Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
Közművelődés a Szarvasi 1980. június 13., péntek Vas- és Fémipari Szövetkezetben Szép könyvek Békésből A Dürer Nyomda Kézirattár-^irozatának kötetei a szegedi kiállításon Sok emberre kell odafigyelni, mintegy 1600 dolgozójuk van. Egy részüket a központban, a többieket vidéki telephelyeken foglalkoztatják. A műszakok nem egyformák, van aki két vagy három műszakban dolgozik, mások mindig reggeltől délutánig vannak a munkahelyen. S akkor még nem is vettük számba, hogy sokan nap mint nap kilométereket utaznak munkahelyüktől az otthonukig. Ember legyen a talpán, aki ilyen munkahelyen a közművelődéssel foglalkozik. Különösen, ha nem függetlenített, csupán (csupán?, hisz így még több tiszteletet érdemel) választott tisztségviselő. Kiszely János, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben, a munkaügyi osztályon normás. Ám ez csupán az egyik feladata, a másik az a bizonyos „tiszteletre méltó” .. . Kiszely János — Az üzemi KlSZ-bizott- ságnak már korábban is kultúrfelelőse voltam. 1973- ban kaptam a szövetkezeti szintű megbízatást és az ez évi KISZ-választásokig együtt vittem a kettőt. Ez kimondottan üdvös állapot volt, hiszen a fiatalokra általában jobban lehet számítani, az ő segítségükkel könnyebb dolgom van. Szóval így kezdődött. Most már a szervezéseknél a szocialista brigádokra is támaszkodhatok. Amint az ijesztőnek tetsző indítást kiegészítette a lelkes fiatalok és a szocialista brigádok létezésével, máris hihetőbbnek tűnik, hogy nem csupán kell, hanem lehet a kulturálódási szorgalmazni, segíteni az adott helyzetben is. Amikor Kiszely Jánossal az eredményeket próbáljuk számba venni, szavai bizonyítják, hogy az igyekezet nem hiábavaló. Tíz oldal is kevés lenne mindazt leírni, amit felsorol. Ragadjunk ki hát csak néhány dolgot: — Ez évben nyolc ismeret- terjesztő előadásunk volt különböző témákban, a hadtudományoktól a jogi és földrajzi kérdésekig minden — lapozgatja az ismeretterjesztő rendezvények munkanaplóját —, különösen az útiélmöiy-beszámolók népszerűek, azokra 40—50 ember is összejön. . Egy ilyen beszélgetéskor elkerülhetetlen, hogy ne vetődjön fel a kultúrára fordítható pénz összege. Az 50 ezer forint, amelyet az idén erre a célra fordíthatnak, mindenképpen becsülendő, hiszen az elmúlt évben fele ennyivel kellett gazdálkodniuk. S hogy mi mindenre szeretnék fordítani ezt a pénzt, hamar kész a válaszszák — A színházba 50 darab bérletünk van. Néha mozielőadásokra veszünk jegyeket. A különböző vetélkedők, s egyéb rendezvények — névadók, évfordulók — költségeit is ebből fedezzük. A gondunk az, hogy a helyi közművelődési intézményektől bizony nem sok segítséget kapunk. Meghatározott, sokszor elkeserítően formális feladatoknak kell eleget tennünk, s erről évente jelentést kell készítenünk. Magyarul; sok' a felesleges adminisztráció... Hirtelen megakad, elborul az arca. Ha már a bajoknál tart, az ifjúsági klubot is szóba hozza, amely éppen csak hogy létezik: azaz még megvan a működési engedélye... — A pinceklub, amelyben annak idején programjainkat tartottuk, beázott, használhatatlanná vált. A nagyobb rendezvényekre kiválóan alkalmas az. ebédlő, de erre... Bagyin György KISZ-tit- kár eddig beszélgetésünk néma tanúja volt, ám most ő sem állja meg szó nélkül. — Ez már csak azért is hiba, mert dolgozóink jelentős hányada fiatal. Az a néhány táncos rendezvény, amit az ebédlőben tartunk, nem elég. A legnagyobb baj. hogy az üzem raktározási gondokkal küszködik. Van egy szép játékterem az ebédlő mellett, illetve csak volt játékterem, most ott is raktározunk. De ha velem jönnek. meg is mutathatom. Kiszely Jánostól elbúcsúzunk. Űj kísérőnk végigvezet a zajos udvaron, közben benézünk a lakásvilágítás-műhelybe. — Mikor volt legutóbb színházban? — kérdezzük az egyik asszonyt. — A Szerelmem, Élektrát’ láttam — feleli —, de a brigádból többen is ptt voltak. Körülveszik az asztalt, ahol beszélgetünk, s néhány perc alatt kiderül, hogy a jTessedik brigád tagjai a szövetkezet jóvoltából rendszeres színház- és mozilátogatók. — Ha együtt megyünk, másnap van idő megbeszélni a látottakat, s közben a munka sem áll meg. Végre a játékszobában vagyunk. Benn asszonyok csomagolják hatalmas dobozokba a tarka lámpatesteket. A mennyezeten csillár, hátul a falon mutatós dombormű. A szoba kellemes hangulatának ellentéte a raktárszerű zsúfoltság. — Rengeteg felszerelésünk van. Hangosítók, játékok, minden, ami kell — mondja a KISZ-titkár —, de hová tegyük? Vagy itt a könyvtár kérdése. Volt valamikor az üzemben, aztán a kötetek kezdtek eltünedezni... Szomorú hangulatban búcsúzunk. Kiszely János szavai is vissza-visszacsenge- nek még: „Régen foglalkoznak itt azzal, hogy függetlenítenek egy közművelődési előadót, de valahogy mindig elmarad. Talán most megoldódik, hiszen a nem rég függetlenített szövetkezeti bizottsági titkárnak többek között ez is feladata lesz. Neki több ideje jut majd erre, mint nekem ...” A hely felszabadítására már kaptak ígéretet, lesz új ember is, és több idő a köz- művelődésre. S van lelkesedés, és egyre több a jó kollektíva. Ez a biztosíték arra, hogy az elképzelések, s az ígéretek valóra válhatnak majd... A könyvkiadók és nyomdák nem titkolt büszkeséggel mutatják be Szegeden, az 1980-as ünnepi könyvhét országos megnyitójának városában minden mástól eltérő használati tárgyaikat, a könyveket. Mi, olvasók legtöbbször csak a végtermékkel találkozunk, amikor a könyvpavilonok ünnepi asztalairól, a könyvesboltok polcairól kezünkbe vesszük az új köteteket, belelapozunk a még nyomda illatú könyvekbe. Alig gondolunk arra, hogy „a könyv nemcsak szellemi, hanem művészi és ipari munka eredménye is.” Kner Imrének, a híres gyomai officina egykori művészeti vezetőjének, a modern magyar könyvművészet egyik kimagasló alakjának megállapítása rávilágít arra a sokszálú, egymásra épülő, hosz- szú időt igénylő kollektív- tevékenységre, melynek végterméke a könyv. írók, költők, művészek, tudósok alkotásait, gondolatait lektorok, szerkesztők dajkálják; tipográfusok, illusztrátorok, műszaki szerkesztők, fotósok alakítják, igazítják, gazdagítják; nyomdászok realizálják, adnak formát a terveknek; terjesztők, könyvárusok adják a kezünkbe. Ennek a hatalmas apparátusnak működésén, felkészültségén, egymáshoz való kapcsolatain múlik a magyar könyv művészi színvonala, példányszáma, tömeghatása. Ezek a gondolatok is megfordulnak annak a kiállításlátogatónak a fejében, aki végigjárta az ünnepi könyvhét tiszteletére Szegeden megnyílt három könyvkiállítást, a negyedszázados jubileumát ünneplő Corvina Kiadó 300 válogatott kötetét, a Közművelődési Palota kupo- ’lagalériájában; a Horváth Mihály utcai képtárban három dél-alföldi nyomda — a gyomai Ktner, a békéscsabai Dürer és a Szegedi Nyomda — legsikerültebb termékeit; az ifjúsági házban pedig A szép magyar könyv 1979 díjazott alkotásait. Már a kiadók és nyomdák nevei és emblémái is köteleznek. Mátyás király — csőrében gyűrűt tartó — hollója a magyar reneszánsz könyvremekeit jelképezi a Corvina emblémájában; a Gyula melletti Ajtósról származó Alb- reht Dürer neve fémjelzi 1974“ óta az 1954-ben alapított békéscsabai nyomdát; Knerék gyomai címerében vándor könyves ember, mely a bibliofil tömegkönyv ideálját is magába sűríti; a Szegedi Nyomda pedig Grünn Orbán 1801-ben alapított szegedi officinájának hagyományain teremtett az utóbbi években sajátosan új profilt matematikai könyvek előállításával. Ha A szép magyar könyv 1979 verseny hat fődíjjal jutalmazott kötetét vesszük kezünkbe, máris igazolódnak az előbbi mondatok. Balassa— Ortutay Magyar néprajz című könyvét a Corvina adta ki és a Dürer Nyomdában nyomták; Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet szintén a Corvina kiadása és részben a Kner Nyomda gépein készült; ugyancsak Kner-mű a Manasz című kirgiz hősének; a Dürer Nyomdában készítették Firdauszi Királyok könyve című alkotását. A díjazott könyvek között is gyakran akadunk békési nyomdák termékeire. De vajon mitől szép egy könyv? A benne foglalt gondolattól, a bravúros illusztrációtól, az elegáns betűktől, a selymes tapintású papírtól, a finom bőrkötéstől, a csodálatos fotóktól? Külön- külön egyiktől sem. Az ösz- szes együttható szintézisétől! A könyvcsinálás ugyanis tudatos építés, melynek alapvető célja, hogy egységet teremtsen tartalom és megjelenés, alkotói mondandó és megtervezett formátum között. Kiadók és nyomdák fölkészült szakembergárdája — idősebb, tapasztalt mesterek és tehetséges fiatalok egyaránt — bábáskodik napjainkban is a magyar' könyv világszínvonalának megőrzéséért, erősítéséért. Ezt bizonyítják a szegedi kiállítások, ezt igazolta az ünnepi könyvhét köteteinek óriási népszerűsége. A három dél-alföldi nyomda tevékenységét reprezentáló kiállításon tanúi lehettünk a két békési nyomda különleges minőségi munkájánakf könyvművészeti ritkaságainak. Nagy hagyományú gyomai Kner Nyomda bemutatott kötetei között szinte vallomás értékű a Kner család tagjának, Haiman Györgynek elemző-föltáró alkotása, mely magába foglalja a Kner család és a gyomai nyomda tevékenységét, valamint ennek a műhelynek hatását az egész modern magyar tipográfiára. Ebben a nyomdában készülnek bibliofil sorozatok, közöttük a kiállított Mikszáth- és Illyés-életmű- kötetek. A .sorozatszerűség Fotó: Nagy László különben is jellemző a Kner Nyomda tevékenységére: legyen az Tevan Amatőr könyve 1913—1943. hasonmás kiadásai, a Magyar Hírmondó finoman archaizáló kötetei, a Mikrokozmosz-füzetek csodálatos gyöngyszemei, vagy a Művészet és elmélet népszerű darabjai. A Dürer Nyomda tevékenységére is jellemző a kuriozitások, a ritkaságok, a remekek előállítása. A nemrégiben hazakerült magyar koronázási ékszerekről szóló szinte minden kötet ennek a nyomdának gépsorairól került le. Igen jellemzőek könyveikre — különösképpen a kis példányszámú bibliofil kötetekre — a gondosan megválasztott illusztrációk: például Berki Viola színes vízfestményei Arany János Hunyadi-balladáihoz; Hincz Gyula rajzai a Csongor és Tündéhez, Gyulai Liviusz Moliere-illusztrációi, vagy Kovács Tamás Dugonics András Cserei című könyvéhez készített rajzai. Izgalmas összehasonlításra ad «alkalmat az a tény, hogy Shakespeare néhány művét másmás grafikusművésszel — Szántó Piroskával, Würtz Ádámmal, Szalag Lajossal, Bartha Lászlóval — illuszt- ráltatták. Talán legmegka- póbb sorozatuk a Kézirattársorozat, melynek darabjaiban Ady, Petőfi, Kossuth, Móricz, Szabó Lőrinc, Krúdy és József Attila egy-egy kéziratos művét- adják közre értő elemzéssel, korszerű, szép, ó-ízeket is tartalmazó megjelenítéssel. • A Szegedi Nyomda matematikai kiadványainak szépsége másféle: a precizitásban, a logikus építkezésben, az áttekinthetőségben érhető tetten. Ezen könyvek megtervezése és előállítása legalább olyan komplex és felelős nyomdai-tervezői munkát igénylő feladat, mint bármelyik művészeti köteté. Tandi Lajos Nagy Ágnes A Tessedik brigád Fotó: Gál Edit MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Készülődés az olaj utáni évekre. A petrolkémia. 8.37: Fauré: A-dúr szonáta. 9.00: Népdalok. 9.33: Kip és Kopp és Milofán. Horgas Béla meséje íoly- tatásokban. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Ö, hogy ábrándjaid... Victor Hugo versei. 10.40: Robert Merül operaáriákat énekel. 11.00: Gondolat. 11.45: Szovjet induló fúvószenekarra. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.57: Amatőr zenei együttesek műsorából. 14.06: A longjumeau-i postakocsis. Részletek Adam operájából. 14.44 Magyarán szólva. 15.10: Híres énekesek dalfelvételeiből. 15.28: Tudod-e? 16.05: Megbüntetem az anyák „vétkét” ... Dokumentumműsor. 17.10: Tekeres Sándor népdalokat énekel, Sára Ferenc furulyázik. 17.35: Láttuk, hallottuk. 18.00: A Párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálo- kat énekel. 19.15: „Új matekot tanul a gyerek”. 19.35: Mahler: II. szimfónia. 21.00: „Zsivajgó természet”. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: világhírű énekesek Budapesten. 23.39: Népdalkórusok, népi hangszerszólók. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.28: A verduni csata legendák nélkül. 9.43: Juhász Frigyes—Szilágyi György: Az idő panasza. Kantáta. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Kettőtől ötig... 17.00: Szóból ért az ember. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Válogatott felvételek. 19.25: Dinnyeföldek vándorai. 20.00: Fél óra népzene. 20.33: örökzöld dallamok. 21.31: Lopez operettjeiből. 22.13: Rádiószínház.. A vonat. 23.15: Ritmus és melódia. III. MŰSOR 9.00: A vadófzó. 9.46: Két vonósnégyes. 10.40: Deseő Csaba dzsesszegyüt- tese játszik. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Világhírű előadóművészek felvételeiből. 14.41: A Svájci Olasz Rádió énekkara Monteverdimadrlgálokat énekel. 15.10: Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről. 15.20: A végzet hatalma. 16.33: Tip-top parádé. 17.03: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 18.03: Amíg a cipőm elkészül... 18.33: Magyar előadóművészek. 19.05: Lux Erika zongoraestje. 20.17: Kettős portré. 21.01: Közkívánatra! SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Operaközjátékok. 17.15: Nekik megéri— Riporter: Merza Jenő. 17.35: Úri kaszinóból a muzsika háza. Riporter: Kutas János. Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. televízió, i. 15.25: Hírek. 15.30: Amiről hallunk. Az ipar. (f.-f.) 16.00: Maigret felügyelő. A sárga kutya, (f.-f.) 17.20: Reklám. 17.25: öt perc meteorológia, (ism.) 17.30: Pannon Krónika, (f.-f.) 18.20: 9-es stúdió. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. " 20.00: Delta, (f.-f.) 20.20: Siker. 21.30: Tízéves a „Páva”. 22.50: Tv-híradó — 3. 23.00: A 20. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. Dzsessz- parlando. (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Zenés nyári esték. Székely Iván: Ecloga. Balassa Sándor : Iris. 20.40: A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00: öt perc meteorológia, (ism.) 21.05: Tv-híradó — 2. 21.25: Forgószél. Amerikai film. (ism.) (f.-f.) BUKAREST 15.00: Hirek. 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetők műsora. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-hiradó. 18.25: Reflektor. 18.45: Könnyűzene. 19.20: Visszavágás. Román film. 21.10: Tv-hiradó. BELGRAD, I. 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: A mi nézőpontunkról — gyermekműsor. 18.45: Paja Pazjanija — szórakozz tató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Találkozások a stúdióban. 21.00: A Sackett-testvérek — filmsorozat. 22.05: A forradalmak százada — dokumentumműsor. 22.55: Hét tv-nap. II. MŰSOR 18.00: Kis koncert. 19.00: Művelődési adás. 19.55: Ma este... 20.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Arcképek. 22.00: Házi mozi: Leonor — francia film. SZÍNHÁZ 1980. június 13-án, pénteken este 19.30 órakor Csorváson: KOLDUSOPERA MOZI Békési Bástya: Békeidő. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Az inkák kincse, 7 órakor: Egy romantikus angol nő. Békéscsabai Kert: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Terv: Piedone Afrikában. Gyulai Erkel: Az anya, a lány és a szerető. Gyulai Kert: A Csendes-óceán kalózai. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Az öt gida és a farkas, 6 és 8 órakor: Csendestárs. Orosházi Béke: 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Orosházi Partizán : fél 6 órakor: Kísértet Lublón, fél 8 órakor: A „szabadság fantomja”. Szarvasi Táncsics: csak 6 órakor: Apokalipszis most I., II. rész.
