Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

1980. május 13., kedd o Békés megyei sikerek a targoncavezetői versenyen Kezdődik a gyakorlati verseny. Aki elsőként állt rajthoz: Székely Bertalan, az Orosházi Üveggyárból Fotó: Gál Edit A medgyesegyháziak nyerték a megyei döntőt Kongresszus után A meggyőzés erejével Bács-Kiskun, Szolnok, és Békés megye legjobb tar­goncavezetői versengtek ,a továbbjutásért a területi versenyen, amelyet a KISZ Békés megyei bizottsága és a Békéscsabai Konzervgyár május 10-én, szombaton ren­dezett meg a konzervgyár­ban. Négy kategóriában, ösz- szesen 53-an neveztek be a versenyre, amelyen Kardos Emőné, a konzervgyár igaz­gatója mondott megnyitót. A gyár udvarán bonyolí­tották le a gyakorlati ver­senyt, amely alaposan pró­bára tette a résztvevők hoz­záértését. ügyességét, majd elméleti feladatok x következ­tek. Megyénket ,a területi döntőn 26-an képviselték, Tegnap délelőtt a békés­csabai húsüzemben szeren­csésnek mondható kazán­robbanás történt, ahol az üzem főmérnöke, Berki László könnyebb sérülést szenvedett. A helyszínre érkezett tűz­oltók és a rendőrség szak­értők bevonásával azonnal megkezdte a robbanás oká­Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága és az úttörőszövetség békéscsabai városi elnöksége közösen gyermekrajz. és reklámvers- pályázatot hirdetett a kis­dobosok és úttörők számára. A pályázat eredményeit má­jus 12-én, tegnap délelőtt hirdették ki Békéscsabán, a megyei igazgatóságon, ahol Alexa János, a pénzintézet osztályvezetője adta át a leg­jobbaknak a díjakat. akik közül többen jó ered­ményeket értek el. Az elekt­romos targoncával verseny­zők ifjúsági kategóriájában Sütő Sándor, az Orosházi Üveggyár dolgozója lett az első, a felnőtt kategóriában pedig Kecskemétről, a Szik­rai Állami Gazdaságból Ke­resztesi János. A Diesel­targoncával versenyzők kö­zül az ifjúsági kategóriában Szudár László, a Békéscsabai Konzervgyár dolgozója, s a felnőtt kategóriában Mar- sovszki György, szintén a Békéscsabai Konzervgyár dolgozója bizonyult a leg­jobbnak. Az országos verse­nyen kategóriánként az első három helyezett vehet, részt. nak kivizsgálását, amely egyelőre még ismeretlen. Az anyagi kár jelentős; több százezer forintra tehető és valószínű, hogy az egész ka­zánberendezést ki kell cse­rélni. A tartalékkazánok bekap­csolásával a robbanás nem okoz fennakadást . az üzem munkájában. Az Állami Biztosító köz­pontjának két kiilöndíját vehette át Szekerka Ildikó, a békéscsabai 2-es számú is-1 kóla, és Tóth Gábor, a 9-es számú iskola tanulója. A városi úttörőelnökség könyv- jutalmát kapta Hídvégi Éva és Berki Zita, a 10-es számú iskola, Nacs,a Hajnalka és Kovács Anita, a 2-es számú iskola tanulója, valamint Bokor Róza köröstarcsai ta­nuló. Az MHSZ országos veze­tősége által meghirdetett „35 év szabad hazában” politikai vetélkedő-sorozatának me­gyei döntőjét rendezték meg az elmúlt hét végén — szom­baton és vasárnap — Békés­csabán. Szombaton, a megyei dön­tőn résztvevő klubok által patronált általános iskolások összetett honvédelmi verse­nyét tartották, amelynek eredménye beszámított a csapatok teljesítményébe. Másnap, vasárnap az első feladat légpuskás lövészet volt, majd munkásmozgalmi járőrverseny következett. Ezt követően az ifjúsági és úttörőházban folytatódott a program. A megnyitón ott volt dr Antal József, az MHSZ Országos Vezetőségé­nek osztályvezetője, Rich- weisz Ferenc, az MSZMP Egy év alatt több mint nyolcszázzal növekedett a magánkereskedők száma, folytatódott tehát a hálózat lassú gyarapodása — állapí­totta meg beszámolójában Gyürky Rudolf, a szervezet elnöke, ,a KISOSZ választ­mányának hétfői ülésén, amelyen értékelték a ma­gánkereskedelem helyzetét, tevékenységét, meghatároz­ták a központi követelmé­nyekhez igazodó feladato­kat. A létszámnövekedés azért is jelentős, mert a magánke­reskedők társadalombiztosí­tásba való bevonása után most telt el a nyugdíj meg­szerzéséhez szükséges 10 év; mintegy kétszázötvenen él­tek is ezzel a lehetőséggel. Kimagasló tanulmányi eredménye elismeréséül teg­nap, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem „Sub Aus- piciis Rei Publicae Populá­ris” kitüntetéssel doktorrá avatták Mayer István fizi­kust, az ünnepi egyetemi ta­nácsülésen. Mayer István doktori ér­tekezésének ismertetése után A veszprémi kamarazenekari fesztivál fokozatosan az új ma­gyar művek bemutató fórumá­vá válik — hangoztatta hétfőn Veszprémben Lukács Ervin kar­mester, a zsűri elnöke, a vili. országos kamarazenekari feszti­vál befejezése alkalmával adott nyilatkozatában. Az idén — mondotta a továb­biakban — összesen nyolc új zenemű, Petrovics Emil, Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós, Dur- kó Zsolt, Martos László, Pet- ris Jenő, Farkas Ferenc és Lendvay Kamilló egy-egy alko­tása hangzott el ősbemutatóként. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy kitűnő darabok születtek. A veszprémi fesztiválon tíz magyar kamaraegyüttes — a veszprémi, bajai, székesfehérvá­ri, óbudai, nyíregyházi, békés­csabai, tatbányai, salgótarjáni, egri és kecskeméti — mutatko­zott be nagy sikerrel. Valameny- nyl nagy művészi fejlődésről tett tanúbizonyságot: egyre jobb in­terpretálásban szólaltatják meg a különböző korok zenéjét. Nem egy közülük ma már eléri a hi­vatásos zenekarok művészi szín­vonalát. * * * A verseny győzteseinek gála­estjével fejeződött be hétfőn az április 18. és május 11. között megtartott ni. nemzetközi kar­mesterverseny. A Magyar Tele­vízió külföldön is elismert, ran­gos zenei seregszemléjén 11 or­szág 49 Ifjú muzsikusa vett részt. Közülük a neves szakemberek­ből állS nemzetközi zsűri a hol­land Gerald Hubertus Marinus Oskampnak Ítélte az első díjat. A 30 esztendős dirigens koráb­ban (1976-ban) a John Players nemzetközi karmesterverseny „dobogójának” legfelső fokára is felállhatott. A 2. helyezett Iván Kozsuharov, Bulgária ver­senyzője lett, aki a burgaszi Népopera karmestereként tevé­kenykedik. A harmadik helyen az NSZK-beli Hans Richter vég­megyei bizottságának mun­katársa, Duna Mihály, a KISZ megyei első titkára. Ünnepi megemlékezést Szik- szai Ferenc, ,a HNF megyei titkára mondott, amelyben megemlékezett a győzelem napjáról. Ezután Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg a ve­télkedőt, ,amelyen nyolc csa­pat vett részt. A játékvezető. Drienszki Márton, az MHSZ főelőadója pergőén vezette a vetélkedőt, amelyben írás­beli kérdések, politikai és szakmai, valamint ügyességi feladatok szerepeltek. Végül is a medgyesegyhá­ziak lettek a legjobbak, a szarvasiak és a mezőgyániak előtt. A győztesek és helye­zettek értékes tárgyjutalmat kapak. A jól sikerült és nagy tömegeket mozgósító vetél­kedősorozatot Ivicz Imre al­ezredes értékelésével zárta. Jelenleg 11 689 kiskereskedő működik az országban, szá­muk a családtagokkal és az alkalmazottakkal együtt megközelíti a 20 ezret. A választmányi ülés, egyetérve a központi szabá­lyozásokkal, intézkedések­kel, állásfoglalásában azt kérte, hogy a jövőben ve­gyék jobban figyelembe a magánkereskedelem sajátos­ságait, ne szabjanak meg részükre — ,ami a korábbi időszakban előfordult — az áruházakkal, a vállalati nagy üzlethálózattal azonos köve­telményeket, mert ezzel gá­tolják a magánkezdeménye­zésekben rejlő lehetőségeket, a gyorsaságot, a lakossági igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. esküt tett, hogy tudását ha­zánk és népünk szolgálatába állítja, az emberiség javára használja fel. A hagyomá­nyos, doktorrá fogadó, illetve avató kézfogás után Katona Imre, a népköztársaság El­nöki Tanácsának titkára ad­ta át a kitüntetettnek a Ma­gyar Népköztársaság címeré­vel díszített aranygyűrűt. zett. ö a ludwlgshafeni Pfäl­zische Philharmonie vendégkar­mestere. A három fiatal karmester si­kerrel „küzdött” meg a külön- díjakért is. A külön erre az al­kalomra született Balassa Sán- dor-mű, Az örök ifjúság szige­tének vezényléséért ugyancsak Gerald Hubertus Marinus Os­kamp kapta meg a Zeneműki­adó Vállalat Editio musica di­ját. A szombathelyi Városi Ta­nács és a Vas megyei Tanács díját — amelyet a Bartók-con- certo legjobb előadásáért aján­lottak fel — Iván Kozsuharov nyerte. A hagyományoknak megfele­lően a közönség véleménye ez­úttal is fórumot kapott. Tele­fonon és az Operaháznál elhe­lyezett urnák „közvetítésével" 211 560 szavazat érkezett vasár­nap estig. Ebből 62 ezer 211 sza - vazatot Hans Richter kapott, amellyel a közönség-díj nyerte­se lett. Az NSZK-beli karmes­ter ezért az 1981-es évadra meg­hívást kapott a Magyar Televí­zió stúdióiban felveendő kon­certre. A versenyen tizenkét dirigens képviselte a hazai színeket. K» zülük Kovács László, az Állami Operaház korrepetitora szerepelt a legjobban: nyolcadikként fe­jezte be a középdöntőt. A III. nemzetközi karmester- versenyről a közvetítésekkel pár­huzamosan filmet is forgattak a tv munkatársai. A nagyszabású seregszemle be­fejezéseként hétfőn este az Ope- raházban gálaestre került sor, amelynek programját — csak­úgy, mint a döntőét — nyolc ország — Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió, valamint az NSZK 1-es csatornája, a finn televízió és a belga RTVF — televíziós állomása is átvette. A műsorban Brahms, Liszt és Ravel egy-egy müvét vezényelte a három díj­nyertes karmester. D ártunk elvi jelentősé­gű gyakorlata, hogy politikai törekvéseit a meggyőzés eszközeivel igyekszik elfogadtatni, s ez a jövőben sem lesz másként. ..Politikánk megvalósítását továbbra is építsük az em­berek meggyőzésére” — hív­ta fel a párt minden szerve­zetét és tagját a XII. kong­resszuson mondott vitaössze­foglalójában Kádár János. Figyelmet érdemlő gondolat- menettel támasztotta alá ezt, mondván: „...van erőnk, biztosítani tudjuk a belső rendet, és mégis azt mon­dom: ne ezzel az erővel, ha­nem elsősorban politikával és meggyőző munkával biz­tosítsuk társadalmunk rend­iét. Higgyék el, ma is érvé­nyes tapasztalat, amire az egykori illegális munkában tettünk szert, hogy igazán szívből, teljes erejével az van velünk, akit meggyőz­tünk. Azt, amit egy meggyő- ződéses ember a jó ügy ér­dekében teljesíteni tud, ugyanazt semmiféle parancs­szóra, eligazításra, még ke­vésbé fenyegetésre nem fog- ia teljesíteni.” Több évtizedes történelmi tapasztalatra épülnek ezek a megállapítások. Olyan ta­pasztalatokra, amelyeket a kommunisták idősebb nem­zedékei közvetlenül érzékel­tek, átéltek, de amelyek a párttagság mind nagyobb többségét kitevő ifjabb ge­nerációk számára jobbára már csak a könyvek lapjai­ról ismertek. Érdemes hát röviden felidézni őket. Az ellenforradalmi rend­szer által föld alá szorított kommunisták számára a do­log természetéből adódóan nem volt, nem lehetett más eszköz az emberek megnye­résére, eszméik terjesztésére, mint a meggyőző, érvelő, felvilágosító szó. A felszaba­dulás után az illegalitásból kilépő kommunista párt ezekre a hagyományokra tá­maszkodva indult küzdelem­be a dolgozók széles tömegei eszének és szívének megnye­réséért. Hogy a koalíciós idő­szak többpártrendszerének viszonyai között a kommu­nistáknak viszonylag rövid idő alatt sikerült a munkás- osztály túlnyomó többségét, a dolgozó tömegek számotte­vő részét felsorakoztatni po­litikai céljaik támogatására, az mindenekelőtt a párt he­lyes politikájának és okos munkamódszereinek volt kö­szönhető. Annak, hogy a kommunisták szávaiakkal és cselekedeteikkel, személyes példájukkal és áldozatválla­lásukkal meg tudták nyerni az emberek bizalmát. E po­litika eredményeként meg- győződéses emberek sokasága teremtette meg a munkásha­talmat, s kezdett hozzá az új társadalom építéséhez. Tudjuk, ez a jó irányú fo­lyamat hamar megtört. Az akkori nemzetközi és hazai viszonyok közepette szük­ségszerűen kiéleződtek bizo­nyos belső feszültségek, ám döntő szerepe mindebben az akkori pártvezetés súlyosan hibás gyakorlatának volt. A feszültségeket irreális, át nem gondolt törekvések hevítet­ték izzásig, s a hatalom bir­tokában, egyedüli kormány­zó pártként a félelem légkö­rének meghonosításával vált­va fel azt. Tragikus követ­kezményei támadtak mind­ennek: amilyen gyorsan si­került a megelőző időszak­ban megnyerni az emberek millióinak bizalmát, támoga- t ását, ugyanolyan hamar ren­dült meg ez a bizalom. A szocializmussal szembefordu­ló erők számára alkalmas talajt nyújtva ellenforradal­mi kísérletük megszervezésé­hez. E kísérlet leverése után a Magyar Szocialista Munkás­párt igen súlyos helyzetben élesztette fel újra a korábbi munkastílust. Nem habozott élni a hatalmi eszközökkel a szocializmus ellenségeivel szemben, de a tömegeket nem erőszakkal, parancsszó­val, hanem vitában, érvek­kel, s az ehhez fedezetet nyújtó átgondolt politikával törekedett megnyerni, bizal­mukat visszaszerezni, a re­vizionista, ellenforradalmi propaganda által keltett esz­mei zűrzavart eloszlatni. Aki átélte ezeket az időket, em­lékezhet rá, mennyi türel­met, kitartást, állhatatossá­got követelt akkor ez a fel­adat. De a pártszervezetek, a párttagok vállalták, mert az átélt események mindennél meggyőzőbben tanúsították, hogy csak ez a módszer le­het hatásos, csak ez vezethet célhoz. S valóban, viszony­lag rövid idő alatt az MSZMP politikája és munkamódszere révén végbe tudta vinni a politikai konszolidációt, erős, a nép bizalmára épülő, an­nak támogatását élvező ha­talmat tudott teremteni. Ma sincsen ez másképpen. S a párt ez irányú történel­mi tapasztalatait épp ezért érdemes felidézni, mert — mint Kádár János is utalt rá említett beszédében —, a hatalom birtokában a kor­mányzó pártot mindig fe­nyegetheti az elbizakodottság veszélye. Megkísértheti a kommunistákat az az érzés, hogy ilyen körülmények kö­zött kisebb a szüksége az ál­landó párbeszédnek, a türel­mes érvelésnek. Különösen fokozódhat ez az érzés, ami­kor a nehezebb nemzetközi, gazdasági körülmények kö­zött természetszerűen nő a megválaszolásra váró kérdé­sek száma, erősebb az aggo­dalom, több az ellenvetés. Ilyenkor mindig fennáll a veszélye, hogy egyes pártta­gok türelmüket vesztve le­torkollják a velük vitába szállót, érveik folytán meg­próbálják belefojtani a szót, vagy érdemi polémia helyett „címkéket” ragasztanak rá. Ezzel azonban csak látszat­eredményeket lehet elérni. Ha azt akarjuk, hogy az emberek miként eddig, ez­után is, meggyőződéssel kö­vessék a pártot, akkor min­dig szem előtt kell tartanunk, hogy a meggyőződés csakis meggyőzéssel alakítható ki és őrizhető meg. A meggyőző munka ered­ményességének természete­sen megvannak a maga fel­tételei. Alapfeltétele a tár­sadalmi fejlődés szükséglete­it kifejező, a munkásosztály, a nép érdekeit megtestesítő, az emberek mindennapi szükségleteire figyelmet for­dító politika. Amely egyér­telmű és világos, elvi és ru­galmas, nem szakad el a mindennapi realitásoktól, nem tűz ki követhetetlen cé­lokat, de nem is tér ki a megérett kérdések megoldá­sa elől. Mint a XII. kong­resszus határozata is tanú­sítja, pártunk rendelkezik ilyen politikai irányvonallal. S ennek birtokában — ez is feltétele a meggyőző szó hitelének — a kedvezőtlen, nem örvendetes jelenségek­ről sem fél nyíltan szólni. Tények tanúsítják: az em­berek hajlandók elfogadni a magyarázatot adó felvilágo­sítást még az életviszonyai­kat kedvezőtlenül érintő ese­tekben is, ha tudják, hogy a párt reálisan tárja fel a helyzetet, s van határozott elgondolása a kivezető útról, a további teendőkről. XII. kongresszus megerősítette, hogy politikájának alakí­tásában és megvalósításában a párt épít a tömegek ta­pasztalatára, véleményére, cselekvő támogatására. E törekvés érvényesítésében ezután is múlhatatlanul szük­séges élni a kölcsönös bizal­mat fenntartó, megóvó poli­tikai módszer, a meggyőzés eszközével. Gyenes László tVUWtWWtUMUMWMMVMVHWMWMWMMMWWUWMWVWMUWVM i : Választási gyűlések Május 14-én, szerdán megyénkben az alábbi helye- i; ken lesz választási gyűlés. A Hazafias Népfront kéri a választópolgárok megjelenését. Csorvás: HÓDIKÖT, 14 órakor. j: Endrőd: diákotthon, (alkalmazottak részére) 14 óra- j| i; kor. I; Szabadkígyós: kultúrházban, (pedagógusoknak) 16 j: :; órakor. i; Telekgerendás: állami gazdaság ebédlőjében, 16 óra- l: i: kor. i | Tótkomlós: ÁFÉSZ-nél, 19 órakor. Kazánrobbanás a húsüzemben Kz állami Biztosító pályázatának eredményei Ülésezett a KISOSZ választmánya Gyűrűs doktoravató az ELTE-n Kamarazenekari fesztivál, karmesterverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents