Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

1980. június 22., vasárnap Hétvége Kitekintés Útjaink emlékei Petőfi szülőföldjeként is­meri az ország Kiskőröst.. A csinosodó, városiasodó, s már városrangú nagy tele­pülés impozáns főterén, mo­dern épületek szomszédságá­ban húzódik meg a tér sar­kán a gondosan karbantar­tott szülőház, mindig ven­dégvárón. Előtte élére állí­tott papírtekercsre emlékez­tető térplasztika — szobor — emelkedik, nem messze pe­dig a hadvezér szobra, kit fiúként tisztelt, szeretett, ki­ért — mondhatni — rajon­gott a költő: Bem táborno­ké, vagy meghittebben, Bem apóé. A szülőház előtt a tér ol­dalán a tábla azonban más kiskőrösi látványosságra is felhívja a figyelmet. Egy sajátos, mondhatni, egyedül­álló múzeumra. A neve: Közúti Múzeum. Nincs messze a városközponttól. A Solt felé vezető út bal olda­lán a kerítések mögül .kilát­szanak a régi közúti gépek. Főleg úthengerek. Ott a múzeum, amely ez év őszén már ötéves fennál­lását ünnepelheti. 1975 no­vemberében nyílt meg. Egy felvidéki származású útmes- ternek, az azóta elhunyt Lé- várdy Imrének a magán- gyűjteménye képezte az alapját, amelyet az ágazat széles körűvé gyarapítóit, s azóta is gazdagít, meg-meg- újít. A múlt őszön is új ki­állítást, rendeztek be. Ahogy belépünk a kapun, elsőnek mindjárt egy-két ré­gi jelre vetődik a tekinte­tünk. Régi mérföldkő áll a kerítés közelében, hirdetve, hogy Pozsony 14, Varasd pe­dig 35 és egyhatod mérföld. A szomszédságában egy út- elágazási tábla, mintha azt mutatná: honnét hová „ro­bog” a mögötte levő nyugal­mazott úthenger ... Nemcsak az útépítés múltjának, ha­nem egyúttal a MÁVAG gépgyártási történetének az emlékműve. Körültekintve, különböző évekből való útmunkagépe- ket — hengereket, aszfaltfő- zőket, hóekéket és -maró­kat stb. — láthatunk, s egy épülő útszakasz szerkezetét, rétegeit is bemutatja a sza­badtéri kiállítás. De nemcsak az udvar kí­nál látnivalókat! A múzeum belső kiállítóhelyiségeiben van a régebbi és a több ma­gyarázatot nyújtó emlék­anyag. Térképek és tárlók mutatják be úthálózatunk fejlődésének egy-egy fontos szakaszát. Láthatjuk Széche­nyi István közlekedési ter­veit, az al-dunai Széchenyi, utat, az első alföldi kövesút 30o km-es pályájának vona­lát, s építését 1895 és 1900 között, a két világháború kö­zötti időből pedig a buda- pest—balatoni, illetve a tó körüli betonút építését. Lát­hatjuk a XIX. századi főbb földutaink — postaútjaink — s ,az 1936. évi úthálóza­tunk rajzát. Megtekinthet­jük a közlekedésrendészet 1863 és 1952 közötti fejlődé­sét tükröző dokumentumo­kat. S mindemellett a mun­kák szerszámait, az utak és települések jelzőtábláit, egy makadámút metszetét, s munkaeszközeit, a munkások öltözeteit és holmijait is. Egészében látványos, érde­kes, a múltat emberközelbe hozó, s az útépítés és -fenn­Kégi mérföldkő (A szerző felvételei — KS) tartás fejlődését, meggyőzően bemutató látványt nyújt ez a kiállítás, érdemes felke­resnünk! Németh Ferenc Úthengerek, kátrányfőző, marógépek ttVUWWUHVVWHHWWWW r Gyerekeknek 5- VERES MIKLÓS: Mondóka í Kisveréb csiporog, ereszünk nyikorog: nyikorog, nyekereg, hólétől csepereg. Verebünk csiperegj, ereszünk, pityeregj! Sirasd el a telet, jöjjön már kikelet! Nyíljon ki a hóvirág, simogasson barkaág! SZENTANDRÄSSY ISTVÁN: Tücskök hegedülnek Kék farkú fecskék búsan csivitelnek. Elröppenő nyárnak, fűzfa muzsikának. Hangyák menetelnek ráncos leveleknek. Tücskök hegedülnek árva gyerekeknek. BUDAHÁZI ISTVÁN: Kötött ruha hároméves kislánynak Hozzávalók: 25 dkg Vé­nusz fonal, 2,5-es, 3-as kötő­tűk, 20 cm hosszú apró­szemű műanyag cipzár. Patentminta: 1. sor: 1 si­ma, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. Alapminta: a mun­ka Színén sima, a bal olda­lon fordított szemeket kö­tünk. Szempróba: 23 szem X 34 sor = 10 cm. Rizsminta: 1 sor: 1 fordított, 1 sima, 2. és minden további sor: for­dítottra sima, simára fordí­tott szemet kötünk. Bordás­minta: 1. sor: 3 sima, 1 for­dított, 2. sor: 1 sima, 1 for­dított, 3 sima, X-tól ismé­telni. A sor végén 1 fordí­tott, 2 sima. Munkamenet: háta: az al­só szélen 82 szemre kezdjük, 2,5-ös kötőtűvel, rizsmintával 5 cm-t kötünk, majd a mun­kát 3-as kötőtűvel, alapmin­tával folytatjuk. Az első sor­ban, minden 10. szemre 1 új szemet készítünk, (92), majd Pipacs Mezőben egy búzavetés, fürtje aranysárga, piros pántlika hajában, lángol, mint a máglya. >5 + 74^ 1 J '9-T«+ mindkét oldalszélen, min­den 10. sorban 7x1 szemet lefogyasztunk (78.). Kezdés­től számított 30. cm elérése Fiiatéliai hírek A békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy jú­nius 22-én, június 29-én és július 6-án a következő új­donságbefizetésekre van le­hetőség: Olimpia sor 16,— Ft, Olimpia blokk 20,— Ft, Szentendre és Kaffka együt­tesen 5,— Ft, Automata (tv- torony) 4,— Ft, Norvex kis­ív 9,— Ft kívül az összes pa- rafilatéliai kiadványokra tör­ténhetnek befizetések. To­vábbá kéri a kör vezetősége a tagságot, hogy a második félévi tagdíjakat mielőbb szí­veskedjenek rendezni. MAGYAR POSTA A Magyar Posta június hó 20-án adta ki az általános forgalmi sorozat keretén be­lül 4 Ft-os címletű, Szent­endrét ábrázoló forgalmi bé­lyeget. A bélyeg fekvő tég­lalap alakú, készült az Álla­mi Nyomdában kétszínű (vö­rös-lila és fekete-lila) of- -szetnyomással, 100 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Vertei József grafikusművész terve alapján. A bélyeg ket­tős feketéslila színű keret­ben, a szentendrei tanácshá­zát, a görögkeleti és Árpád­kori katolikus templomot és a városközpont jellegzetes épületeit ábrázolja, legalul jobbra a vörös-lila szín sö- tétebb és világosabb árnya­lataiban a város címere lát­ható. A kereten belül fent Sz*entendre, a jobb felső sa­rokban az értékjelzés, a ke­ret alatt MAGYAR POSTA, ez alatt 1980., jobbra a ter­vező művész neve feketéslila színnel olvasható. Azok a postahivatalok, amelyeknél az első napi bé­lyegző használata rendszere­sítve van, azt a bélyeg for­galomba bocsátása napján kötelesek használni. A bélye­get itt mutatjuk be. Itt kö­zöljük a gyűjtőtársakkal, hogy az 1972. évben kiadott automata bélyegek 4 Ft-os (a pécsi tv-tornyot ábrázoló) értékből tavaly olyan példá­nyok kerültek forgalomba, amelyekről a tervező, Lég- rády Sándor neve hiányzik. E bélyegekből összesen 10 millió készült. Az újabb ren­delésnél már figyelmeztették a nyomdát a hibára. Mivel e bélyegek filatéliailag külön kiadásnak tekinthetők, ezért a gyűjtők a körökön keresz­tül igényelhetik. A szarvasi mezőgazdasági iskola alapításának 200. év­fordulóját köszöntő levelező­lapot június 17-én adták ki 100 ezer példányban. Terve­zője Forgács Miklós grafi­kus. A bélyegképen az isko­la alapítójáról, Tessedik Sá­muelról készült, Szarvason álló szobor részlete látható, a lap bal oldalán pedig az iskola korabeli képét ábrá­zolták. Tessedik Sámuel ho­nosította meg hazánkban a lucerna termesztését, s szor­galmazta a selyemhernyó­tenyésztést, s már akkor küzdött a Körösök vízének tisztaságáért. Külön öröm számunkra, hogy így filaté- liai dokumentum is hirdeti majd az emlékét. A posta jelzése szerint lehetséges, hogy már június végén ki­adják a moszkvai olimpiát köszöntő sorozatot és blok­kot, amelyeket Vertei József tervezett. A július 12-én megjelenő 1 Ft-os élettani kongresszus alkalmával ki­adandó bélyeget Hőgyes End­re arcképével legközelebb mutatjuk majd be. Vas Tibor után a munkát középen ket­téválasztjuk, s az oldalrésze­ket ezután azonos sor-, és szemszámmal, de különmun­kadarabban kötjük. Kezdés­től számított 35 cm elérése után, a külső oldalszéleken karkerekítést készítünk, le­fogyasztunk 3, majd minden 2 sorban 2x2, 5x1 szemet (27). Á vállfogyasztás az ol­dalszélektől kiindulva, min­den 2. sorban 3x4 szem. A belső (közép) szélen megma­radó 15 szemet a következő sorban lefogyasztás nélkül tartaléktűre vesszük.- Eleje: a hátrésszel azonos szem-, és sorszámmal, min­tával, oldal-, kar- és vállfo­gy asztással kötjük. A karfo­gyasztás első sorától az ele­je középrészt bordásmintával kötjük. Kezdéstől számított 44 cm elérése után középen tartaléktűre veszünk 10 sze­met, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sor­ban 2x2, 6x1 szemet, nyak- kerekítést készítünk. Ujja: 2,5-es kötőtűvel 38 szemre kezdjük, rizsmintá­val 5 cm-t kötünk. A mun­kát ezután 3-as kötőtűvel, alapmintával folytatjuk, az első sorban minden 4. szem­re 1 új szemet készítünk (46.). Az oldalszéleken min­den 6. sorban szaporítunk 10x1 szemet (66). Kezdéstől számított 26 cm elérése után ujj-akerekítést készítünk. Mindkét oldalon lefogyasz­tunk 3, majd minden 2. sor­ban 6x1, 2, 5x1, 2x2, 2x3 sze­met. A következő sorban, a középen megmaradó szeme­ket, egyenként lefogyasztjuk. összeállítás: az oldal- és vállrészeket szem-, és sor­találkozás szerint összevarr­juk. Az eleje-háta nyakrész tartalékszemeit 2,5-es kötő­tűre vesszük, az eleje oldal­szélek szélszemeire felve­szünk szükség szerinti elosz­tással új szemeket. A nyak­bőség 59 szem, patentmintá­val 8 sort kötünk, majd a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. A hátközép nyílásrészébe cip­zárat varrunk. Prósz Veronika

Next

/
Thumbnails
Contents