Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

1980. június 1., vasárnap

Válási árvák

— segélyek — gyermekvédelem

Színvonalas a gyámhatósági munka megyónkben

A Minisztertanács Tanácsi Hivatala, valamint az Oktatási Minisztérium gyermekvédelmi osztálya a múlt évben megvizsgálta megyénkben a gyámhatósági munkát, és színvonalasnak ítélte. Az elismerés fokozottan kötelezi a községi, a járási, a megyei gyámhatóságokat az eredmények tartására, a jogszabályoknak, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelő alkalmazására. Különösen fontos a gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi hátterének kiszélesítése.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatának megfelelően mind több dolgozót, szocialista brigádtagot, munkahelyi aktívát kell bevonni ebbe a tevékenységbe. Dr. Jávorcsik Sándorral, a megyei tanács vb gyámügyi főmunkatársával a gyámügyi tevékenységről beszélgettünk. Többek között arra kértünk választ, hogyan járnak el a tanácsok a láthatási ügyekben? Hiszen köztudott, hogy megyénkben is sok a válás.

— Valóban, a megyében évente több, mint ezer házasságot bontanak fel a bíróságok, ami az évente megkötött házasságok egynegyede. Sok a „válási árva”, és feltehetően még több a „kü- lönélési árva”, amikor a szülőknek csak az együttélése szűnik meg, házasságukat nem bontják fel. Évente tehát több ezer gyermek marad csak az egyik szülője gondozásában. A másiknak szünetel a szülői felügyeleti joga. A gyermekévei való együttlétekhez — az élet rendjének megfelelően — természetesen továbbra is joga van, sőt kötelessége is a nevelésben közreműködni, életútját segíteni. Évente közel 500 láthatási üggyel foglalkoznak a gyámhatóságok.

— Hány veszélyeztetett környezetben élő gyermeket tartanak nyilván a megyében? Hogyan gondoskodnak róluk a gyámhatóságok?

— A gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma a múlt év végén 1800 volt, ami 130- al meghaladta az előző évit — annak ellenére, hogy az év folyamán közel 250 kiskorú veszélyeztetettsége megszűnt. A veszélyhelyzetek újratermelődnek. A múlt évben ez főleg a községekre, nagyközségekre volt jellemző. A gyámhatóságok több mint 20 védő-óvóintézkedést alkalmazhatnak a • gyermekek érdekében. A legalkalmasabbnak ígérkezőt kell kiválasztaniuk, általában a pedagógusok, a gyermekvédelmi megbízottak közreműködésével. Van, ahol elegendő a szülők, vagy a kiskorú jegyzőkönyvi figyelmeztetése. más esetben arra kell kötelezni a szülőt, hogy gyermekét helyezze el bölcsődében, napközi otthonban. Egyik legeredményesebb módszer, ha pártfogót rendelnek a gyermek és a család mellé. A múlt évben több mint 1100 különböző védő-óvóintézkedést alkalmaztak a gyámhatóságok a 770 családban élő, veszélyeztetett gyermek érdekében, emellett közel 2400 családlátogatás útján is segítették a veszélyhelyzetek megszüntetését.

— Hány esetben került sor a múlt évben állami gondozásba vételre?

— Évente 150—200 gyermeket kell állami gondozásba venni. A múlt évben 148 kiskorú került így ki a veszélyeztető környezetből, többségük a városokból és a nagyközségekből. Az év végén 1014 gyermek volt állami gondozásban, 80 százalékuk a súlyos környezeti ártalmak miatt, 10 százalékuknál a gyermekek saját magatartása tette szükségessé gondozásba vételüket, közülük húszat különleges nevelő intézetben helyeztek el. Egyébként az állami gondozottak száma az utóbbi 5 évben 200 fővel csökkent.

— Milyen szintű az állami gondozásba vett gyermekek intézeti nevelése megyénkben?

— A nevelőotthoni nevelés eredményessége nagyban függ például attól, hogy hány éves korában került a gyermek állami gondozásba, az otthoni környezetben milyen károsodás érte, milyen közösségbe kerül az iskolában, a nevelőotthonban. Általános tapasztalatunk, hogy a pedagógusok lelkiismeretesen, adottságaik figyelembevételével foglalkoznak velük. Általában rendesen viselkednek és tanulnak, bukás csak elvétve fordul elő. Egyre kevesebb a szökések száma is. A nevelőotthonok rendszeresen tartják a kapcsolatot a szülőkkel, szülői értekezletek keretében is. Igyekeznek egyben arra is serkenteni a szülőket, hogy magatartásukat megjavítsák, és mielőbb alkalmasak legyenek gyermekük további nevelésére. A múlt évben 188 gyermek állami gondozása szűnt meg.

— Hallhatnánk-e néhány szót a gyámügyi segélyekről? Ellenőrzik-e, hogy a

tWWWUWWWMVWWWVWV

„Generációk”

szülők a gyermekekre köl- tik-e ezt a pénzt? Ugyanis sokszor lehet hallani arról, hogy a szülők másra, például italra fordítják.

— Az állami gondozottak számának csökkenésében, az eredményes gyermekvédelmi tevékenység mellett nagy szerepe van annak is, hogy az 1974. évi új jogszabályok lehetővé. tették az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetben levő szülők gyermekeinek rendszeres, úgynevezett nevelési segélyezését. A múlt évben 208 család közel 550 gyermeke részesült, ösz- szesen 4 millió forint összegű nevelési segélyben. E segélyezésnek szigorú feltételei vannak: a gyermekek gondozása, nevelése, iskolába járatása, tanulása, kifogástalan kell, hogy legyen. Ugyanakkor a szülőknek maguknak is hainden tőlük telhetőt meg kell tenniük gyermekeik eltartása érdekében. Ha mulasztanak, vagy — amint már előfordult — a biztos pénz tudatában italozni kezdenek, a gyámhatóság megvonja a segélyezést. Erre a múlt évben 26 esetben került sor — a gyámhatóságok és a gyermekvédő intézet együttes és folyamatos ellenőrzéseinek a tapasztalata alapján. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a nevelési segély senkinek, a sok- gyermekes szülőknek sem „jár”, csakis a valóban rászorult és arra érdemes családok kaphatják. Rendkívüli segélyt a múlt évben közel 1100 család 2500 gyermeke kapott, összesen több mint 1 millió forintot. A pénzbeli segély felhasználásáról a szülőknek el kell számolniuk. Ha nem gyermekeik javára használják fel, hanem például elisszák, többször nem kaphatnak segélyt. Amennyiben továbbra is fennáll a nagyfokú anyagi veszélyhelyzet, állami gondozásba veszik a gyermeket. Kevésbé megbízható szülőknek nem is pénzben adja a gyámhatóság a segélyt, hanem a pártfogónak, iskolai gyermekvédelmi megbízottnak, s ők vásárolják meg a családnak a szükséges ruhaneműket, vagy éppen a tüzelőt, élelmiszert.

— Milyennek lehet minősíteni a helyi tanácsok gyámügyi gyermekvédelmi tevékenységét?

— A helyi tanácsok hatáskörét tekintve maga a gyámügyi jogszabály differenciál: a városok ellátják mind a 87 gyámhatósági feladatkört, a községek hatáskörébe 5, a nagyközségekhez további 4 feladat tartozik, a többit a járási hivatalok igazgatási osztályai látják el. Az ő feladatuk, hogy másodfokon elbírálják a községi gyámhatósági döntésekkel szembeni fellebbezéseket. A feladatok ellátásához a jogi ismereteken túl pszichológiai, pedagógiai ismeretek is szükségesek — és mindenképpen ember- és gyermekszeretet. A megye 74 gyámhatóságánál dolgozó ügyintézők csaknem mindannyian egyéb, általában nem kevés tanácsi feladatot is ellátnak. Ebben az évben sikerült elérni, hogy a városokban csak gyámhatósági munkát végeznek. A helyi tanácsok többségénél a munka színvonala megfelelő, a községek között különösen az orosházi és a szarvasi járásban!' Intézményes továbbképzéseken is igyekszünk elősegíteni, hogy az ügyintézők megszerezzék a szükséges ismereteket. Ugyanakkor elvárjuk a szakigazgatási szervek vezetőinek segítő közreműködését, különösen a nehezebb láthatási, nevelésisegélyezési, állami gondozási ügyekben. Ugyancsak sokat tud segíteni a helyi gyermekvédelmi albizottságok kollektív véleménye, javaslata.

Serédi János

Szociális

gondoskodás

Kondoroson

Kondoroson is egyre több idős, nyugdíjas ember él.

Az egyesített szociális intézményben működik az öregek napközi otthona, ahol napról napra gondoskodnak az idős emberek étkezéséről, szórakozásáról, és figyelemmel kísérik egészségük változását is. Kondoroson 1966- ban nyílt meg ez a napközi otthon 40 gondozott részére. Mostanában 21-en veszik igénybe az itteni szolgáltatásokat, reggeliznek, ebédelnek és uzsonnáznak az otthonban. Ünnepnapokon és vasárnap is találkozhatnak itt az öregek. Egészségügyi ellátásukról hetenként kétszer gondoskodik dr. Bartóki László körzeti főorvos. Három szocialista brigád vendégeskedik rendszeresen az otthonban, az Egyesült Tsz, a SERKÖV szocialista brigádjai, és a nagyszénási szociális otthon brigádja. Gyakran megfordulnak náluk a község óvodásai és úttörői is. Azokról az idős emberekről sem feledkeznek meg a gondozók, akik betegségük miatt nem tudnak eljárni az otthonba. Házi szociális gondozók járják a falut, hárman főhivatásúként, kilencen pedig tiszteletdíjasként végzik ezt a munkát.

A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi fehérneműüzemében közel egy éve kezdték meg — kooperációs szerződés keretében — a nyugatnémet Felina cég részére a divatos fehérneműk gyártását. Első negyedéves termelési értékük csak az exportot figyelembe véve, megközelítően 11 millió forint. Képünkön: belföldre csomagolják az elkészült termékeket

Fotó: Veress Erzsi

Béke- és barátsági hónap: a szolidaritás üzenetei

Megható, fölemelő és elgondolkoztató olvasmány az a levél- és táviratköteg, amelyet az utóbbi hetekben juttattak él üzemi, intézményi, lakóhelyi közösségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek az Országos Béketanács titkárságához. Amihez a sorok kötődnek: a béke és barátság hónapja, közéletünk immár hagyományos, nagy tavaszi akciósorozata, amely május 9-én, a győzelem napján kezdődött.

Nagy visszhangot váltott ki a „Budapesti Felhívás” népeket, kormányokat a béke megoltalmazására fölszólító dekrétuma. Azt hirdeti a kötegyáni távirat: az emberekben él a remény, hogy mielőbb oldódik a nemzetközi feszültség, mihamarabb

politikai enyhülés töri mega hidegfrontot, Helsinki szellemében folytatódik a párbeszéd, s majdan az együttműködés újabb távlatait nyitja meg a madridi konferencia.

Befejezéséhez közeledik a békehónap eseményeinek sorozata. Június első harmadával véget érnek a bék<egyű- lések, konferenciák, fesztiválok, szemináriumok, mindama fórumok, amelyeken társadalmunk különböző rétegeiből — munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek', alkalmazottak, egyházi szevmélyiségek, kisiparosok, az ifjabb s az idősebb korosztálybeliek köréből — ezernyien tettek, tesznek hitet országunk szilárd békepolitikája mellett, nyilvánítják szolidaritásukat a szabadságukért, függetlenségükért.

Megélénkült az idegenforgalom

Megélénkült az idegenforgalom az országban, sok ezer hazai és külföldi turista kelt útra, hogy Budapesten, a Balaton partján vagy más tájakon töltse a víkendet. A kempingek is nyárias képet mutatnak', a fővárosban a Római parti táborba péntek délutántól folyamatosan érkeztek a turistacsoportok? főként az NDK-ból, Csehszlovákiából, de olyan távoli országokból is, mint Japán és Ausztrália. A kempingen belül táborépítés folyik, a lengyel Slupsk városának gyermekei számára állítanak fel úttörőtábort, amelyben kéthetenként váltják majd egymást a nyár folyamán a csoportok. Az ország más részein is megindult a kempingélet, Sikonda, Harkány, Mezőkövesd és Makó táboraiban több százan ütötték fel sátrukat.

Az Interkozmosz-program

Az Interkozmosz elnevezés a szocialista országok közös űrkutatási programját és szervezetét jelöli.

Állandó tagjai r Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és 1979 óta Vietnam. A program keretében a Szovjetunió Tudományos Akadémiája együttműködési megállapodásokat kötött még Indiával, Francia- országgal, Svédországgal és az Egyesült Államokkal.

Az Interkozmosz legmagasabb szintű szerve a program nemzetközi koordinációs szerveinek évenként megtartott értekezlete. A közbeeső időszakban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Interkozmosz Tanácsa irányítja és hangolja össze a közös munkát. Elnöke: Borisz Petrov akadémikus.

RÖVID TÖRTÉNETE

1965. november 15—20.

Moszkvában a szocialista országok képviselőinek értekezletén a Szovjetunió felajánlotta segítségét a világűrkutatásban való együttműködéshez.

1966. május 31. Megalakult a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő

Interkozmosz Tanács (teljes nevén: a világűr kutatásában és felhasználásában való nemzetközi együttműködés tanácsa).

1967. április 15. Moszkvában jóváhagyták a közös kísérletek és kutatások komplex programját. Gyakorlatilag ekkor született meg az Interkozmosz-program.

1968. június 14. Moszkvában a nemzetközi koordinációs szervek elnökei ideiglenes megállapodást írtak alá a különböző munkacsoportok együttműködéséről.

1970. június 15—22. Wroc- lawban a nemzeti koordinációs szervek képviselőinek' tanácskozásán jóváhagyták az Interkozmosz elnevezést a szocialista országok űrkutatási együttműködési programjának jelölésére. Megállapodtak az együttműködés szabályaiban.

1976. július 13. Moszkvában aláírták a világűr békés célú kutatásában és fel- használásában való együttműködésről szóló nemzetközi megállapodást. Ez törvényesítette az együttműködés gyakorlatban beigazolódott szervezeti alapelveit, megerősítették a program fő irányait.

1976. július 16. Moszkvában a kilenc szocialista ország képviselői a Szovjetunió javaslatára megállapodást írtak alá arról, hogy 1978—83 között a szovjet űrhajósok és űrállomások munkájában valamenyi szocialista ország űrhajósai is részt vesznek1.

1976. december 6. A Csillagvárosban, a J. A. Gaga- rin Űrhajóskiképző Központban megkezdődött a szocialista országok első űrhajósjelöltjeinek , felkészítése a közös űrrepülésekben való részvételre.

A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI ÉS EREDMÉNYEI

Az Interkozmosz-program keretében lehetővé vált a kisebb szocialista országok számára is az űrkutatásban való részvétel, és az eredmények hasznosítása. Az együttműködés kiterjed az űrfizika és -kémia, a meteorológia, a biológia, az orvostudomány, a hírközlés céljait szolgáló kutatásokra, és a föld természeti kincseinek felderítésére , (erőforráskutatásra). A kutatáshoz a Szovjetunió biztosítja a hordozórakétákat, az űrtechni-