Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSQG ÉS fl MEGYEI TANQCS LAPJA 1980. JŰNIUS 29., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Hz Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Péter, Pál ígérete A kombájnok a helyükön maradtak. Az első kaszavá­gás várat még magára. A nevezetes nap, gabonagazda­ságunk hagyományosan is jeles, kiemelkedő napja most eseménytelenül múlik el. A naptárban viszont a névfelirat fölött ünnepi — piros — mégis a június 29- ét mutató számjegy. Péter és Pál munkaszü­neti napon ünnepelhet. Meg­érdemelten, a jól végzett munka tudatában, akkor is, ha két koccintás között szó esik a megkésett, de immár rohamléptekkel közeledő aratásidőről. Az idővel, az időjárással vívja ugyanis legnehezebb ütközeteit a ga­bonacsatában részt vevők serege, s előrenyomulása, vagy kényszerű veszteglésea búzamezőkön aligha hagy hidegen bárkit. Igaz a tíz-tizenkét napos késésnek nem tapsolnak az aratók. A gépszemléket ré- ges-rég megtartották min­denütt, ugrásra, bevetésre készen állnak a gépek, a korábbi évek tanulságaiból okulva az üzemek jó előre feltöltötték ä tartalékalkat- rész-készleteiket is, a kam­pánytervbe foglalt felada­tokat az érdekeltek névre szólóan ismerik. Legnehe­zebb most a várakozás, amelynek feszültségét csak fokozza a határszemléken kelt remény. A búza jobbára zöld még, vagy éppen csak hogy sár­gul, ám soha nem látott sű­rűségű, tömött rendben so­rakozik: van ahol ötmillió kalászt becsültek egy hek­tárra, s 85 szemet számoltak meg egy kalászban ... De ne osszunk, ne szorozzunk most. A lényeg, hogy Péter, Pál sokat ígér. Mert nem kevés az, ha a munka meg­hozza gyümölcsét, kivált­képp vidékünkön, ahol az utóbbi évek belvizei is be­bizonyították, hogy nem tör­vényszerűen következik min­dig mindenütt vetésre ara­tás. Éppen az utóbbi évek so­rában ígér kivételt ez a nyár. Azt tudniillik, hogy gazdag terméssel fizet a föld az őszi jó talajmunká­ért, az idejében elvégzett ve­tésért, a jó minőségű vető­magért, s azért, hogy Bé­kés megye az átlagosnál is nagyobb léptekben fejlesz­tette a gabonavetőrnag-ter- mesztést, hogy szinte a teljes búzatermő területre kiter­jesztette már a repülőgépes növényvédelmet és talajerő­utánpótlást. Természetesen — ahogy mondani szokták —, kár lenne elkiabálni! Péter, Pál kecsegtető képet fest, ez azonban korántsem ringat­hat bennünket olyan' képze­tekbe, hogy a siker, a győ­zelem csupán egy karnyúj­tásnyira áll. A búza minőség szerinti átvételének kipróbá­lása külön kölcsönös tü­relmet kér átvevőtől és át­adótól. A nagyobb termés az amúgy is nehéz helyzetben levő tárolás gondjait is nö­veli, azután, ha még száz kombájnt megvennének a várakozás napjaiban az ara­tók, akkor is maradna mit szervezni egymás segítésé­ben ... és ki tudja, meddig folytathatnánk még. Mert Péter, Pál ígérhet — ezt az aratóknak kell való­ra váltani. Kőváry E. Péter Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete június 28-án, tegnap Békéscsabán,' az SZMT-székházban tartotta meg a megyei küldöttérte­kezletet. Dr. Sonkoly Kál­mán megyei elnök köszön­tötte a küldötteket, a vendé­geket, közöttük Bodnár Ár- pádnét, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kárát, Szeljak Györgyöt, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettesét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titká­rát, dr. Horváth Éva megyei főorvost, öz Ferencet, a Vö­röskereszt megyei vezetősé­gének titkárát és Gulyás Sándornét, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának tagját, aki korábban, 1980 januárjáig a titkári tisztet töltötte be. A megnyitó és a napirend elhangzása után tette meg Június 1-ig 2,7 millió kül­földi járt az országban. Ez szám szerint valamivel ke­vesebb mint az elmúlt év első öt hónapjában. Az ide­genforgalomból származó de­vizabevételek azonban meg­közelítőleg 24 százalékkal emelkedtek. A főszezoni rajt tapasztalatairól Czeglédi Jó­zsef, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal helyettes ve­zetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Az idegenforgalom terv­szerűbbé vált irányítása nyomán az idei szezonra az a kedvező folyamat a jel­lemző, amelynek lényege: na­gyobb az'összhang a befoga­dóképesség és a vendégjárás Csamangó Vilmos megyei tit­kár szóbeli kiegészítőjét az írásos beszámolóhoz, majd a vita után összefoglalta az el­hangzottakat. Végül a vá­lasztásra került sor. Az Orvosi-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának beszá­molója az elmúlt öt évet fog­ja át. Bevezetőben a bizott­ság vezető-irányító-szervező munkájáról ad rövid áttekin­tést, majd az egészségpoliti­kai munkára tér rá. Kiemel­ten foglalkozik az egészség- ügyi intézmények integráció­jával, és ebben a szakszer­vezet szerepével. Mint meg­állapítja, megyénkben az in­tegráció alapjai már koráb­ban adottak voltak; a ren­delőintézetek a kórházakkal gazdasági egységben működ­tek. Az integrációt a megyei bizottság mellett működő egészségpolitikai munkabi­zottság megkülönböztetett fi­között. Ennek nyomán a korábbi években nem rit­kán előforduló feszültségek lényegében megszűntek, ja­vult az ellátás. Az országos idegenforgalmi fejlesztési alapból jelentős támogatást kaptak a vállalatok, intéz­mények. A szálláshelyek bő­vítésére idén 200 millió fo­rint az a hozzájárulás, ame­lyet a többi között Balaton- földváron, Tokajban' motel, Sárospatakon, Diósjenőn, Egerben kemping építéséhez használtak fel. összesen 600-zal bővül a szállodai he­lyek száma, a kempingekben pedig 3000-rel többen lak­hatnak, mint tavaly. Az új szálláshelyek nagyobb ré­szében már fogadnak ven­gyelemmel kísérte. Ami a megye egészségügyi ellátását illeti: a munka színvonala javult, annak ellenére, hogy kevés a kórházi ágy, egyes intézetek elavultak, és kevés az orvos. A szocialista munkaver­senyről megállapítja a beszá­moló, hogy az intézetek a szakszervezeti ajánlásnak megfelelően kidolgozták a verseny rendszerét, lebonyo­lításának módját. A megyei bizottság úgy ítéli meg, hogy a szakszervezeti bizottságok nem foglalkoznak kellő súly- lyal a mozgalommal. Az újí­tások terén az 1978-as év volt a legeredményesebb. A kö­vetkező években a mozgalom színvonala csökkent. Pedig sok lehetőség kínálkozik az újításokra, főként az ápolás, szállítás, takarítás, energia- gazdálkodás terén. (Folytatás a 3. oldalon) dégeket. Negyvenmillió fo­rint a kulturális, a szóra­kozási és a sportlehetőségek bővítésére jutott. Ebből úszó­medencéket, új tenisz-, mi­nigolf- és tekepályákat épí­tenek, hogy ezzel is kelle­mesebbé tegyék a vendégek üdülését. A beruházások, bővítések, a módosított ösztönzési rend­szer és a helyi intézkedések végső soron hozzájárultak az idegenforgalom színvonalá­nak emeléséhez, a kulturál­tabb vendégfogadáshoz. Az összességében kedvező ké­pet azonban rontja, hogy a vendégek sok esetben nem tapasztalnak kellő udvarias­ságot. Országszerte készülődnek a legnagyobb mezőgazdasági munkára, az aratásra. A zavartalan betakarításhoz megbízható, jó gépekre van szükség, ezekben a napokban tartják a gépszem­léket. Felvételünk a törökszentmiklósi Tiszatáji Mgtsz-ben készült, ahol mintegy százötven kombájnt és erőgépet vizsgáltak át. Ügy tervezik, hogy a háromezer hektárnyi gabona ara­tása július első napjaiban kezdődik (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Idegenforgalom a főszezon előtt Az Amfora, a Csillag Áruház és az Ifjúsági Áruház közös rendezésében a napokban terítési bemutatót látha­tott a közönség Orosházán, az ifjúsági és úttörőházban. Képünk a sikeres bemutatón készült Fotó: Gál Edit Pénzt visz a víz Dél-Békés megyében található az ország egyik legér­tékesebb mezőgazdasági területe. Sajnos mintegy 10 év óta a belvíz veszélyezteti állandóan a termést. A szak­emberek, főleg az utóbbi időben sokat vitatkoztak a víz eredetéről, történni azonban nem sok történt a víz elve­zetésének érdekében. Az intézkedések eddig azért ma­radtak el, mert az illetékes szervek az anyagi erőforrások szűkösségére hivatkoztak. De a víz miatt a terméskiesés évente legalább egymilliárd forint értékű. A belvízmen­tesítés megoldása nem kerülne ennyibe. Mikor lesz végre változás? Erre keres választ cikkünk az 5. oldalon. Mindannyiunk dolga és felelőssége A kisdobosok és úttörők az 1979—80-as mozgalmi év­ben a „Tettekkel a mi világunkért” jelmondattal, külön­böző akciók keretében élték az úttörőélet hétköznapjait és ünnepeit. S az úttörőév most, a nyári táborozásokkal, kirándulásokkal folytatódik. Hogyan dolgoztak a pajtá­sok a tanév időszakában, milyenek voltak az akciók, hogyan fejlődött a szülői ház és az úttörőközösségek kap­csolata, és végül milyen program vár az úttörőkre, kis­dobosokra 1980—81-ben? Minderről Pataki József megyei úttörőelnökkel folytattunk beszélgetést. Cikkünk a 4. ol­dalon. Építőtábor Táborozni jó — vallják a diákok, és vallják azok a fel­nőttek, akik annak idején szintén dolgoztak építőtábor­ban, és szívesen idézik fel az ott eltöltött vidám heteket. Hiszen a munka mellett jut idő a játékra, szórakozásra, pihenésre. A hét elején, június 23-án. megnyíltak a köz­ponti ifjúsági építőtáborok. A megyénkben működő köz­ponti táborok közül a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási táborába látogattunk el. Mit dolgoznak itt a lányok, fiúk, mivel töltik a szabad időt, hogy érzik magukat? Erre kértünk és kaptunk választ a fiataloktól. Riportunk lapunk 11. oldalán, a Minimagazinban. Hétköznap a víkendtelken A békésszentandrási holt- Körös partján tettünk egy körutat a közelmúltban. Az idő nem volt éppen pihenés­re, kertészkedésre alkalmas, ám így is találtunk két em­bert, .aki a telkek gazdáiról, az itt folyó életről mesél­tek. Hogy ők hogyan használják ki a környezet adta lehetőségeket, erről is meséltek. A lehetőségek között választani lehet... Riportunk lapunk 6. oldalán olvas­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents