Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

1980. június 29., vasárnap Mióta viselünk gyűrűt? A gyűrűt ősidők óta isme­ri és kedveli az ember. A bronzkorból felszínre került gyűrűk eleinte hajból, fű­szálból, bőrből, csontból, agyagból, fából készültek, majd fémekből. A gyűrű a mondák és ősi vallási hagyományok szerint megtestesíti a világminden­séget, annak tökéletes és be­fejezett voltát. Kerek, mint a nap, a hold, a bolygók és a föld, és Zárt, mint az év­szakok visszatérő változási rendje. Mágikus és delejes hatású, alkalmas gonosz szel­lemek elűzésére, betegségek gyógyítására ... Az első gyűrűt, a görög mítosz szerint, maga Zeusz főisten készítette Prométhe­usz számára, aki ellopta az égből a tüzet, és megtanítot­ta az embereket ennek hasz­nálatára. A Bibliában a gyűrű a ha­talom jelképe. így az egyip­tomi fáraó gyűrűjének át­adásával Józsefet helytartó­vá nevezte ki. Zsidó mondák szerint Salamon királynak varázsgyűrűje volt, ennek segítségével győzte le ellen­ségeit, és vált hatalmas ural­kodóvá. Más keleti mondák­ban is gyakran szerepel a varázsgyűrű, melynek elfor­gatásával földöntúli szelle­meket idéznek meg, és állí­tanak a hősök szolgálatába. A gyűrű sokszor volt a történelem során valamelyik hatalom képviselője. Felmu­tatója előtt kinyitották a zárt ajtókat, és úgy fogad­ták,. mintha az őt küldő sze­mély jelent volna meg. Az egyiptomi jósok az em­ber életét kapcsolatba hozták az égitestek, főleg az állatöv jegyeivel. Szerintük mind­egyik övnek valamilyen drá­gakő felel meg. A jegyben születettek sorsát, jövőjét ilyen ékköves gyűrűk segít­ségével jósolták meg. Arábiában, Perzsiában a főurak drágaköves, személyi jeleket feltüntető gyűrűiket barátaiknak is kölcsönadták, hogy az akkori viszonyok kö­zött — a gyűrű felmutatása alapján — oltalmat, segítsé­get kapjanak utazásaik al­kalmával. Az ókorban szoká­sos volt a rontó szellemeknek elűzésére varázslatokat vé­gezni, és ezekhez a gyűrűket is felhasználták. Egyik is­mert eljárás volt, hogy a gyulladásos sebek felett gyű­rűs ujjal végeztek elhárító mozdulatokat. A középkorban Európában is divatossá váltak azok a különleges gyűrűk, melyeket szemmelverés, megigézés, átok távoltartására viseltek. (Érdekes, hogy a divat sok­szor vissza-visszanyúlik az ősi időkbe, onnan „ás elő” változtatásra alkalmas ötle­teket, és azokat a divat fel- frissítésére használja fel... Ez jut az ember eszébe, ami­kor a betegségűző gyűrűkről beszélünk: az elmúlt évek­ben világszerte elterjedtek a „japán gyűrűk” vagy karpe- recek, melyek különféle be­tegség ellen védtek ...) A gyűrű a házasság jelké­pe, a hűségé, a kapcsolaté, mely a keleti népektől és a zsidóktól származik, és me­lyet a kereszténység is át­vett. Mózes könyvében a pap házasságkötéskor megáldja a jegygyűrűt, mint a házasság jelképét. Az élet más terüle­tein is ilyen kapcsolatot jel­képez. Az V. században a püspöki hivatal jelvénye a pásztorgyűrű volt. Erről elő­ször I. Miklós pápa tett em­lítést: a gyűrű jelzi és érez­teti azt a kapcsolatot, mely az egyház és a püspökök kö­zött fennáll. A bíborosok közvetlenül a pápától kap­ják pásztorgyűrűiket, kineve­zésük alkalmával. Később az alsóbb papság is bevezette a gyűrűk használatát. Elterjedt nemcsak a jómódú polgár­ság, hanem a papság köré­ben is a drága gyűrűk vise­lése, a gazdagság fitogtatása. Ennek egyik emlékeztetője Szent Jeromos kifakadása a gyűrűkkel való hívalgás el­len. Megemlítik, hogy VIII. Henrik angol királynak 234 gyűrűje volt, és naponta má­sikat viselt. A reneszánszban a gyűrűkészítésnek nagy és ismert mesterei voltak, mint például Benvenuto Cellini, a kor egyik legnagyobb művé­sze. A gyűrű formája általá­ban kerek. Régebben széles aranygyűrű volt a divat, pe­csétgyűrűnek kiképezve, vagy simán, mint a jegy­gyűrű. Részben az arany árá­nak állandó emelkedése, részben az elmúlt 80—100 év divatváltozásai miatt a jegy­gyűrű keskeny lett, sima vagy enyhén cizellált felüle­tű. Eelmaradtak a nehéz, drágaköves gyűrűk. Bár a kí­gyó formájú vagy spirál ala­kú gyűrűk a népvándorlás korának jellegzetes ékszerei voltak, de kimentek a divat­ból, mégis, időnként újra fel­bukkannak, de sokkal egy­szerűbb és főleg simább és könnyebb kivitelben. A primitív népeknél ma is divatosak a láb-, nyak-, orr-, fül-, ajak-, csuklógyűrűk vagy karperecek. Ami pedig ott divatos, az megvan a mo­dern világban is, mint pél­dául karperecek, fülkarikák stb., hiszen a divat felfris­sítésére onnan veszünk át lehetőségeket, ahol ezek meg­vannak. A gyűrű ősi ékszer, jelkép, kapcsolat, mely együtt él az emberiséggel, és újra meg újra változatos formában je­lenik meg,. Rudnay János Egészség — higié n ia fi vakáció veszélyei A kánikula és a vakáció együtt kezdődött az idén. Az elkövetkező napokban, he­tekben nagyon sok gyerek örül a megérkezett szabad­ságnak, a jó időnek — és annak, hogy mentesülnek az iskolai kötöttségek alól. Az utcákon és a tereken most gyakrabban lehet találkozni a gyerekekkel. A strando­kon, a szabad vizeken für- dőző és horgászó fiatalok ke­veset, vagy egyáltalán nem gondolnák a vakáció veszé­lyeire. A szakemberek szerint a nyári gyermekbalesetek 40 százaléka június >utolsó két hetében következik be. Na­gyon sok közúti baleset — különösen a kerékpáros gye­rekek gázolása — történik ebben az időben. Éppen ezért a közvélemény figyel­mét is szükséges felhívni a balesetek megelőzésére. Az üdülőhelyeken — a nagyszü­lőknél ,— a gyermekek nem a megszokott környezetük­ben vannak, csak később és lassabban ismerik fel a ve­szélyes helyeket és a veszély- helyzeteket. Ajánlatos min­den vakációzó gyermek fi­gyelmét felhívni a baleset- veszélyes helyekre. Tavaly 280-an fulladtak vízbe. Több, mint 70 gyer­mek halálát okozta a til­tott helyen és tiltott módon való fürdőzés. A Körösök völgye, a duzzasztók, a sza- nazugi összefolyás, a stran­dok és főképp a téglagyári gödrök rejtenek sok veszélyt, ha nem vigyázunk a gyere­kekre. A felelőtlenség és a meggondolatlanság már csak utólag kínoz mindenkit. A természet szabályait, a test képességeit mindenkinek is­mernie kell. Aki ezeket meg­sérti, vagy nem jár kellő óvatossággal, az életével fi­zethet érte! Az önfeledt jó­kedvet, a derűt nem szabad összetéveszteni a szertelen­séggel. Az óvatosság még nem gyávaság, ezt köteles­ségünk megmagyarázni a gyermekeknek. Nagyon sokan vannak — különösen a városi gyerekek között — akik nem veszik komolyan a növényvédő sze­rek tilalmát. A permetezett gyümölcs méreg! A permet- létől átáztatott kádban vagy dézsában fürdeni, akár mi­lyen meleg is van, közvetlen életveszélyt jelent. Nagyma­mák, nagypapák az unoka nyaraltatásánál erre is gon­doljanak ! Különösen most, a vakáció elején ajánlatos együtt kirándulni, sétálni, játszani a gyerekekkel, így könnyedén megtaníthatjuk őket nemcsak a veszélyhely­zetek felismerésére és elke­rülésére, hanem lakóhelyünk, környezetünk szépségére és szeretetére is. dr. König János Egy nyugatnémet gyártmányú szobabiciklit láthatunk, amely külsőlseg nem igyekszik hasonlítani országúti társához. A pedáljai változtatható terheléssel taposhatok, miközben a kis műszerekről leolvasható, hogy a kerékpározó elméletileg mennyi utat tett meg, mennyi erőt fejtett ki (KS) Tudomány — technika Edzés a szobában Filatéliai hírek A Magyar Posta július hó 12-én hozza forgalomba az Évfordulók — Események so­rozatban a „28. Élettani Vi­lágkongresszus” elnevezésű 1 Ft-os bélyeget. A bélyeg álló téglalap alakú, és a Pénzjegynyomdában készült, 50 bélyeget tartalmazó bé­lyegívekben. Megjelent a bé­lyeg 3 996 300 fogazott és 4500 fogazatlan példányban, Zsit- va Szabolcs grafikusművész terve alapján. A bélyeg fel­ső részén az Élettani Tudo­mányok Nemzetközi Szövet­sége emblémája kék, mellet­te három sorban „28. ÉLET­TANI VILÁGKONGRESZ- SZUS” szöveg fekete, alatta kék háttérben a kongresszus emblémája kék, két sorban BUDAPEST 1980 szöveg fe­kete, a labyrintus nevű egyensúlyérzékelő szerv — megnevezésével — kék, mel­lette a magyar élettani kuta­tások kiemelkedő alakjának, Hőgyes Endrének portréja sárgás-barna színnel látható. A középső kék sáv alatt az értékjelzés kék és fekete, balra HÖGYES ENDRE kék, ez alatt, MAGYAR POSTA, legalul 1980, jobbra a terve­ző művész neve fekete szín­nel olvasható. Azok a posta- hivatalok, amelyeknél első napi bélyegző rendszeresítve van, azt a fent leírt bélyeg forgalomba bocsátása napján vegyék használatba. A bélye­gét itt mutatjuk be. Már most közöljük, hogy Schön- herz Zoltán születésének 75. évfordulója alkalmából júli­us hó 25-én 1 Ft-os bélyeget ad ki a posta, melyről leg­közelebb írunk, és bemutat­juk a fotóját is. Az ifjúsági bélyeggyűjtők tavaszi vetél­kedőjének záró alkalma, az­az az V. országos vetélkedő döntőjét Csillebércen június 24—28. között tartották. Ezen 10 úttörő és 12 KlSZ-korosz- tályú csapat tagjai vettek részt. A vetélkedő központi témája; hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója és a moszkvai olimpiai játékok tiszteletére az olimpia. Alkal­mi bélyegzés június 27-én volt. Az olimpia alkalmával számos ország adott már ki bélyeget, így hazánk július 16-án ad ki egy sort és blok­kot — Vertei József grafi­kusművész terve alapján. Az olimpia alkalmával Bulgáriá­ban is megjelent már egy sor és egy blokk. Ciprus jú­nius 23-án adott ki három bélyeget. Bolívia 2 blokkal köszöntötte az olimpiát. Dzsi- buti három légipostabélyeget adott ki. Jamaica 5 bélyeg­ből álló sorozattal jelentke­zett. Lesotho négy bélyeget adott ki. Niger július első fe­lében négy bélyeggel és egy blokkal jelentkezik. Togo szintén július hó elején adja ki bélyegsorozatát és két blokkját. vas Tibor mflGWAR POSTA * * * HAMIS BÉLYEGEK VALLOMÁSA Fel lehet-e deríteni egy 109 éves csalást? Igennel vá­laszolhatunk, ha tudjuk, mi történt egy walesi- aukción, ahol hamis bélyegeket adtak el. 1870-ben egy hamisító csoport készítette ezeket a bélyegeket, névértékűket 200 000 font sterlingben álla­pítva meg. (Ez ma már több mint 3 milliót jelent.) A csa­lásra csak 1915-ben jöttek rá, így a bűncselekményt elkö­vető személyeket már nem tudták elfogni. A hamis bé­lyegeket emlékül megtartotta egy alkalmazott, aki részt vett az ügy nyomozásában. Világszerte egyre inkább elismerik, hogy a rendszeres testedzésnek fontos szerepe van a betegségek megelőzé­sében, sőt számos betegség kezelésében és utókezelésé­ben is. Többen azzal hárít­ják el a rendszeres testmoz­gás végzését, hogy munka­helyükön vagy a háztartás­ban éppen eleget mozognak, amitől meglehetősen kifárad­nak, és örülnek, ha pihen­hetnek. De vajon mindenfé­le mozgásformának van erő­sítő hatása? Az az igazság, hogy a mai munkakörülmé­nyek között alig van olyan munkakör, ahol a fizikai megterhelés ritmusos, hely- változtatással járó, és olyan erőteljes lenne, hogy a szív­működést tartósan, lényege­sen magasabb számú ütésre kényszerítené. Az állómun­ka — bármennyire fárasztó is — éppen nem tartozik ide. A testmozgás hatásosságá­nak nem a kifáradás a mér­téke, bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai mun­kát követő egy-két órás pi­henés után is igen jóleső, Szinte valamennyi mai finn textilművész állít ki ryijyt. Nálunk is láthattuk a Nemzeti Galériában, s van egy közismert háziipari szö­vetkezet Helsinkiben, mely­nek egyik igen jelentős be­vételi forrása a mai szellem­ben átfogalmazott ősi tech­nika. A ryijy olyan fogalom a finn művészetben, mint a szauna a mindennapi élet­ben, amely összeforrott a finnek történelmi múltjával. Ősi, északi kulturális örök­ség. A ryijy a skandináv ere­detű rü-bői származik, s gu­bancot, durvát jelent. Már a 800—900-as években voltak textilből készített ryijyk, amikor még állatbőrrel ta­karóztak, s a gyapjú csak ráadásul szolgált. A gyapjú­ból való ryijy nem ázik át, jól őrzi a meleget. A régi ryijyket a hosszú szőrű prém utánzása jellemezte. A mi erdélyi csergéinkre gondoljunk, az alföldi gubá­ra, melyeknek a bárány gyapja adta a hosszú, gön­dör szőrével jellegzetes és serkentő, erősítő, edző hatá­sú a 20—30 percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy sportpályákra, sportcsarno­kokba járjon rendszeres test­mozgás végzésére (nem is szólva arról, hogy e helye­ken nem is látják igazán szívesen a műkedvelőket.) Sokan tehát a lakásban igye­keznek megőrizni erőnlétü­ket, vagy a ház körül a kert­ben, illetve a közeli utcá­kon, tereken. Az egyik leg­hasznosabb izom- és szív­terhelési mód a kerékpáro­zás, amely a lakóhelyhez kö­zeli közterületen is végezhe­tő, de akár a lakásban, szo­bai állókerékpáron — min­den évszakban, az időjárás szeszélyeitől függetlenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes, ha kerékpározás közben — persze csak foko­zatosan — legalább a 140-es pulzusszámot elérjük. A na­pi edzésadag — kilométerek­ben kifejezve — kétszerese, háromszorosa lehet a fu­tásénak. igen hasznos formájukat. Mi a hideg ellen védekeztünk a felbolyhozott gyapjúval, északi rokonaink a tengerek vize ellen is. Mi a jószág őrzése közben használtuk a gubát, szánkón, szekéren; ők csónakjaikban vették ma­gukra. Északon a katonák is ryijykkel takaróztak. Minő­ségét jelzi, hogy Suomi szál­lította a tizenhetedik század­ban a svéd királyi udvarba a takarókat. Festették bar­nára, szürkére, nyírfalevéllel sárgára s rákvörösre, akár Erdélyben a csergét. A mai ryijy a technikai megoldásokat örökíti át. A szövött textilt, nyüstösben formáltat, bolyhozottat, cso- mózottat. Felhasználnak hoz- ?á gyapjút, szizált, műanya­got. Helsinkiben a nemrég megnyílt Iparművészeti Mú­zeumban számos, a mai for­manyelvre átfogalmazott, de ősi technikájú ryijyvel talál­kozunk, s a Finn Nemzeti Múzeumban a történelmi örökség gazdag példáival. Koczogh Ákos Lakás — otthon Skandináv szőnyeg a ryijy

Next

/
Thumbnails
Contents