Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. május 11., vasárnap Filatéliai hírek Látogatóban Kossuth rokonainál Tenyérnyi kert. — Tavaszon én főzök először Nagykanizsán saját termésű zsenge borsóból levest — mondja a ház nyolcvan- éves asszonya. — Nyáron a festőállványom, a székem kerül a kertbe. Míg csak hidegre nem fordul az idő, itt festege- tek, a meggyfák alatt. Én ültettem valamennyit. Jól megnőttek. Csendes, árnyas lett a kert. Nagykanizsán, a város központjában, az emeletes épületeknek háttal forduló, rövid utcában van ez a kertes ház. Ide költözött Szil- bereky Béláné, pedig se rokona, se ismerőse nem volt akkor Nagykanizsán, amikor férjével úgy döntöttek: a főváros zajától távol, itt élik majd nyugdíjas éveiket. Miért éppen Nagykanizsát választották? Szilberekyné fiatal korában sokat pihent itt, mielőtt a határt átlépte volna. Ugyanis a harmincas években Budapesten az IBUSZ-nál dolgozott Madame Violette de Kossuth, s az volt a feladata, hogy a Földközi-tenger partján nyaralóknak szállást biztosítson egy-egy turnusra, évadra. Kicsi portáját a környéken kincsesháznak ismerik. A gyerekek, ha találkoznak vele az utcán, gyakran megkérdezik: milyen drágaságokat őriz szobájában? Láthatnák? S ő restellkedve, de mindig szeretettel fogadja a kíváncsiskodókat. — Restellem, hogy ez a hír terjedt el a környéken. Nincs nekem értékes ékszerem, arany-ezüst edényem. Csak nekünk kincs az az öreg bútor, egyéb apróság, iratok, amelyet családom büszkén őrzött akkor is, amikor félteni kellett, hogy összetörik, elégetik, s meghurcolják érte dédapámat. Ibi néni szobája valóban olyan, mint egy múzeum. A fő helyen az ablaknál, a rojtos állólámpa mellett vendégmarasztaló fotel. Ebben üldögél gyakran, figyeli a város forgalmát. — A világosi fegyverletétel után, menekülés közben Máriaradnán, Arad mellett ebben pihent meg és aludt pár órát Kossuth Lajos, unokatestvérénél, édesapám nagyapjánál, Kossuth Lász- lóéknál. Kossuth László és Kossuth Lajos édesapja testvérek voltak. Meleg barátság fűzte a két rokont egymáshoz. Édesanyámtól hallottam: könny áztatta karfáját azon az éjjelen. Kossuth Lajos búcsúzott nemzetétől, hazájától. Ezért tartotta családunk olyan becsben ezt a fotelt. A komódon csatos fényképalbumok, díszes ládikó és egy pohár. Az albumban a Kossuth és a Szilbereky család tagjainak fényképe az 1800-as évek elejétől mostanáig. A ládikóban keresztlevelek, dokumentumok, iratok a két család sorsának alakulásáról. Ebben található Eötvös Károlynak 1904- ben írt levele is a „Bujdosó haláláról”, amelyet a hozzátartozóknak közvetlenül küldött meg. Ibi néni megfordítja a poharat. Emlékezik. Két ember bartságának, szenvedésének egy részét zárták a kristály közé. — Kossuth Lajos tizenkét aranyat és ugyanannyi ezüstöt adott búcsúzáskor Lászlónak. László birtokát az osztrákok elkobozták, ő maga várfogságba került, ahonnan véres csetepaté közepette szökött meg. Később nehéz körülmények között tengette életét. Az aranyakat Olaszországban felélte, de az ezüstöktől nem vált meg. Hazahozta, és Salgótarjánban egy üvegfúvó ismerőse egy pohár aljába öntötte. Hát ezek az én kincseim. Ebben a korban az ember élete ugye kiszámíthatatlan? Azért döntöttem úgy már évekkel ezelőtt, hogy a Kossuth Lajossal kapcsolatos tárgyi emlékeket, amelyek családom birtokában voltak, nálam vannak, átadom majd a múzeumnak. A férjem a vasútnál dolgozott. Munkája elismeréseként 1952-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tíz éve halt meg. Azóta itt élek egyedül, de sohasem magányosan. A gyerekek, ismerősök gyakran rám csengetnek. Kép és szöveg: András Ida Minden eddiginél érdekesebb és tartalmasabb lesz a Szentendrén 1980. június 20- án, a művelődési központban megnyíló VI. országos motívumfilatéliai kiállítás, amelyet a szakosztály jelentősen megfiatalított rendezői gárdája első bemutatkozásának szán. A kiállításon kiemelt helyet kap a Dunakanyar és a rendező város. Ezt biztosította a városi tanács az ez évi szentendrei napok rendezvénysorozatának élén a megnyitás kapcsán. A művelődési központ tágas csarnokai szép környezetet biztosítanak a mintegy 250 kiállítási keretnek, amelyekben a gyűjteményeket elhelyezik. Az előcsarnokban alkalmi postahivatal működik, nyitva tartás ideje (június 20—29.) alatt a postai emlékeket alkalmi bélyegzővel látja el. Ugyanott megvehetők majd a MABÉOSZ egyéb filatéliai kiadványai is. A kiállítás emléklapján kívül a belépőjegyet is úgy tervezték meg, hogy az a rajta levő bélyeggel és a napi alkalmi bélyegzővel fila- telistaemléket képezzen. A Magyar Posta ebből az alkalomból a megnyitás napján bocsátja forgalomba a Szentendre tiszteletére megjelenő 4,— forintos névértékű Vertei József grafikusművész által tervezett, forgalmi bélyeget. A kiállítás emléklapját is ez díszíti. A kiállítás rendezősége kölcsön kéri a kiállítás idejére az egyébként Szentendrén levő Czóbel Béla festőművész Mimi című festményét, és mellé a róla készült 1 forintos bélyeg terveit, fázisnyomatait, színpróbáit is. A rendezőség felkéri a művészt, hogy alkalmanként tisztelje meg jelenlétével a kiállítást, és lássa el aláírásával az emléklapra ragasztott, portréját ábrázoló bélyeget. A jelentkezések még folynak, és a meghívott külföldi jelentkezések sem érkeztek meg. Meghívták a jugoszláv, a szovjet és a csehszlovák bélyeggyűjtő szövetséget, valamint az NSZK szövetséget is, ahonnan a Duna—Majna— Rajna-csatornával, a nagy nemzetközi hajóúttal kapcsolatos gyűjteményeket kérte a rendezőség. Autóposta is lesz, és ebből az alkalomból fedélzeti bélyegzőt fognak használni. Tervbe vették továbbá, hogy a kiállítás ideje alatt ,a MABÉOSZ szolgáltatási osztálya alkalmi és rendkívüli bélyegárverést tart. Vas Tibor A magány is lehet gyilkos Megdöbbentő az öngyilkos- sági kísérletek számának fokozatos emelkedése nemcsak hazai átlagban, hanem Békés megyében is. A csabai és a gyulai kórház intenzív osztályán — különösen nagy ünnepek idején — tragikusan sok az ilyen eset. A veszélyes hangulatzavarok, az élet céltalanságának érzése, a gyógyíthatatlannak képzelt betegség, a tartóssá vált anyagi nehézségek és az alkoholizmus jelentik a legtöbb veszélyt. Az elmúlt időben nagyon gyakran olvashatjuk az újság hírei között, hogy ismert vagy kevésbé ismert ember öngyilkos lett. Mivel az öngyilkosságok száma napjainkban egyre növekszik, így a civilizációs veszélyek között kénytelenek vagyunk közösen és bátran szembenézni ezzel a problémával, és a közvélemény szintjén is szembeszállni ezzel a súlyos lelki torzulással. Sok cikk és tanulmány jelent meg eddig erről a témáról, de egységes álláspont eddig nem alakult ki az önpusztítás lélektani és társadalmi indítékaira vonatkozóan. Ha a súlyos elmegyógyászati eseteket leszámítjuk, akkor az elmagányosodás és a magányérzés a legtöbb öngyilkosság motívuma. A magány kiemelkedő szerepére utal, hogy az idősebb korosztályoknál az öngyilkosságok magasabb számban jelentkeznek. A 30—40 éve házasságban élők például akkor veszítik el élettársaikat, amikor már minden „felnagyítás” nélkül is pótolhatatlannak érzik a veszteséget. Gyermekeik felnőttek, élik a maguk életét. Ebben a korban egy új élettárs keresése érzelmi alapon már szinte lehetetlen. A fiatalok magas aránya a sikertelen kísérletezők között azt igazolja, hogy sokan könnyelműen játszanak az élettel, de szerencsére nem tisztelik eléggé a halált sem. Ez azt bizonyítja, hogy a civilizált, városi körülmények között az ember magányérzete erősebb, és nehezebben tudja elviselni, mint a falusi közösségekben élők. Az urbanizáció, a városok robbanásszerű fejlődése mind ezt segíti elő. A falusi ember életét jobban megszabják a hagyományok, a közösségi normák, a szokások. Életét a falu közössége előtt, szinte társadalmi ellenőrzés alatt éli le. ö a kívülről irányított ember típusa, akit megkülönböztetünk a belülről irányított, tudatos, önmaga fölött is önállóan ítélkező ember típusától. A belülről irányított embert nem fogják vissza sem vallási, sem szokásnormák, őt csak egy élő közösségi szellem tudná visz- szatartani a végzetes tett elkövetésétől. Csak olyan közösségé, mely a tradícióknál magasabb szinten, korszerű elvek alapján jön létre. Az ilyen közösségi szellem tudna csak tartalmat adni azel- magányosodott ember életének is. A tartalmas közösségi élet társakat is vonz a magányos ember mellé, és ezek az emberek már nem a társadalmon kívülrekedt kóros lelkialkatú lények, akikkel a kórházak intenzív osztályain találkozhatunk. Békés megyében is érvényesek Euripidész sorai: „A halál semmi; s őrült aki halni vágy, Még a rút élet is szebb, mint a szép halál.” Dr. König János Tudomány — technika Telefon-összeköttetés az űrön át Két évtizeddel ezelőtt indították útjára az amerikai Echo—1 műholdat, amelynek a kibocsátott, kb. 30 méter átmérőjű alumínium bevonatú ballonja visszaverő felületként. szolgált a földről ráirányított rádióhullámok számára. Fedélzetén még nem voltak hírközlési célú elektronikus berendezések, ennek ellenére kísérleti hang. és képátvitelt valósítottak meg vele az Egyesült Államok és Európa között. Ay első igazi távközlési műholdon, a Telstar—I-en elhelyezett ismétlőadó már több kétoldalú telefonbeszélgetést, valamint egy tv-csatorna műsorát tudta továbbítani, és nagy sebességű adatátvitelt tett lehetővé. A Telstar-kísérletek, majd ,az ezt követő hírközlési műholdas kísérletek eredményeinek felhasználásával fejlesztette ki az USA a geo- stacioner (a földdel együtt forgó, az égbolt egy bizonyos pontján állni látszó) műholdak kísérleti sorozatát, megállapítván, hogy három ilyen műholddal a föld sűrűn lakott területeinek legnagyobb részét be lehet sugározni. Az USA első postai szolgálati hírközlési műholdja az Early Bírd—I volt, amely 240 telefoncsatorna és tv-műsor, vagy nagy sebességű adatátvitel továbbítására készült. A fejlődést jól érzékelteti, hogy az ebből kifejlesztett IntelBiztonság a A hajós népek már az ősidőktől kezdve alkalmaztak olyan jelzéseket a tengereken, amelyek segítették tájékozódásukat, és felhívták figyelmüket különféle veszélyekre. A múlt század vége fe. lé elektromos fényforrások és lencserendszerek alkalmazásával alakultak ki a m,a is fontos szerepet betöltő világítótornyok korszerű változatai. Ezek mellett az úszó tengeri jelzések — bóják, ködszignál-berendezések, rádiótechnikai tengeri jelzések stb. — is jelentősen segítik a hajók biztonságos közlekedését .a tengerek országútjain. Sok balesetet előztek már meg azok a tengeri jelzőberendezések, amelyek ködben, sötétben fényjeleket adnak, egyenletes, periodikusan szaggatott, néhány másodpercig vagy még rövidebb ideig tartó fényvillanásokat, fehér vagy színes fényben, vagy ezek kombinációiban. A legújabb világító bóják üzemeltetéséhez már munkába fogták az atomenergiát. A radioaktív izotóp bomlása Az Atlanti-óceánt áthidaló műholdas telefonösszeköttetési rendszer egyik európai földi állomása. A 45 méter átmérőjű parabola antenna — két hasonló társával együtt — Angliában található, s évente kb. 10 millió telefonbeszélgetés lebonyolítását teszi lehetővé. sat—IV—A kapacitása már 6500 telefonvonalnak felelt meg, és évente több mint 6000 óra tv-műsort vitt át. Napjainkban a tengerentúli telefonbeszélgetések jelentős részét műholdas összeköttetés révén bonyolítják le, de azért persze a tenger alatti kábeleket is használják. hajózásban közben hőt termel, amit hőelemek elektromos energiává alakítanak, e módon hosszú időre biztosítván a tengeri jelzőberendezés áramellátását (az izotóptöltetet csupán ötévenként kell cserélni). Képünkön ilyen korszerű bójákat láthatunk, angol szakemberek konstrukcióját, a kihelyező hajó fedélzetén. A rendkívül szívós, de mégis könnyű, korrózióálló, üvegszállal erősített műanyagból készült burkolatban levő jelzőberendezés 3,5 méterrel a tengerszint fölé kiemelkedve sugározza szét a különféle jelzéseket. A speciálisan kiképzett tok heves hullámzásban, nagy viharban is minden körülmények közt. a víz színén tartja a jelzést. E különleges bójákat kifejezetten azzal a céllal készítették, hogy az Északi-tenger olaj- és földgázfúrótornyait vegyék körül velük, hogy megelőzzék az esetleges ütközéses baleseteket. A bóják még a radarok használata esetén is jó szolgálatot tesznek.
