Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-26 / 148. szám
1980. június 26., csütörtök o ülést tartott a MflVOSZ megyei intéző bizottsága Még mindig nagyobb a tandíj a szükségesnél A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei Intéző Bizottsága kedden délután Csatári Béla intéző bizottsági elnök vezetésével megtárgyalta az állategészségügyi szakbizottság munkájáról szóló tájékoztatót, a fácáncsibék elhelyezéséről, neveléséről adott helyzetjelentést, valamint a vadásztársaságok területmódosítására vonatkozó kérelmeket. Az ülésen részt vett Sin- kovics Miklós, a MAVOSZ osztályvezetője is. Dr. Zalay József, az állategészségügyi szakbizottság elnöke munkájukról szólva a vadállomány egészségi állapotáról szerzett, széles körű vizsgálódáson alapuló véleményüket ismertette. E szerint a megyében a vadállomány egészsége alapvetően kielégítő. A nyulaknál és a fácánoknál tapasztalható a viszonylag legnagyobb arányú . megbetegedés és elhullás. Az elhullott nyulak negy- vén százalékánál bélfertőzést állapítottak meg. Az agancs minősége, a szakbizottság szerint, romló tendenciát mutat. A vita során, amelyben részt vett Sinkovics Miklós, Kovács György, Kárpáti József, Romvári László, Szenes István, Barta István, megállapítást hyert, hogy mivel a minősítés a kilőtt trófeák alapján történik, ez mindig a kilövések számától és jellegétől függ. A tapasztalat, hogy nem lehet minőségi romlásról beszélni. Ezt igazolja az őzek súlya, s egyéb jellemzője is. Nagy figyelmet fordított az intéző bizottság a fácánveszteség okaira. A szakbizottság jelentése és Szenes Istvánnak a fácáncsibék neveléséről, a keltetésről adott tájékoztatója egybehangzóan bizonyították, hogy — csak a szakszerűség növelésével — legalább tíz százalékkal javítható lenne az elhullási arány. Százezres nagyságrendnél — ez jellemző megyénkre — nem elhanyagolható mennyiség. Az intéző bizottság szükségesnek látja a vadásztársaságoknál az állatorvosi szolgálat jobbá tételét, a keltetés, a fácánkibocsátás koncentrálását társulásos alapon, valamint a fácánneveléssel összefüggő szakismeretek terjesztését. Ugyanis a fácánelhullás döntő hányada kelési gyengeségből és felnevelési hiányosságokból származik. Jelentős anyagi veszteséget jelent ez a vadásztársaságoknak. Nagyobb a tandíj, mint ami szükséges lenne — mondta találóan az egyik bizottsági tag a vita során. A legjelentősebb, viszonylag könnyen felszínre hozható tartalékok a szakismeretben vannak — ebben summázható végső soron az intéző bizottság véleménye. Autóval az olimpiára Sokan úgy tervezik, gépkocsival utaznak a moszkvai olimpiára. Vajon, a Szovjetunióban milyen biztosítás érvényes, és karambol, kár esetén mi a teendő? Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a Szovjetunióban nincs általános kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A magyar autósok tehát csak akkor számíthatnak kártérítésre, ha rendelkeznek határozatlan időtartamra szóló CASCO-val. Ha valaki az úton kárt szenved, tanácsos rendőrt hívni, és az összeütközés körülményeiről jegyzőkönyvet felvetetni. A következő teendő: jelentkezzen a károsult valamelyik INGOSSTRAKH-, GOSS- TRAKH- vagy INTOURIST- irodában. A károkról készüljön részletes jegyzőkönyv. A vontatási költséget és egyéb kiadásokat számlával lehet bizonyítani. Megtörténhet, hogy a külföldi állampolgár, aki a kárt okozta, felajánlja: ideiglenes rendbe hozatja, mozgásképessé teszi a kocsit. Ha ezt elfogadja a magyar autós, ügyeljen rá, hogy írásban rögzítsék: nem teljes kártérítés történt. Nagyon lényeges: csak olyan szöveget írjon alá a turista, amit ért. Ha a magyar autós rendelkezik határozatlan időre szóló CASCO-val, akkor segítséget tud nyújtani az Állami Biztosító, abban az esetben is, ha a magyar állampolgár vétlen a baleset ügyében. Ha a jármű mozgásképtelenné válik, tanácsos azonnal közölni az Állami Biztosítóval az INGOSSTRAKH-on keresztül telefonon vagy telexen a gépkocsi pontos helyét. A roncs hazaszállítása ugyanis rendkívül drága, s nehéz szállítóeszközhöz jutni. Egyébként a tönkrement jármű sorsáról érdemes a szakemberek véleményét megvárva dönteni, a Szovjetunióban ugyanis szinte jelképes ára van a roncskocsinak. Csillárok a tsz-bfil Nem újkeletű az elképzelés, de minden bizonnyal hasznos. Az elmúlt év nyarán Békés megyében a szövetkezetek megyei koordinációs bizottsága a három ágazat szövetségeinek közreműködésével egy előkészítő bizottságot hozott létre, amelynek feladata az: vizsgálja meg milyen lehetőségek vannak az együttműködésre, illetve annak továbbfejlesztésére. S miért nem újdonság? Néhány évvel ezelőtt egy- egy ipari szövetkezetünk már kereste ,a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel, s nemcsak kereste, hanem hatékony kooperációs kapcsolatot is kiépítettek egymással. Ilyen például a szarvasi vas-, fémipariak együttműködése a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezettel, vagy az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet kooperációja a csanád- apácai Széchenyivel. Az előbbi mezőgazdasági üzemben például lámpaösszeszerelő üzemet alakítottak ki, ahol csaknem száz asszony exportra állítja össze ,a tetszetős csillárokat, falilámpákat. Megyénkben tavaly az ipari szövetkezetek és a mező- gazdasági egységek együttműködéséből 30 millió forintos termelési értéket realizálhattak. Zömében hosz- szú távú szerződésekre épülnek ezek a kapcsolatok, így érthető, hogy az idei tervekben további 10 százalékos bővüléssel számolnak, ami 33—34 milliós eredményt jelenthet. Békésszentandrás kereskedelmi ellátása Békésszentandrás kereskedelmi ellátásáról végeztek felmérést a tanácsi szervek, ahoi főként a Szarvas és Vidéke ÁEÉSZ üzletei üzemelnek. Ebben az évben a felvásárlási, az áruforgalmi és az áruellátási helyzeten kell a községben javítani. Az elmúlt évben 1,9 százalékkal nőtt a kereskedelmi egységek forgalma. Az árukészlet minősége és ösz- szetétele megfelelő, de nem mindig elegendő a mennyiség. A legnagyobb forgalmat a 44-es sz. út melletti ABC-áruház bonyolítja le. Ebben az üzletben a disznó- és birkahúst, és ettől az évtől bontott csirkét is lehet kapni. Javult az édesipari, tej- és tejtermékek ellátása is. Zöldséget, gyümölcsöt a ZÖLDÉRT szállít, de a helybeliek is hoznak kertjeikből. Tavaly 400 ezer forint értékű árut vásároltak fel. Primőrökből az idén 50 százalék érkezett a megszokott mennyiséghez képest a boltokba, az árak ezért 70— 80 százalékkal növekedtek. Az ellátás a mosó- és tisztítószerekből nem jó. Előfordul, hogy a megrendelt tétel meg sem érkezik, vagy ha igen, nem a kért fajta és minőség. A ruházati bolt körülményei nem javultak, bár az egység forgalmi tervét túlteljesítette. Nincs megfelelő választék ágyneműkből, huzatokból, rövidárukból. A cipők választékát növelni kellene. A háztartási bolt sokfajta árut kínál a vásárlóknak. Nem könnyű ez akkor, amikor a megrendelt áruk 20—30 százalékát kapja meg néha az üzlet. Eredmény, hogy megszűnt a szén és a cement hiánya. Téglát, cserepet, padlóburkolót, nyílászárót és más építőelemet is rendszeresen lehet kapni. Kevés van még tűzifából, fenyő fűrészáruból, parkettából, kazánszénbőL A TÜ2ÉP- telep több mint 2 millió forintos készletével áll az építők rendelkezésére. A kistermelők körében gondot okoz, ha nincs elegendő és megfelelő minőségű táp az állatoknak. Ennek megoldásán is munkálkodik a tanács. Ugyancsak nehézkes a növényvédőszer-ellá- tás. Az AGROKER lejárt szavatossági idejű, de a vizsgálatok alapján jó vegyszert küldött a boltnak, amit az nem vett át. Nem azért mert nem bízott, meg az AGROKER szavában, hanem mert nem volt rajta, hogy meddig hozható forgalomba és meddig .alkalmazható. Végül a tanács, a járási hivatal és a Szarvasi Növényvédő Állomás vizsgálta felül a növényvédő szerek alkalmazhatóságát. A tanács igyekszik a lakosság kereskedelmi ellátását jól megszervezni és a kereslethez igazítani ,a kínálatot. Sz. J. Pénz az OTP-ben Mezőkovácsházán az Országos Takarékpénztár helyi fiókja nagy gondot fordít a propagandára. Minden nyáron vetélkedőt rendeznek a járási úttörőtáborban, ahol a gyerekek megismerik a pénzintézet munkáját, rászoknak a takarékos életmódra. Ennek gyakorlati haszna is van, hiszen a nagyközség mindkét általános iskolájában nőtt az egy tanulóra jutó takarékbélyeg összege. De nem szégyenkezhetnek az üzemek fiataljai sem. Jó szervező tevékenységük elismeréseként a MEZŐGÉP Vállalat KISZ-eseit az OTP vezérigazgatója dicséretben részesítette. A járási székhely 7500 lakosának 70 millió forintja van a takarékban. Ez azt jelenti: az egy emberre jutó átlag meghaladja a 9 ezer forintot, és egy családra 1,6 betétkönyv jut. Sok ez vagy kevés? Ha a korábbi éveket vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy a fejlődés lelassult. Ennek több oka van. Az áremelések miatt többen fektetik be a pénzüket ingatlanba, építőanyagba, sokan pedig a szalmazsákban tartják a pénzt. A takarékpénztár beruházásában jelenleg 24 lakást építenek Mezőkovácsházán. Sajnos, ezeket csak a VI. ötéves tervben adják át. A földszinten kap helyet az OTP és az Állami Biztosító székháza is. Nagy az érdeklődés a családi házak létrehozását segítő kölcsönök iránt. Érthető ez, hiszen a regionális vízmű üzembe helyezésével a családok nagy része átalakítja, korszerűsíti, fürdőszobával látja el a lakását, vagy éppen telket vásárol. Jó példa erre, hogy a tatarozási kölcsön az előző évekhez képest 15—20 százalékkal emelkedett. A rövid- és a középlejáratú hitelt szintén igénybe veszik. Áru- vásárlási kölcsönt leginkább a fiatal házasok kémek. Rég nem látott kép fogadja napjainkban azt, aki a megye közútjait járja: az utak mentén boglyákba rakták az árokpartról lekaszált füvet. Most megint kiderült, hogy a fűből széna készíthető KGST flz új tervidőszak küszöbén A KGST egy-egy •ülésszakának munkája •önmagában bajosan értékelhető; ennek az a feltétele, hogy beillesszük a közelmúlt esztendők KGST-tevékenységébe. Az elmúlt héten Prágában tartott XXXIV. tanácsülés kapcsán elsőként arra a jellemző vonásra kell utalnunk, hogy a szocialista gazdasági közösség nemzetközi szervezetének munkája a folyó tervidőszakok derekától kezdve mindinkább a jövőre, a következő tervidőszakban kifejtendő együttműködés előkészítésére, szélesítésére koncentrálódik. A gyártás szakosítása Nos, ami 1981—1985-öt illeti, a KGST-országok a megszokottnál jóval korábban kezdték meg a jövőbeni együttműködés megalapozását. Már 1976-ban — mintegy válaszként a világgazdasági kihívásra és korszakváltásra — elhatározták, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából életbevágó problémák megoldására hosszú távú közös stratégiát dolgoznak ki. Ennek nyomán születtek meg, majd fogadták el 1978- ban és 1979-ben a 10—15 esztendőre, tehát többnyire 1995-ig szóló öt célprogramot, amelyek az alapvető energia, fűtő- és nyersanyagok gazdaságilag indokolt közös szükségletének, továbbá az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek ésszerű szükségleteinek kielégítését, a közlekedési szállítási kapcsolatok fejlesztését és az előbbiek termelő- és szállítóeszköz-igényeihez is kapcsolódva a gépgyártás korszerűsítését hivatottak biztosítani. Az utóbbi két esztendőben a KGST-munka főleg arra összpontosult, hogy a közös gazdasági stratégia öt célprogramjának végrehajtása mielőbb, de legalább az új tervidőszakban megkezdődjék. Az említett dokumentumok ugyanis — bár a feladatokat, a közös tennivalókat konkrétan meghatározzák — mindaddig csak programok, amíg nem alakulnak át államközi egyezményekké, majd pedig magánjogi szerződésekké. Az öt célprogram összesen 230 intézkedést, fejlesztési feladatot irányoz elő, s ezek közül a prágai ülésszakig bezáróan 82- re aláírták az államközi egyezményeket is. Az ülésszakon is aláírtak egy jelentős megállapodást, éspedig a mikro-számítástechnika fejlesztésére, a gyártás szakosítására, s annak figyelembevételével a kölcsönös szállításokra. Az egyezmény az új tervidőszakban 15 milliárd rubel értékű kölcsönös forgalomra ad lehetőséget. Tudományos-műszaki együttműködés A KGST apparátusára, szervezeteire hárul az a feladat, hogy a célprogramok megvalósítását, beindítását szolgáló államközi egyezmények rendszerét teljessé tegyék, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a közös fejlesztésben vállalt feladatok beépüljenek a tagországok 1980 utáni, egyebek között az 1981—1985. évi nép- gazdasági terveibe. A célprogramok és a nemzeti gazdaságfejlesztési tervek kapcsolódását az is erősíti, hogy 1981—1985-re is kidolgozzák a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, amelybe az együttműködés csomópontjait alkotó fejlesztések, feladatok kerülnek be. A célprogramokkal összefüggő munka mellett a korábbiakhoz hasonlóan — lényegében a mostani tervidőszak derekán — a két- és sokoldalú tervegyeztetések is megkezdődtek, s bár egykét viszonylatban — pl. Magyarország—NDK, Csehszlovákia—Szovjetunió — már lezárultak, lényegében a befejezés fázisához jutottak. Ám ettől — a közeljövőt érintő munkától — eltekintve az együttműködés időhorizontjának kitágítása minősíthető tipikusnak, s új vonásnak. A célprogramok mellett erre utalnak a gyártásszakosítás és termelési kooperáció hosszú távú — ugyancsak kidolgozott és elfogadott — kétoldalú programjai. Az időhorizont szélesítése, tágítása kapcsán említhető — s erre a legutóbbi ülésszak záró közleménye is utal — a KGST illetékes bizottsága a tudományos-műszaki együttműködés fő feladatait 1990-ig meghatározta. A KGST-országok az elmúlt esztendőkben rendkívül nagy — minden eddigit felülmúló — erőfeszítéseket tettek, ha úgy tetszik, együttműködésük fejlesztésére, de reálisabb úgy fogalmazni, annak érdekében, hogy együttműködésük kielégítse a követelményeket. Mert anakronizmus lenne azt állítani, feltételezni, hogy amikor a tagországok gazdasági helyzetét a növekedés lassulása, a társadalmi termelés nem kielégítő hatékonysága, s többnyire egyensúlyhiány jellemzi, két- és többoldalú együttműködésük és annak mechanizmusa megfelelő, kielégítő. Annál kevésbé állítható ez, mert a növekedés lassulása már az együttműködés szférájára is átterjedhet. A XXXIV. ülésszak közleményének idevágó adata szerint a KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 12,7 százalékkal, az egymás közötti forgalom viszont csak 7,7 százalékkal nőtt. Ugyan- . ezt a tendenciát jelzik a magyar vonatkozású adatok is: az 1976—1980. évi tervegyeztetésekre épülő hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmények KGST-kereske- delmünk mintegy 60 százalékos növekedését irányozták elő, s ettől a tényleges árucsere jócskán elmarad. Pótlólagos erőforrás Ügy tűnik, hogy nemcsak a tagországok gazdasága, hanem két- és sokoldalú együttműködésük is problematikus szakaszba jutott, a máé lezárult tervegyeztetések is. azt valószínűsítik, hogy a következő tervidőszakban még aligha lesznek képesek gyorsan növelni az együttműködést, kölcsönös árucsere-forgalmukkal kedvezően befolyásolni egymás gazdasági növekedését, leküzdeni a nehézségeket. Lehetséges —s ezt a ma§yar küldöttség is szorgalmazta a prágai ülésszakon —, hogy a későbbiek során még további lehetőségek tárulnak fel a szükségletek, az igények jobb, szélesebb körű kielégítésére. Ez jó és fontos lenne, ám az alapvető probléma az —ami a forgalomnövekedés alacsonyabb ütemében és zavaraiban is tükröződik —, hogy az együttműködésnek minden tagországban és a közösség egészében növelnie kellene a társadalmi termelés hatékonyságát, mert csak ily módon képződhet pótlólagos erőforrás a nehézségek kiküszöböléséhez, a kielégítő gazdasági növekedéshez. Garamvölgyi István
