Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

1980. május 11., vasárnap o Vásárosnaményban felavatták a Vörös Október Férfiruhagyár új gyárát. A közel 90 millió forintért épült korszerű létesítményben új termékként már öltönyöket is gyártanak. 1980- ban a tervek szerint négyszázezer nadrág és 160 ezer zakó hagyja el az új gyárat (MTI-fotó: Paál László felvétele — KS) LYXYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyxyyyyyyyyyyi Az új titkár: a régi Szakszervezeti választás a forgácsolóban A FORCON békéscsabai forgácsolószerszám-gyára fontos helyet foglal el a ha­zai iparban. Az ott készülő esztergakések, fúrórudak és más forgácsolószerszámok csaknem minden üzemben nélkülözhetetlen kellékek. A gyár kollektívája az elmúlt öt évben szorgalmasan dol­gozott, ezzel évről évre fo­kozta termelését. Elismerő szavakkal szólt erről Bodor Sándor, a gyár szakszerve­zeti titkára az összbizalmiak gyűlésén. Fontos feladata volt en­nek az értekezletnek: a csa­bai gyár dolgozóinak válasz­tott képviselői összegyűltek, hogy határozzanak, ki le­gyen a jövőben az üzemi szakszervezeti bizottság tit­kára, elnöke, a bizottság tag­jai, s hogy megválasszák a szakszervezet többi szervé­nek vezetőit, tagjait. o Mielőtt a választásokra ke­rült volna a sor, Bodor Sán­dor számolt be öt év ered­ményeiről, gondjairól. A ter­melési kérdésekről már tet­tünk említést, ezzel kapcso­latban elmondta még, hogy a nagy fejlődés jórészt a szocialista brigádoknak kö­szönhető. Ezekben 424 bri­gádtag tevékenykedik, raj­tuk kívül mindig számíthat­nak a törzsgárdatagságra is amelyet 672 dolgozó alkot je­lenleg. Ez az összlétszám 78 százaléka, és az a nagy szám azt is jelzi egyben, hogy ki­csi a fluktuáció. Ha a munkában rendben is van minden, ugyanez nem mondható el a társadalmi munkaakciókról. Az elmúlt évben rendezett két kommu­nista műszakon nem volt ki­elégítő a megjelenés. Ezért az a cél, hogy elérjék a kongresszusi műszak szintjét, ahol csaknem 520-an vettek részt. Ebben is a szocialista brigádok segítségére számí­tanak, melyeket az erkölcsi elismeréseken túl anyagi megbecsülésben is részesített a vállalat, öt év alatt 1,2 millió forintot fizettek ki részükre jutalomként. A korszerű termékszerke­zet kialakításában nagyot lé­pett előre a gyár. Már 1976-ban hozzáfogtak az NC- szerszámok gyártásához. Igaz, akkor egy év alatt csupán 4,5 millió forint értékűt ál­lítottak elő. Tavaly már 35 millió forintért gyártottak korszerű, keresett szerszámo­kat. Ezzel egy időben meg­szüntették az elavult, gyors- acéllapkás-kés, az állítható dörzsár, a koronarugó és ha­sonló termékek készítését. A fejlődés az idén is foly­tatódik. Erre az évre 163 millió forint hitelt kapott a vállalat, hogy exportkiváltó termékeket gyártson. Ebből az összegből Békéscsabára 37 millió forint jut, melyért új gépi berendezéseket vásárol­nak. Nincs azonban minden gyártmány iránt olyan ke­reslet, x mint amekkora a gyártási kapacitás. Ezért elő­fordulhat, hogy hosszabb- rövidebb időre át kell irá­nyítani dolgozókat más üze­mekbe, műhelyekbe. Ez a kollektíva érdekében törté­nik, ezért ilyenkor számíta­nak a szakszervezeti bizal­miak segítségére. o Természetesen beszámolt a titkár a szakszervezet életé­ről is. Elmondta, hogy ed- * dig 8 főbizalmit, 8 főbizal­mi-helyettest, 29 bizalmit és 31 bizalmihelyettest válasz­tottak meg. Valamennyi alapszervezetnél a kollektí­va határozata alapján egy munkavédelmi, egy gazda­sági és egy szociálpolitikai aktívát bíztak meg a felada­tok ellátásával. A gyárban a szervezettség 95 százalékos, 852 tagja van a szakszer­vezetnek. Ezután a titkár szólt a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és ha­tásköréről és az ebből szár­mazó feladatokról, problé­mákról. Gondot okozott, hogy a bizalmiakat nem kellően készítették fel a jogkörök gyakorlására, és a gazdasá­gi vezetés sem vette mindig jónéven, hogy ki kell kérni a bizalmiak véleményét. Ezek a problémák napjaink­ra jórészt megoldódtak. Elő­fordult azonban jó néhány­szor, hogy a népszerűtlen feladatokat a szakszervezeti aktíváknak kellett elvállalni, a gazdasági vezetés a háttér­be vonult. Remélik azon­ban, hogy a jövőben ilyes­mire nem kerül sor. A szakszervezet fontos fel­adata, hogy a dolgozók üdültetésével is foglalkoz­zon. öt év alatt 739-en töl- töttték szabadságukat SZOT- vagy vállalati üdülőben. Még így is gondot okozott a több ■ gyermekesek üdültetése. Ezért a vállalat olyan háza­kat bérelt, ahol a nagyobb családok is pihenhettek. So­kat segít, hogy a szanazugi üdülő szépen fejlődik. Meg­épült a kövesút, a közeljö­vőben bevezetik a vizet. Már elkészültek a tervek: válla­lati üdülővé fejlesztik a sza­nazugi létesítményt, a terep- rendezés meg is kezdődött. Az aktív társadalmi mun­kára most is számítanak. o A segélyezési bizottság is megfelelően dolgozott, öt év alatt 504-en csaknem 300 ezer forint szakszervezeti se­gélyt kaptak. Vállalati se­gélyben 834 dolgozó része­sült, összesen 310 ezer fo­rintban. A vasasszakszerve­zeti központ és az üszb sa­ját alapjával 20 ezer forint kölcsönt adtak a békési föld­rengés forgácsológyári ká­rosultjainak. Jelentős az a támogatás, melyet a lakásépítéshez nyújt az üszb és a vállalat, öt év alatt 77 dolgozó összesen, mintegy 3 millió forintot ka­pott. Őszintén beszámolt a tit­kár az üzemi balesetekről is, melyek száma sajnálatosan magas. Csak a termeléskie­sés miatt több, mint 4 mil­lió forint, nem szólva a pénzben nem mérhető egész­ségkárosodásról. Ezért a jö­vőben sokkal szigorúbban kell fellépni az óvórendsza­bályok meg nem tartása, és a balesetveszélyes tevékeny­ségek ellen. A kulturális és sportmun­káról elmondható, hogy mindkettő jó színvonalú. A különféle rendezvényeken szívesen és nagy számban vesznek részt a dolgozók. A beszámoló után a hoz­zászólók több hasznos ki­egészítést és javaslatot tet­tek, mellyel az újonnan meg­választandó üszb munká­ját kívánták segíteni, majd elfogadták a beszámolót. Ez­után került sor a jelölések­re. Élénk vita alakult ki, hogy jó-e a jelölő bizottság által elkészített lista, vagy mások is rákerüljenek. Gon­dot okozott ugyanis, hogy az üszb létszáma az eddigi 13 ról 9-re csökkent, i Úgy ha­tároztak végül, hogy az ere­deti listán levő neveket egy- gyel megtoldják, döntsön, majd a titkos szavazás. Végül titkos szavazássá] megválasztották az üzemi szakszervezeti bizottságot, melynek új titkára a régi lett. Bodor Sándort tisztelte meg bizalmával a tagság, mint 1968 óta eddig minden esetben. Megválasztották a számvizsgáló, az üdültetési, a kulturális és a sportbizott­ságot is. Lónyai László Kitüntetett vállalataink, szövetkezeteink és társulása­ink sorából ez alkalommal ismét négyet — a nagybán- hegyesi Zalka Termelőszö­vetkezetet, a Békés megyei Növényvédelmi ás Agroké­miai Állomást, a Békéscsa­bai Ingatlankezelő Vállala­tot, valamint a Gyulai Sza­bók Ipari Szövetkezetét — mutatunk be. A NAGYBÁNHEGYESI tsz A Békés megyei Szövetke­zeti Elet című havilap má­jusi számának címoldalán részletesen elemzi azokat az eredményeket, amelyekkel a nagybánhegyesi közös gaz­daság kiérdemelte a kiváló címet. Az írásból kitűnik, hogy a termelőszövetkezet termelő ágazatai rendre tel­jesítették feladataikat, s egy­ben ennek köszönhető, hogy a Zalka Tsz kiegyensúlyo­zott, jó évet tudhat maga mögött. Az utóbbi megállapításnak azért van különös jelentősé­ge a cikkíró szerint, mert az 1979-es év kezdete — a 2800 hektár szántóból belvíz mi­att 200 vetetlen, jó néhány hektár pedig ezen felül is víznyomott maradt — egyál­talán nem kecsegtetett fé­nyes befejezéssel akkor, ami­kor a szövetkezet amúgy is nagy feladatot vállat magá­ra a kaszaperi Lenin Tsz­szel kötött együttműködési szerződésben. Hogy a közös gazdaság mégis harminchárom millió forintot meghaladó nyereség­gel zárta a tervidőszak' utolsó előtti évét, abban a felújí­tott tejfeldolgozó üzem ki­emelkedő szerepet játszott: a teljes árbevétel 393 millió fo­rintjából — amely kilenc és fél százalékkal szárnyalta túl a megelőző évi teljesít­ményt — 149 milliót a tej­üzem hozott. Ez az üzem a nyereséghez kis híján ötmil­lió forinttal járult hozzá. Mindehhez természetesen az adott alapot, hogy a kö­zös 501 tehenétől 1979-ben 4722 liter tejet fejtek egye­denkénti átlagban, s így a 17 százalékkal bővülő tejér­tékesítés eleve 4 millió fo­rintnyi árbevételi többletet jelentett. Sokat nyomott a latba továbbá az, hogy si­került a bánhegyesieknek csökkenteni a borjúelhullást, illetve a tejtermelés önkölt­ségét, s mindezek együtte­sen igen kedvező színbe hoz­ták az ágazatot, de nincs mit szégyenkeznie eredményei­vel a baromfitartás ágazatá­nak sem. Az elmondottak nem je­lentik azt, hogy a növényter­mesztés az időjárás szélsősé­gei miatt nem tudott eleget tenni a vele szemben tá­masztott követelményeknek: a búza csaknem 52, a kuko­rica több mint 72 mázsát adott hektáronként, s a fő­ágazat így a szövetkezet nye­reségének több, mint felét biztosíthatta. Az idézett cikk szerint „az eredmények kö­zött kell számba vennünk azt is, hogy a nagybánhe­Orosházán is mind többen vállalnak részt a település- fejlesztést elősegítő társadal­mi munkából, fáradoznak önzetlenül a közért, egyének és kollektívák egyaránt. Az elismerés nem marad el: a múlt évi társadalmi mun­káért — zömmel gyermek- és oktatási intézmények épí­tésében, fejlesztésében ki­fejtett tevékenységéért — emlékérmeket és „Orosházá- záért” emlékplaketteket ítélt oda a városi tanács végre­hajtó bizottsága. A megyei tanács vb által alapított em­lékérmet vehette át a közel­múltban a baromfifeldolgozó vállalat Zalka Máté műszaki szocialista brigádja, az üveg­gyár Szőnyi Márton komplex szocialista brigádja, vala­gyesi Zalka Tsz tavaly hat és fél millió forintért vásá­rolt gépeket, s ezzel 1980-as terveinek teljesítését 296 mil­lió forint álló- és forgóva- gyon birtokában kezdhette meg, biztos alapokon.” A GYULAI SZABÓK A Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete termékei zömét tőkés piacon értékesíti. Is­meretes, hogy az utóbbi években milyen, számunkra kedvezőtlen változások tör­téntek a világpiacon. A meg­bízható, pontos, határidőre, kifogástalan minőségű árut szállító cégek ázsiója azon­ban egyre nagyobb. A gyulai szövetkezet tőkés exportja bérmunka. Zömmel női felsőruhákat varrnak. Munkájukban a minőség a meghatározó tényező, hiszen kis szériában gyártják az ilyen-olyan típusú ruhafélé­ket. A régi gépeknek újak­kal történő felváltásával, a korszerű üzemház további modernizálásával a jelenlegi ötéves terv legeredménye­sebb évét zárták tavaly a szövetkezetben. A termelékenység emelke­désével, az önköltség csök­kentésével és a tőkés piacon elért áremelésekkel negyven százalékkal növelték a nye­reségüket. A jó eredmények a tervezettnél 2 százalékkal magasabb bérfejlesztést tet­tek lehetővé, az átlagkerese­tek meghaladják az évi 36 ezer forintot a szövetkezet­ben. Azért, hogy az elmúlt évi eredmények alapján 12 napi keresetnek megfelelő nyereséget tudjanak fizetni dolgozóiknak, több konkrét intézkedés történt a haté­konyság javítására, ami az eredményes gazdálkodás alapja. A munkaidő jobb kihasz­nálásának érdekében mun­kanap-fényképezést és vesz- teségidő-elemzést is készítet­tek, szervezési szakemberek bevonásával. Az általános költségek csökkentéséért megvizsgálták a vasalóüzem kapacitásának kihasználtsá­gát, majd ésszerű átcsopor­tosítással az egy műszakos termelés mellett döntöttek. Ezzel 70 ezer forint értékű energiát is megspóroltak. Az ügyviteli munka átszervezé­se után kiderült, négy alkal­mazott ilyen jellegű tevé­kenységét nélkülözni tudják, nekik fizikai munkát aján­lottak fel. A 4,7 millió fo­rint értékű klímaberendezé­sek üzembe helyezése után ma már az eddigieknél egészségesebb körülmények között dolgozhatnak a szö­vetkezet munkásai. A jó eredmények elérésé­ben nagy szerepe volt a szo­cialista brigádoknak is. A kollektívák főleg a tőkés ex­port mennyiségi és minősé­gi vállalások teljesítésében jeleskedtek. AZ INGATLANKEZELŐ A Békéscsabai Ingatlan- kezelő Vállalatnál a legfon­tosabbnak tartották megva­lósítani a jelenlegi ötéves tervben a Kétegyházi úti mint Beleznai János, a Ha­zafias Népfront körzeti bi­zottságának elnöke, Gelego- nya Mihály kerületi párt- alapszervezeti titkár, Pál Gyula gépkocsivezető, dr. Kovács Pál főorvos és Tóth Kálmán nyomdász. A városi tanács által ala­pított „Orosházáért” emlék­érmet településfejlesztő tár­sadalmi munkáért hárman kapták meg: Dimák B. Fe­renc MÁV-alkalmazott, ta­nácstag, Mázán András, a NEB városi-járási elnöke, valamint az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ kollektívája. A „Kiváló Társadalmi Mun­kás” és az „Érdemes Társa­dalmi Munkás” elismerése­ket összesen 28-an érdemel­ték ki Orosházán. üzemház korszerűsítését, a gépesítést. Csak tavaly, más­fél millió forint értékben vá­sároltak igen hasznos kisgé­peket. Ezek segítségével is, sikerült elérniek, hogy a ja­vító-karbantartó munkájuk egyre inkább szerelő jellegű­vé válik. A különféle sze­relvényeket az üzemben megmunkálják, így az adott helyszínen csak össze kell szerelni azokat. Ezzel a módszerrel jelentősen lerö­vidítették az egyes tevékeny­ségek munkaidejét, ebből is következik, hogy az építő­ipari szolgáltatási vállalásu­kat 32 százalékkal túltelje­sítették. A gépesítés, a korszerű üzem- és munkaszervezés al­kalmazása csak akkor hoz­hatja meg a kívánt eredmé­nyeket, ha a szakemberek is megismerik ezeket a modern dolgokat. Az IKV-nak több mint 400 dolgozója vett részt különböző oktatásban, mű­szaki továbbképzésben az el­múlt esztendőben. A vállalatnál azon vannak, hogy mind szélesebb kör­ben vonják be dolgozóikat a döntésekbe. Az üzemi de­mokrácia erősítéseként is­mét fellendült az újítómoz­galom náluk. Ez úgy lehet­séges, hogy nem csak a veze­tők, a munkások is tudják, melyek azok a területek, ahol feltétlenül javítani kell a gazdálkodás hatékonysá­gán. A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS Békés megye mezőgazda- sági üzemeiben, házikertjei­ben és gyümölcsöseiben az elmúlt 10 évben járványsze- rűen sem növényi betegség, sem a termesztésben kelle­metlenkedő állatok — poc­kok, hörcsögök, vakondok — nem szaporodtak el. A ter­mőföld tápanyag-egyensú­lyát az egyre nagyobb igény- bevétel mellett is ilyen ered­ményesen óvni nem kis fel­adat. Növénytermesztésünk őre a megyében a Békéscsa­bán működő Növényvédő és Agrokémiai Állomás, amely ebben az évben elnyerte munkájáért a Kiváló Intézet címet. Az állomás három tevékenységet irányít, ellen­őriz és lát el szaktanácsok­kal, a talaj védelmét, táp­anyagellátását és rendezését, s ezekben szoros kapcsolat­ban áll a megye mezőgazda- sági üzemeivel is. Az elmúlt év márciusában rendezte meg az intézet az országos növényvédelmi szak- és betanított munkások vetélkedőjét Mezőhegyesen, ami nagy sikerrel zárult. Ok­tóberi rendezvényén a MÉM tárgyalta a gyommentesítési és a szakmai továbbképzést, amit két év eredményein mért le. Még 1977-ben két megyében, Békésben és Tol­nában indították el a gyom­mentesítési programot, s a jó tapasztalatok után ez év áp­rilis 1-től valamennyi me­gyére kötelezővé vált. Szakemberképzéssel, be­mutatókkal, kiállításokkal segíti a megyében a növény- védelem legújabb ismeretei­nek terjesztését és tudatosí­tását. Megyénk természeti profiljának megfelelően 14 növényi kultúrára komplex növényvédelmi és agrokémi­ai technológiát adtak az üze­mi szakértőknek. A mező- gazdasági üzemekkel szoros kapcsolat létesült az előre­jelzésben is, a károkozók megjelenése, észlelése és az első adatok közlése révén gyors beavatkozással lokali­zálni tudják a betegségeket. Az agrokémiai laboratórium 1978 júniusa óta működik, s a megye mezőgazdasági te­rületének talajvizsgálata, il­letve tápanyagszolgáltató ké­pességének megállapítása 14 paraméter szerint történik, tavaly 125 ezer 587 hektár­ról vettek erre földmintát. Az intézet kollektívájának jó munkája közvetve a me­gye növénytermelési ered­ményein keresztül mutatko­zik. H. I. — K. E. P. — K. T. M. „Orosházáért”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents