Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JŰNIUS 20., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Elmélyült a szocialista országok gazdasági együnmüködése Közleménnyel fejezte be munkáját a KGST XXXIV. ülésszaka A XXXIV. ülésszak csü­törtök' délelőtti plenáris ta­nácskozása után megtartotta esedékes, 96. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Ezen részt vettek a tagállamok ál­landó KGST-képviselői, to­vábbá Jugoszlávia képviselő­je. A testület megbeszélte a prágai ülésszak határozatát, és intézkedéseket fogadott el annak eredményes megvaló­sítására. Jóváhagyta továb­bá a KGST titkárságának ta­valyi költségvetési zárszám­adását. Az ülésen a vég­rehajtó bizottság elnöki tiszt­ségét Andrej Lukanov bol­gár miniszterelnök-helyettes vette át, akinek hazájában a KGST következő, XXXV. ülésszaka lezajlik majd. Ugyancsak ülést tartott a prágai KGST-ülésszak szín­helyén a szervezet tervezési együttműködési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével. Elnökének, Nyikolaj Bajba- kov szovjet miniszterelnök­helyettesnek vezetésével a bizottság intézkedéseket dol­gozott ki a XXXIV. ülés­szak határozatának végre­hajtására, továbbá megtár­gyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tagállamok követ­kező ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésére irá­nyuló munka befejezésével és a hosszú távú együttműködé­si célprogramok gyorsabb megvalósításával függnek össze. A résztvevők megvi­tatták annak a megállapo­dásnak tervezetét, amely a kubai mezőgazdaságnak és a citrusfélék kubai ipari fel­dolgozásának fejlesztésében való együttműködésre vo­natkozik, foglalkoztak továb­bá a szovjetunióbeli vas­ércüzemek építésében való együttműködés és ezzel kap­csolatban az érdekelt álla­mokba történő szovjet vas­ércszállítások kérdéseivel. A KGST XXXIV. ülés­szakának délután megtartott záróülésén a tagállamok és Jugoszlávia képviselői aláír­ták a prágai ülésszak jegy­zőkönyvét, és azt a megál­lapodást, amely a korszerű számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásá­ban való nemzetközi szako­sításról és kooperációról szól. , Az ülésszakon részt vett államok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták alá a KGST-tagállamoknak a kőolaj hatékony felhaszná­lásában és feldolgozásában való együttműködésére vonát- kozó keretmegállapodást, a kubai műszaki és tudomá­nyos fejlődés meggyorsításá­ról kötött együttműködési keretmegállapodásukat, vala­mint a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 96. és a terve­zési együttműködési bizott­ság 23. üléséről készített jegyzőkönyvet. Az okmányok aláírása után a vendéglátó ország küldöttségének vezetője, Lu- bomir Strougal csehszlovák miniszterelnök záróbeszéde hangzott el, majd Sztanko Todorov bolgár kormányfő emelkedett szólásra. A kül-, döttségek nevében köszöne­tét mondott a csehszlovák párt- és állami vezetésnek az ülésszak részére teremtett kedvező munkakörülménye­kért, és kifejezte meggyőző­dését, hogy a jövőre Szófiá­ban megrendezendő XXXV., jubileumi KGST-ülésszak is eredményesen fogja szolgálni a tagállamok és az egész szocialista közösség gazdasá­gi fejlődését. Este a CSKP Központi Bizottsága, Csehszlovákia köztársasági elnöke és az or­szág szövetségi kormánya a prágai vár spanyoltermében fogadást adott az ülésszak résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, cseh­szlovák köztársasági elnök és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke pohár­köszöntőt mondott. Közlemény a KGST XXXIV. ülésszakáról 1980. június 17. és 19. kö­zött a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság fővárosában, Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának soron levő, XXXIV. ülésszakát. Az ülés­szak munkájában részt vet­tek a KGST-tagállamok küldöttségei, továbbá a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában meghívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Né­pi Köztársaság, az Afganisz­táni Demokratikus Köztár­saság, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a szo­cialista Etiópia képviselői. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak elnöke, részt vettek to­vábbá a KGST állandó bi­zottságainak és egyéb szer­veinek, valamint a szocialis­ta országok nemzetközi gaz­dasági szervezeteinek kép­viselői. Az ülésszakon elnökölt Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság küldöttségének veze­tője, a CSSZSZK kormányá­nak' elnöke. A résztvevők meghallgat­ták Rudolf Rohliceknek, a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának a tanács XXXIII. és XXXIV üléssza­ka között végzett tevékeny­ségéről és a KGST-államok közötti sokoldalú együttmű­ködés szervezetének és a ta­nács tevékenységének to­vábbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakorlati megva­lósításáról ; Nyikolaj Bajba­kovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága -elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának', továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének helyzetéről és a terület to­vábbi feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa titkárának beszámolóját a tanács következő, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolátos kérdésekről. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a Varsói Szer­ződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövet­ség részt vevő országai a többi országgal, minden bé­keszerető erővel együttmű­ködve, határozottan és haté­konyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség eny­hítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttmű­ködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfo­gadott nyilatkozat és felhí­vás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttmű­ködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatá­sára és katonai területre va­ló kiterjesztésére, a fegyver­kezési verseny megszünteté­sére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés meg­valósítására, a vitás kérdé­sek békés úton történő ren­dezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpoliti- ka kiküszöbölésére, a biz­tonságnak és a népek füg­getlenségének megerősítésé­re. A KGST-tagállamok kül­döttségei ismét hangsúlyoz­ták a helsinki záróokmány­ban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szüksé­gességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet részt­vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartan­dó madridi találkozó konst­ruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az eu­rópai* kontinensen, hogy valamennyi' területen tovább erősödjék az európai orszá­gok népei között egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a paraszt­ságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspár­tok vezetésével végzett ön­feláldozó munkája, valamint a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolida­ritásnak, az egyenjogúság­nak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe va­ló be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elv­társi segítségnyújtásnak el­vei alapján történő sokolda­lú együttműködés fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos potenciálja, emelkédjék a lakosság anya­gi és kulturális életszínvona­la. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 szá­zalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok nagy részében a műszaki haladást meghatá­rozó és a termelés haté­konyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütem- j ben. A mezőgazdasági ter­melés évi átlagos volumene az 1976 és 1979 közötti idő- ] szakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagálla­mokban 9 százalékkal növe­kedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazda­sági kapcsolatainak eredmé­nyes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgal­muk az előző évihez viszo­nyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérte a 196 milliárd ru­bel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 szá­zalékkal emelkedett, és hoz­závetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- és alapanyagfajták, valamint gé­pek és berendezések iránti importszükséglet alapvető ré­szét. Az ‘ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szerveket irányító í munkáját, és elégedetten ál- ] lanította meg, hogy a tanács j XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakor­lati tevékenysége arra irá­nyult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST- tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megálla­podások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesí­tésének, valamint a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésének komplex prog­ramja, továbbá a hosszú tá­vú együttműködési célprog­ramok és ezek konkrét egyez­mények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gya­korlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. (Folytatás a 2. oldalon) A hét eleji próbaüzemelés után jól halad a zöldborsó feldol­gozása Békéscsabán, a konzervgyárban és a hűtőházban. A képen a szovjet exportra kerülő dobozos zöldborsókonzervet sterilizálják. Képes beszámolónk az első napok munkájáról az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Megtartották a Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezletét A Pedagógusok Szakszervezetének Békés megyei bizott­sága június 18-án Békéscsabán, az SZMT-székházban tartotta meg megyei küldöttértekezletét. A részvevőket dr. Mizó Mihály, a megyei bizottság elnöke köszöntötte, majd a nyílt szavazás útján megválasztott levezető elnök, Bori Györgyné köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Sárdi Lajost, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkárát, Várai Mihálynét, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét, dr. Csende Bélát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának megbízott vezetőjét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, dr. Szi­getvári Dénest, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének osztályvezetőjét és dr. Szűcs Alajosnét, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárát. Ezután a küldöttek nyílt szavazással megválasztották a jelölő, a mandátumvizsgá­ló és a szavazatszedő bizott­ságot, majd Molnár László, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke tett jelentést. A küldöttértekezlet az írásos beszámoló előterjesztésével folytatódott. A Pedagógusok Szakszer­vezetének Békés megyei bi­zottsága az elmúlt öt eszten­dőben a maga sajátos moz­galmi eszközeivel a fejlett szocialista társadalmunk megvalósítását úgy szolgálta a legjobban, hogy elsődleges feladatként segítette az ok­tatáspolitikai határozatok gyakorlati megvalósulását, s a tagsággal igyekezett meg­értetni, hogy az oktatáspoli­tikai tevékenység segítése egyben az oktatásügyi dolgo­zók legmagasabb szintű ér­dekvédelme is. A szakszervezet erejét, nö­vekvő súlyát többek között az is bizonyítja, hogy az el­múlt esztendőben érte el az eddigi legmagasabb taglét­számot, 9460-nal. Mindemel­lett a technikai dolgozók szervezettsége további elé­gedetlenségre adhat okot. A megyei bizottság az elmúlt öt esztendőben egyre bátrab­ban, megalapozottabban tár­gyalt olyan témákat, ame­lyek az egész oktatásügy kardinális kérdései, vagy az oktatásügyi dolgozók egyes rétegeinek élet- és munka- körülményeit, munkához va­ló viszonyát érintik. A kéz­zelfogható eredmények töb­bek között azoknak a jó kap­csolatoknak is köszönhetők, amelyek a megyei bizottság a Pedagógusok Szakszerve­zetének Központi Vezetősé­gével, a megyei pártbizott­sággal, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályával és az SZMT-vel kialakított. A reális, ugyanakkor ön­kritikus hangnemű beszámoló viszont hiányosságként emlí­ti, hogy a megyei bizottság­nak még nem sikerült állan­dó és közvetlen kapcsolatot kiépítenie a munkahelyi bi­zottságokkal. A pedagógusok szakszerve­zetének megyei bizottsága viszont kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a pedagógusok, az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításában. Mindez sze­rencsésen egybeesett az or­szágos bér- és munkaidő­rendezéssel. Dr. Szűcs Alajosné, a pe­dagógusok szakszervezetének megyei titkára szóbeli kiegé­szítőjében elemezte az alsóbb szintű szakszervezeti válasz­tásokon elhangzott gondokat. Többek között kiemelte: — A választói értekezletek jó politikai légkörben zajlottak. Jellemzőjük: az őszinte hangvétel, a kritikai szel­lem. Gondként merült fel az óvónők szabadságának kér­dése, s a tagadhatatlan ered­mények méllett az oktató­nevelő munka tárgyi feltéte­leinek problémája. Továbbra is nagy túlterhelést jelent a megnövekedett gyermeklét­szám, s többen felvetették azt is, hogy az új tantervek bevezetésével az alsófokú ok­tatásban újra a maximaliz- mus és az írásbeliség ará­nyába csúsznak el a követel­mények. A pedagógusok szó­vá tették a továbbképzés rendezetlenségét, a doku­mentumok hiányát. Többet és konkrétabban kell foglal­kozni a jövőben az állami (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents