Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
IZmiUKTllcj----------------Julias 1-töl Új építési előírások Hol van a nyúl elásva — Medgyesegyházán? Hagyományos módon, földszintes ketrecekben, szabadon tenyésztik Mazánék az állatokat Fotó: Veress Erzsi Két hét múlva, vagyis július 1-én lép életbe az új Országos Építésügyi Szabályzat, amely a hat évvel ezelőtt kiadott és a két éve módosított szabályzatot váltja fel. Az új rendelet kidolgozása szoros összhangban történt a beruházás területén meglevő hatósági előírások és eljárási rend felülvizsgálatát elrendelő minisztertanácsi határozat végrehajtásával. Ennek megfelelően az új szabályzat előírásai kielégítik az építményekkel kapcsolatos műszaki szabályozás rendszerére vonatkozó ágazatköri elképzelésekben rögzítetteket és valamennyi, a szabályozásban érdekelt tárca, főhatóság által elfogadott alapelveket. A tételes előírások meghatározása a gazdasági észszerűség messzemenő szem előtt tartásával történt, figyelemmel arra is, hogy az előírások ne gátolják, ne lassítsák a műszaki haladást, ne kerüljenek ellentétbe más előírásokkal. EGYSZERŰBB ÉS TARTÖSABB Mi mindent is tartalmaz az új Országos Építésügyi Szabályzat? Az új szabályzatban az általános érvényű, tehát a hatóságokra, a vállalatokra és más jogi személyekre, valamint az állampolgárokra egyaránt kötelező és közérdekű problémákat rögzítették. A változások lényege, hogy egyszerűsítették az előírásokat, megszüntették a fölösleges kötöttségeket, a gazdaságosság figyelembevételével alakították ki az új követelményeket. így a szabályzat szerkesztői gondot fordítottak arra is, hogy az előírások tartósak legyenek, csak az alapkövetelményeket határozzák meg, a megoldás módját nem részletezik, így szabadabb kezet kapnak a tervezők az új műszaki megoldásokhoz. Jelentősen változott az építésügyi szabályzat város- és községrendezési előírásokat tartalmazó, új első kötete. A zártkertekben levő földrészleteken való építési lehetőségekkel kapcsolatos, hatályban levő előírások két évvel ezelőtt kerültek megállapításra. Napjainkban e kérdés sok embert érint. Nos, az új előírások lehetőséget adnak arra, hogy az országos jelentőségű üdülőterülettel nem rendelkező városokban, vagy községekben a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt, szőlő vagy gyümölcs jellegű zártkertben, állampolgár tulajdonában levő, legalább 1500 négyzetméteres — 417 négyszögöl — földrészleten legfeljebb 30 négyzetméter alap- területű gazdasági épületet helyezzen el. A megyei tanács jelöli ki ezeket a zártkerti szőlőket, vagy gyümölcsös területeket. HOL LEGYEN FELVONÓ? Új előírások könnyítik a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképületeinek elhelyezésével kapcsolatos előírásokat: a legkisebb távolságot ezután már nem a szintek, illetve az emeletek száma szerint, hanem a homlokzat magassága alapján határozzák meg. A homlokzatmagassági értékek meghatározásával együtt módosul az oldalkertméretek megállapításának módja is. A szabályzat kimondja: „Oldalhatáron álló beépítés esetén legalább négy méter, szabadon álló és ikerházas beépítés esetén legalább három méter kell hogy legyen.” A melléképületek elhelyezésével kapcsolatosan további lényeges változás az is, hogy az egy-két személygépkocsi elhelyezésére alkalmas tároló esetében a korábban előírt, hat helyett három méterre csökkent a védőtávolság. A szabályzat általános építési előírásokat tartalmazó második kötetének tartalmában a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az előírások száma. Kimaradtak olyan részletező jellegű előírások, amelyek feleslegesen kötötték meg a tervező kezét, vagy más helyen már szabályozott kérdésként szerepeltek. Az új szabályzat könnyít a rokkantkocsival közlekedők helyzetén, ugyanis előírja: a közforgalmi aluljáró, a gyógykezelő intézet, a szociális otthon, a tanácsháza ügyfélforgalmi bejáratait ennek megfelelően lejtős megoldásúra alakítsák ki. Ezzel egy időben tágabb lehetőség nyílik a gázkonvektorok beépítésére, s az úgynevezett félszobák alapterületének növelésével a lakások fekhelymentes nappali szobájának kialakítására. Külön fejezet foglalkozik a szemétledobó berendezések létesítésével: a jövőben csak a középmagas és magas lakóépületekben lesz kötelező. A felvonó létesítésével kapcsolatban az új szabályzat előírja, hogy nem a lakóépület szintszámához, hanem az épület bejárata és a legfelső emelet padlószintje közötti magassághoz kötik. Ha ez az érték a 11,6 métert meghaladja, akkor a felvonó létesítése kötelező. ENGEDMÉNYEKET IS TESZ A szabályzat a lakó- és üdülőépületek emeletráépítése, tetőtér, vagy padlástér beépítése esetén a lépcsők kialakítása és méretei, a légudvar, a lépcsőház kialakítása, szemétledobó létesítése, felvonó létesítése tekintetében engedményeket tesz. A harmadik kötet legszembetűnőbb változása, hogy az előírások jelentősen csökkentek. Űj fejezete a szabályzatnak az „otthonházak” kialakítására vonatkozó előírása, amelynek keretében a társadalmi igényként jelentkező szobabérlők házának, a garzonháznak és a nyugdíjasok házának kialakítására vonatkozó általános követelményeket rögzítették. Másik könnyítés, hogy a lakóépületek, és lakások felújítása és korszerűsítése esetén — az emeletráépítéshez hasonlóan — a meglevő szerkezeti, műszaki adottságokra való tekintettel a szabályzat egyes követelményeinek előírásai nem kötelező érvényűek. Az új Országos Építésügyi Szabályzat nemcsak hogy egyszerűsíti az építési előírásokat, hanem azok ügyintézését meg is gyorsítja. Szekeres András Részlet a szerkesztőségbe érkezett levélből: „Elkeseredésünkben és felháborodásunkban írunk. Mert most, amikor a legtöbb helyen a nyúltenyésztés fokozására törekednek, ösztönzik az állattenyésztőket a nyúl exportképessége miatt, itt Medgyesegyházán egyre többen hagyják abba a nyúl- tenyésztést. Az országosan tapasztalt sok irányú támogatás helyett, a helyi nyúlte- nyésztők igen keveset kapnak. Megoldatlan a folyamatos tápellátás: áldatlan állapot, hogy hetekig nincs nyúltáp a községben... a mai napig sem tudja a kistenyésztő, miért nem kapott az idén lucernát, holott a nyulait az ÁFÉSZ vásárolja fel, így érdeke leime a nyu- lászok támogatása. Bár országosan rendezték a nyúl felvásárlási árát, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy községünkben attól kevesebbet fizet az ÁFÉSZ a szerződött nyúl kilogrammjáért. Ki tudja miért? Idén május 12-én szakcsoportülést szerveztek. Reméltük, ott majd tisztázódik minden, megoldódik a szá- lastakarmány-ellátás is. Csúfos kudarc lett az összejövetel vége, ugyanis míg a tagság 96 százaléka megjelent, addig a patronáló ÁFÉSZ- tól senki sem... a nyúlte- nyésztők többsége erősen kételkedik abban, hogy a helyi ÁFÉSZ-nek egyáltalán érdeke a nyúlfelvásárlás, -tenyésztés...” o Megkérdeztük Liker Jánostól, a medgyesegyházi ÁFÉSZ elnökétől, valójában érdekeltek-e a nyúltenyész- tésben, és ha igen, mit tesznek a szakcsoportért? — Én is kaptam ilyen levelet, most került a kezembe, szabadságon voltam, így nem is tudtam elmenni az ülésre. Sajnálom, hiszen érdekünk, hogy minél több nyulat vásároljunk fel. Bár nekem az az érzésem, hogy a tagság most főleg arra kíváncsi, kapnak-e lucernát, vagy sem? Ugyanis a tsz-tői mi megrendeltük az idei lucernaszükségletet, de nem adnak. Szerintük a szakcsoporttagok eljátszották tavaly a hitelüket. — Hogyan? — Ügy, hogy tavaly nemcsak azok kaptak lucernát, akik nyulászok, hanem voltak olyanok is, akik maszekon bikát hizlaltak vele, és voltak, akik el is adták. Sőt, a tsz rovására arrébb szúrták a lucemaföldön a jelzőcölöpöket is. Mivel a tsz az idén nem áll valami jól a lucernával, saját állatállománya részére sem tudja biztosítani a zöldet. Nem hiszem, hogy a sértődöttség miatt lesz valami a szerződésből. — A felvásárlási ár? — Nézze, ez a kereslettől függ. Mi a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-hez szállítjuk a nyu- lakat, tőlünk ő vásárolja fel. Nekünk az egészen kilogrammonként 3 forint hasznunk van. Hét, nyolc százalékos árréssel dolgozunk. A tagok mindent ingyen szeretnének kapni, az államnak meg nem az a célja, hogy milliomos nyulászréteget hozzon létre. Nőtt ugyan a táp ára (700 forint 100 kilogramm), de most emelték fel a felvásárlási árat is egy forinttal a mezőkovácsháziak. Így december 1-től május 31-ig 43 forint 50-et fizetünk egy kilogramm nyúlért, június 1-től november 30-ig pedig 38 forintot. A többlet egy forintból 50 fillér megy a szakcsoport alapjába, 50 fillért meg kézhez kap a kistermelő. Az ősszel hoztunk száz anyanyulat, amit szétosztottunk a termelők között. Ha nem lenne érdekünk, miért csináltuk volna? — Mennyi most a taglétszám, s milyen volt eddig a felvásárlás az idén? — Ezt én nem tudom. Behívom Kardos Györgyöt, aki főosztályvezető, neki vannak megbízható adatai. o — Csökkent a leadott nyu- lak száma az idei első 5 hónapban, tavalyhoz viszonyítva. Míg ’79-ben januártól májusig 6 tonna 465 kilogrammot vásároltunk fel, addig az idén csak 5 tonna 633 kilogrammot. Ennek főleg a taglétszámcsökkenés és a rossz idő az oka — mondja a főosztályvezető. — Mi köze a nyúltenyész- tésnek a rossz időhöz, és miért csökkent a taglétszám? — Tavaly 67 tagunk volt, az idén csak 47. Betegség, kiöregedés az oka... Ilyen rossz időben pedig később tudják etetni a nyulakat zölddel és a hideg is befolyásolja a nyúlszaporulatot, kevesebbet fialnak. — Mi az oka az akadozó nyúltápellátásnak? — Hát, kérem, mi igény szerint hozatunk Orosházáról nyúltápot. Bejön a szakcsoportvezető, aki összeírja azt a mennyiséget, amire kereslet van. Persze, ha van kocsi, el is hozzuk. Nagyobb tételt nem merünk hozni, gyorsan lejár a szavatossági ideje ennek a tápnak. — Most nincs szakcsoport- vezető, kinek a feladata az igényt összeírni? — Hát, szóltak a tagok a felvásárló Pista bácsinak, az meg szólt az osztályon valakinek ... A lucernával meg eljátszották a hitelüket a tagok ... o Megkérdeztük Mázán Jánost, aki már tíz éve nyulakat tenyészt. — Véleménye szerint mi a , helyzet nyúlügyben? — Hallottuk, hogy szervezkedés folyt a községbén. Mi is sérelmesnek találjuk, hogy nincs folyamatosan táp. Kénytelenek voltunk két-há- rom zsákkal is megvenni, ha volt. Nem kis pénz az egyszerre! Most 20 anyanyulunk van, az idén 170 kisnyulat adtunk már le. Aki ráállt arra, hogy táppal etessen, annak nagyon rossz egy-két hét kiesés. Kényes jószág ez a nyúl, egy kis étrendváltozás és kész a hasmenés. Oltás is volt. Mi kértük, hogy az apa- és az anyanyu- lakon kívül a süldőket is oltsák be, de nem volt rá elég oltóanyag. Pedig ez az ÁFÉSZ-nek is ingyen van. Az időjárás? Az egyáltalán nem befolyásolja a szaporodást, hiszen télen mínusz 10—15 Celsius-fokban is ugyanúgy szaporodnak, mint plusz 20—30 Celsius-fokban. A becsület eljátszásáról meg csak annyit, hogy akinek nyula volt, az biztos nem adta el a lucernáját, mert az kell az etetéshez. o Medovarszky Lászlóné szintén nyúl tenyésztő: — Igen, nagyon felháborodtunk, hogy nem voltak ott az ÁFÉSZ-től az ülésen. Már tanulmányoztam a szabályokat. Mi csak úgy választhatunk új szakcsoport- vezetőt, ha jelen van az ÁFÉSZ is. Így nincs, aki képviseljen bennünket. Sárándi Lajos felvásárlási főelőadó. — Hat szakcsoport tartozik hozzám. A nyulászokkal most probléma van, mert nincs szakcsoportvezetőjük, aki intézze az ügyeket. Így vagy eljut hozzánk a tápigénylés, vagy nem. — De ha önök nem jelennek meg a gyűlésen, akkor nem is választhatnak új vezetőt. — Ez igaz. Én tanulmányi szabadságon voltam, nem tudtam eljönni. A lucerna pedig... Visszaélések voltak ott. o Farkas Jánostól, a régi szakcsoportvezetőtől megkérdeztük, miért hagyta abba a nyúltenyésztést? — Nagyon meguntam ezt az egészet. Én voltam a szakcsoportvezető, én jártam be az ÁFÉSZ-hoz, hogy oltóanyagot, tápot rendeljek. Olyan sűrű vendég voltam, hogy már nem kedveltek a vendéglátók, néha le is tagadtatták magukat. Pedig az ő érdekük is, hogy simán menjen a nyúltenyésztés. Hol tököt szállítottak, s így nem volt gépkocsi, hol más kifogást kerestek arra, hogy ne hozzák el a takarmányt Orosházáról. A lucerna? Hát azok, akik kaptak lucernát, például a fuvarosok, ki is fizették érte a pénzt. Különben ők szállítják' a szakcsoporttagoknak házhoz a lucernát. Nem volt ott semmiféle félreértés. Most nem ad a tsz, mert neki sincs. De kérdem én, ott van az ÁFÉSZ-nál a régi fóliatelep, nem használják már, derékig ér a gyom, ha tudja, hogy nem ad a tsz lucernát, miért nem veti be azt? Jobban járna vele, mint a gyommal a parlagon! S elvégre mint patronáló szövetkezetnek, valamit tennie is kellene azért a pénzért, amit lefölöz a felvásárláson. Az ÁFÉSZ érdektelenségébe fásultam bele. Azért is hagytam abba a nyúltenyésztést is. Egyre többen számolják fel a nyúlállományukat, már csak azok vesződnek vele, akik megszerették ezt a kis állatot. Sok munka van vele, kényes jószág, nagyot lehet bukni egy-egy vésznél. Még senki sem lett milliomos a nyulászok közül, aki pedig az lenne, megérdemelné ... S hogy" még ki mit érde- rrfiáine? Nem feladatunk eldönteni. Annyit azonban mégis, hogy akik a kibogozhatatlan lucemaügyben vétkesek, elmarasztalást, a nyulászok mindenképp nagyobb támogatást, az ÁFÉSZ-nél pedig indokolt lenne az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek összhangjának fontosságával kapcsolatos ismeretek felfrissítése. Kelemen T. Magdolna Az ütemtervnek megfelelően épül a paksi atomerőmű kéménye (MTI-fotó: Mező Sándor felvétele — KS)
