Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-06 / 104. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG , D MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁJUS 6., KEDD Ara,: 5,20 forint - XXXV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Aczél György felszólalása Aczéj György felszólalását tartja (Teleíotó) Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia utóbbi négyéves munkájáról beszámoló és tisztújító közgyűlése. A sorrendben 140. közgyűlés megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban vettek részt tudományos életünk legjelentősebb idei esemény- sorozatának nyitányán a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői, a szellemi műhelyek munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójához. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani közgyűlésen az elnökség mellett a főtitkár, a tudományos osztályok, a területi és az elnökségi bizottságok, valamint az Akadémia néhány más szervezeti egységének képviselői is összefoglalóan, a visszatekintés igényével számolnak be az elmúlt négy év eredményeiről. A Magyar Tudományos Akadémia 1980. évi közgyűlésére készített elnökségi beszámoló számot ad az 1976— 80 közötti testületi munka főbb vonásairól. Az elmúlt években a tudománypolitika következetes alkalmazásának eredményeként tovább nőtt a tudomány szerepe a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életben. A tudományos kutatások mind szorosabban kötődnek a szocialista társadalom építésének feladataihoz. Ezt követően az Akadémia elnöke részletesen szólt a tudományos élet fejlesztésének intenzív szakaszával járó feladatokról, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról, a tudományirányítás időszerű tennivalóiról, a tudó; mánynak a társadalmi tervezésben való részvételéről. Az elnöki beterjesztést követően Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára tartott expozét. A főtitkári írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében részletesen elemezte az akadémiai intézetek irányító tevékenységét, a kutatóhelyi hálózat fejlődését, az akadémiai intézmények részvételét a kiemelt kutatási feladatokban, a kutatási eredmények és ezek gyakorlati alkalmazását. Ezután Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Elöljáróban azzal méltatta az Akadémia 140. közgyűlésének jelentőségét, hogy a napirendi témák szerint a tanácskozáson a tudományos élet képviselői az ország előtt álló feladatok reális számbavételével foglalkoznak. Utalt arra, hogy az MSZMP XII. kongresszusa, s megelőzően a Központi Bizottság irányelveinek több hónapos társadalmi vitája reális alapot adott a hosz- szabb távlatokban gondolkodáshoz, követelményként is állítva azt. A kongresszust megelőző, társadalmi méretű együttgondolkodásban gazdagítok, előrevivők voltak az Akadémián lezajlott véleménycserék, s a kongresz- szusi felkészüléshez értékes hozzájárulást jelentettek az MTA elnökségének javaslatai, bírálatai, az ajánlásban kifejezett egyetértés politikánk' alapvető elveivel. Most az Akadémia közgyűlésén és osztályainak ülésszakain olyan problémák kerülnek terítékre, amelyek — miként a Minisztertanács elnökhelyettese fogalmazott — tükrözik az évtizedváltás nagy kérdéseit. Feladatunk, hogy mielőbb dinamikus fejlődés bontakozzék ki társadalmunkban és gazdaságunkban — a változott körülményeknek megfelelően, új módon és új eszközökkel. A gazdasági versenyben a legfejlettebb nemzetközi színvonal a mérce. Ebben a versenyben, amelyből lehetetlen kimaradnunk, úgy kell helytállnunk, hogy közben saját szocialista céljainkat szolgáljuk. Az emberi tényezőkkel visz- sza-visszatérően foglalkozott beszédében Aczél György. Utalt például arra, hogy ki kell alakítani az új feltételeknek megfelelő szociálpolitikánkat, feladatunk továbbra is az oktatás, a képzés, átképzés, továbbképzés, egyáltalán a művelődés egységes fejlesztése. Napirenden van az irányítás intézményrendszerének, kultúrájának továbbfejlesztése is. — Politikánkhoz — amely- lyel minden emberi célunk feltételét, a békénket óvjuk — s az ország továbbhaladását elősegítő, a pártkongresszus által megfogalmazott törekvéseinkhez kérjük a Magyar Tudományos Akadémia, a tudomány munkásainak cselekvő és kritikus együttműködését, helytállását — mondta befejezésül Aczél György. Ezt követően Szentágothai János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. Ezzel a nyitóülés befejeződött, a közgyűlés délután osztályülésekkel folytatta munkáját. KlSZ-kiildöttség utazott Moszkvába Tegnap a lenini Komszo- mol meghívására hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottságának delegációja amelyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet. A repülőtéren Deák Gábor, a KISZ KB titkára, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete búcsúztatta a küldöttséget. A vendégeket Moszkvában a repülőtéren Borisz Pasztu- hov, a Komszomol KB első titkára fogadta. Délután Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára fogadta dr. Maróthy Lászlót. Az eszmecsere után a szovjet vendéglátók a magyar küldöttséget a Komszomol védnöksége alatt épült olimpiai ifjúsági központba kalauzolták, megmutatván azokat a létesítményeket, ahol majd a nyári játékokra Moszkvába érkező fiatalokat fogadják. Egyszerűbb szabályozás Az idén január 1-én hatályba lépett új Munka Törvénykönyve módosította a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, eljárására vonatkozó szabályokat. Ezek a változások elsősorban a döntőbizottságok demokratikus jellegének erősítését, működésüknek egyszerűbbé tételét szolgálják. A döntőbizottságok az utóbbi években társadalmi megbecsülést vívtak ki maguknak. A munkahelyeken kialakult szervezetük és működési gyakorlatuk. Ezért lényeges, hogy a törvényi szabályozás csupán keretül szolgáljon, ne nehezítse a munkaügyi viták helyszíni döntését. Ezt az elvet tükrözi a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései, amelyeknek száma csökkent, ugyanakkor — a változások révén — nagyobb teret engednek a helyi sajátosságok érvényesítésének. Fontos tartalmi változás, hogy az idei évtől a munkaügyi döntőbizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szervének együttes javaslata alapján — a dolgozók választják. Korábban lényegében adminisztratív módon történt a döntőbizottságok létrehozása, mert a tisztség- viselőket és a tagokat a munkáltató és a szakszervezet vállalati vezető testületé jelölte ki, tevékenységük pedig a munkaügyi bíróság jóváhagyásától függött. Az eljárás rendjét a szabályozás módosításáig sok formai szabály kötötte gúzsba, alakiságai indokolatlanul közel álltak a bírósági eljárásokéhoz. Az új szabályozás alapján működő döntőbizottságokat a szakszervezet munkahelyi vezető testületének választásával egy időben 1980. május 1-től július 15-ig kell létrehozni minden olyan munkáltatónál, ahol szakszervezeti szerv működik. Az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumában új észlelőhelyet állítottak fel. A kettős távcső egyikével észlelést végeznek, a másikkal a nap tevékenységét fotózzák. A debreceni obszervatórium nemzetközi észlelési program szerint dolgozik (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) f i * 3 íMenüül Tibor-emlékkiállítás nyílt meg Szarvason Mendöl Tibor nevét nemcsak Békés megyében, hanem országszerte, sőt határainkon túl is ismerik és tisztelik a geográfia kedvelői. Az 1905-ben Nagyszénáson született és Szarvason nevelkedett földrajztudós címeit nem könnyű felsorolni: egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia földrajzi bizottságának tagja volt 1966-ban bekövetkezett haláláig. Május 5-én, tegnap a Magyar Földrajzi Társaság Körös-vidéki osztálya rendezésében születésének 75. évfordulója alkalmából tisztelői egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg Mendöl Tiborról. Szarvason a városi tanács nagytermében délelőtt fél tíztől plenáris ülést rendeztek. Az előadások a tudós gyermek- és ifjúkorával, a geográfiában betöltött szerepével és műveinek a társtudományokra gyakorolt hatásával ismertették meg a hallgatóságot. Szó esett ennek kapcsán Ke- let-Közép-Európa földrajzáról és a régi térképek kutatásokban történő hasznosításáról is. Délután fél háromkor a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban Mendöl Tibor hagytékából emlékkiállítás nyílt meg. Dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese nemcsak tudományos érdemeiről, világviszonylatban is jelentős munkájáról, az „Általános föld- rajz”-ról beszélt, hanem említette magas szintű elméleti felkészültségét, a haza- és Alföld-szeretetét. Az emlék- kiállítás kapcsán megyénk mai gondjaira is kitért. Fél ötkor a rendezvénysorozat záróaktusaként Nagyszénáson, Mendöl Tibor szülőfalujában emléktábla-avatásra került sor. Az ünnepi beszédet dr. Somogyi Sándor, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára tartotta, majd a Magyar Földrajzi Társaság, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a községi tanács képviselői helyeztek koszorút az emléktáblára. G. K. Fotó: Gál Edit II tárcaközi mezőgazdasági koordinációs bizottság ülése A mezőgazdaságban egyelőre nincs említésre méltó lemaradás a hűvös, csapadékos időjárás miatt — állapította meg a tárcaközi mező- gazdasági koordinációs bizottság tegnapi ülésén, a MÉM-ben. Az elmúlt napok csapadéka javítja a termelők esélyeit. A kora tavaszi növények szépen kikeltek, és a tavaszi határszemlék tanúsága szerint május elején az őszi gabonák is szépen „mutatnak”. A szemes kukorica vetését az esőzések időről időre visz- szavetették, a gazdaságok azonban jól kihasználták a napfényes órákat, és így a tervezett vetésterület 80 százalékán már földben van a mag. A bizottság megvizsgálta a gép- és alkatrészellátást. Megállapította: a tavaszi munkákat nem hátráltatta az ellátás bármilyen fogyatékossága. A gépekből volt elég a raktárakban, a gondot az okozta, hogy az üzemi vásárlóerő csökkenése miatt túlságosan nagyok voltak a készletek. Várhatóan jó hatású lesz az az intézkedés, amely mindenekelőtt a pénzügyi gondokkal küszködő üzemeknek 400 millió forint értékű hitelt juttatott soron kívül. Egyébként vetőgépek még mindig ionnak a raktárakban, ugyanúgy egyéb, májusban és júniusban használatos berendezések is eladásra várnak. Érdekes átrendeződés következett be az alkatrész- forgalmazásban az idei árintézkedések nyomán. A gazdaságok az első negyedévben 200 millió forinttal kisebb értékű alkatrészt vásároltak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A fődarabok iránt csökkent az érdeklődés. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdaságok a gépek, berendezések javítását igyekeznek gazdaságosabbá tenni azzal, hogy nem az egész fődarabot cserélik ki, hanem csak a valóban hibás alkatrészt, kisebb szerkezeti elemet. A csökkent alkatrészvásárlásban szerepet játszik a-/ is, hogy az üzemek egész sora maga gyártja le a cserealkatrészt.
