Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. június 6., péntek „A tanítás szellemi önvédelem” Mézgáék újra jelentkeznek „... Az oktató-nevelő mun­kában magas színvonalú el­méleti felkészültséggel ki­fejtett kimagasló tevékeny­sége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat adomá­nyoztak dr. Takács László­nak, a battonyai Mikes Kele­men Gimnázium és Szakkö­zépiskola igazgatójának.” A tudósítás, amelyből kiragad­tuk a részletet, közli azt is, hogy az idei pedagógusnap alkalmából az Országházban tizenhatan kapták ezt a ki­tüntetést. Mi lehet az a plusz, amit az országban dolgozó több ezer pedagógus napi munkáján túl adhat? Erre kerestünk választ. Dr. Takács László 50 kö­rüli, derűs tekintetű. Nyu­godt is. Nyugalmára nagy szüksége lehetett, hiszen ne­gyedszázados pedagógiai pá­lyafutása alatt, bizonyára nem csak jó tanítványok ke­rültek a keze alá. De ho­gyan kezdődött ez a szépívű pálya? — Egész életem iskolában éltem át, hiszen pedagógus családból származom — me­séli. — Kisgyerekkoromtól máig szolgálati lakásban élek. Ha kiléptem az ajtón, az iskola vonzáskörébe ke­rültem. Így a legnagyobb ter­mészetességgel választottam ezt a hivatást. 1955-ben már a szocialista nevelés elmé­letével és gyakorlatával kezd­tem Battonyán a munkát. Néhány évig magyar—törté­nelem szakos tanárként, ké­sőbb igazgatóhelyettesként, 1971. óta pedig igazgatóként tevékenykedem. Az igazga­tás és a pedagógiai munka kissé ellentmondásos. Hogy ne süllyedjek el az admi­nisztratív teendőkben, igyek­szem minél több órát taní­tani. A tanítás így szellemi önvédelemmé vált számom­ra. A magyar és a ljubjanai rádió programjának gazdagí­tását elősegítő, két évre szó­ló együttműködési munka­tervet írtak alá csütörtökön Budapesten a két intézmény vezetői. A dokumentumban — amelyet Marjan Javornik igazgató és Kiss Kálmán el­nökhelyettes látott el kézje­— Huszonöt év alatt ért siker is, kudarc is. A mi munkánk olyan, mint a gyógyszer: csak később le­het felmérni a hatását. Sok­sok régi tanítványommal ta­lálkoztam. Többségük meg­állta a helyét. Néhányukat kollégaként láttam viszont. Kezdő tanár korom óta nem­csak az élet, de az iskola is sokat változott. Nem mon­dom, akadnak elhibázott, át nem gondolt kezdeményezé­sek, Egészében azonban nyi­tottabbá váltak az oktatási intézmények. A cél pedig év­ezredek óta ugyanaz: isme­reteket átadni, emberségre tanítani. Most azt érzem a legnagyobb gondnak, hogy gyakran magára marad az iskola. Ha a családra, a tö­megkommunikációs eszkö­zökre jobban lehetne tá­maszkodni, eredményesebb gyével — fontos helyet kap­tak a zenei műsorcserék. A jövőben mindkét rádió rendszeresen helyet biztosít programjában a zenei fesz­tiválok, koncertfelvételek, kortárs operák sugárzására, s rendszeresen megküldik egymásnak a komoly-, köny- nyű- és népzenei műsorokat rögzítő hangszalagokat volna az oktatás. Sajnos, a legközvetlenebb partnertudo­mányokkal sem a legjobb a pedagógia kapcsolata. — Ha a negyedszázaddal ezelőtti diplomámra alapoz­nám a munkát, talán kine­vetnének. Bár perifériális körülmények között tanítok, ugyanolyan lehetőség van az önművelésre, mint bárme­lyik nagyvárosban. Nem mondom, hogy túl gyakran érek rá, de akiben igény van, időt is szakít az olva­sásra, tanulásra. — Amikor az embert ki­tüntetik, felteszi a kérdést önmagának: miért is kap­tam? Ügy érzem, a díjban édesapám megbecsülése is -benne van, aki rendkívül ne­héz körülmények között dol­gozott. És természetesen je­lenti sok-sok pedagógustár­sam dicséretét, hiszen jó kollektíva nélkül nincs jó igazgató. A kitüntetés azt is jelzi, hogy Békés megyében színvonalas oktató-nevelő munka folyik, örülök az el­ismerésnek, és igyekszem a névadóhoz méltó szerénység­gel viselni. G. K. Fotó: Gál Edit Mezőberényben, a mai ta­nácsháza helyén a múlt szá­zad elején földszintes, nádfe- deles ház állott. Ebben a házban született Orlai Pet- rics Soma festőművész. Már diákkorában is tehetségesen foglalkozott rajzolással, fes­téssel. Mint joggyakornok, Pesten ismerkedett meg az Régi, kedves ismerőseikkel találkozhatnak a közeljövő­ben a televíziónézők: június 15-től vasárnap délutánon­ként ismét jelentkezik a kép­ernyőn a népszerű Mézga család. Romhányi József és Nepp József újabb, 13 epi- zódos sorozatának főszerep­lőit bonyodalmakkal teli ka­landos utazásra kísérhetik el a rajzfilmek kedvelői. A tavaly nyári rátóti hu­morfesztiválon feltűnt fiatal amatőrök első televíziós szárnypróbálgatásait fedi Az amatőrök is elkezdhetik cí­mű műsor. A Ki-mit-tud- szerű, 66 perces műsort a. televízió fiatal rendezőnője,' Szemes Katalin készítette, s az összeállításban az amatőr humoristák saját számaikat mutatják be. * * * A bűnügyi komédia és a vérbeli krimi sem hiányzik a nyáron a képernyőről. Szálkái Sándor: Wiener Wal­zer című, egyórás szórakoz­tató filmjének szerelmes pár­ja — Esztergályos Cecília és Gáti Oszkár — csaknem bűn­ügybe keveredik. Robert Tho­mas: A gyilkos köztünk van című művéből Félix László rendezett bűnügyi filmet. akkor már neves festőmű­vésszel, Barabás Miklóssal, aki felismerte tehetségét és biztatta a művészi pályára. 1847-ben Bécsbe ment, és beiratkozott a festészeti aka­démiára Waldmüllerhez, aki­től sokát tanult. Bécsben fes­tette meg „István király éb­redése” című első történelmi képet. A történelmi festést tűzte célul maga elé. Részt vett a szabadságharcban, s megfestette Görgey, Dem­binszky, Lenkey, Bem port­réit. Megsebesült, hazatért szü­leihez, s itt festette meg má­sodunokatestvérét, Petőfit, aki Mezőberényből indult utolsó útjára Erdélybe, Bem seregéhez. A szabadságharc után a híres müncheni fes­tőakadémián folytatta tanul­mányait. Itt készült el a „II. Lajos király holttestének fel­találása” című képe, mely határkő lett történelmi fes­tészetünkben.‘Orlai részt vett 1861-ben a Magyar Képző­Rádiók együttműködése Száz éve halt meg Orlai Petrics Soma Régi idők parlamentje 10. Képviselők teherautókon A Himnusz eléneklésével kezdődött az ideiglenes nem­zetgyűlés ülése 1945. szep­tember 5-én. A napló szerint Zsedényi Béla házelnök dél­előtt 10 óra 21 perckor nyi­totta meg a tanácskozást: — A magyar nemzetgyű­lés egyeteme és tagjai meg­hatott szívvel mondanak kö­szönetét a szovjet haderő, a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes és hősi harcáért, amellyel országunkat az idegen zsarnokság és ma­gyar bérenceik rémuralma alól felszabadította. E hadse­reg áldozatos, hősi és győzel­mes harcának köszönjük a vérrel kivívott nagyszerű ajándékot, hogy a magyar nemzet legnagyobb történel­mi tragédiája után néhány hónappal itt ülhetünk és a múlt tanulságaiból okuló, a jövő roppant feladatait át- érző nemzetgyűlés zavarta­lanul kezdheti meg korszak- alkotó munkáját... Az új Magyarország első törvényhozói, budapesti ülés­szakukon folytatták azt a munkát, amit az ideiglenes fővárosban, Debrecenben 1944. december 21-én elkezd­tek. Akkor alakult meg az ottani református oratórium nagytermében — az 1848-as országgyűl és is ülésezett ott — a testület. Rendkívüli kö­rülmények között, rendkí­vüli feladattal: új államot teremteni a megkínzott, meg­csúfolt, szégyenbe és nyo­morba döntött népnek. Még hadműveleti terület .volt az ország felszabadított része is, területének nagyobb részén pedig a hitlerista megszállók és nyilas cinko­saik garázdálkodtak, amikor a szovjet katonai hatóságok lehetővé tették a magyar politikai élet újjáteremtését. Megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bi­zottsága, amelyben a többiek között olyan különböző élet­sorsú és politikai meggyő­ződésű férfiak kaptak helyet, mint Dálnoki Miklós Béla horthysta vezérezredes — ő lett az első demokratikus kormány feje —, Révész Im­re református püspök, Erdei Ferenc, a baloldali népi poli­tikus, s a negyeszázadon át üldözött kommunisták. Az egykorú feljegyzések szerint a kommunisták így érveltek a nemzetgyűlés mi­előbbi összehívása mellett: — Higgyék el nekünk az urak, hogy ha egyszer nem a régi sablonokat, hanem a végveszélyben forgó hazát és nemzetet látjuk magunk előtt, sok mindent meg tu­dunk csinálni, amiről azelőtt még csak nem is álmodtunk. Mi ebből már kemény, hosz- szú iskolát jártunk ki, és egészen biztosan hisszük, hogy ha nem a formákra, hanem a lényegre, nem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre, nem a mellékszem­pontokra, hanem magára az ügyre nézünk, a dolog men­ni fog... A sablonokkal valóban szakítottak. A Vörös Hadse­reg főparancsnoksága, jólle­het, csapatai éppen támadás­ra készültek, s minden jár­műre szükség volt, tizenki­lenc tehergépkocsit bocsátott az előkészítő bizottság ren­delkezésére. Azon indultak a választások szervezői, össze­sen huszonnégyen az ország már felszabadított városaiba, községeibe. Az Arany Bikában gyüle­keztek a képviselők. Napi háromszori étkezést a Vörös Hadsereg hadtápszolgálata biztosított számukra. S de­cember 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásá­nak1 kitűzött napján 230-an indultak útnak nemzeti szí­nű zászlók alatt, a Kossuth- nótát és más 48-as dalokat énekelve az oratórium felé. Az első ülésen megválasztot­ták a tisztségviselőket, elfo­gadták a nemzethez intézett szózatot, amelyben bejelen­tették a szakítást a hitlerista Rommá lőtt kupola — az Országház i945. januárjában Németországgal, felhívták a népet, hogy a fegyvereket fordítsa a német elnyomók és a Szálasi-banda ellen, tá­mogassa a felszabadító Vö­rös Hadsereget, s egyben bejelentették, hogy teljesül a magyar parasztság évszá­zados vágya: „földhöz jutta­tunk sok százezer föld nél­küli szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nem­zeti erőt.” A Debrecenben tartott ülésen megalakított ideigle­nes nemzeti kormány kiadta és végrehajtotta a földre­formtörvényt,' fegyverszüne­tet kötött a Szovjetunióval, és hadat üzent Németország­nak. Ezeket a rendeleteket a budapesti ülésszak törvény­erőre emelte. Ezen már nem­csak a decemberben megvá­lasztott képviselők vettek A bizonyítvány magyarázatához Az általános és középisko­lákban hamarosan kiosztják az egy év munkáját összegző, minősítő bizonyítványokat. Ilyenkor a szülők „előveszik” csemetéiket. Az első harag sok esetben tettlegességben is kifejezésre kerül. Pedig ez semmiképp sem jelentheti a gyermek munkájának érté­kelését. Mindenképpen le kell ülni velük, s gondosan meg­beszélni minden osztályzatot. Alig hiszem, hogy magya­rázni kellene annak a szo­kásnak a helytelenségét, amely a következő gondolat- menetben jelentkezik: csak az a fontos, hogy átmenjen a gyerek a következő osz­tályba! Holott ma már az a döntő — a gyermek fejlődé­se szempontjából is —, hogy hogyan tesz eleget egész éven át kötelességének. A bizonytíványt tanulmá­nyozva a szülők egyben ön­magukat is értékelik, hiszen a bizonyítványban tetten ér­hető az ő felelősségük, segít­ségnyújtásuk, s a gyermeke­ikkel kialakított kapcsolatuk is. Ezért kell az eredmények értékelésekor a felelősséget megosztva, közösen vállalni. művészeti Társulat megala­pításában is. 1862-ben képei­vel a londoni világkiállítá­son szerepelt. Mint illusztrá­tor is az elsők között volt. Rajzokat készített — például — Vörösmarty Szép Ilonká­jához. Orlai sorsa szomorú mű­vészsors. Szépen induló, s felfelé ívelő pályája után családja és az ő élete is tra­gikussá vált. Elvesztette 19 éves lányát, orvostanhallgató fiát, utána feleségét. A csa­pások testében és lelkében egyaránt megtörték, s maga is rövid idő múlva, 1880. jú­nius 6-án, 58 éves korában meghalt. Száz évvel ezelőtt. Orlait a magyar történel­mi festészet megalapítójának, realista ábrázolásunk előfu­tárának tekintjük. Szülőfa­lujában, Mezőberényben ut­ca és könyvesbolt viseli ne­vét. Emléktáblájára koszorút helyezett a megemlékezés. Balogh Ferenc részt, hanem ott ültek a padsorokban Budapest és a Dunántúl küldöttei is, aki­ket lakóhelyük felszabadu­lása után nyilvános gyűlése­ken választottak meg erre a tisztségre. A fővárosban például két nappal hazánk teljes felsza­badulása előtt a Sportcsar­nokban több ezer ember vá­lasztotta meg 108 küldöttjét az új törvényhozásba. Az emelvény felett Petőfi arc­képe ragyogott, alatta a fel­írás a nagy költő szavaival: „Félre, kislelkűek, akik mostan is még kételkedni tudtok a jövő felett”. A bu­dapesti képviselőket a már működő koalíciós pártok1 je­lölték, de mellettük helyet kapott néhány párton kívüli kiválóság, így a Horthy- rendszer elől Amerikába emigrált Bartók Béla, a még ugyancsak emigrációban, Pá­rizsban élő Bölöni György, a londoni száműzetésből haza­készülő Károlyi Mihály és a Budapesten tartózkodó Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas nagy tudós. A hat napig tartó buda­pesti ülésszak a különböző rendeletek törvényerőre emelése után megalkotta az új választójogi törvényt. Ál­talános, titkos és egyenlő választójogot biztosított min­den 20. évnél idősebb ma­gyar állampolgárnak. Az el­ső, szabad, demokratikus or­szággyűlési választásokat rendkívül rövid határidővel november negyedikére tűz­ték ki. Pásztor Imre (Folytatjuk) Az ilyenkor elhangzó őszinte vélemények egyben meghatá­rozzák a gyermek családban betöltött szerepét, a már meglevő és további jogait, kötelességeit. Nem szabad elfelejteni, hogy az osztályzatok egy-egy iskola pedagógusközösségé­nek véleményét, állásfoglalá­sát tükrözik, s a jegyek mö­gött gondok, sikerek, lelkes napok, passzív órák, hetek, nemegyszer időszakos hajrák, évvégi próbálkozások húzód­nák meg. A magatartás és szorga­lom jegyekre gyakran csak legyinteni szoktak. Pedig ez a két minősítés sok mindent tükröz. A példás azt jelzi, hogy a gyermek munkáját becsületesen teljesíti, példa­mutatóan látja el kötelessé­gét. Ezzel szemben minden más értékelés hiányosságo­kat, visszaeséseket, köteles­ségmulasztást jelent. Ez a két minősítés különösen jól tük­rözi a szülői nevelést. Ezért nem szabad a felelősséget csak a gyermekekre hárítani. A bizonyítvány az iskola és a családi nevelés minősí­tése is. Az iskola általa meg­fogalmazza a véleményét, s egyben meghatározza az egyes gyermekekre érvényes feladatokat. De nemcsak az iskola, hanem a szülők is ez alapján kell megfogalmazzák a gyermekükkel szemben tá­masztandó követelményeket. Minden felnőtt a munkájá­nak megfelelő helyet foglalja el a közösségben, s ez alól a gyerekek sem kivételek. Nem szabad még a legjobb eredményt sem befejezett tényként kezelni, s ugyanak­kor egyetlen elégségest sem eredménynek, értéknek elfo­gadni. Hiszen a családban minden évben új és új, ma­gasabb követelményeket kell állítani a gyermekek elé. önámítás az olyan elisme­rés, jutalmazás, amely mö­gött nincs „aranyfedezet”, szülői igény, követelmény. Igazi örömöt csak az a nyár adhat, amely a gyermek és szülő egész éves harmonikus együttmunkálkodása után "következik. A bizonyítványt meg kell magyarázni. De ne hárítsuk a felelősséget csak az isko­lára, hanem tűzzünk ki ön­magunk és a gyermekek elé is határozott célokat. Év vé­gén különösen fontos szerepe van a közös családi értéke­lésnek, hogy érezze a gyerek, törődünk gondjaival, ered­ményeivel. Az iskola szeretettel várja majd szeptemberben a diá­kokat, de bízik abban is, hogy a szülők a jelenleginél is jobban segítik, támogatják majd gyermekeik munkáját. Hiszen e segítség nélkül csak szürkén ismétlődnének az évek, és sokszor igazságta­lan maradna a gyermek éves munkájának, a bizonyítvány­nak az értékelése. A nyár folyamán mi, peda­gógusok sem pihenünk. Ké­szülünk az újabb és újabb feladatokra. Legyen hát ez a készülés közös, mivel a cé­lunk a szülőkkel azonos: a munkával örömet szerző, a jövő építésére tudatosan ké­szülő nemzedék nevelése. Csausz Vilmos középiskolai igazgató SZÍNHÁZ, mozi 1980. június 6-án, pénteken Békéscsabán, 19.00 órakor: VAR AZSKERIN Gö Pécsi S.-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Macskajáték — 6 és 8 órakor: A dervis lerombolja Párizst. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A fej nélküli lovas — 7 órakor: Meghívás egy gyilkos vacsorára. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Tizenhármas: vesz­tes szám — fél 8 órakor: Kasz­kadőrök. Gyulai Erkel: A bum­fordi. Gyulai Kert: Amarcord. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Utazás a koponyám körül — 6 és 8 órakor: Good bye és Ámen. Orosházi Béke: A trombitás. Orosházi Partizán: Hazatérés. Szarvasi Táncsics: 6 órakor : Nem élhetek muzsikaszó nélkül — 8 órakor: Felderítők akció­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents