Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-24 / 146. szám
1980. június 24., kedd o A hatékonyabb gazdálkodás új módszerei A gazdaságosság, a hatékonyság és az export növelése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is elsőrendű követelménnyé vált. Nem elégedhetünk meg ma már a termelés mennyiségi növelésével, olyan eljárásokra van szükség, amelyek az alapanyagok, a munkaerő és a pénz takarékos felhasználását teszik lehetővé. Mind az agrártudományi, mind az élelmiszeripari kutatások területén sok olyan- kutatási eredmény létezik, amelyek megfelelnek ezeknek az igényeknek, és sikerrel alkalmazhatók a gyakorlatban. Bizonyítja ezt az is, hogy a kutatók és a kutatókollektívák számára kiírt pályázatra — amely miniszteri külön jutalom elnyerésére irányult — csaknem 100 pályázat érkezett a kutató-fejlesztő szakemberektől. A munka- és üzemszervezésre, az energiatakarékos eljárások hasznosítására, a takarmány- gazdálkodásra és környezetkímélő módszerek alkalmazására a gyakorlatban széleskörűen alkalmazható javaslatokat küldtek be. A pályamunkák közül különösen figyelemre méltó a szántóföldi növények műtrá- gvaigényének számítási módszerét közreadó munka, valamint egy héttagú kollektívának a kukoricaszár hasznosításán alapuló marhahús- termelési rendszerről szóló tanulmánya. De ugyanígy említést érdemel a mezőgazdasági és ipari melléktermékek takarmányozási célú feldolgozásának ismertetése, vagy a konzervek gyűjtőcsomagolásával kapcsolatos műszaki fejlesztéseket, szervezési kérdéseket taglaló írás. Gyulai bútor egymillió svéd koronáért A BUBIV gyulai gyáregységében megkezdődött a „0” széria gyártása abból a fenyőből készült elemes bútorból, amelyből nagyobb mennyiséget szállítanak svéd exportra. A gyulaiak az egyik leghíresebb svéd bútorexportőrrel, az IKEA-val kötöttek szerződést, amelynek értelmében a nullszériában háromszáz bútort készítenek, majd ezt követően megkezdődik a sorozatgyártás. A tervek szerint ebben az évben mintegy 12 ezer bútort szállítanak, egymillió svéd korona értékben. Természetesen a bútorgyár nemcsak külföldi igényeket elégít ki. Belföldön igen keresett termékük a Napfénygarnitúra, olyannyira, hogy még a megyében is ritkán lehet • hozzájutni. Ugyancsak nagy mennyiségben gyártják a Gyula kombinált szekrényt, amely világos színben, poliészter borítással készül. Ennek gyártása már évek óta folyik, de természetesen, évről évre korszerűsítik, továbbfejlesztik. Az elmúlt évben jó fogadtatásra talált az a munka, amelyet külföldi szállodáknál végeztek a gyulai asztalosok. Az idén tovább folytatják, és ha az építőipar az átadási határidővel nem csúszik, úgy hamarosan hozzákezdenek a balatonföldvári SZOT oktatási központ bútorainak szereléséhez. X jövő évben pedig várhatóan megkezdik a Gyulán épülő SZOT—Csepel-üdülő berendezését. A gyáregység az idei évben 120 millió forintos termelési érték előállítását tűzte ki célul. Ebből 80 millió forint értékű bútort készítenek belföldre, az export értéke pedig meghaladja a 10 millió forintot. A különböző vállalkozásoknál 30 millió forint értékű munkát végeznek. Ami a Körösök vidékén sem mellékes A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz-ben tésztát gyártanak, a gyomai Alkotmányban seprűt készítenek, egy házzal odább, a Győzelem Tsz kerítéselemeket szállít a békési Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet megrendelésére, de ugyanezt teszi az oká- nyi tsz is, ahol a körösladányi termelőszövetkezethez hasonlóan házi tésztát is gyúrnak' á közös gazdaság ügyes kezű lányai, asszonyai. Nell, keil, kell A termelőszövetkezetek melléküzemágait a kezdet kezdetén foglalkoztatási gondok hívták életre: a tsz-ta- gok állandó munkaalkalmat kértek; hiszen a közös eredményeiből csak a közös tevékenységben eltöltött napok alapján részesedhetnek. Ehhez az okhoz és magyarázathoz azután újabb nyomós indokok is társultak. Először is maguk a termelőszövetkezetek ismerték fel, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységgel nemcsak munkaalkalmat teremtenek tagjaiknak, hanem az üzem is újabb lehetőségekhez jut a jövedelem növelésében, amivel végső soron az alaptevékenység — az állattartás és a földművelés — fejlesztését gyorsíthatja fel. Másodszor: kedvezett a melléküzemágak szaporodásának az a kialakuló helyzet, amelyben az ipari és élelmiszeripari termékek iránt növekvő keresletet, az országban meglevő feldolgozó és ipari üzemek nem tudták mindenben kielégíteni. Amikor a jogi szabályozás is megfelelő mederbe terelte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eme vállalkozásait — az 1960-as évek végén —, a melléküzemágak és a különböző ipari jellegű kooperációk a vártnál is nagyobb erőre kaptak. Az utóbbi jelenségek miatt menet közben elindult ugyan egy ellentétes irányú folyamat, a melléktevékenységek visszaszorítása azzal a jelszóval, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek azt tegyék, amiért létrehozták őket: műveljék a termőföldet. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy ez a támadhatatlanul helyes alapelv nem zárja ki a melléküzemágak hasznosságát. Sőt, az MSZMP Központi Bizottsága a tanulságokat elemezve 1978. március 15-i határozatában, éppen a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek termelésnövelésének egyik fontos eszközeként jelölte meg a kiegészítő tevékenység bővítését. A második hullám Az elmondottak után igazán nincs semmi meglepő abban, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenység az ötödik ötéves tervidőszak első felében ismét fellendült: három év alatt, miközben a .termelőszövetkezeti alaptevékenység árbevétele 31,4 százalékkal emelkedett, a kiegészítő tevékenység több mint 64 százalékkal nőtt országosan! Az ágazat teljes árbevételéhez a melléküzemág ugyancsak országosan egyharmados arányt meghaladóan járul hozzá azóta, amióta a szövetkezetek magukra vállalták' a háztáji termékek felvásárlásának és értékesítésének gondját is. Az országos kép ismeretében a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség napirendre tűzte az alaptevékenységen kívüli tevékenység elemzését a megye északi felében, s a vizsgálat végkövetkeztetéseként megállapította, hogy a térségben a lehetőségek átlagos kihasználásától is messze elmarad — éppen a legérdekeltebb — termelő- szövetkezeteink többsége. Mindennek természetesen megvannak a rnaga okai. A tájegység jó néhány szövetkezete évről évre veszteségekkel küzdött és küzd. A szanálások miatt meghatározott bértömeggel gazdálkodó, kedvezőtlen .adottságú tsz-ekben hiányzik az anyagi forrás a munkaerő megtartásához, s ehhez a korántsem teljes felsoroláshoz tegyük még hozzá, hogy Békés megyében — különösen a negyedik ötéves terv időszakában — kevés az együttműködést egyáltalán felajánlható ipari üzem is. A mérleg másik oldalán viszont ott van az a harminc egynéhány Körösök völgyi tsz, ahol a tagok foglalkoztatására, az üresen álló gazdasági épületek hasznosítására már korábban megkezdték a melléküzemek kialakítását. Elsősorban a bérszállítás és az építkezés az, ami terjed e körben. Az igazi fejlődést hozó „második hullám” a melléktevékenység kiteljesedésében 1975—76-tói következik be. A folyamatosan termelő üzemágat fenntartó mezőgazdasági szövetkezetek szám,a ekkor 16-ra emelkedik a szövetség területén. Az országos átlaghoz, a lehetőségekhez mért hátrány azonban igen nagy. Hármas célból Igaz, a megye északi felében az utóbbi négy évet figyelembe véve két és félszeresére nő az .alaptevékenységen kívüli tevékenységből eredő termékforgalom, amely az árbevétel egyharmadát adja most már a Körösök vidéki tsz-ekben. Ez eléri a7- országos átlagot ugyan, de szerkezete miatt nem hozza a kívánt eredményt, növekvő súlya ellenére is a nyereséghez mindössze 17 százalékkal járul hozzá az érintett mező- gazdasági üzemekben. A szövetség elemzéséből megállapítható, hogy a legeredményesebb melléküzemek az ipariak, a klasszikus értelemben vett „melléküzemágak” 34 százalékos nyereséghányaddal, ám a termelőszövetkezetek .alap- tevékenységen kívüli tevékenységében csupán 5 százalékos résszel szerepelnek. A másik két ipar, az élelmiszer- és az építőipar felefele akkora eredményességgel, de az árbevételek negyedét hozzák együtt. Végül a forgalom felét kitevő termékforgalmazás — háztáji áruforgalom — 100 forint árbevétellel alig valamivel több, mint 2 forint nyereséget ad. Ez a felmérés egyben megmutatta a termelőszövetkezeti melléktevékenység fejlesztésének irányát is: a közös gazdaságoknak a lehetőségek és adottságok mérlegelésével, megfelelő körültekintéssel arra kell törekedniük, hogy miközben a mezőgazdasági termelést „tovább folytató” élelmiszerfeldolgozásba bekapcsolódnak, előnyös kooperációkra alapozva olyan ipari tevékenységet honosítanak meg, amellyel a hármas célt egy időben képesek megvalósítani. ■ A termelőszövetkezeti melléküzemágaknak ugyanis akkor és ott van értelmük, ahol és amikor a foglalkoztatás megteremtésével az állattartás és a földművelés fejlesztését szolgáló nyereséget növelik, illetve elismert szükségletek kielégítésével népgazdasági érdekeket is szolgálnak. Kőváry E. Péter A kondorosi Egyesült Tsz melléküzemében a gépjármüvek villogóinak buráit készítik Fotó: Veress Erzsi A károkat kétszer fizetjük meg □ ossz géppel nem lehet dolgozni! Helyesebben : rossz géppel nem lehet pontos munkát végezni. Mindegyik mezőgazdasági gépre érvényes ez a tétel, de különösen a növényvédelmi gépekre mondható. Ugyanis a kiszórt vegyszermennyiségtől függ jórészt az egész növénytermesztés sikere, a betakarított termés mennyisége. Sőt, miután a növényvédő szerek árai alaposan megemelkedtek, a jó vagy rossz növényvédelem meghatározza a termelés gazdaságosságát is. A növény- védelem csak akkor lehet gazdaságos, ha az alkalmazott szerek termésnövelő hatása meghaladja a költségeket. A költségek szempontjából lényeges, hogy a vegyszer a megfelelő időpontban, s megfelelő összetételben jusson a védendő felületre. A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törekvés megköveteli, hogy a vegyszereket csak a szükséges dózisban juttassuk ki. Környezetszennyezőnek lehet tekinteni mindazt a vegyszermennyiséget, amely nem az adott célfelületre jut, vagy nem megfelelően hasznosul. A svájci CIBA- GEIGY cég szakemberei mérésekkel bizonyították, hogy ha a megfelelően porlasztóit vegyszerből csupán azr eredeti mennyiség egyti- zedét juttatják a védendő növényre, a védekezés hatásfoka az eredeti száz százalékról mindössze 99-re csökken. A kísérletek kimutatták : a kisebb vegyszer- cseppek gyorsabban jutnak be a növényi szövetekbe mint a nagyobbak, és az eső is nehezebben mossa le őket. A megfelelő cseppméret kialakítása a növényvédő gépek feladata. Ehhez megfelelő nyomást előállító szivattyúkra, és jól porlasztó szórófejekre van szükség. Noha ma még nincsenek a növény védőgép-gyártásban nemzetközi előírások, mégis kimondható: a nálunk jelenleg forgalomban levő növényvédő gépek alkalmasak a növényvédelmi technológia végrehajtására. A gödöllői MÉM Műszaki Intézet elmúlt évi vizsgálata azonban meglepetéssel is szolgál. Tizenkét Pest megyei gyümölcstermelő gazdaságban összesen 75 permetezőgépet vizsgáltak meg. A gépek 25 százaléka növényvédelmi munkára alkalmatlan volt; ezeknek' a munkára való felkészítése nem történt meg. így a gépekkel a szükségesnél több vegyszer került a védendő felületre, ez pedig környezetszennyezésnek tekinthető. Gyanítható, hogy az országban máshol sem jobb a helyzet, különösen nem a szántóföldi növényvédelemben. A gépek karbantartását nem végzik el az előírásoknak megfelelően, a szűrőket, a szórófejeket nem tisztítják ki és nem szabályozzák be a kívánt értékre. A szórófejek érzékeny, pici „műszerek”. A szerelők, a traktorosok mégis gyakorta avatatlan kézzel, kombinált fogóval és bicskával nyúlnak hozzájuk. így megnövelik a szórófejek réseit, ezáltal pedig megnő a cseppek mérete, s a gép többet szór a szükségesnél. Érdemes kiszámítani, hogy milyen mértékben szennyezzük környezetünket (mégpedig: drágán!), ha — mondjuk — a hektáronkénti szükséges 300 liter helyett 500—600 liter vegyszert használunk. A növénytermelési rendszerek tanácsadó szolgálatai már ma is sokat tesznek a helyesen végzett növényvédelem érdekében. A Szekszárdi Kukoricatermelési Szocialista Együttműködés (KSZE) például több mozgó vizsgáló állomást is létesített az elmúlt esztendőben. A hordozható mérőberendezésekkel felszerelt Barkas gépkocsik járják a gazdaságokat és a földeken, munka közben ellenőrzik a növényvédő gépeket. A mérés után elvégzik a beszabályozást, s ha kell, javítanak is. A kezdeti sikerek hatására — ugyancsak a KSZE-nél — úgynevezett növényvédőgép- bemérő táskát konstruáltak, amelyeket nemsokára sorozatban is gyártanak majd. Ez már az üzemi szakemberek mindennapos munkaeszköze-- lesz. Segítségével percek' alatt elvégezhetők á szükséges mérések, akár reggel induláskor, a gépudvaron, akár menet közben a szántóföldön. A mérőeszközök persze csak annyit érnek, amennyit használják őket. Mert ma is előfordul, hogy a mérőkocsi távoztával az üzemben többé nem nyúlnak a gépekhez és meglehet, hogy az ötezer forintért megvásárolt mérőtáska is valahol a műhelysarokban porosodik majd. z emberi értelem a legfőbb érzékelő műszer — mondjuk. Ezért szükséges gondoskodni a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. De nem úgy, mint ahogyan ma történik: a traktorvezetőt területteljesítményre, vagy a kiszórt lémennyiségre fizetik, holott a vegyszerezés minőségi munkát követel. Következésképpen, a traktorost nem érdekli a minőség, a szórásegyenletesség, csak a kiszórt mennyiség. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a tábla szélén valahol az árok mélyére jut a vegyszer egy része. Vagy ami még ennél is rosszabb: egyik hektárra túl sokat permetez ki, míg a másikra keveset. Mind a két „módszer” nagy károkat okoz. A károkat ppdig kétszer fizetjük meg. Először a vegyszerekért fizetett ösz- szeggel, másodszor a kevesebb terméssel. Mindamellett : környezetünket is szennyezzük a saját pénzünkön. Zala Simon Tibor Jégvédelem a gyümölcsösökben Az aktív jégvédelem, tehát a felhők lövedékkel, rakétával történő „szétlövése” a kondenzációs magok kijuttatásával több európai-országban nem járt kellő eredménnyel. Ezért Olaszországban, Svájcban és még néhány más országban a védekezés passzív módszereivel foglalkoznak, azaz a teljes terület, néha fasorok védőborításával. A borító polietilén alapú rostból készült, sodrott vagy hurkolt hálószövet. Ennek élettartamát színezékekkel és antioxidán- sok hozzáadásával növelik. A legjobban bevált a korom és antioxidáns hozzáadásával készített polietilén rostból álló sodrott háló. A háló alatt a hőmérséklet 0,5—1 Celsius-fok értékkel alacsonyabb. Kétéves megfigyelések szerint a háló alatti növények a gyengébb megvilágítást dúsabb lombozattal igyekeznek ellensúlyozni, így a gyümölcsösök színeződése, cukortartalma valamivel csökken. Ez a módszer egyelőre valamivel drágább mint a jégkárbiztosítás. A biztosító viszont csak a gyümölcskárokat téríti, a fákat ért károsodást nem. Az ilyen módszerek elterjesztése azonban állami támogatást igényel.