Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

Az aktívaülés részvevőit dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese kö­szöntötte Gazdag program az űrhajósvendégekhek Vasil Bilak Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására kedden hazánkba érkezett Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára. Kíséretében vannak Fran- tisek Chlad, a KB nemzet­közi osztályának helyettes vezetője és Jiri Divis, a KB nemzetközi osztályának munkatársa. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, az MSZMP KB titkára fogadta. Jelen volt Václáv Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat cse­peli gyáregységében 1980-ban több mint tizenháromezer szőr­mebundát és százhatvanezer pár kesztyűt készítenek. Ter­mékeiket Moszkvától Montrealig ismerik és kedvelik a fo­gyasztók. Képünkön: szabáshoz készítik elő a szőrmét (MTI-fotó — KS) Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAP1A 1980. JÜNIUS 18., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaülés Békéscsabán ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Békés megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdasá­gainak, élelmiszeripari üzemeinek vezetői, a városi és a járási pártbizottság első titkárai vettek részt tegnap dél­előtt azon az aktívaülésen, amelyet Békéscsabán, a me­gyei tanács nagytermében rendeztek. Az eseményen ott volt, s az elnökségben foglalt helyet Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Csatári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára. A jelenlevőket dr.Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese köszöntötte, s emlékeztetett az egy héttel ezelőtt, Hevesen, a helyi Rákóczi Tsz-ben megtartott országos tanácskozásra, melynek napirendjén szerepelt a mezőgazdaság helyzetéről és a nyári felada­tokról szóló tájékoztató. A megyei tanács elnökhe­lyettese bevezetőjében arról is szólt, hogy megyénkben még soha nem volt ilyen nagy a kalászosok termelési előirányzata, mint az idén. Ezután Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője, a tanácskozás előadója értékelte a tavaszi munkákat, s a növények je­lenlegi fejlettségéről adott áttekintést. Mint mondotta, az év indításakor a szakem­berek optimizmussal fogal­mazhatták meg azt, hogy a mezőgazdasági üzemek az 1980-as esztendőt jól megala­pozták. Indokolta ezt a biza­kodást az őszi talajmunkák elkészülte, az őszi gabonák állapota, a nagy állatállo­mány és a fokozatosan gya­rapodó termelőeszközök sora. Napjainkban, figyelembe véve a növények fejlettségét, a bizakodás közelebb került a valósághoz. Ezután néhány fontosabb növényféleségről tájékoztatta a jelenlevőket. Az őszi búza vetésterülete megközelíti a 127 ezer hek­tárt, melyből mintegy 3 ezer hektár a belvíz miatt ki­pusztult. A megmaradt ve­tésterületnek mintegy 12—14 százaléka megdőlt, ám en­nek ellenére az őszi és ta­vaszi kalászosok fejlődésé­nek az időjárás kedvezett, a gyakorlati szakemberek vé­leménye szerint a két évvel ezelőtti, a legjobb kalászos termést adó esztendőnél is kedvezőbb képet mutat a kenyérgabona. A kukoricát mezőgazdasá­gi üzemeink a tervezettnek megfelelő területen, mintegy 117 ezer hektáron juttatták földbe, mely nem tartalmaz­za a csaknem 18 ezer hek­tárnyi silókukoricát. Az áp­rilisban elvetett területeken a mag pusztulásával össze­függő hiányos kelés miatt mintegy 2500 hektáron meg kellett ismételni a vetést. E fontos takarmánynövény tő­száma nem éri el az opti­málisát, fejlettsége a koráb­bi évekhez képest gyengébb, helyenként erős a gyomoso- dás. A napraforgóról szólva az előadó emlékeztetett arra: az országos 270 ezer hektárból Békés megyében csaknem 33 ezer hektáron termelik ezt a fontos ipari növényt. A te­rület mintegy 60 százalékán már hibrid vetőmagot hasz­náltak, ezzel az üzemek már megalapozták a nagyobb ter­mést. A hűvös idő ellenére a megyében a terület 90 szá­zalékán jó az állomány, fej­lettsége kielégítő, s az előze­tes becslések szerint a ter­vezett termés várható. Szep­tembertől a martfűi új nö­vényolaj gyár már fogadja, sőt fel is dolgozza a me­gyénkben termett alapanya­got. A betakarításra elké­szül a sarkadi és a gyomai napraforgó-tároló is. Ennek ellenére az előző esztendők tapasztalata és a várható termésmennyiség alapján a korábbinál jobban előkészí­tett, szervezettebb átadásra és tárolásra lesz szükség. A cukorrépát megközelítő­leg a tervezett területen, vagyis 13 ezer 700 hektáron vetették el. A tőszám viszont kevesebb az optimálisnál. Ennek oka a talaj-előkészítés­re, a vetőmag minőségére, az alkalmazott vetési módszer­re, a talajfertőtlenítés hiá­nyosságaira, valamint a bel­vízre vezethető vissza. A hát­ralevő időszakban a növé­nyek védelmével és ápolá­sával, majd a betakarítás jó és veszteségmentes szervezé­sével javítható a cukorrépa termése. Ezután az állatállomány szempontjából elengedhetet­len takarmányról, a lucerná­ról, a rét- és legelőgazdál­kodásról kaptak képet a je­lenlevők. Ebből kitűnt: a ter­mésátlagok szóródása igen nagy. Van olyan közös gaz­daság, ahol egy hektárról alig 1,5 tonna növedéket ta­karítottak be. Ezzel szem­ben, mint például a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben, 4,5 tonna feletti ho­zamokat értek el. Az utób­bi esztendőkben javult a me­gyében a rét- és legelőgaz­dálkodás. A szóródás itt is tapasztalható. Nagyon sok közös gazdaságban 2,5 ton­na alatti hozamokat takarí­tottak be. Ám szép számmal akadnak olyan gazdaságok, mint a körösladányi Magyar —Vietnami Barátság Tsz, ahol 6 tonna feletti termés­átlagot értek el. A kertészeti ágazat hely­zetét értékelve az előadó el­mondta: a termeltető válla­latok igényének megfelelő te­rületekre a szerződést a ter­melők és a feldolgozók idő­ben megkötötték. Minden kultúránál két-három hetes késés tapasztalható. A zöld­borsószezon a napokban kez­dődik, s várhatóan belenyú­lik a gabona betakarításába. A vállalatok egymás közöt­ti és a termelőkkel jól koor­dinált munkájára van szük­ség ahhoz, hogy az előző évekhez képest kisebb zöld­borsóterületről, jó minőség­ben kerüljön feldolgozásra a termés. Ezután a tavaszi határ­szemlék tapasztalatairól, a parlagföldek hasznosításáról, az ésszerű földcserékről volt szó, majd az állattenyésztés került napirendre. A tájé­koztatóból egyértelműen ki­tűnt : Békés megye tavaly 7,9 milliárd forint értékű állati terméket adott a népgazda­ságnak. Legjelentősebb ága­zata a sertéstenyésztés, eb­ből az összegből 3,7 milliárd forinttal részesült. A megyé­ben az elmúlt hónapokban tovább nőtt a sertésállo­mány, s napjainkban megha­ladja az egymillió 10 ezret. A kocalétszám az előző évi­hez képest minden szektor­ban, összességében, mintegy 1500-zal csökkent. Ennek el­lenére a jelenlegi állomány (Folytatás az 5. oldalon) Az első szovjet—magyar űrrepülés résztvevői, Valerij Kubászov, a Szojuz—36 pa­rancsnoka és Farkas Berta­lan kutató űrhajós, a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án kezdték keddi program­jukat. Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repü­Prágában tegnap délelőtt megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIV. ülésszaka. A Minisztertanács a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára Pál Lénárd akadémikust az MTA főtitkárává, Köpeczi Béla és Láng István akadé­mikusokat az MTA főtitkár- helyetteseivé nevezte ki. A Minisztertanács Pál Lénár- dot — érdemeinek elismeré­se mellett — felmentette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztségéből. Pál Lénárd 1925. novem­ber 7-én született Gyomán. Középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte. A Bu­dapesti Tudományegyetem elvégzése után az egyetem gyakorlati fizikai intézetében tanársegédként dolgozott. 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem fizikai fakultásán szilárdtest-fizikai kutatásokat végzett, majd 1953-tól — a fizikai tudo­mányok kandidátusa fokozat elnyerése után — a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet osz­tályvezetője lett. Itt 1956-tól igazgatóhelyettesként, 1970- től igazgatóként, 1974-től pe­dig főigazgatóként tevékeny­kedett. Az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság és az lésirányító parancsnoka, a hazánkban tartózkodó szov­jet delegáció vezetője és Ma­gyart Béla kiképzett űrhajós társaságában az MTA elnök­ségének és az Interkozmosz tanácsának ünnepi ülésén ta­lálkoztak a hazai tudomá­nyos élet vezetőivel, s mind­A csehszlovák külügymi­nisztérium székházában, a Cernin-palotában lezajló ta-- nácskozáson mind a tíz tag­Országos Atomenergia Bi­zottság elnöki teendőit 1978- tól látja el. Reaktorelméleti munkás­ságáért 1959-ben megkapta a fizikai tudományok doktora fokozatot. A Magyar Tudo­mányos Akadémia 1961-ben levelező, 1973-ban rendes tagjává választotta. A szi­lárdtestkutatásban elért eredményeiért a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1976-ban külföldi tagjává vá­lasztotta. Hosszú ideig dolgozott az MSZMP Budapesti Bizottsá­ga Végrehajtó Bizottságában, 1975-től az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja. Tudo­mányos munkásságát 1962- ben ismerték el, Kossuth- díjjal, 1975-ben pedig meg­kapta a Magyar Tudományos Akadémia aranyérmét. Két­szer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatá­val, a szovjet—magyar mű­szaki-tudományos együttmű­ködésben végzett tevékeny­ségéért megkapta a Kurcsa.- tov-emlékérmet és a szovjet Munka Vörös Zászló Érdem­rendet. azokkal a tudósokkal, kuta­tókkal, akik közvetlenül is részt vettek a szovjet—ma­gyar űrprogramban. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglaló vendége­ket Szentágothai János, az MTA elnöke köszöntötte, (Folytatás a 3. oldalon) állam magas szintű küldött­séggel képviselteti magát. A bolgár küldöttséget Sztanko Todorov miniszterelnök, a csehszlovákot Lubomir Strougal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rodri- guez miniszterelnök-helyet­tes, a lengyelt Edward Ba- biuch miniszterelnök, a ma­gyart Lázár György minisz­terelnök, a mongolt Zsambin Batmönh miniszterelnök, az NDK-belit Willi Stoph mi­niszterelnök, a románt Ilié V erdet miniszterelnök, a szovjetet Alekszej Koszigin miniszterelnök és a vietna­mit Pham Van Dong minisz­terelnök vezeti. Az ülésszak munkájában a KGST-tagál- lamok küldöttségein kívül részt vesz Jugoszlávia dele­gációja is, élén Braniszlav Ikoniccsal, a szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) al- elnökével. Jelen vannak to­vábbá vendégként, megfigye­lői minőségben Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, Laosz és Mozambik képviselői. Ugyancsak részt vesz a tanácskozáson Nyiko- laj Faggyejev, a KGST tit­kára, • Az elfogadott napirend szerint a testület megtár­gyalja a KGST-nek a tava­lyi, moszkvai ülésszak óta ki­fejtett tevékenységét; a tag­államok 1981—1985. évi nép- gazdasági terveinek egyezte­tésére irányuló munka me­netét, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogra­mok és más integrációs in­tézkedések megvalósításának (Folytatás a 2. oldalon) Prágában megnyílt a KGST XXXIV. ülésszaka Pál Lénárdot nevezték ki a Tudományos akadémia főtitkárává

Next

/
Thumbnails
Contents