Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
1980. május 8., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A KÖLTÉSZET ' . ■ napja A **»I6AN bócboö f &**?**■ y^,« ' Több tiszteletet érdemel József Attila, a hallhatatlan proletárköltő Fotó: Demény Gyula Fényt kérünk! Több aláírással érkezett levél Kunágotáról, a Jókai utcából. Amint írják, több mint fél éve nem ég a villany a 22. házszám előtt. Több ízben fordultak a villanyszerelőhöz, de csak pimasz megjegyzést kaptak válaszul. Pedig az utcában sok az idős, rosszul látó ember. Fényt, világosságot kérnek a Jókai utca lakói Kunágotán. Táp helyett kuknricadara Szerkesztői üzenetek Havasi András, Békéscsaba, Kulich-ltp. 19. Egyetértünk önnel abban, hogy nagy bosszúság, ha nem nyílik ki az autóbusz ajtaja, amelyiken éppen le szeretnénk szállni. A javaslata is jogos: ki kellene írni, vagy bemondani, ha rossz az ajtó. Utólag nem lehet megállapítani, valóban az ajtó volt-e rossz, vagy a buszvezető volt figyelmetlen. Egyet azonban meg lehet jegyezni: a buszvezető is EMBER! Ö is véthet, hiszen a városi nagy forgalomban idegfeszntő munkát teljesít órákon át. Ez persze nem jogosítja fel a durvaságra, de nem tudom, mit, hogyan csinálnánk mi az ő helyükben? Volna-e mindig elég türelmünk? Az pedig természetes, hogy jó előre jelezni kell, ha le akarunk szállni, hiszen a megállásra fel kell készülni. Kicsi gombafejek rántva Egy régi kedves olvasónk arról írt, hogy nagyon szereti Békéscsabán a Fehér Galamb vendéglőt. Tiszta, gyors és udvarias a kiszolgálás, mégis legutóbb savanyú szájízzel távozott. Az étlapról kinézte magának: „Gombafejek rántva”. Azt gondolta, ezzel megebédel kedvére, de éhesen maradt. A Fehér Galamb vezetői elmondták: ez valóban nagyon drága étel, kínai gom- bakonzervből készítik, 8—10 szem jut az ötdekás adagba. De ha nagyobb adagot adnak, senki nem veszi meg. Nem az étterem érdeke, hanem a vendégé, hogy legyen választék. Egyébként is fél adag, újabban odaírják majd, hogy kis kínai gombafejek rántva... Válaszolnak az illetékesek Többen írtak rovatunknak arról, hogy jött a kéményseprő, nem is csinált semmit, mégis be kellett fizetni a seprési díjat. Kérésünkre a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat megvizsgálta a panaszt és többek között ezt írja: „ ... A kéményseprési tevékenység kötelező szolgáltatás. Ügy van szabályozva, hogy a kéményeket három- havonként kell tisztítani. Évente egy alkalommal a kormot is ki kell szedni az aknából, és négyévenként felülvizsgálni műszakilag a kéményeket. Ügy intézkedtünk, hogy télen gyakoribb legyen az ellenőrzés, hiszen akkor nagyobb az igénybevétel. Ha a kéményseprő kimegy, neki el kell számolnia az idejével. Ha a lakó nem engedi a munka elvégzését, akkor is fizetni kell, hiszen miből fedeznénk kéményseprőink munkadíját? De ha a tüzelő- berendezés miatt gyakrabban kell kéményt tisztítani, azt is készséggel megcsinálja a vállalat.” Hol akad el a szolgáltatás? „Hol akad el a szolgáltatás” — kérdezi rovatunkhoz írt levelében Patakfalvi István orosházi lakos. — Az orosházi gázcseretelepen ugyanis megszüntették a sportgázpalackok cseréjét. Senkit meg nem kérdeztek, önhatalmúlag intézkedtek. Ráadásul az Univerzál kiárusította a cserepalack- készletét, „természetesen” égőfejek nélkül! Most, ha valaki égőfejhez akar jutni, akkor meg kell vásárolni a komplett készüléket potom 1200 forintért. Állandóan hirdetjük — írja olvasónk —, hogy Ismerd meg hazádat, kell a kikapcsolódás, a mozgás stb. Egy kispénzű turista ha útra kei, jól jön a sportgázpalack. Olcsóbb, ha a háziasszony maga főz, ráadásul nem kell várakozni a vendéglőkben a kiszolgálásra, ezt az időt is a környezet megismerésére fordíthatja egy alföldi család mondjuk Zemplénben ... így aztán Orosházáról, ha valaki cserélni akar, vagy vonattal, vagy kocsival. beutazik Békéscsabára. Ha szerencséje van, kap töltött palackot, ha nincs...” Istenem! Ez van! Levélírónk azt kérdezi: hol szerezhető be az égőfej, és miért nem lehet Orosházán cserélni a kispalackokat, amire több százan igényt tartanának. Ezt mi is szeretnénk tudni... Miért kellett fizetni? ......Miért kellett fizetnem?” — kérdezi többek között Kulcsár Andrásné békéscsabai lakos. 1979 novemberében a DÉMÁSZ-nál bejelentette, hogy a Kazinczy u. 3. szám alól elköltözik a Tinódi u. 1. szám alá. Kérte, hogy az áramdíjat ezentúl is a 430-as számú átutalásos betétkönyvről emeljék le. Ezt a nyilvántartásba be is vezették. Á prilis 23-án azonban, amikor munkából hazatért, kikapcsolva találta lakásában az áramot. Rohant a hűtő- szekrényhez, amelyben a négytagú családnak kétheti hús és egyéb élelmiszerszükségletét tárolta. Mondani sem kell, hogy kidobhatta a szemétbe. 162,75 forint miatt — tévedésből — kikapcsolták a villanyát. Utólag kiderült ugyan, hogy a DÉ- MÁSZ ügyintézője tévedett, vele mégis megfizettették a 40 forint visszakapcsolási díjat. Levélírónk azt kérdezi — jogosan —: miért kellett fizetnie, amikor ő nem vétett, mindenben hivatalosan, szabályszerűen járt el. Ezt mi is szeretnénk tudni! Szamos László Tarhosról írt rovatunknak. Többek között elpanaszolja, hogy a tar- hosi takarmányboltban vásárolni akart egy zsák tápot. A termelőszövetkezetek takarmánykeverő üzeme Kondoroson címkét is ragasztott a zsákra, amely részletezi, mennyi a táp beltartalmi értéke stb., stb. Igen ám, de odahaza kiderült: nem táp, hanem kukoricadara van a zsákban. Márpedig egy zsák táp ára — amilyet ő akart vásárolni — 240,30 Ft, a kukoricadaráé pedig 183 Ft. Becsapva érzi magát. Azért fogott tollat, mert vele harmadszorra fordult elő ez az eset. Kérdezi: szabad-e becsapni a kistermelőt, aki húst termel a népgazdaságnak. Köszönjük „ ... Szeretném megköszönni a segítséget azoknak a kiskatonáknak, akik Békéscsabán az Ör u. 7—8. számú épület között a fásításban társadalmi munkát vállaltak, így az amúgy is későn kezdődő faültetés nem szenvedett csorbát, nem kellett a facsemetéknek a tűző napon maradni. A katonáktól példát vehettek volna az ör utca azon lakói, akik kimaradtak a parkosítási munkákból. Csávás Lajos Hogy a Volán dolgozói néha emberségből is kitűnőre vizsgáznak, arra két levélírónktól idézünk: „...Május 2-án Békéscsabáról Kondorosra utaztam a 6.20-as autóbusszal. Sok csomagom volt, azt sem tudtam, visz- szafelé mikor indul busz. A kalauz nemcsak felszállni segített, hanem készséggel adott felvilágosítást a visz- szautazás lehetőségeiről. Gyurkó Jánosné, Békéscsaba... ” ......Május hatodikén Gyulán a tejporgyár előtt akartam felszállni a Békéscsaba felé induló autóbuszra. Még 100 méternyire lehettem, amikor kiindult a megállóból a jármű. Meglepődtem, hogy a busz mégis megállt előttem, és felszállhattam. Amikor Békéscsabán bekanyarodtunk a Hunyadi térre, a vezető udvariasan közölte: végállomásra érkeztünk, kedves utasok, a viszontlátásra .....Egy régi olvasó.” Lá m, ők is Volán-dolgozók ... * * * K. M. aláírással kapott rovatunk hozzászólást a „Hány bőr van egy rókán?” címen megjelent írásra. Azt feszegeti levelében, hogy mi történik akkor, ha a vállalat, intézmény „húzza” le ,a munkásokról a több rókabőrt. Végül megjegyzi: ha nem közli a Szerkesszen velünk rovat a levelét, megvan a véleménye az egész sajtóról. Kedves K M. Nekünk is megvan a véleményünk azokról a levélírókról, akik bírálnak, esetleg jogos közérdekű bejelentést tesznek — de a teljes nevüket, címüket nem merik kiírni! Rovatunk ezentúl is csak a teljes névvel, címmel ellátott levelekkel foglalkozik. Nem esővíz, szenny lé! Békéscsabán, a Temető soron hónapok óta áldatlan állapotok uralkodnak. A lakásokból kikerülő szennyvíz egy része nem az elvezetőcsatornákba, hanem az utcára kerül, s olykor az úttest záróvonaláig is elér... Nem is szólva az „illatokról”, amelyek megkeserítik a környék lakóinak életét. Időnként egy tartálykocsi felszippantja a szennyvizet, de néhány napon belül ugyanaz a helyzet. Jó lenne, ha az illetékesek végleges megoldást találnának erre Fotó: Béla Ottó Gyermekeik, barátaik körében ünnepelték aranylakodalmukat május harmadikán Békésen Báli Béla és neje. A munkásmozgalom régi harcosait ez alkalommal köszöntötték az MSZMP békési városi bizottságának képviselői is. Érdekes módon fél évszázaddal ezelőtt — amikor először mondták ki a boldogító igent — ugyancsak szombatra esett május harmadika, s ugyanebben a kis parasztházban ünnepelt a lakodalmi társaság, mint most Fotó: Juhos János OH# 8 ft 8 & ££ $$$ & $$$ 88 £ 3# 8 8888888 8 Rólunk megfeledkeztek... „Rólunk teljesen megfeledkeztek” — írja rovatunkhoz küldött levelében Laczkó István békéscsabai lakos. — Az ideiglenes kormány felhívására 1945 februárjában ő is jelentkezett — mint sokan mások — önként a Vörös Hadseregbe. Békésről huszadmagával indult Haj- máskérre, ahol igyekeztek kiképezni azokat az önkénteseket, akik nem értettek a fegyverforgatáshoz. Most, a felszabadulás 35. évfordulóján sok kedves ünnepségről olvasott, hallott. Miért éppen az egykori önkéntesekről feledkeztek meg. * * * Levélírónkat otthonában kerestük fel. Szikár termetű, tekintete nyílt, szavai őszinték. Több évtizede a Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgyár dolgozója, szocialista brigádtag, a keresete is azt bizonyítja: megbecsült munkása a gyárnak. Miért érzi mégis a mellőzést? — A munkahelyemen nagyon jól érzem magam, szeretnek nemcsak a munkatársaim, hanem a vezetők is. Azt sérelmezem csupán, hogy egy ilyen jeles évfordulón miért nem emlékeztek meg rólunk Békésen. Nem kérünk mi pénzt, se kitüntetést. Egy kézfogás jólesett volna, egy baráti találkozó azokkal, akikkel együtt indultunk annak idején Hajmáskérre ... Jómagam akkor 22 éves voltam. Heten voltunk testvérek, a hazaszeretetet — ha szabad így kifejeznem magam — a muronyi határban cselédeskedő édesapámtól örököltem. Nem tudtuk akkor, hogy ha elmegyünk, vissza is jövünk-e egyáltalán. Vállaltuk a veszélyt önként. Felkészültünk arra, hogy amíg a háborúnak vége nem lesz, a szovjet hadsereggel együtt küzdünk. Szerencsénkre 1945. május 9-én befejeződött a második világháború, 10-én felszólítottak mindenkit: aki továbbra is a hadseregben akar szolgálni, az jelentkezzék, aki nem, az hazamehet. Én úgy gondoltam: nemcsak katonákra, hanem kétkezi munkásokra is szüksége van az országnak. Mentem utakat, hidakat építeni, segítettem az országépítésben, a romok eltakarításában, s csaknem 30 éve egy munkahelyen dolgozom. Szeretném tudni, mi lett azokkal, akikkel együtt jelentkeztünk a felhívásra, sőt együtt mentünk a pártba még 1944 őszén. Levélírónk kérésére felhívjuk az illetékes szervek szíves figyelmét. VISSZHANG ___________l „ Csatatér a DÉGÁZ után” címmel, lapunk 1980. március 30-i számában megjelent írásra a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat vezetői Szegedről reagáltak. „... Vizsgálatot rendeltem el a cikkben észrevételezett hibák tisztázására, amelynek során a következőket állapíthattam meg: Vállalatunk békéscsabai üzemegységének dolgozói, mint kivitelezők 1980. február 27-én kezdték meg a békéscsabai MÁV vontatási telep gázellátását biztosító 160-as méretű KPE-vezeték- rendszer megépítését, a már meglevő Békéscsaba, Kazinczy utcai vezetékről az Ihász utcán és a vasút feletti felüljárón ót, a gáznyomás-sza- bályozó állomás utáni se- cundertolózárig. A beruházó MÁV Szegedi Igazgatóság, a kiviteli dokumentáció jóváhagyója, a Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség a bontási engedélyt kiadta a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztálya.” „.. .A vállalat dolgozói terv szerint és a hatósági, műszaki és technológiai utasítások megtartásával végezték — a cikkben említett — utcákban a gázvezeték építését. Sajnos, a munkaárokba fektetés miatt szükséges, és elkerülhetetlen, hogy a nyomvonalba eső utat, zöldövezetet, parkot megbontsuk, de ezt igyekszünk a fentiekben említett előírások megtartásával elvégezni. Az előzőekben említetteket a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztálya is elismerte. A kivitelezés befejeztét követően — melyet előre meghatározni nem áll módomban —, hiszen a munkák most kezdődtek el, a beruházó valamely kertészeti vállalattal megállapodást kötött a parkosításra. Vállalatunk mindezekre külön is felhívja a beruházó figyelmét. Az ügyben mulasztást nem állapítottunk meg, így felelősségre vonást nem alkalmaztunk.” Dr. Varga János Olvasók kérik Harminc aláírással érkezett levél rovatunkhoz Békéscsabáról, a Bessenyei utcából. A 8. sz. Volán Vállalattól kérik — amennyiben módjukban áll — szíveskedjenek áthelyezni az Otthon vendéglő elől az autóbusz- megállót. Itt ugyanis a két megálló közel van egymáshoz, a következő pedig ezer méternyire, a Madách utca lezárása miatt. így sokat kell gyalogolni a Bessenyei utca lakóinak.
