Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
izmwKftwA lakosság ellátásában fontos szerep jut a háztáji gazdaságoknak Az MSZMP XII. kongresz- szusa határozatban rögzítette többek között: „...változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését...” A háztáji és kisegítő gazdaságok népgazdasági szerepét illetően megállapítható, hogy az egyre növekvő társadalmi szükségletek kielégítésében — a szocialista nagyüzemek elsődleges szerepe mellett — a kistermelés jelenleg nem nélkülözhető. Ezek adják ugyanis az egész mezőgazdasági termelés csaknem egyharmadát, és az élelmiszerellátás szempontjából az sem elhanyagolható, hogy az önellátás mellett a többlettermelés meglevő igényeket elégít ki. Békés megyében és ezen belül Gyulán —• különös tekintettel a zöldség- és gyümölcstermelésre, valamint az állattenyésztésre — még az országosnál is nagyobb a kisgazdaságok részesedése a mezőgazdaság bruttó termeléséből. SZARVASMARHA, SERTÉS, BAROMFI Különösen jelentős Gyulán az állattartás a kisgazdák körében. Bár ha csak az utóbbi évek alakulását vizsgáljuk, kiderül, hogy némileg csökkent a szarvasmarha-állomány, ám ezzel párhuzamosan — bizonyára a húskombinát belépése és közelsége miatt — erőteljesen nőtt a sertéstenyésztéssel foglalkozók száma. Baromfiból több mint 100 ezret tartanak nyilván — az oltások alapján. A városban az elmúlt évben néhány híján 20 ezer sertést adtak át a gazdák a feldolgozó iparnak. Ami örvendetes: a mezőgazdasági nagyüzemek sem tartják már tehernek a kisgazdaságokkal való fokozottabb törődést. A Munkácsy Termelőszövetkezet önálló ágazatként kezeli a háztájit, és hogy nem jár rosszul vele, ehhez csak egy adat: tavaly a háztáji ágazat termelési értéke meghaladta a 80 millió forintot. Nem látszik távolinak és elérhetetlennek az a terv, hogy a termelési érték közelítse meg a 100 millió forintot. A szocialista nagyüzemek segítségét jól tükrözi, hogy tavaly a háztáji gazdaságoktól fél ezer szarvasmarhát és több mint másfél millió liter tejet vettek át. Ugyancsak jól ösztökéli a termelésre a kisgazdákat a helyi ÁFÉSZ, amely három kisállattenyésztő szakcsoportot működtet. Egy év alatt 250 tonna májlibát, 45 tonna nyulat és 25,4 tonna mézet vettek át. A szövetkezet felárat ad a termelőknek, ezenkívül kaptárt, gyógyszert, cukrot és fuvart a méhek vándoroltatásához kedvezményes áron, továbbá hitelt ad kedvező törlesztési feltételekkel nyúlketrec és tenyésznyúl vásárlására. Előleggel segíti a májlibaneve- lést. NÉGYEZER tonna ZÖLDSÉG A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének másik fő területe a zöldség- termelés. Az ÁFÉSZ egy zöldségtermelő szakcsoportot működtet, amelyben 120-an tevékenykednek. Persze jócskán vannak olyanok is, akik nem ÁFÉSZ keretek között termelnek. Feltehetően — ezt csak becsülni lehet — összességében mintegy 400-ra tehető azoknak a száma, akik zöldségtermeléssel, illetve hajtatással foglalkoznak mintegy 30 hektárnyi területen. Még nagyobb területet — több mint 700 hektárt — művelnek házi kertként, amelyek általában kettős hasznosításúak. Ugyanis a gyümölcsfák és szőlők között zöldséget termelnek. Ami gond: ezekben a házi kertekben a termelés technikailag és technológiailag a legelmaradottabb. Nemigen használnak kisgépeket, még mindig a hagyományos szerszámokkal művelik a földet, amely bár bőven kap szerves trágyát és jó a termő- képessége, mégis a legkisebb termelési értéket produkálja. A biztonságos terMűszaki felülvizsgálaton a szolgálat helikoptere 55 ezer ira a levegőben Tavaszi bevetésen a növényvédelmi repülők kilowatt teljesítményű atomerőművet építenek'. Nálunk a paksi atomerőmű 440 ezer kilowattos első egysége várhatóan az év végén indul; teljesítő képessége — további reaktorral — 1984-re egymillió 760 ezer kilowattra fokozható. A közös atomerőművek közül kiemelésre méltó a Szovjetunió területén építendő két, egyenként négymillió kilowattos erőmű. Tőlük’ a villanyáram felét, a közös beruházásban való részvételük arányában, az európai KGST-országok kapják. Így villamosenergia-im- portjuk meghaladhatja az 1980-as szintet. A villamos energia továbbítására szolgál az európai KGST-államok egyesített villamosenergia-rendszere. Ez lehetővé teszi a gazdaságos energiacserét, zavar esetén a segítségnyújtást, a villamosenergia-szállítás növelését. „Ütőere” az a hatalmas 750 kV-os feszültségű hálózat, amely Vinnyica és Albertirsá között már elkészült, s amely kontinensünk valamennyi KGST-országát egybefűzi majd. A KGST-államokban kitermelt kőolajnak mintegy 97 százaléka, a földgáznak hozzávetőleg 85 százaléka származik a Szovjetunióból. A Pravda minapi híre szerint tavaly 604 millió tonna olajat és 460 milliárd köbméter földgázt exportáltak a KGST-országokba. A KGST- országok tehát — Románia kivételével — a Szovjetunióból fedézik olaj- és földgázszükségletük nagyobb részét. A két számból látszik, hogy a „fekete arany” kitermelése a Szovjetunióban magas szintet ért el. Fenntartását célozza áz intenzív kutatás, s az új lelőhelyek feltárása. Tudnunk kell azonban, hogy ez az eddiginél nehezebb természeti és geológiai feltételek mellett folyik. A világ új energiahelyzetében, amikor az olaj világpiaci ára folyamatosan kúszik felfelé, újra felfedezték a „fekete gyémántot”, a szenet! A KGST-államok viszonylag bőséges készletekkel rendelkeznek, amelyek a távolabbi jövőre is elégségesnek ígérkeznek. Következésképpen a célprogram előirányozza szilárd tüzelőanyaggal üzemelő új hőerőművek építését is. A tájékozódás kedvéért megemlítjük, hogy jelenleg a KGST-országokra jut a világ széntermelésének körülbelül 30 százaléka. A fűtőanyaggal és az energiával való legteljesebb takarékosság és ésszerű gazdálkodás — így lehetne egy mondatba foglalni a következő fő célt. Eléréséhez korszerű berendezésekkel felváltani a jelenlegi, jóval energiaéhesebb felszereléseket. Az ENSZ egyik statisztikai jelentése szerint az elkövetkező másfél évtizedben — megfelelő intézkedésekkel — a fűtőanyag- és energia- igény mintegy 30 százalékkal csökkenthető. A célprogram készen áll. Most a testvérországok' dolga teljes és következetes megvalósítása. Joós György melés egyik feltétele a felvásárlás rendszeressége és minősége. Az ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT is igyekszik a legkisebb mennyiséget is átvenni a termelőktől. A két cég — nem számítva ide a szakcsoportokat — csaknem 4 ezer tonna zöldséget, 20 vagon gyümölcsöt és 160 tonna burgonyát vett meg a termelőktől. Érdemes megemlíteni, hogy a város lakosságának szükséglete 350 vagon körüli zöldség és gyümölcs. Ebből az is kitűnik, hogy a városban jelentős feleslegek maradnak. ÁSÓ, KAPA VAGY KISGÉP A termelés alapfeltételei többnyire adottak, de nem mindig kedvezőek. Gyakori a speciális táphiány és főleg az állattartás alapvető termelő- eszközei hiányoznak. Nincs elég önetető, -itató berendezés. fejőgép. A kertészeti termelést már több korszerű kisgép segíti. A korábbi évekkel ellentétben most már folyamatosan kaphatók minőségben és árban is megfelelő szivattyúk, permetező- gépek, kerti traktorok,, kapálógépek az ÁFÉSZ vas-műszaki boltjában. Elfogadható a kínálat vetőmagvakból, növényvédő szerekből, műtrágyákból. Amiatt viszont panaszkodnak a kistermelők, hogy változatlanul kevés — főleg választékban — a kis- csomagos növényvédő szer. Félő, hogy emiatt a termelőknél a szerek felhalmozódnak, s ebből később környezetszennyezési problémák adódhatnak. A már felsoroltakon kívül jelentős segítséget nyújt a kistermelőknek a korszerű termelés kialakításához a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás. Rendszeres tájékoztatást ad a különböző tenyésztési feladatokról, az állami támogatás igénybevételének lehetőségeiről a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség. A védőoltásokkal az állategészségügyi állomás pedig elérte, hogy már évek óta nincs járványos állatmegbetegedés. A határ képéhez egyre inkább hozzátartozik a technika vívmánya: a földek felett szálló, növényvédelmi repülőgép. Kora tavasszal kezdődik a levegőből végezhető mezőgazdasági műveletek szezonja, és az idei kezdet máris rekordot hozott: a MÉM Repülőgépes Szolgálat gépei április két hetében 400 ezer hektárnyi területet permeteztek. Száztizenhárom növényvédelmi repülőgép dolgozik az országban. A központi irányítást a diszpécserszolgálat, a rádióösszeköttetés teszi lehetővé. A nap szinte minden órájában pontosan tudják és rögzítik a gépek teljesítményeit. A gépek összesen évi 55 ezer órát töltenek a levegőben, ami a MALÉV-gépek összegzett repülési idejének kétszerese. Még meglepőbb ez az arány, ha arra gondolunk, hogy a növényvédelem esetében öt—hat perces felszállásokból tevődik össze ez a tekintélyes mennyiség. Négy és fél millió hektárnyi területet repülnek be a szolgálat gépei, ami nagyjából megfelel a hazai mező- gazdaság egész vetésterületének, de a többszöri permetezés, a többféle művelet miatt ez mégsem jelenti azt, hogy minden vetést repülőgépről gondoznak. Vannak ugyanakkor olyan műveletek — például a gabona vegyszeres gyomirtása, vagy fejtrágyázása —, amit az országos vetésterületnek több, mint nyolcvan százalékán repülővel végeznek. Ez lényegében teljes ellátottságnak számít. Egyes munkálatokat pedig — például a rizs növényvédelmi munkáit, vagy a sűrű vetésű napraforgóét — s általában a levél (lomb), trágyázásokat — másképpen el sem végezhetné a mező- gazdaság. A Repülőgépes Szolgálatnak állandó kapcsolata van a megyei és országos irányító szervekkel, az egyes mezőgazdasági nagyüzemekkel, hogy közösen hangolhassák össze a repülési programokat. A mennyiségi fejlesztés kora itt is lejárt; új gépek vásárlására egyelőre nincsen mód, a jövő terveit ezért a meglevő eszközök jobb kihasználásával váltják valóra. Ismeretes az egyes mezőgazdasági üzemek — társulások példája, amelyek a korábbi években közösen vásároltak gépeket. (Ezek kezelése, fenntartása is a Repülőgépes Szolgálat feladata, ennek tulajdonába mennek át a gépek. A gazdaságok a beruházási összeg megelőzésével tulajdonképpen a szolgáltatást kötik le.) Hétmillió forint egy helikopter ára, s ez az összeg csak a jobb ellátás, jobb szervezhetőség. és költségmegosztás mellett térül meg. Nem mindegy, hogy mennyit, és milyen hatékonysággal permetezett viszonylag rövid élete alatt a „szitakötő”. A Repülőgépes Szolgálatnak, mint kizárólagos szolgáltatónak, a fejlesztés során figyelembe kell -vennie az alkalmazható szerek technológiáját, és magára kell vállalnia a korszerűsítést, megújítást. A levéltrágyázás, desszikálás, például a napraforgó aratása előtti lombtalanítás is saját fejlesztésű eszközeikkel, eljárásaikkal folyik. A korszerű módszerek alkalmazásánál egyre nagyobb súllyal esik latba a környezetvédelmi szempont. A nagyobb töménységben alkalmazott, kisebb mennyiségben kijuttatandó szerekhez megfelelő berendezések kellenek. A szocialista országok között hazánk elöl jár ezek alkalmazásában; most zárultak az eredményes kísérletek a kevesebb anyagot pontosabban terítő, gondosabban adagoló rotációs szórófejjel. Bevált a nagy területeken előnyösen alkalmazható, merevszárnyú, nagyméretű AN—2-es gép is; ősztől pedig még egy korábban megrendelt lengyel gyártmányú M—18-as gépet állítanak üzembe. Béla Ottó Különös esetek Szabály Üj, műanyag, háti permetezőgép. Jótállás egy év. Néhány nap múlva eltörik a kézi csap fogantyúja. Filléres áru lenne, de nem kapható, csak komplett szerelt csappal 30 forint körüli áron. Ennyiért már érdemes elvinni a csapot a garanciális javítást vállaló szövetkezetbe. Ott megkérdezik a tulajdonostól: — A permetezőgépet elhozta? — Nem. Minek? — Hogy lássuk a számát. — De hiszen a szerelt csapon (ami egyébként bármikor leszerelhető) szám nincs. Ahelyett a szomszéd törött csapját is beszerelhetném a permetezőgépembe ... — Hogy mit szerel és mit nem, az az ön dolga. De a szabály az — egyelőre — szabály. Kihívás A szép májusi este sokakat kicsal az utcára. Az „egyméteres” cukrászdában is csúcsforgalom van. Am egyszer csak kivágódik az ajtó, és a küszöbön megjelenik egy dalia. Csípőre rakja a kezét, felfújja magát, hogy még nagyobbnak lássék, mint amekkora. Mintha észre sem venné senki. Néhány lépést tesz, dülöngél, kihívóan néz szét maga körül. Szinte hallja az ember az el nem hangzó szöveget: „Lássam, ki mer velem kikezdeni!” Senki. Ismerik ezt a típust és elkerülik. Relativitás öt-hat első, másodosztályos lurkó beszélget a játszótéren. Téma: a nő. Pontosabban a csinos, pályakezdő, alig húszegynéhány éves tanítónő. Dicsérik a haját, az arcát, a kezét. Csak Bandika, aki a legerősebb a gyerekek között, nem szól egy szót sem. Ám az ő véleményét is hallani akarják. Valaki tehát megkérdezi tőle: — Te mit szólsz hozzá? — Azt, hogy öreg, de szép. Megmondta. A többiek bólogatnak. Minden relatív. —or. (Kövécs) Nagy teljesítményű merevszárnyú gépek a hangárban (Fotó: Hauer Lajos — KS)
