Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
a 1980, június 13„ péntek „Okosan tervezni a jövőt...” 1981. január 1-től Öl évre szóló tervet dolgozzanak ki a szülői munkaközösségek „Anya, én nem megyek oviba, megyek a nagyapához. Tudod, most már nem jár dolgozni!” — A bűbájos kisunoka, Nóri így tervezget. A nagyapa, aki „most már nem jár dolgozni”: Martincsek László, az OTP Békés megyei igazgatója 44 évi munka után ugyanis nyugdíjba vonult. Magas, vékony, egyenes tartásé, derűs tekintetű férfi. Otthonában minden nyugalmat, kényelmet áraszt. A belső szobában egy ovális, régi asztalka mellett kínál hellyel bennünket. A szobában rengeteg ajándék; a kollégák, felettesek, ismerősök megbecsülésének, ragaszkodásának jelei. És persze emlékeztetői a munkás évtizedeknek. Hogyan is kezdődött? 1936- ban a békéscsabai Felsőkereskedelmi Iskolában tett érettségi vizsgát egy szorgalmas fiatalember, aki abban a házban lakott, ahol egy bankfiók volt. Éppen volt egy hely — így kezdhette pályafutását 1936 szeptemberében, hosszú, szigorú felvételi beszélgetés után a Magyar Általános Takarék- pénztárnál Martincsek László. Első munkaköre: gyorsés gépírás az igazgató mellett. Aztán jött a háború, vele a katonaévek, majd ismét a pénzintézetbe került visz- sza. Az Országos Takarék- pénztár 1949-ben alakult meg. Itt először szervező volt, azután iskolára küldték, és 1953-ban vezetőhelyettesnek, 1954. július 1-től pedig vezetőnek nevezték ki. — Amikor megalakult az OTP, összesen 14-en dolgoztunk, és hálózati egységünk nem volt — emlékezik visz- sza Martincsek László — és most! Közel 400-an dolgoznak összesen, a megyében 20 fiók és 6 totó-lottó kirendeltség működik. A hitel- és a betétállomány milliárdokban kifejezhető összeg. A hitel- tevékenységünk 1957 után vált jelentőssé. Sok-sok családi és társasház épült az elmúlt 20 évben kölcsönnel. A lakásépítési program megvalósításában nagy szerep jutott az OTP-nek is. — Huszonhat évig állt a megyei igazgatóság élén. A vezetésben mit tartott a legfontosabbnak? — Alapelvem a türelem. A közvetlen és a beosztott munkatársakkal való kapcsolatban mindig erre törekedtem, s elvártam, megköveteltem ugyanezt a vezetőktől is. A dolgozóban mindig Kevesen tudják, hogy hazánkban milyen nagy múltú az ismeretterjesztés: már a XVII—XVIII. században Ynegszülettek a tervei. Persze, századoknak kellett eltelniük ahhoz, hogy mostani formája kialakuljon. És még ma sem mondhatjuk, hogy nincsenek „fehér foltjai”. Például a kulturált szexuális életre nevelés, amelynek gondját már a század elején jól látta Vajda Péter. 1935- ben megjelent könyve, A férfiasság már címében szembeszállt az álszent polgári világgal. „A természet czélja örökre az marad, hogy fajunkat szaporítsuk. Ezért kötötte a nemzés munkálatát a legnagyobb gyönyörrel öszve.” — írta könyvében. Nemcsak az ismeretterjesztés régi hazánkban, de együttműködése is évszázados a művelődéspolitikával. A cél közös: művelt, korszerű ismeretekkel rendelkező emberek nevelése. S a műveltséghez ma éopúgy hozzátartozik a k-.lturált szexuális, mint például a modem irodalom ismerete. Mindezt nem csupán jól látta a szarvasi 'Városi Tanács művelődésügyi osztálya és a városi TIT, de gyorsan cselekedett is. Az 1978/79-es évadban megalakította a az embert kell látni, aki a munkája mellett egyéni gondokkal küzd. — Soha nem hívták, vagy vágyott más pályára? — Hívni hívtak, de nem vállaltam. Más pálya? Nem! Belenőttem ebbe a szakmába, megszerettem, különösen, amikor már hiteltevékenység is volt. A kölcsön nagy segítség. Mennyien jutottak így otthonhoz! Sokan aztán tollat fogtak, vagy eljöttek személyesen megköszönni. Munkájának hivatalos elismerése sem maradt el. A könyvespolcon vagy két tucat kisebb-nagyobb doboz; kitüntetések, emlékérmek. A legelső, amit 1956 augusztusában kapott, a „Kiváló Pénzügyi Dolgozó” kitüntetés. Az a békemozgalom aranyjelvénye, ezt itt pártpropagandista tevékenységéért a megyei pártbizottságtól kapta, mellette a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Munka Érdemrend bronz fokozata, Békéscsaba város „Pro Úrbe” kitüntetése. S legfölül a legutóbbi, amit nyugdíjba vonulásakor vehetett át: a Munka Érdemrend arany fokozata. Ezzel már a jelenre, és még inkább a holnapra terelődik a szó. Ez az a pillanat, amikor sokan érzelgős, le- mondó-szomorú hangon kezdenek beszélni az életről, a jövőről. Tőle távol áll az érzelgősség. De nem is szenvtelen, hanem fegyelmezett, józanul gondolkodó, mint az a fajta ember, aki tisztában van vele, hogy ami megváltoztathatatlan, azon kár siránkozni. Vajda Péter Szabadegyetem egészségügyi tagozatát. A tagozat a közművelődés fejlesztéséről szóló párthatározatban és a közművelődési törvényben megjelölt feladatok minél eredményesebb megvalósításához kívánt segítséget nyújtani. Egészség- ügyi felvilágosítással, egészséges életmódra neveléssel, az egészségügyi és a testi kultúra fejlesztésével akart hozzájárulni mindehhez. Szerencséjük volt a szarvasiaknak, hiszen a megye neves szakembereit, sőt megyén kívüli jeles orvosokat sikerült megnyerniük. Így találkozott' az egészségügy, az ismeret- terjesztés és a művelődéspolitika célja. A téma aktualitását bizonyítja, hogy már tavaly néhány százan meghallgatták az előadásokat, amelyek széles témaskálát öleltek át. A sorozat záró akkordjaként rendeztek fórumot június 9-én, hétfőn a DATE szarvasi főiskolai karán. Az előre beérkezett írásbeli kérdésekre és a szóban feltettekre hat kiváló szakember válaszolt: dr. Szemere György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora, dr. Aszódi Imre és dr. Jakubecz Sándor főorvos, dr. Varga István, a szegedi ta— A nyugdíj nagy változás az ember életében, amire készülni kell, okosan tervezni a jövőt, mert különben lelki törést okozhat — simít végig fehér haján, napbarnított arcán —, úgy kell élni, hogy sose legyenek pillanatok, amikor nem tud az ember mit csinálni. Mert az ilyen pillanatok szülik az érzést: én felesleges vagyok. Szeretek horgászni, hát most több idő jut majd rg. És többet lehetek az unokákkal, meg törődhetek a kertemmel. A bélyeggyűjteményem vagy 15 éve várja, hogy egyszer rendezzem. A könyvek közül is sok még olvasatiam Na, és jönni-menni mindig nagyon szerettem. Van egy autóm, elmegyek végre országot látni. — Most, túl a munkás évtizedeken, mit tud felmutatni? Természetesen nem anyagiakra gondolok. — A beszélgetés elején szó volt arról, mennyit fejlődött megalakulása óta a pénzintézet. Ebben a fejlődésben, úgy érzem, az én munkám is benne van. És még valami — int kifelé —, úgy nézek az új lakótelepekre, mint amikhez egy kis köze az OTP-nek, így nekem is van. Apropó! A szép, sok fiókos, régi íróasztalról felemelt egy márványtalpú tolltartót, benne kézre áll a régimódi toll. — Ezt hazahoztam. De sok papírt, sok millió forintot írtam alá vele!... nárképző főiskola adjunktusa, dr. Bilibok Péterné pszichológus és a fórumot vezető dr. Viski Mátyás. Őszinték voltak a kérdések, köz- érthetőek és mégis tudományosak a válaszok. Nagyon sokféle kérdést feltettek, kezdve a gyermek szexuális felvilágosításának hogyanjától a „meddig nő a nő?”-ig. Szó esett a fogamzásgátlás különböző módjairól, a genetikai problémákról, az emberi nemi teljesítőképességről és a szerelmi élet végső határáról. Mindennapi gondok ezek. Alig akad ember, aki ne küszködne ilyen eredetű problémákkal, hiszen a szexualitás életünk egészét áthatja, a gyermekkortól az időskorig, nem beszélve számtalan testi-lelki következményéről. Minden korosztálynak van szexuális természetű gondja, épp ezért kell nyíltan beszélni róluk. Két év tapasztalata után már látható, hogy szerencsés volt a szarvasi kezdeményezés. Több százan meghallgattak egy-egy előadást, a rendszeres látogatók közül 57-en oklevelet is kaptak. Folytatásra érdemes tehát a sorozat, melynek ősztől kezdődő szakasza „szemünk fényéről”, a gyermekről szól majd. G. K. Terjedelmes jelentést ismertetett Gellai Béla, a Hazafias Népfront megyei művelődéspolitikai bizottságának elnöke azon az ülésen, amelyet tegnap délelőtt a HNF megyei nő- és rétegpolitikai bizottságával közösen tartottak Békéscsabán. Az anyagban többek között szó esett arról, hogy a szülői munkaközösségek (a továbbiakban: SZM) népfrontirányításának tapasztalatait 1972 augusztusában vitatták meg a HNF megyei testületi szervei. Hét évvel később újra napirendre került a téma, és a két munkabizottság tagjai a megyei, majd az országos tanács által adott szempontok alapján 93 általános iskolánkban vizsgálták meg az SZM tevékenységét, mozgalmi irányítását, illetve a közoktatás támogatásának HNF-fel- adatait a szülők véleménye alapján. Egyébként az összegyűjtött tapasztalatokat és a tegnapi tanácskozáson elhangzott véleményeket, javaslatokat az ajánlásokkal Több mint ezer köbméter vasbetont építettek be a föld alá, erre emelik a következő két évben a Dél-Alföld/ legnagyobb víztornyát a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói az újjáépülő szeged-rókusi Az orosházi határőrkerület parancsnoksága a szovjet— magyar űrhajóspáros felbocsátásának napján vonultatta be a határőr tartalékosokat. A tisztek és határőrök a meghatározott időben pontosan eleget tettek hazafias kötelességüknek, és zökkenő- mentesen érkeztek be a laktanyába. Rövid egy hét alatt felelevenítették a korábbi politikai, katonai ismereteiket, majd 100 százalékos eredménnyel hajtották végre az előírt lőgyakorlatokat és az éles kézigránát dobást. Persze a nehéz és fárasztó szolgálat mellett jutott idő arra is, hogy a tartalékosok együtt a HNF megyei elnökség június 25-i ülése elé terjesztik. A felmérésbe bevont valamennyi oktatási intézményben az SZM munkaterv szerint végzi feladatát. Kiemelkedően precíz és jó programot állítottak össze például Békéscsabán, a 2. és a 10. számú iskolában; Gyulán, á 2. számú iskolában; valamint Köröstarcsán és Újkígyóson. Néhány településen azonban az SZM-munkater- vek nem tartalmaznak konkrét tennivalókat, s csupán általános megállapítások szerepelnek bennük. Ezzel kapcsolatos az egyik HNF-aján- lás is, éspedig: „...az általános iskolákban működő szülői munkaközösségek 1981. január 1-től egységesen ötéves ciklusra tervezzenek. A ciklikus tervekhez évenként konkrét feladatokat tartalmazó kiegészítő munkatervet készítsen az SZM ... részletesen határozzák meg a szülői munkaközösségek tennivalóit a 11 nevelési területen ...” városnegyedben. Különleges látványt nyújt majd a hatvanhat méter magas torony tetejére kerülő fordított kúpos pohár formájú két betontartály. Az alsó ezer, a felette levő pedig háromezer köbméter befogadóképességű. felelevenítsék az őrsi életet. Elmondották azt is, hogy jólesett számukra az emberséges fogadtatás, és a velük való törődés az utóképzés ideje alatt. A tartalékos állomány eredményes munkáját ünnepélyes csapatgyűlésen köszönte meg dr. Csen- tes Mihály alezredes. Itt tízen kapták meg a „Kiváló Határőr” kitüntető jelvényt, 15-en kaptak emléktárgyat, 12-en előléptetésben, 37-en pedig dicséretben részesültek. A kerületparancsnok kérte a határterületen élő és dolgozó tartalékosokat, hogy a jövőben is aktívan segítsék a határőrsök munkáját. egészség Képzeletünkben a kórház mindig mint a „tisztaság hajléka” jelenik meg. Egészen addig, amíg személyes tapasztalat meg nem cáfolja a képzeletet. És ez bizony gyakran előfordul. Nemrég sebészeti intézetben jártam, amely az átlagosnál jóval tisztábbnak tűnt. Az ablakokat viszont még a téli korom és a tavaszi eső maradványai tették a tejüveghez hasonlóvá. Egy másik fekvőbeteg-intézetben, ahol nem operálnak, csak rehabilitálnak, a kétes tisztaságú ágyneműről kiderült, hogy kéthetenként cserélik. Kétségtelen, hogy egyik is, másik is, nehezen illeszthető be a kórházhoz fűződő képzeteink közé. Az igényesség helyett igénytelenségről, a nehézségek passzív tudomásulvételéről árulkodó tünetek azonban nemcsak a kórház higiéniáját veszélyeztetik. Bár ez sem lekicsinylő veszély. A következetes számonkérés feladása ugyanis akarva-akarátlanul tért hódít és rombol más vonatkozásban is. Nem is olyan régen, néhány évtizeddel ezelőtt még általános gyakorlat volt, hogy a főorvosi vizit a vécében kezdődött. A ma már tipikusnak korántsem mondható gyakorlat hatása meg is látszott és elhagyása sem maradt következmények nélkül. Sajnos, nemcsak a vécékben. Folyosókon, kórtermekben egyaránt találna kifogásolnivalót az egyszeri, ma már esetleg ódivatúnak tartott főorvos. Az ilyen bíráló észrevételekre többnyire elhangzik a sok tekintetben kétségtelenül megalapozott védekezés. Nehézségekről, magas költségekről, létszámhiányról. „Nincs takarítónő” — hangzik a refrénszerű kifogás. Valóban nincs, azaz jóval kevesebb van a kelleténél. Különös azonban, hogy míg a kifogás általános érvényű, maga a helyzet kórházanként, illetve egy-egy intézeten belül osztályonként változik. Egyazon épületben az egyik osztályon kifogástalan rend, tisztaság uralkodik, a másikon méltán panaszkodnak a betegek a rendetlenségre, piszokra. Ez a nem kívánatos változatosság a vezetés következetlenségének áruló jele. Az igénytelenség tünete, amely mögött a vezető beletörődik a vitán felül létező nehézségekbe. És felmenti magát alapvető kötelességeinek teljesítése alól. A kórházi higiénia biztosítása ugyanis alapvető vezetői kötelesség. Nem alá-, hanem mellérendelt feladat. A gyógyítás egyéb tennivalóival párhuzamosan teljesítendő. Mert elhanyagolásán életmentő műtét, intenzív gyógykezelés szenvedhet hajótörést. Emberéletet veszélyeztet, amely mindennél drágább. Olyan értelemben is, hogy a modern betegellátás rendkívül költséges, hogy egy-egy sokkos állapot elhárítása, egy szívműtét előkészítése, lebonyolítása, a beteg válságon való átsegítése százezreket 1s fölemészthet. Ennek sikerét . kockáztatja a nem makulátlan tiszta orvosi köpeny, a piszkos folyosóról a cipőtalpon becipelt kórokozó, vagy más higiéniai hanyagság. Lehet, hogy sokan elcsépeltnek tekintik a közmondást : a tisztaság fél egészség, de egyik-másik kórházunkban mégsem ártana komolyan venni! Lukács Mária Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Fórum a szexualitásról Kúpos „betonpoharat” építenek Szegeden Tartalékos határőrük gyakorlata és kitüntetése Dr. Csentes Mihály alezredes adta át a kitüntetéseket, jutalmakat Fotó: Surányi Andrásné
