Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
1980. július 13„ vasárnap Budapesti tudósítónk jelenti Parkolóház épül a fővárosban Sok gondot, bosszúságot okoz a vidékről gépkocsival érkezőknek az, hogy a főváros belterületén nincs elég parkolóhely. Ezen a gondon enyhít részben annak a tervnek a megvalósítása, melyet most ismertettek az UVATERV szakemberei. A Középület-építő Vállalat kivitelezésében a jövő évben parkolóház és tervezőintézet építése kezdődik a belvárosban, az. Aranykéz utcában. Az új létesítményben karbantartó és mosószerviz is működik majd. Az UVA- TERV-ben elmondták, hogy a parkolóházban a garázsok mellett üzletsor és irodai helyiségek is helyet kapnak. A parkolóhelyek az épület alatt két szinten, és az utcaszint fölött két és fél szinten helyezkednek el, ösz- szesen 528 személygépkocsi számára biztosítanak helyet, önparkoló rendszert vezetnek be, ami azt jelenti, hogy az érkező autósoknak egy automata készülék állítja ki a parkolójegyet. Az UVATERV az épület felső öt emeletén kap új irodahelyiségeket. A jelenlegi UVATERV- székházat összekötő híd kapcsolja majd össze az Aranykéz utcai épülettel. Az új épület egyébként a Duna-parti szállodasor létesítményeinek kiegészítője lesz, a vendégek autóikat is itt helyezhetik el. A tervek szerint egyébként a parkolóházban Rent a cár (autóbérleti) szolgáltatás is lesz, aki gépkocsi nélkül érkezik a fővárosba, és munkája elvégzéséhez gépkocsira van szüksége, itt bérelhet majd megfelelő típusú kocsit. A 390 millió forintos költséggel épülő parkolóház megnyitásának határideje: 1983 negyedik negyedéve. B. I. A parkoló- és irodaház grafikai rajza Ilyen lesz az autós bejárat, háttérben a felső szintekre vezető rámpával (MTI-fotó: Balaton József felvételei — KS) A régi maffia új álarca Ha rendőrnek mész, aligha végzed ágyban — vallják az olaszok —, mert nagy az esélyed, hogy szitává lőnek a banditák. Itáliában a fiatalok nem is állnak egykönnyen carabinierinek. Igaz lenne ez? Tény, hogy Itália egymással rivalizáló terrorszervezetei ma már komolyan veszélyeztetik a polgári demokrácia egyébként is hervatag vívmányait. Nehéz lenne például pontosan meghatározni, hány ember vált a maffia áldozatává Szicíliában az elmúlt évtizedben. Csak Palermó- ban mintegy ötszáz ember életét oltották ki — közülük 54-et 1978-ban, 49-et a múlt év első kilenc hónapjában öjtek meg ... Emelkedő tendencia? A terrorhullám tetőzése? Ki tudja ezt ma még. Nézzük inkább az áldozatokat : rögtön szembeötlik, hogy az utolsó száz halott többsége bíró vagy rendőr volt. Semmi kétség, ez a maffia új vonása. Korábban ugyanis kivételes eset volt Olaszországban a rendőrgyilkosság: a maffia „tízparancsolatának” egyike volt, hogy tilos valakire csak azért rálőni, mert az egyenruhát hord. A statisztika azonban azt mutatja, hogy az olasz maffia stílusváltása, amerika- nizálódása évtizedes inúltra tekinthet vissza. Odaátról származik ugyanis a mondás: egyet megölsz, százat megijesztesz. Azaz minden teketória nélkül el kell tenni láb alól azokat, akik kényelmetlenné vagy veszélyessé váltak. Nézzük csak, milyen gyilkosságok fémjelzik e stílusváltást. A színhely Palermo, az időpont 1970. szeptember 16-a. Mau- ro de Mauro újságíró, az egyik demokratikus színezetű lap rendőrségi tudósítója a szerkesztőségből tart hazafelé. Lakóháza bejáratánál egy csoport ismeretlen férfi állja útját, és „tárgyalásra” hívja. Mauro gyanútlan, hisz újságírói gyakorlatában sokszor előfordult már, hogy „alkut” ajánlottak, esetleg nyomra vezették. Ezúttal azonban másról volt szó. A tudósító ugyanis máig sem került elő. Csakúgy, mint kollégája, Mario Francese, akit tavaly januárban írtak fel az eltűntek listájára. Hivatásos gyilkosok végeztek Pietro Scailonéval, a palermói főügyésszel, Giuseppe Rucco rendőr ezredessel, Michele Reinával, a Kereszténydemokrata Párt megyei bizottságának titkárával, Boris Giulianával, a palermói rendőrség operatív osztályának vezetőjével, Uccardone Calorgiero di Bonával, a palermói börtön katonai helyőrségének helyettes parancsnokával, hogy csak egyetlen város előkelőbb áldozatait említsük. Alighanem azok járnak közel az igazsághoz, akik az előbbi — korántsem teljes — névsorból arra következtetnek, hogy a maffia az államhatalom szimbólumának szétzúzására törekszik. Mások viszont azt állítják: hogy a maffia soha nem harcolt szimbólumok ellen, inkább azokra sújtott le, akik megpróbálták útját állni. Újságírókat például csak abban az esetben öltek, ha azok — riportjaik megírásán túl — a gyilkosságok okát firtatták, esetleg belekontár- kodva idegen ügyekbe, magánnyomozást folytattak. A legtöbben úgy vélik, hogy a maffia stílusváltása a két ismert bűnüldöző jogász, Scallone és Terranova meggyilkolása között ment végbe. Scallone „bűne” az volt, hogy hatalmas erőket mozgósított a maffia elleni harca, s ezzel „megsértette” a korábban fennállt erőegyensúlyt. Terranovának pedig azért kellett meghalnia, hogy szemléltessék: a maffia mindenáron ragaszkodik pozícióihoz. Olaszország azonban nem hajlandó együttélni a terrorizmussal. Fiatal jogászok, rendőrök lépnek csatasorba, hogy leszámoljanak a múlt tragikus örökségével, és lerántsák a régi maffia új álarcát. Ám dicséretes harcuk valószínűleg mindaddig eredménytelen marad, amíg csak tüneti kezelést alkalmaznak, amíg nem ragadják meg a maffia társadalmi gyökereit. Ezek viszont oly mélyen húzódnak, hogy egy-egy elszánt igazságügyi hivatalnok a maga korlátozott hatalmával nem juthat le odáig. Seres Attila Autó — motor A kisautók jelene és jövője Az Egyesült Államokon és Kanadán kívül a világ többi országai nem jutottak el az automobilizmus ama fokára, amit a jókora méretű és tetemes fogyasztású „országúti cirkálók” jellemeznek. Talán még szerencse is, mivel így nem kell leszokniuk e kétségtelenül kényelmes járművekről, aminthogy ez a folyamat az Egyesült Államokban, ha lassan is, de megindult. Azt már ma is megjósolhatjuk, hogy a jövő semmiképpen sem az óriás luxusautóké. Nem csupán az üzemanyag-szükségletük miatt, hiszen annak valamilyen módon való előteremtését bizonyára megoldja majd az emberiség, hanem az utakon és a parkolóhelyeken jelentkező kielégíthetetlen helyigényük miatt. Egy amerikai statisztikai felmérés szerint a csúcsforgalom óráiban az egy személygépkocsira jutó személyek száma az USA- ban átlagosan 1,2, de az erősen motorizált többi országokban sem több 1,8—1,9-nél. A közlekedési csődtől való félelem jegyében már korábban is megszülettek bizonyos elképzelések az úgynevezett városi autóról, de a legutóbbi időkig nemigen vették komolyan a tervek megvalósítását. De még napjainkban, az egyre dráguló üzemanyagárak mellett sem tudta rászánni magát az autósvilág, hogy átváltson a szűk és igénytelen, valóban csupán a helyváltoztatás céljait szolgáló autókra. Egyvalami azonban kétségtelenül tapasztalható: a kisebb — és nyilván mérsékeltebb fogyasztású — kocsiknak egyre nagyobb keletjük van (ez sok országban a középkategóriájú kocsik iránti keresletnövekedést jelenti). Persze, nem mindenki ért egyet a kisebb kocsikba való átszállással. Sokan arra hivatkoznak, hogy ha két autó összeütközik, akkor rendszerint a kisebb húzza a rövi- debbet. Tény, hogy jninél kisebb egy jármű, annál nehezebb észrevenni, annál kevésbé respektálják, és ha már megtörtént a baj, a „testhez simuló” karosszéria kevésbé védi a bennülőket. A kocsik rövid tengelytávja a megpördülési veszélyt fokozza, a könnyebben hozzáférhető üzemanyagtartály pedig a kigyulladás veszélyét. Ennyi hátrány bőségesen elég lenne arra, hogy mindenkit elriasszon a kisautóktól, ha nem szólnának mellettük is nyomós érvek. Még biztonsági szempontból is találunk pozitív tulajdonságokat, hiszen a kis autó for- dulékonyabb, szűkebb helyen keresztülfér, és talán éppen ezáltal kerülhet el olyan ütközéseket, amilyeneket nagyobb járművekkel nem lehetne kivédeni. Való igaz, hogy az útmenti korlátot is nehezebben töri át egy kiskocsi, így talán kisebb a szakadékba, folyóba zuhanás veszélye. A japán autóipar soha nem is törekedett nagy luxusgépkocsik gyártására, a könnyű, gyors, fürge autótípusokat részesítvén előnyben. Európa autógyárai is mindig rendelkezésre álltak néhány miniautóval (Austin, Morris, Fiat, Renault, Citroen). De míg ezeket eddig jószerével csak a fiatalok és a vékonypénzű- ek vásárolták, addig ma már a nagyobb kocsikhoz szokottak is feléjük kacsintgatnak — ha megfelelően alacsony a fogyasztásuk. Tulajdonképpen döntő győzelmet arathatna ma az autópiacon egy olyan négyszemélyes gépkocsitípus, amelynek motorja száz kilométeren nem fogyasztana többet 4—5 liter normálbenzinnél vagy gázolajnál. A szakértők véleménye szerint komoly remény van rá, hogy ez a típus néhány éven belül kikerül valamelyik nagy gyár fejlesztőlaboratóriumából. Bwl. Tudomány — technika Hz elektroncsőtől az integrált áramkörig Integrált áramkörök tesztelése (MTI Külföldi Képszolgálat) A digitális számítógépek ősei elektroncsövekkel működtek, nagyméretűek voltak, mégis forradalmi változást hoztak a műszaki tudományokba. A digitális számítógépek tömeges elterjedése és alkalmazási körének jelentős kiszélesedése ebben a korszakban játszódott le. A második generációs számítógépekből a tranzisztorok már kiszorították az elektroncsöveket. Ezt a generációt elsősorban a nagy megbízhatóság, a gépcsaládok kialakítása és a számítógépek modul rendszerben történő kiépítése jellemzi. A számítógépekkel és azok műszaki egységeivel szembeni követelmények növekedése hozta létre a gépek harmadik generációját, amely integrált mikromodul elemekre épül. A számítógépek, a ma ismert legbonyolultabb felépítésű berendezések technológiájában nemcsak az alkatrészek méreteinek jelentős csökkentését, az elektromos tulajdonságok javítását igyekeztek elérni, hanem a nagy berendezés elemeinek minden eddiginél nagyobb megbízhatóságát is. A technológusok olyan feladatot is kaptak, hogy növeljék az alkotóelemek működési sebességét, jelentősen csökkentsék azok méreteit, tegyék lehetővé, hogy az alkatrészek a kedvezőtlen környezeti adottságok és nagy mechanikai igénybevételek esetén is zavartalanul működjenek. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére vezető kutatások hozták létre az integrált mikroelektronikai áramkörökéi, számítógépegységeket. Ma már a legkülönfélébb típusú integrált mikroelektronikai áramköröket használják e berendezésekben, fgy alkalmazásra kerülnek a félvezető alapú, egyetlen szilíciumtömbben gyártott elemek, a vékonyréteg-áramkörök, a félvezető fémoxid áramkörök és még sokféle egyéb megoldásúak. Egészség — higiénia Miért ízlik a friss gyümölcs? A gyümölcs egyike az ember legrégibb és legfontosabb táplálékának. Igaz, hogy a legtöbb gyümölcs kalóriaértéke alacsony, azonban ásványanyag- és vitamintartalma miatt rendkívül fontos szerepe van táplálkozásunkban. A gyümölcs jó zamata, kellemes üdítő hatása serkentőleg hat az emésztésre. Általában nyersen fogyasztjuk, ez . biztosítja mindazt az előnyt, amelyet a megfőzött zöldfélék nem nyújtanak. A gyümölcsök nagy részében C-vitamin található, a citromon kívül különösen sok van az almában és szamócában. Sok karotint tartalmaz a barack és a cseresznye. A k’arotin az A-vitamin provitaminja, belőle készít A-vitamint a szervezet. A vitaminok közül még a B-vitamint kell megemlíteni, amit jelentősebb mértékben tartalmaz a cseresznye, a szamóca, sőt a szőlő is. Ezért tanácsolja az orvos, hogy már a csecsemőknek is friss gyümölcslevet adjunk. A friss gyümölcslé szinte kivétel nélkül rendelkezik azokkal az előnyös tulajdonságokkal, melyekkel maga a gyümölcs. A cukortartalmuk is jelentős a gyümölcsléknek. A gyümölcscukor, különösen a szőlőcukor nagyon jó hatással van az izmokra, sőt a szívizomra. Ezért a sportolók és a szívbetegek különös figyelemmel kezeljék étrendjükben. A gyümölcsöknek olykor sajátosan csak egy-egy fajtájára jellemző hatásuk van az ember szervezetére. Az almában levő pepsin nagyon hasznos anyag az emésztés számára. Főleg a reszelt almából felszabaduló pepsin sok vizet tart vissza, megköti a baktériumok által termelt mérgező anyagokat és javítja a bélműködést. Ezért hasznos gyógyszer mind a hasmenés, mind a székrekedés ellen. Az őszibarack szinte hagyományos csecsemőtáplálék. Almával együtt már 3 hónapos csecsemőnek is adható. Viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaz a körte, vastartalma miatt hasznos a szilva. A legtöbb gyümölcs gazdagon tartalmaz ásványi sókat. Ezeknek az ásványi anyagoknak1 jelentős szerepük van abban is, hogy lekötik a tejsavat, amely az izmok elfáradásakor szabadul fel, frissítő hatásuk ezzel is magyarázható. A turmixitalok fogyasztása nálunk kevéssé terjedt el. Pedig a legtöbb gyümölcs alkalmas erre, és nagyon sok háztartásban a turmixgép is megtalálható. Elsősorban a jellegzetes ízű gyümölcsök alkalmasak, mint a meggy, az eper, a málna és a ribizke. Tejjel, cukor hozzáadása nélkül is percek alatt elkészíthető turmixlé rendkívül egészséges és kellemes táplálék. Dr. König János
