azóta többen ebédelnek az üzemben, ezért növelték az étkezési hozzájárulást is. Tavaly több mint 14 ezer forinttal többet fordítottak segélyezésre az elmúlt évinél. Támogatták a gyesen levőket, az egyedülálló kismamákat, beiskolázáskor segélyt adtak a több családos dolgozóknak. A' bizottságok együtt szervezték meg a gyermeknapot, ahová bizony a vártnál kevesebb szülő hozta el a gyermekét. A karácsonyi csomagot viszont minden dolgozó családja megkapta. A meglepetés az volt, hogy könyvet, játékot is találtak a csemeték a csomagjukban. A pihenés, üdülés megszervezéséről is gondoskodtak a bizottságok; 17-en beutalóval, 43-an pedig a szövetkezet által bérelt üdülőben pihenhettek. A gyermekes beutaló még mindig kevés, pedig azt a családosok igényelnék. Az elmúlt évben a KISZÖV gyermeküdültetési programjában négy dolgozó gyermeke nyaralt. Az idei gazdasági év szabályozói szükségessé teszik, hogy a segélyek, hozzájárulások összegét módosítsa a szövetkezet. Ezután csak azok a dolgozók kapnak leszerelési segélyt, akiknek családjuk van, a szüléskor adható összeg viszont nem változott. A térítésmentes üdülőjegyeket ezután csak a gyermeküket egyedül nevelő, illetve nagy családos szülők kapják. A szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére sem terveztek kevesebb programot'erre az évre a bizottságok. Szerveznek a nyári hónapokban családos kirándulásokat, egészségügyi felvilágosító előadásokat, nyugdíjastalálkozót, véradónapot és sok más, érdeklődésre számot tartó programot. Sz. J. Nyár Szarvason Megkezdődött a nyári idegenforgalom Szarvason, a Körös menti városban. Az elmúlt hét végén különjáratos autóbuszok érkeztek az ország minden tájairól diákokkal, felnőttekkel. Nem volt elég parkolóhely, hiszen jöttek karavánban a családokat száUító személygépkocsik is, hazai és külföldi rendszámmal egyaránt. A világhírű szarvasi arborétum minden sétányát elfoglalták az érdeklődők, a természetbarátok. A csapadékos időjárás hatására most nyáridőben, a sokévi átlagnál — sokkal üdébb, zöldebb a természetvédelmi kert. Mélységes csend, nyugalom, ózondús levegő és madárcsicsergés fogadta itt a látogatók ezreit. Hasonlóan sok vendége volt az Erzsébet ligetben levő Ruzicskay-alkotóháznak. Vasárnap egyik autóbusz utasai el sem búcsúztak, amikor másik csoport érkezett, kér- ve a művészt, illetve a feleségét, hogy mutatnák meg a néprajzi múzeumot, a műtermet, ahol a Munkácsy-díjas érdemes művész több évtizedes munkásságából kaphatnak keresztmetszetet az érdeklődők. Sokan felkeresték a szlovák tájházat, a szárazmalmot, a természeti szépségekben gazdag Körös-partot. A mostani nagy nyüzsgés egy kis ízelítőt ad abból: mennyi vendégre számíthatnak Szarvason, ha megépül majd a kempingtábor, a kereskedelmi és vendéglátóipari egység, a meleg vizű strand. Jó less erre előre felkészülni !...