Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
1980. június 8., vasárnap „Hány gyengécske hazai film készül...” Yves Montand a mai francia filmgyártásról Az elmúlt év végén a tekintélyes polgári napilap, a Le Monde hosszabb cikkben elemezte a mai francia film nehéz helyzetét a nemzetközi piacokon, s a meglehetősen pesszimista hangvételű értékelés kénytelen volt megállapítani: az elmúlt esztendőkben jelentősen csökkent a francia alkotások ázsiója, bevétele. A cikkíró szerint mindennek elsősorban a francia stúdiókban forgatott alkotásak apolitikussága, fri- volsága, érdektelensége az oka. Szinte erre az eszme- futtatásra felel Yves Montand, aki a közelmúltban, szokásával ellentétben — a Cine-Revue-nek adott interjújában mond véleményt a mai francia filmről. Montand, aki nemrég fejezte be Henri Verneuli irányításával, az I... comme Icare (I... mint Ikarusz) felvételeit, amely a Kennedy-gyilkos- ság újszerű átköltése, tulajdonképpen egész munkásságával cáfolja ezt a vádat. Szerinte: mindez csak szen- zációhajhászó vádaskodás, rosszindulatú támadás, sanda oldalvágás. „Gyakran hangoztatott érv — veti fel az újságíró —i hogy a francia filmesek nem mernek olyan forró és „rázós” témákat feldolgozni, mint az amerikaiak vagy az olaszok. Mi a véleménye erről? „Viccel? — kérdezte erre Montand. — Ezek nyilvánvalóan hamis érvek. Hagyjuk a rosszmáj úakat! Ez olyan filmesek fogása, akik nagyon is jól tudják, hogy a francia és az amerikai filmet összehasonlítani beteges dolog. Ez épp olyan, mintha valaki a francia és a belga filmet állítaná szembe. Valahányszor olyan cikk kerül a kezembe, amelyik úgy kezdődik, hogy Mi lesz a francia filmgyártással? Nézzünk az amerikai produkciókra! — már le is teszem az újságot a kezemből. És nem valamiféle sovinizmus miatt, hanem mert az összehasonlíthatatlan dolgokat képtelenség összehasonlítani, még akkor is, ha jól tudom, hány gyengécske hazai film készül — s akkor még finoman fejeztem ki magam ... de az is nyílt titok, számos francia művész csodálja az Filatéiiai hírek A Magyar Posta hagyományaihoz híven a moszkvai olimpia alkalmából bocsát ki hamarosan bélyegeket. A nyári ötkarikás játékokról megemlékező 40, 60 filléres, 1, 2, 3, 4 és 5 forintos bélyegekből álló sorozatot és a 20 forintos blokkot június 16-án hozzák forgalomba. A bélyegsorozat 466 ezer 300 fogazott és 18 ezer fogazat- lan, a blokk 289 ezer 300 sorszámozott, fogazott és 19 ezer 800 sorszámozott fogazatlan példányban, négyszínű mélynyomással készült. A bélyegsorozatot és a blokkot — egy-egy vásárlónak csak egy-egy sort és blokkot adnak — kezdetben csak az arra kijelölt posta- hivatalok, később a sorozat, egyes értékeit a nagyobb forgalmú postahivatalok is árusítják majd. A bélyegsorozathoz tartozó értékek árusítását 1981. december 31-én, a blokk árusítását pedig 1980. december 31-én megszüntetik. A babák megtáncoltatják az árakat A régi játékszerek áraegy- aás után dönti a rekordokat z árveréseken. És ma már lemcsak az elmúlt évszáza- lok játékszereit keresik, az tvenes évek játékai is diaiba jöttek. Míg a nyugat- témet játékipar a születések zárnának gyors csökkenése niatt eladási gondokkal lüszködik, az antik játékok kereskedői beutazzák a fél világot — természetesen régi játékszerek után kutatva. „Nagyon-nagyon nehéz kielégíteni a gyűjtők állandóan növekvő keresletét” — mondja egy kersekedő — „és ma nagyon sokan fájlalják, hogy korábban olyan könnyelműen megváltak játékaiktól, sokszor egyenesen a szemétbe dobták őket.” olaszokat... folytatta a francia filmlap riportere. — Igazuk van, még akkor is, ha tudjuk, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ha megkérdezik mondjuk Sergiö* Leonét, mi a véleménye a mai olasz filmről — szembe kacagja magukat. De nálunk itt van Costa Gavras, aki alkotásaiban sokkal messzebbre lát, mélyebb gondolatokat közöl. Talán csak Rosihoz hasonlítható témaválasztásában. Ma is féltőn őrzöm azt a táviratot, amelyet Rosi intézett hozzám egy Gavrasszal folytatott közös beszélgetés után. Persze Yves Montand nemcsak a ilyilatkozatok embere. A nyilvánvalóan politikai indíttatású Verneuil-film után, máris Gavras mellett dolgozik, egy másik régi barát, az író Jorge Semprun oldalán. Századunk súlyos, nagy kérdéseiről kívánnak szólni, egy olyan filmben, amelynek már nagyon sokan nekikezdtek, Szergej Ejzen- stejntől Fred Zinnemannig, de még senki sem fejezte be. A film mi is lehetne más — Malraux remekművének, „Az emberi sors”-nak adaptációja. (nemlaha) ÉRDEKESSÉGEK SZÁZ ÉVE HÁZASOK A Szovjetunióban Bajan- Ugli-Ajmakban él egy házaspár, amely 100 évvel ezelőtt kötött házasságot. Jelenleg összesen 130 gyermekük, unokájuk és dédunokájuk van. A férj 118 éves, a felesége 115. ELADÓ AUTÓSZTRÁDA A Párizs és Metz közötti 315 km hosszú autósztráda építésénél arra számítottak, hogy a sztrádán naponta körülbelül 20 000 gépkocsi halad keresztül. A 40 frank úthasználati illeték így jelentős nyereséget hozott volna. A számítások azonban nem váltak be. A gépkocsivezetők többsége nem veszi igénybe az autósztrádát, amelyen így naponta csak átlagosan 3000 gépkocsi halad végig. Ezért egyévi üzemeltetés után az autósztrádát „elárverezik”. HIGIÉNIA ÉS MŰVÉSZET Egy amerikai cég olyan fogkefét gyárt, amelyből használat közben zene hallatszik. A fogkefe azonban mindig ugyanazt a dallamot játssza. Arról nem tájékoztat a reklám, hogy egy idő után, ha a tulajdonos már megunta a sokszor hallott zenét, kicserélheti-e azt egy úiabb dallamra. ÉRDEKLŐDÉS A'TESTKULTÜRA IRÁNT Az Egyesült Államokban nemcsak a férfiak érdeklődnek a testkultúrának nevezett sportág iránt. Nemrég megrendezték a „Miss Izom” versenyt, amelyen meglepően sok nő vett részt. A győztes a 26 éves Stella Martin volt, aki már öt éve foglalkozik ezzel a sportággal. Egészség — higiénia Nyugodtan, könnyen, okosan Az életünk naponta ismétlődő testi és lelki fáradalmait egy hétig se bírnánk elviselni, ha nem szakítanánk meg a pihenés két jól ismert, és nemcsak egészségünket, de életünket is megvédő formájával az alvással és a feszültséget oldó, kikapcsolódást nyújtó szabad idő okos felhasználásával. Mai életformánk egyre kevésbé veszi igénybe a nyers testi erőt. Tény, hogy a műszaki fejlődés iránya a testi fáradságot csökkentő, ám a szellemi igénybevételt robbanásszerűen növelő életmód irányába hat. Egyre inkább az idegeink kerülnek a napi teherpróbák alá. Az intenzív szellemi tevékenység tartós kimerültséghez vezet. Jobban kell gazdálkodnunk képességeinkkel és erőnkkel! A zavartalan munkavégzés alapkövetelményeihez tartoznak a jó környezeti feltételek. A megfelelő világítás, a csendes munkahely, a sok szabad mozgástér és az ehhez hasonlók. A szellemi alkotó munkánál nélkülözhetetlen a munkahelyen belüli jó emberi kapcsolat. A nyugodt munkahelyi légkör, egymás munkájának elismerése az egyik legfontosabb egészségügyi tényező. Sokan — nagyon helytelenül — kevés időt töltenek a szabad levegőn, alig mozognak. Így igazán nem is tölthetik fel újból testi és szellemi energiatartalékaikat. A szellemi dolgozók nagy részének saját autója van. Az autós sokszor még a hétvégi kirándulásokat is kocsijában ülve teszi meg, és még any- nyit sem mozog, mint mások a buszmegállótól a kirándulóhelyig. A gyaloglás nemcsak a testi erőforrásokat serkenti, hanem felfrissíti az idegrendszert, megszünteti a fásultságot. Aki teheti, járjon a munkahelyére kerékpárral. A pihenés művészetének nagy titka azonban a rendezett életvitel. A napi, heti beosztás kövesse szervezetünk teherbíróképességét, természetes biológiai ritmusát. Az agysejtek fokozottabb igénybevétele nem kevesebb, hanem több alvást igényel azoktól, akik munkájukat alkotó gondolkodás formájában végzik. Helytelen az a nézet is, hogy a szellemi dolgozó szabad idejében meneküljön az újabb szellemi tevékenységtől. Sokszor ajánlják, végezzen fizikai munkát a kertben vagy a barkácsműhely- ben. A könnyű, játékos szellemi elfoglaltság is egészségesen kiegészítheti az intenzív szellemi alkotómunkát. Dr. König János Tudomány — technika Hangszerek születése Képünkön: az egyik neves NDK-beli hangszergyárba, a markneukircheni hegedűk és brácsák szülőhelyére tekinthetünk be, ahol már három évszázada készítenek zeneszerszámokat (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Vonós hangszereket nemcsak egyedi darabokként, kiváló művészek számára készítenek, hanem kisebb-na- gyobb sorozatban mások számára elérhető áron is. A hangszerek két alapanyaga a jávor- és a fenyőfa, melyek mellett még mahagóni-, ében- és paliszanderfát is felhasználnak. A hangszerkészítésre megfelelőnek ítélt fa előkészítése valóságos alkímia. A méretre vágott faanyag három évig érik (a valódi mesterhegedűnek való akár húsz esztendeig is.) A sajátos módon felszeletelt fa raktárba kerül, és ott addig szárad, amíg víztartalma 18 százalékra nem csökken. Ezután mesterséges szárítás következik, hogy még kevesebb, csupán nyolc százaléknyi legyen a víztartalom. A gyártási folyamat kezdetét a faanyagok durva megmunkálása jelenti. Ezt követően úgyszólván minden kézi erő, illetve szerszámok segítségével történik. Amint elkészül a vörösfenyőből levő fedő- és jávorfából kialakított hátlap (az előbbi a hangminőség egyik legfontosabb meghatározója), az oldallap villamos berendezésen való meghajlítása, majd behelyezése következik. Először a hátlaphoz enyvezik, azután erre a „dobozra” erősítik rá a fedőlapot, és máris kész a „korpusz”, a vonós hangszer „teste”. Ügyes kezek formálják és szerelik rá a többi alkatelemet is, míg végül megszületik a hangszer, amely muzsikálni fog. A vonók vesszőjét gázláng fölött kézzel formálják, nincs az a gép, amely a kellő hajlást és rugalmasságot jobban meg tudná adni. A vesszőre kerülő hosszú lószőrszálak Mongóliából vagy Angentí- nából származnak. A hegedűk esetében nincs mód sok újításra, négy alaptípus van. azokat keresik és gyártják világszerte. Nem változik az alak és a nagyság sem. „Könnyű” dohányzás A nyugati országokban a dohányosok lassan áttérnek a kisebb nikotin tartalmú és füstszűrös cigarettákra. A kutatók azt az érdekes kérdést vizsgálják, hogy ezáltal valóban kisebb veszélynek teszik-e ki magukat, vagy . csupán saját lelkiismeretükön könnyítenek a dohányzást teljesen abbahagyni nem tudók. A legtöbb dohányos meg van arról győződve, hogy a „modernebb” cigaretták valóban nem ártalmasak, vagy legalábbis veszélytelenebbek rendszeres Szívás esetén is. A cigarettareklámokon ezeket a könnyű, elegáns, füstszűrös cigarettákat ugyanis sohasem ráncos, beteges kinézetű emberek, hanem legtöbbször szép, vonzó fiatal nők szívják. A kutatók által összeállított adatok azonban a legelfogultabb dohányosokat is meggyőzhetik szenvedélyük veszélyességéről. Megrázó a kutatók által bemutatott fényképtár, amelynek egyike egy nemdohányzó beteg piros és egy 16 éves kora óta dohányzó 40 éves beteg majdnem szénfekete tüdejét mutatja be. Az elszíneződést a közismerten rákkeltő hatású kátrány okozta. A kutatóknak azt is sikerült azonban megállapítaniuk, hogy a cigarettázókat nemcsak a kifejezetten rákkeltő hatású kátrány, hanem a filteres cigarettákban nagyobb arányban keletkező szénmonoxid is mérgezi. Az utóbbiakban a hatást még fokozhatja, hogy a szűrő miatt ezeket a cigarettákat erősebben kell szívni, mint a hagyományosakat. Végeredményben arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a könnyű cigaretták előnyei a régiekkel szemben legalábbis kétségesek. Ez a kis torna senkinek sem árt... .. .és akár napközben is felfrissíthetjük vele magunkat, ha például túl sokat ültünk egyfolytában, vagy egyfajta, miféle segédeszköz nem szük- monoton mozdulatokat vég- séges elvégzéséhez, csak egy zünk munkánk során. Sem- kis akarat kell hozzá. törzsünkkel előre, hátra hajolva ringatózunk, a szálló hinta mozgását követve Először helyben gyakoroljuk a magas hóban taposó ember járását utánozva, olyan magasra emelt térddel, ahogyan csak bírjuk, majd futva folytatjuk Az aratók kaszálnak így, amilyen mozdulatokkal végezzük ezt a gyakorlatot, lábunk a rajzon látható pózban
