Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-25 / 147. szám
1980. június 25., szerda Több ötletre számítottak... Pályáztak a közgazdászok A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete másfél éve pályázatot hirdetett abból a célból, hogy a megyében élő közgazdászokat a munkaerő-gazdálkodás, a munka- és ügyvitelszervezés hatékonyságát növelő javaslatok kidolgozására serkentse. A beérkező munkák mérlege egyrészt negatív, hiszen nagyon kicsi volt az érdeklődés, mindössze néhány pályamunka között válogathatott a zsűri. Ugyanakkor pedig pozitív is, hiszen nagyon értékes, a gyakorlatban rövidesen bevezetésre kerülő javaslatokat kaptak a pályázatkiírók. Ilyen a 10 ezer forinttal jutalmazott Uhrin Nándor és Uhrin Nándomé— Kovács Mihály és Kovács Mi- hályné szerzőpáros pályázata, amely a megyeszékhelyi, költségvetési intézményhálózat integrációjának lehetőségeiről számol be. o Egy-egy falu, község, város lakossága ügyes-bajos dolgainak intézése közben sokszor megfordul az illetékes tanácsi épületben. Az állandó közvetlen kapcsolat során az embereket már nemcsak az érdekli, vajon elintézik-e az ügyét, hanem az is, hogy ez mennyi idő alatt, hogyan, milyen színvonalon történik? A tanácsi és intézményi gazdálkodás, ügyviteli munka korszerűsítése napjainkban ismét előtérbe került. örvendetes, hogy ez a megújhodási folyamat már nemcsak a pénzügy-ügyviteli munkára és adminisztrációra terjed ki, hanem a gazdálkodási területeken túlmenően a tanács — mint egységes egész — információs rendszerének a továbbfejlesztésére is. Megyénk e tekintetben az élenjárók közé tartozik, a számítógépes adatfeldolgozás bevezetésével a korszerűsítés már 1976-ban elkezdődött. Több helyi tanácsnál pedig, köztük Békéscsabán is, az ügyfélfogadó iroda, ügyiratkezelő megszervezése, technikai feltételeinek kialakítása jelentős előrelépésnek számított. A pályamunka a tanácsi intézmények — egészségügyi, kulturális, .igazgatási gazdálkodó szervek — korszerűbb működési formáját javasolja az indokolatlan szétaprózottság megszüntetésével. A tanulmány az intézményhálózat jelenlegi rendszerének működésével kapcsolatban megállapítja, hogy az egészségügyben az ésszerű összevonások már lényegében befejeződtek, a tapasztalatok szerint az új szervezet jól működik, csupán a döntési és információs rendszert kellene tovább finomítani. A kulturális ágazatban az alsó- és középfokú oktatás területén önállóan gazdálkodó intézmények a jelenlegi formájukban megfelelően működnek és az ésszerűség jegyében számottevő összevonási lehetőségek is mutatkoznak. Városi szinten kedvezőnek vélt integrációs megoldások kialakításánál elsősorban a Pénzügyminisztérium által rendeletileg meghatározott szervezeti formákra és ezen túlmenően pedig a területi jellemzők érvényesítésére voltak a szerzők figyelemmel. Javaslatot tettek, hogy ott, ahol a szakmai és gazdasági feladatok ellátása megfelelő színvonalon történik — véleményük szerint 9 intézménynél — továbbra is célszerű az önálló gazdálkodási forrna meghagyása, ilyenek a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák, gimnáziumok és a szakmunkásképző intézetek. Űj lehetőségek kínálkoznak az integráció területén a gazdasági, műszaki ellátó-szolgáltató szervezetek létrehozásával. E szervezet jogállását tekintve az intézményeknek mellérendelve, önálló hatáskörrel végzi az alaptevékenységbe tartozó pénzügyi, számviteli és műszaki feladatait. Erre városi szinten az iskolacentrum és a József Attila-lakótelep területén működő, megközelítőleg azonos feladatokat ellátó, de jelenleg mégis egymástól függetlenül gazdálkodó intézmények esetében van lehetőség. A vázolt összevonási javaslatok eredményeként a városi szintű intézményhálózat — számarányát tekintve — mintegy 27 százalékkal csökkenthető. o Kidolgozták a pályázók a költségvetési és adófeldolgozási munkák számítógépes adatfeldolgozó rendszerbe való bekapcsolásának lehetséges módját és formáját is. A szerzőpáros összefoglalójában kihangsúlyozta, hogy az ösz- szevonási törekvések gyakorlati megvalósítására csak megfelelő szintű, jkellően átgondolt, tervszerű vezetői döntések birtokában kerülhet sor. Ugyanis e döntések meghozatala előtt számolni kell azzal, hogy itt személyi kérdésekről is szó lesz, így a káderutánpótlást úgy kell irányítani, hogy az folyamatát tekintve a korszerűsítési törekvéseket szolgálja. A gyakorlatban ennek felvetésével arra gondoltak, hogy egy-egy vezető nyugdíjazása, áthelyezése vagy egy vezetői állás bármely címen történő megüresedése esetén csak az integrációs igényeknek megfelelően szabad a létszám betöltésére intézkedést hozni. A „Racionalizáció” jeligéjű pályamunka szerzői munkájuk összefoglalójában megjegyzik, hogy az összevonási törekvések tervszerű, folyamatos, gyakorlati megvalósítása lényegesen eredményesebb, mint a fordulónappal elrendelt átfogó, a rendszer egészét felölelő változtatás. o Kristófiné Szász Etelka 3. díjat nyert a pályázaton a Békés megye kiskereskedelmének várható távlati munkaerőhelyzetét, s az ezzel kapcsolatos vállalati feladatokat elemző munkájával. A „Hatékonyság növeléséért” című jeligés pályázat részletezi a belkereskedelem munkaerő-utánpótlásának gondját, a meglevő ésszerű elosztást, s a kereskedelmi létszám tervezését. Vizsgálja a kiskereskedelmi áruforgalom alakulását, a foglalkoztatott dolgozók szakképzettségét, a nemek szerinti megoszlását, és magát a munkaerő-forgalmat, mint befolyásoló tényezőt,' amelyek közvetlen hatással vannak a kereskedelem munkaerő-alakulására. A pályamunka szerint a hatodik ötéves tervi munkaerő-gazdálkodási feladatok és gondok megfelelő szervezettséggel az eddig figyelmen kívül hagyott lehetőségek fel- használásával megoldhatók. Alapvető szemléleti kérdésnek kell azonban tekinteni, hogy minden kereskedelmi vállalatnak döntően, saját erejéből, a megszigorított szabályozók keretei között kell feladatait teljesítenie. Kelemen T. Magda Hogyan tenyésszünk angóranyulakat? Tegnap, kedden a békés- szentandrási Zalka Máté Termelőszövetkezet bemutatóval egybekötött országos vitaülést rendezett az angó- ranyúl-tenyésztés magyar- országi lehetőségeiről. A tanácskozáson Hrabovszky Mihály, a házigazda termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a hallgatóságot arról, milyen szempontok alapján döntött a Zalka Máté Tsz az angóranyúltenyésztés mellett. Schuska Alfréd, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője áttekintette az angóranyúl- tenyészté* és gyapjútermelé- sének eredményeit. A bemutató, a telep megtekintése előtt, Schmieder János, ágazatvezető számolt be arról, hogyan lehet gazdaságosan angóranyulakat tartani Magyarországon Másod- és tarlévetések A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze a föld. Ésszerű, gazdaságos hasznosításának egyik módja, hogy tavasztól őszig termelőképességét többször is felhasználjuk. A hazai szükségletek kielégítésére és a külpiaci kívánalmak teljesítésére zöldségből és takarmányból is a tavalyinál többet kell termelni. Szükséges tehát idén is a másod- és tarlóvetések elvégzése. Országosan mintegy 170—200 ezer hektár a másodszor is bevethető és hasznosítható terület. Az idei csapadékos tavasz jó lehetőséget kínál arra, hogy a korán betakarításra kerülő őszi vetésű takarmányok és ,a zöldborsó után megfelelő minőségű másodvetés kerüljön a földbe. A mezőgazdasági üzemek nyári, kor,a őszi zöldtakarmány- gondjait enyhítheti az őszi árpa és a legkorábban betakarított őszi búzák után vetett korai kukorica, a szu- dánifű, cirok, takarmányretek vagy takarmánykáposzta. A nagyobb területen vetett rövid tenyészidejű kukoricák kedvező ősz esetén szemesként is betakaríthatok, a köles, a mohar pedig magként vagy szénaként etethető meg az állatokkal, A másod- vágy tarlóvetésekre alkalmas valamennyi növényfajtából megfelelő tenyészidejű és minőségű vetőmaggal rendelkezik a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Kukoricából 200 ezer hektár föld másodvetésére van raktári készlet. A köles 15 ezer hektárra, a szudánifű 12 ezer hektárra, a napraforgó vetőmag pedig 77 ezer hektárra elegendő. Itt az ideje, hogy ,a mezőgazdasági üzemek kijelöljék a másodvetésre alkalmas területeket és gondoskodjanak a szükséges vetőrhagról. Elsősorban azok a területek jöhetnek számításba, amelyek öntözhetők, így az öntözőkapacitás és a termőföld hatékony kihasználása együttesen oldható meg. M. M. Textillel kombinált munkavédelmi ruhák készülnek majd a képen látható bőrökből, amelyeket Körösladányban, a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet bőrüzemében készítenek ki és dolgoznak fel varrható minőségre Fotó: Veress Erzsi A szőnyegszövő Szegeden A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet hagyományos részvevője a Szegedi Ipari Vásárnak. Az idén is jelentkeznek új termékeikkel a nagyszabású kiállításon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy esetleg a szomszédos Jugoszláviával is szélesítsék üzleti kapcsolataikat. Cuczi Ernő, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az idén több újdonságot is bemutatnak. Most láthatja először a nagyközönség az új kollekciót, az úgynevezett magyaros szőnyegeket. Ezekbe stilizált népi motívumokat csomóznak az ügyes kezű lányok, asszonyok. Természetesen nem hiányozhatnak Szegedről a szövetkezet már hírnevet szerzett termékei sem. A keleti perzsák széle* választékát csodálhatják meg a látogatók. A szövött szőrmeszőnyegek nyilván nemcsak a skandináv országokban, hanem a fesztiválvároshan is sikert aratnak. A kedvelt, strapabíró torontáli szőnyegekből is szép kollekciót mutatnak be. L. L. Villamos energia — távvezetéken Áramváltók (MTI-fotó: Biszkay Károly felvétele — KS) Az ég felé nyújtózó karcsú villanyoszlopok nem jelentenek szokatlan látványt, hiszen a villamos energiát szállító távvezeték-hálózat átszövi az egész országot. Energiarendszerünk egyik legújabb létesítménye, a 750 kilovoltos távvezeték sem igen tűnik ki a többi közül, s a beruházás „terméke”, a biztonságos villamosenergiaellátás sem okoz különösebb feltűnést, hiszen a villaiiy- áramnak sohasem akkor tulajdonítunk jelentőséget, amikor van — de akkor igen, amikor nincs! Holott ez a létesítmény igazán megérdemli a figyel met, két okból is. Az egyí' maga a távvezeték, amely kimagasló műszaki létesítmény, s ráadásul meglehetősen ritka. A 750 kilovoltos távvezeték üzembe lépésével összekapcsolódott a Szovjetunió és a KGST-országok erőművi és távvezeték-hálózata, s ennek révén létrejött a világ legnagyobb együttműködő energiarendszere, összesen háromszázezer megawattos teljesítőképességgel. A vezeték megépítését 1974-ben határozták el Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormányainak képviselői, a KGST Végrehajtó Bizottsága 66. ülésén. A megállapodás értelmében a Vinnyica—Zapadnoukrainszkaja—Al- bertirsa közötti 842 kilométer hosszú távvezetéket a Szovjetunió és Magyarország építette meg. Bulgária, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország pedig megfelelő termékek szállításával vett részt a munkában, közösen viselve az építkezés költségeit. A műszaki feladat nagyságát alighanem kiválóan jelzi a létesítmény ritka volta, a beruházás nagyságára azonban érdemes néhány adattal utalni: a távvezeték teljes, 842 kilométer hosszú szakaszán például több mint 43 ezer tonna súlyú vasoszlopot, s több mint 19 ezer tonna acél-alumínium vezető anyagot építettek be. Nagy feladatot jelentett az albertirsai 750 kilovoltos transzformátorállomás megépítése is. A berendezések egy részét a Szovjetunió szállította, a 750/400 kilovoltos transzformátor pedig a Ganz Villamossági Művekben készült, ahol annak ellenére, hogy ilyen nagy teljesítményű transzformátorok gyártására korábban nem került sor, magas műszaki színvonalon tettek eleget ennek a bonyolult feladatnak. És még egy adat: a létesítmények megvalósításában csaknem százötven különböző magyar vállalat és intézmény vett részt, s csúcsidőben több mint ezren dolgoztak a helyszíni építkezéseken! Munkájuknak köszönhető, hogy a távvezeték időben elkészült, s több sikeres próba után 1979. február 5-én megindulhatott a próbaüzem. A szocialista országok energiarendszerének összekapcsolásában ez a távvezeték korántsem az első lépcső volt. Az együttműködés első lépését Magyarország és Csehszlovákia tette meg 1953-ban, amikor Érsekújvár és Kisig- mánd között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően épültek a csehszlovák, a lengyel, majd az NDK-beli energiarendszert is összekapcsoló távvezetékek, s az ily módon együttműködő energiarendszerhez Magyarország is csatlakozott. 1962-ben a Sajószögedet és Munkácsot összekapcsoló távvezeték révén a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere csatlakozott, majd 1963-ban Bulgária, 1967-ben pedig Románia következett. Az azt követő időszakban valamennyi országban sorra épültek az erőművek, és a távvezetékek, s jelentékenyen megnőtt a szocialista országok egyesített energiarendszerének teljesítőképessége. A méretek valóban lenyű- gözőek — ám a kérdés az, milyen előnyök származnak mindebből? Elsősorban az új távvezeték előnyét érdemes számba venni, ez ugyanis a legkézenfekvőbb: a távvezetéken át jelentős mértékben bővülhet a KGST-országok energiaimportja — lehetővé vált, hogy Magyarország, Csehszlovákia és az NDK körülbelül 1200 megawattal növelje villamosenergia-im- portját a Szovjetunióból. Az egyes országokban másmás időszakra esik a csúcs- fogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt, két órával korábban, mint Budapesten, így kölcsönösen kisegíthetik egymást. (A nyári időszámítás bevezetése óta ez az időeltolódás csökkent, ám a segítségnyújtási lehetőség még mindig igen nagy.) Csupán az a tény, hogy az egyes országok energiarendszerei mindennek következtében lényegében egymás tartalékául is szolgálnak, az érdekelt országokban összesen 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítése vált feleslegessé. A 750 kilovoltos távvezeték távvezeték megépítése tehát, amely lehetővé tette e hatalmas energiarendszer létrejöttét, igen fontos lépés volt a KGST-országok energiaellátásának fejlődésében. Ez a fejlődés azonban ezzel nem áll meg. Sorra épülnek az erőművek, említsük csak a szovjetunióbeli Hmelnyick- ben, a KGST-országok részvételével létesülő atomerőművet, s újabb 750 kilovoltos távvezetékek is épülnek, elsőként Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszów között'. Mindez további fontos lépést jelent, nem csupán az energiarendszerek fejlődésében, de a KGST-országok közötti integráció erősödésében is. Kozma Judit
